A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

Egy 2-3 éve indult rendszeről hogy akarsz normálisan véleményt alkotni. Szerinted egy nomális munkaerő hiány által kivérző országban hogyan találsz olyan tartalékos jelöltet aki pl esetleg több hónapra bemegy neked ugrálni. Utánna meg évenként bevonul neked 2-3 hónapra hogy ne essen ki a ritmusból. Max 2-3 évig talán aki felsőfokú intézményben tanul. De azokat húzamosabb ideig max nyáron tudod behívni.
Lezárom a vitát. Mert megint átmegyünk a ló túlsó oldalára.

Én is gondolkodtam a tartalékoss léten. Aztán több okből mégsem... Ebből az egyik, hogy hétvégén is sokat dolgozom a munkahelyemen. Az a pénz, meg amit tartalékoskodásért adnak, egy évre, azt én nettoban, 3 szombati 8 órás túlórával megkeresem. Szóval, nem vágok belem persze más oka is volt. De ez is az, amit leírtam.
 
  • Tetszik
Reactions: mindenen kívül
Egy évtizede olyan helyen dolgoztam, ahol megkérdezték a véleményünket a hogyan továbbról.
Az én javaslatom egy redundáns humánerőforrás gazdálkodási rendszer kialakítása volt.
Ez azt jelenti, hogy a várható szükségleteknél mindig egy kicsit több embert kell a rendszernek biztosítani, elsősorban a tiszt és altiszt képzésnek. A lemorzsolódást is figyelembe véve kell a beiskolázási keretszámokat meghatározni és közölni kell a jelöltekkel, hogy nem mindenki kerülhet aktív állományba végzés után (tiszteknél), vagy altiszti állományba (legénységi altisztjelölteknél).
Ez egy mesterséges versenyhelyzetet teremtene, aki pedig nem kíván aktív szolgálatú katona lenni az választhatná az önkéntes tartalékos rendszert vagy a polgári életet (a képzési költségek egy részének visszafizetését követően)
Így egy három komponensű haderő struktúra jönne létre.
1. Aktív állomány ht és önkéntes legénységből.
2. Önkéntes tartalékos tiszt (4 évig képzett), altiszt (1-2 évig képzett, de többet szolgált), és az önkéntes tartalékos legénység. Ezeket évente pár hétre behínám, amúgy bármikor, amikor akarják aktív állományba kerülhetnének, majd megint a civil életforma. Részükre készenléti dijjat fizetnék, munkaadójuknak járulékkedvezményt biztosítanék.
3. Kiképzett tisztek és altisztek, akik leszereltek, semmilyen katonai szolgálati kötelezettségük nincs, de háborúban behívhatóak, mint mindenki más. Ezek semmilyen anyagi juttatást nem kapnának. A hadkötelezettség alapján behívandó katonákkal képeznek egy kategóriát.
A három szolgálati forma között rugalmasan lehetne váltani. Így az egyén és az MH érdekeinek legjobban összehangolhatóak, az állomány motivációjának megfelelően választhat szolgálati formát.

És megoldást jelentene a szolgálati nyugdíj problémára is. Az előmenetel értelemszerűen csak keveseknek jelenthet tiszti vagy altiszti karriert, azonban nem kell a többieket eldugni a rendszerbem csalódott kiöregedett és nem utolsó sorban egészségügyi problémákat összeszedett 40-50 éves korosztály kipróbálhatná magát a civil szférában önkéntes tartalékosként. Így a készenléti díj mértéke lehetne egy fajta kárpótlás a szolgálati nyugdíj helyett. ennek helyes megválasztása (a szolgálati idő figyelembevételével) mindenki számára előnyös helyzetet teremtene.
 
