Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás

Az emberi tevékenység révén a légkört terhelő éves szén-dioxid kibocsátás mintegy 40-100-szorosa annak a mennyiségnek, amennyit a legfőbb üvegházgázból a Föld összes vulkánja egy év alatt a légkörbe bocsát – írta az Elements folyóirat október 1-jei különszámában egy nemzetközi kutatócsoport. A Föld szénkészletét és szénkörforgását kutató Deep Carbon Observatory munkatársai az elmúlt 10 évben gyűjtött megfigyeléseiket mutatták be.
A világszerte mintegy 1000 geológust, klímakutatót, fizikust, kémikust és további tudósokat tömörítő szervezet arra vállalkozott, hogy felméri az elmúlt nagyjából 500 millió év olyan földtörténeti eseményeit, amelyek során huzamosabb időre megbomlott a Föld, vagyis a bolygó belseje, a szárazföldek, a tengerek és a légkör szénegyensúlya. Az efféle egyensúlyvesztés, vagy legalábbis annak extrém és hosszan tartó változata hajlamos arra, hogy eltörölje a Föld színéről az élővilág nagy részét.
A tömeges kihalási események nem hatalmas csinnadratta közepette, egyetlen szempillantás alatt, hanem többnyire több 10 vagy 100 ezer év alatt zajlanak le. Márpedig még ha nem is hatalmas robbanások között, manapság több százszor olyan gyorsan halnak ki a fajok, mint az iparosodás előtti időkben. Bár a kutatóknak nincs kőbe vésett magyarázatuk a tömeges kihalási eseményekre, az öt legnagyobb közül három hátterében gigantikus szupervulkánok kitörését, a dinoszauruszok pusztulását is okoztó Kréta-tercier, vagyis K-T kihalási esemény hátterében pedig egy kisbolygó becsapódását sejtik. Igaz, a vulkánkitörés ekkor sem maradt el, a becsapódás hatására intenzív vulkanikus tevékenység kezdődött, és tartott is évezredekig.
Az ősi szupervulkánok pusztításával ér fel az ember által okozott légkörrombolás
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
A Science Advances tudományos folyóiratban publikált friss tanulmány szerint veszélyben van a világ búzatermelése, ugyanis az elkövetkező időszak szárazságai a mostaniaknál négyszer komolyabbak lesznek. Az Energy Live News hírportál szerint a probléma a világ búzatermelésének 60%-át fenyegetheti.
A klímaváltozással összefüggésbe hozható szárazságok az évszázad végére a világ búzatermelésének csaknem kétharmadát veszélyeztethetik. A nemzetközi kutatócsapat által a Science Advances folyóiratban közzétett közös tanulmány arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a globális felmelegedéssel a komoly vízhiányos helyzetek gyakorisága és mértéke is nőni fog. Ez viszont hátrányosan fogja befolyásolni a nagy vízigényű terményeket, mint például a búza, ami az emberiség egyik legfőbb kalória- és fehérjeforrása. Ha a globális felmelegedés a jelenlegi szintjén marad, a vízhiánnyal küzdő búzatermelő területek aránya világszinten a mostani 15%-ról az évszázad végére akár 60%-ra is nőhet.
Brutális szárazság jön: veszély fenyegeti a világ búzatermését
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
A világ ma talán legmegosztóbb személyisége Greta Thunberg, a 16 éves aktivista, aki alig több mint egy éve robbant be a köztudatba azzal, hogy a klímaváltozás elleni tetteket sürgetve kiült tüntetni a svéd parlament elé. Egyéni akciójából azóta globális mozgalom lett, csak a Facebook-oldalának közel 2,5 millió, Twitter-oldalának pedig több mint 2,6 millió követője van, az ENSZ New York-i klímacsúcsa óta ő a világsajtó és a közösségi média fő vitatémája. Bár formális tisztsége nincs, a politikusok – Donald Trumptól és Vlagyimir Putyintól Jair Bolsonarón át Gulyás Gergelyig – nem tehetik meg, hogy nem reagálnak rá. Mindez azonban aligha pusztán róla szól, és nem is „csak” a klímaváltozásról, hanem arról az identitáspolitikai ellentétről is, ami az önmagát „szuverenistának” nevező tekintélyelvű populizmus és az ugyancsak populista globális zöld mozgalom között feszül. Egyes politológiai elméletek szerint ez lehet a 21. század legfontosabb társadalmi-politikai törésvonala, és annyi bizonyos, hogy ennek több szinten is látszanak jelei.
Itt a politikai klímaváltozás
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
Kínában nagy divatja van az abortált magzatok megevésének is, szerintük nagyon egészséges. Csak drága, minél nagyobb az adag, annál inkább.
 
De hogy a témánál maradjunk: régóta szeretném megérteni a klímaváltozással kapcsolatos narratívák harcát. A mainstream álláspont elég világos, eszerint a jelenséget az emberi tevékenység, ezen belül is a CO2 kibocsájtás, általában a lég- és vízszennyezés, a zöldfelületek drasztikus csökkenése stb. okozzák. Ezt a narratívát támogatja a mainstream sajtó is, ahol naponta olvashatunk rekordmagas hőmérsékletekről, olvadó sarki jégről, elfogyó gleccserekről stb.