Egy évtizede olyan helyen dolgoztam, ahol megkérdezték a véleményünket a hogyan továbbról.
Az én javaslatom egy redundáns humánerőforrás gazdálkodási rendszer kialakítása volt.
Ez azt jelenti, hogy a várható szükségleteknél mindig egy kicsit több embert kell a rendszernek biztosítani, elsősorban a tiszt és altiszt képzésnek. A lemorzsolódást is figyelembe véve kell a beiskolázási keretszámokat meghatározni és közölni kell a jelöltekkel, hogy nem mindenki kerülhet aktív állományba végzés után (tiszteknél), vagy altiszti állományba (legénységi altisztjelölteknél).
Ez egy mesterséges versenyhelyzetet teremtene, aki pedig nem kíván aktív szolgálatú katona lenni az választhatná az önkéntes tartalékos rendszert vagy a polgári életet (a képzési költségek egy részének visszafizetését követően)
Így egy három komponensű haderő struktúra jönne létre.
1. Aktív állomány ht és önkéntes legénységből.
2. Önkéntes tartalékos tiszt (4 évig képzett), altiszt (1-2 évig képzett, de többet szolgált), és az önkéntes tartalékos legénység. Ezeket évente pár hétre behínám, amúgy bármikor, amikor akarják aktív állományba kerülhetnének, majd megint a civil életforma. Részükre készenléti dijjat fizetnék, munkaadójuknak járulékkedvezményt biztosítanék.
3. Kiképzett tisztek és altisztek, akik leszereltek, semmilyen katonai szolgálati kötelezettségük nincs, de háborúban behívhatóak, mint mindenki más. Ezek semmilyen anyagi juttatást nem kapnának. A hadkötelezettség alapján behívandó katonákkal képeznek egy kategóriát.
A három szolgálati forma között rugalmasan lehetne váltani. Így az egyén és az MH érdekeinek legjobban összehangolhatóak, az állomány motivációjának megfelelően választhat szolgálati formát.
Csak itt jön be Kriss fizetési táblája,és hogy legyen egy aranyhid a veszteseknek-párhuzamosan egy polgári szakmai képzés.
Nem számolnék a manővererőknél(Honvédség) sorköteles állománnyal.Sem a társadalmi elfogadottsága nem lenne meg a rendes kiképzéshez szükséges minimum 1év(de inkább 2) sorkatonai szolgálati időnek,sem a pénzügyi háttere a rendes kiképzésnek,se az igy kiképzet állomány megfelelő felszerelésére.
Többek között ezért is választanám le a területvédelmet(Nemzetörség)a manöverező száratföldi erőkröl.A területvédelemhez szüksége minimális képzést 6-12hét alatt viszont el lehet sajátitani.Főleg,ha az ráépülhetne egy iskolai előképzésre(Levente/MHSZ).Felszerelése olcsó.Viszont nem eredményez manőverező harcra alkalmas katonát.De növeli az általános országvédelem állékonyságát.(csatatérre kiküldeni őket öngyilkosság,de városvédelemre használhatok)Háború esetén területbiztositó segéderőként tehermentesiti a manövererőket,igy azok a fő feladatukra összpontosithatnak.Jelenlétük meg erősiti a civil lakosság erkölcsi kitartását.Jó kivitelezés esetén meg egyfajta toborzó-előképző,kedvcsináló funkciója is lehet a honvédségi szolgálat felé.
 
Nekem eleve az a problémám, ezzel a tartalékos rendszerrel, hogy jelenleg úgy, hogy teljes átfegyverzés, új kiképzési programok kidolgozása zajlik, se pénz, se kapacitás se energia nincs erre a honvédségen belül. Nem lehet egyszerre, vezetőszervezeti átalakítást, haderőreformot, kiképzési reformot és tartalékos rendszert összerakni, ez így csak folyatja a pénzt a semmibe. A tartalékos rendszert igazából a zrínyi 2026-után lenne érdemes kialakítani, amikor már van mire képezni és van mivel ellátni a tartalékosokat, mert egyszerre az egész z2026 költségetésének többszöröse kéne, hogy mindent is lehessen csinálni. Csakhát a politikának tartalékos kell akkor is ha valójában semmire sem jó.
Ment a like, de annyit hozzátennék, hogy ez a jelenlegi tartalékos rendszer arra jó, hogy javítsa/kiépítse a kapcsolatot a civil szférával. Mert hogy gyakorlatilag megszűnt ez. Olyan nagyon sok pénzbe meg nem hiszem, hogy kerülne. Raktáron lévő (és pillanatokon belül feleslegessé váló) AK-kal és lőszerrel, inkurrenciából beszerzett filléres felszereléssel. Már különben is fizetett kiképzőkkel, meglévő infrastruktúrán. ;)
Ráadásul potenciális és tényleges bevonulókat is hozhat...
Maradjunk annyiban, hogy ez az intézmény nem a MH jelenlegi harcértékét szolgálja. Inkább egy befektetés a jövőbe. Ami kérdés haszonnal jár. Bukni biztosan nem bukik rajta senki.
 
  • Tetszik
Reactions: Firga bácsi
Én is gondolkodtam a tartalékoss léten. Aztán több okből mégsem... Ebből az egyik, hogy hétvégén is sokat dolgozom a munkahelyemen. Az a pénz, meg amit tartalékoskodásért adnak, egy évre, azt én nettoban, 3 szombati 8 órás túlórával megkeresem. Szóval, nem vágok belem persze más oka is volt. De ez is az, amit leírtam.

Mi az a havi készenléti díj, amiért vállalnád, hogy egy évben 2x2 hétre visszajössz?
 
6Mrd-nál semmiképp sem több értékben. Persze az a keret nem csak arról szól.

A Rába újságból kiderül. Amúgy a Haditechnikában, vagy valamelyik kiadványban megjelent egy cikk, abban éves bontásban megvannak a számok. Tizenöt év alatt maximum 500 darab, de most valamiért két évig egyet sem rendelünk a Rába szerint. Valakinek nem szimpi a Rába, nagyon tönkre akarják tenni, a tőzsdén is folyamatosan bukik.
 
  • Tetszik
Reactions: Loken
A Rába újságból kiderül. Amúgy a Haditechnikában, vagy valamelyik kiadványban megjelent egy cikk, abban éves bontásban megvannak a számok. Tizenöt év alatt maximum 500 darab, de most valamiért két évig egyet sem rendelünk a Rába szerint. Valakinek nem szimpi a Rába, nagyon tönkre akarják tenni, a tőzsdén is folyamatosan bukik.
Ha tippelnem kéne valaki a MAN szekerét tolja.
 
Mi az a havi készenléti díj, amiért vállalnád, hogy egy évben 2x2 hétre visszajössz?

Nem tudok rá válaszolni érdemben. Havi fizetésem, 3 műszakban, néha túlórákkal, túl megy netto 350 ezer ft-on. Szakmunkásként egy gyárban. Igaz, 15 év munkaviszonnyal. JEz átlag, néha több, néha kevesebb. Jó a kérdés. Inkább az egész honvédsgéi illetményrendszert kellene megváltotztatni, megemelni, a versenyszféra átlagára, legalább. Aztán onnan kezdeni a többit. Az, hogy mennyit érne meg egy tartalékos katonáskodás ? Nézzük meg az amerikai nezeti gárda, mit hogyan old meg e téren. Vagy mit tudom én... De valami hasonlóra gondolok. Bár a legjobb taertalékos, aki aktív katona volt, ez logikus. Mondjuk évi 75.000 elég kisstílű összeg, hogy valakit ez motiváljon, a konkrét hivatásszeretet nélkül.
 
Érdekes hogy a magyar hadiipar újrateremtését azzal kezdik hogy tönkrebasszák a legkomolyabb hadiipari tevékenységet folytató cégünket.
Érdekből, 30 ezüstért. Deja vum van.

Annál is inkább fura, mert nem lehet azt mondani, hogy bal vagy jobb oldali érdekkörbe tartozik. Azt hiszem a 60 %-a állami tulajdon, tehát a magyar embereké, a többi meg győri önkormányzat és kisbefektetők. Övék a bukó, mert mindenki magasabban vette, az állam is, meg talán nyugdíj pénz is van benn. Tehát semmilyen érdek nem fűződik fejlesztéshez, csak vegetál, amúgy bevételeinek 70-80-%-a exportbevétel, tehát egy valódi magyar multi is lehetne....
 
Annál is inkább fura, mert nem lehet azt mondani, hogy bal vagy jobb oldali érdekkörbe tartozik. Azt hiszem a 60 %-a állami tulajdon, tehát a magyar embereké, a többi meg győri önkormányzat és kisbefektetők. Övék a bukó, mert mindenki magasabban vette, az állam is, meg talán nyugdíj pénz is van benn. Tehát semmilyen érdek nem fűződik fejlesztéshez, csak vegetál, amúgy bevételeinek 70-80-%-a exportbevétel, tehát egy valódi magyar multi is lehetne....

Nagyjából magyar multi. A bevételei kis részét képezi a honvédségi teherautó projekt, nem jelentős. Meglesznek nélüle is. Bár elég komoly veszeteség, hogy hazai erőből, még terepjáró teherautót sem tudunk kinyögni a végén majd.
 
Átlagban alakulatonként tizenplusz új teherautót meg hasonlókat adtak át mindenhol. Csak ezek szerint a Szentesi komm tiszt szereti ezt is reklámozni.


Szentes?
A cikk a tűzszerészeket írja.
A cikkbe Rába van. Akkor ez nem új?
A többi alakulat nem rábákat kapott??? MANokat???
 
A Rába újságból kiderül. Amúgy a Haditechnikában, vagy valamelyik kiadványban megjelent egy cikk, abban éves bontásban megvannak a számok. Tizenöt év alatt maximum 500 darab, de most valamiért két évig egyet sem rendelünk a Rába szerint. Valakinek nem szimpi a Rába, nagyon tönkre akarják tenni, a tőzsdén is folyamatosan bukik.

Ha tippelnem kéne valaki a MAN szekerét tolja.

Nagyjából magyar multi. A bevételei kis részét képezi a honvédségi teherautó projekt, nem jelentős. Meglesznek nélüle is. Bár elég komoly veszeteség, hogy hazai erőből, még terepjáró teherautót sem tudunk kinyögni a végén majd.
Én a Rába miatt nyugodt vagyok.
Az állam annak idején úgy vásárolta be magát bele, hogy senki sem értette, hogy miért. Egészen biztos vagyok benne, hogy már akkor tudták, hogy arra fog épülni a haderőreform.
 
Érdekes hogy a magyar hadiipar újrateremtését azzal kezdik hogy tönkrebasszák a legkomolyabb hadiipari tevékenységet folytató cégünket.
Érdekből, 30 ezüstért. Deja vum van.
TN_agroinform_20190211194936_htravinni_agyonlni.jpg