Ezzel szemben állnak a szkeptikus narratívák, amik szerint a változási folyamat:

a.) zajlik ugyan, de a történelmi adatok alapján nincs benne semmi kiugróan szélsőséges;

b.) zajlik ugyan, de az emberi tevékenység szerepe túlértékelt, mert a valtozásnak természetes okai vannak;

c.) nem is zajlik.

Ha a gyíkemberes--fóliasapkás réteget lehántjuk a témáról, még akkor is találunk komolyan vehetőnek tűnő érveléseket mindkét narratíva mellett. Elkezdtem végigolvasni a http://klimaszkeptikusok.hu oldalt, továbbá rábukkantam a http://klimahiszteria.blogspot.com/ blogra, ami már egy ideje nem frissül.

Ha tud vki hasonlókat még, ne tartsa vissza. :)
 
A valódi kapitalista modell most is meg fogja találni, sőt sok tekintetben már most is megtalálta a megoldást. Kérdés, van-e elég idő.
Ha a klímaváltozásra adott társadalmi reakciókat nézzük, akkor egy jó és egy rossz tendencia látszik kibontakozni világszerte: A jó hír, hogy az ember okozta klímaváltozás kérdése mára a legszélesebb értelemben vett közbeszéd része, mindenki erről beszél, mindenki ezt tartja a világot érintő egyik legnagyobb kihívásnak, és gondolkozik, akár tesz is a megoldás érdekében.

A rossz hír az, hogy mindenki a saját véleménybuborékján belül keresi a megoldást:

A baloldal a tőle valamivel távolabb álló kapitalizmust, szabad piacot okolja a túlfogyasztásért, így a saját ideológiáját támasztja alá a környezeti problémák megjelenésével. Ők jellemzően Greta rajongók.

A jobboldali pártok és szervezetek pedig attól rettegnek, hogy a másik oldal kezében lesz a narratíva és kisajátítva magának szavazatokat vesznek el tőlük, csökkentve ezzel a kapitalizmus térhódítását. Ők pedig általában Greta gúnyólok közé tartoznak.

Az egyik fél kisajátítja magának a kérdéskört, és messiásként azt hirdeti, hogy a megoldás csakis az ő kezében van. A másik fél pedig igyekszik kisebbíteni a témakör jelentőségét a kommunikációjában, felelősségérzetének hiányától és intelligenciájától függően akár teljesen tagadva is azt.
Így mindkét fél tovább növeli a problémát, akarva-akaratlanul is akadályokat gördít annak megoldása elé. Ahogy sok más területen a társadalom polarizációja tovább erősödik. Ez már önmagában is nagy baj az olyan vitakérdésekben, mint az egészségügy vagy az oktatás, ahol Magyarországon is milliók jóléte, sőt élete függ. Azonban a klímaváltozás témaköre esetén kivétel nélkül mindenki érintett és a közvetlen befolyása arra a lehető legkisebb.

Az utóbbi hónapokban ezért egyre inkább előtérbe került a fenti ellentét központi kérdése:
Lehet-e a klímaváltozás problémájára választ adni a szabad piac által? Képes a piacgazdaság megoldani világunk legnehezebb kihívását?
Képes a piac megoldani a klímaváltozás problémáját?
 
További kínzó kérdések: képes-e egy pedofil megmenteni egy gyereket a megdugástól? Képes-e egy atombomba életet teremteni? Képes-e Hszi Csin-ping leállítani a hongkongi balhét egy Maohoz intézett imádsággal?
 
  • Tetszik
Reactions: Python and SilvioD
Minap talaltam egy gyongyszemet. Index video, Fbookos, igy nem teszem be. De ra lehet keresni erre az agymenesre akinek birjak az idegei. Greta Thunberg katonaja vagyok cimmel.
 
Az ateista materializmus felelős minden bajért. A megoldás véletlenül sem ennek a térnyerését elősegítő korrupt, dogmatikus és nagyrészt szintén materialista egyházak, vagy középkorukat élő vallási fanatikusok és szekták kezében van.
 
De hogy a témánál maradjunk: régóta szeretném megérteni a klímaváltozással kapcsolatos narratívák harcát. A mainstream álláspont elég világos, eszerint a jelenséget az emberi tevékenység, ezen belül is a CO2 kibocsájtás, általában a lég- és vízszennyezés, a zöldfelületek drasztikus csökkenése stb. okozzák. Ezt a narratívát támogatja a mainstream sajtó is, ahol naponta olvashatunk rekordmagas hőmérsékletekről, olvadó sarki jégről, elfogyó gleccserekről stb.

Ezzel szemben állnak a szkeptikus narratívák, amik szerint a változási folyamat:

a.) zajlik ugyan, de a történelmi adatok alapján nincs benne semmi kiugróan szélsőséges;

b.) zajlik ugyan, de az emberi tevékenység szerepe túlértékelt, mert a valtozásnak természetes okai vannak;

c.) nem is zajlik.

Ha a gyíkemberes--fóliasapkás réteget lehántjuk a témáról, még akkor is találunk komolyan vehetőnek tűnő érveléseket mindkét narratíva mellett. Elkezdtem végigolvasni a http://klimaszkeptikusok.hu oldalt, továbbá rábukkantam a http://klimahiszteria.blogspot.com/ blogra, ami már egy ideje nem frissül.

Ha tud vki hasonlókat még, ne tartsa vissza. :)

Ez az oldal nekem egész korrektnek tűnik: https://vilagoszold.blog.hu/