NASAMS (Norwegian Advanced Surface-to-Air Missile System)

Ott van a HTÖ-ben a NCRT magyarázata.
A leírásból az nem világos, hogy a radarnál a hardver hiányzik ehhez vagy nem adnak hozzá szoftver könyvtárat.

Leegyszerűsítve ha ez nincs, az mit jelent? Ha nincs IFF válasz akkor nem tudják hogy mit lőnek le, amíg (optika/kamera) látótávolságba nem ér a cél vagy oda nem mennek megnézni a roncsokat? Mint az 1990 előtti időkben?
 
  • Tetszik
Reactions: Király Fika
Leegyszerűsítve ha ez nincs, az mit jelent? Ha nincs IFF válasz akkor nem tudják hogy mit lőnek le, amíg (optika/kamera) látótávolságba nem ér a cél vagy oda nem mennek megnézni a roncsokat? Mint az 1990 előtti időkben?

HTÖ idézet.

A repülőgép-fedélzeti radarok képességeinek egyik csúcsát az NCTR (Non Cooperative Target Recognition).[1] Lényegében arról van szó, hogy a visszavert radarjel karakterszitájának (jellegének) megváltozásából – elsődlegesen a forgó kompresszorlapátok általi moduláció okozza ezt – a visszavert jel elemzése alapján azonosíthatók az eltérő géptípusok, amennyiben rendelkezésre áll az ehhez szükséges adatbázis. Tehát adott esetben nem csak a közeledő gép hovatartozása, hanem akár a konkrét típusa is megállapítható, aminek ismeretében a pilóta képes felmérni a fenyegetés mértékét is.

Egy F-15C számára egészen más fenyegetést jelentett a ’80-as évek végén egy MiG-21bisz és egy MiG-29 9.12/9.13 típus. A kompresszorlapátokra rálátás szükségessége miatt a módszer csak közeledő célpontok ellen működik, és ott is csak korlátozott szögtartományban. Ez a tartomány egyes források szerint ± 15 fok, mások szerint ± 30 fok. (A keveredés valószínűleg a teljes kúpszögnél a balra jobbra tartomány vagy a teljes tartomány nem tisztázott értelmezése miatt van.) A célpontok maximális észlelési távolsághoz képest csak jelentősen közelebbről alkalmazható az NCTR módszer. 1999-ben az Allied Force hadművelet alatt az F-15C pilóták csak kb. 25 km-ről tudták ezzel a módszerrel azonosítani a szerb MiG-29-eseket, amikor azok szembe repültek velük.[2]

Elsőként ilyen képességgel a Németországban állomásozó USAF F-15C gépei rendelkezetek, 1985-ben kapták meg az ehhez szükséges fejlesztéseket. A módszer nem minden esetben pontos, nagyon eltérő méretű és típusú gépek is okozhatnak hasonló modulációt, amit a rendszer tévesen értelmez. A ’80-as években az F-15 pilóták azt tapasztalták, hogy a DC-8 hatalmas utasszállító gépeket nem egyszer MiG-23 típusként azonosították a fedélzeti rendszerek. Ez súlyos hiba, de mivel harci zónában DC-8 nemigen fordul elő, az ilyen hibák részben kiszűrhetőek. A módszer hátránya, hogy az ehhez szükséges adatbázis felépítése és naprakészen tartása nem egyszerű feladat, olyan repülőgép, amivel soha nem találkoztak és mérték ki a modulációt, az ezzel a módszer nem azonosítható. (1999-ben az Allied Force hadművelet alatt automatikus tűzparancsot ért egy sikeres NCTR célazonosítás. Hpasp kiegészítése.)



[1] Lásd a mellékletek között, a „Ha rövid a kardod...” cikksorozatban.

[2] 172-173 oldal, Debrief a complete history of U.S. aerial engagements 1981 to the present

Természetesen ezt nem csak vadászgépek radarjai tudhatják.
 
  • Tetszik
Reactions: Rotten878
HTÖ idézet.

A repülőgép-fedélzeti radarok képességeinek egyik csúcsát az NCTR (Non Cooperative Target Recognition).[1] Lényegében arról van szó, hogy a visszavert radarjel karakterszitájának (jellegének) megváltozásából – elsődlegesen a forgó kompresszorlapátok általi moduláció okozza ezt – a visszavert jel elemzése alapján azonosíthatók az eltérő géptípusok, amennyiben rendelkezésre áll az ehhez szükséges adatbázis. Tehát adott esetben nem csak a közeledő gép hovatartozása, hanem akár a konkrét típusa is megállapítható, aminek ismeretében a pilóta képes felmérni a fenyegetés mértékét is.

Egy F-15C számára egészen más fenyegetést jelentett a ’80-as évek végén egy MiG-21bisz és egy MiG-29 9.12/9.13 típus. A kompresszorlapátokra rálátás szükségessége miatt a módszer csak közeledő célpontok ellen működik, és ott is csak korlátozott szögtartományban. Ez a tartomány egyes források szerint ± 15 fok, mások szerint ± 30 fok. (A keveredés valószínűleg a teljes kúpszögnél a balra jobbra tartomány vagy a teljes tartomány nem tisztázott értelmezése miatt van.) A célpontok maximális észlelési távolsághoz képest csak jelentősen közelebbről alkalmazható az NCTR módszer. 1999-ben az Allied Force hadművelet alatt az F-15C pilóták csak kb. 25 km-ről tudták ezzel a módszerrel azonosítani a szerb MiG-29-eseket, amikor azok szembe repültek velük.[2]

Elsőként ilyen képességgel a Németországban állomásozó USAF F-15C gépei rendelkezetek, 1985-ben kapták meg az ehhez szükséges fejlesztéseket. A módszer nem minden esetben pontos, nagyon eltérő méretű és típusú gépek is okozhatnak hasonló modulációt, amit a rendszer tévesen értelmez. A ’80-as években az F-15 pilóták azt tapasztalták, hogy a DC-8 hatalmas utasszállító gépeket nem egyszer MiG-23 típusként azonosították a fedélzeti rendszerek. Ez súlyos hiba, de mivel harci zónában DC-8 nemigen fordul elő, az ilyen hibák részben kiszűrhetőek. A módszer hátránya, hogy az ehhez szükséges adatbázis felépítése és naprakészen tartása nem egyszerű feladat, olyan repülőgép, amivel soha nem találkoztak és mérték ki a modulációt, az ezzel a módszer nem azonosítható. (1999-ben az Allied Force hadművelet alatt automatikus tűzparancsot ért egy sikeres NCTR célazonosítás. Hpasp kiegészítése.)



[1] Lásd a mellékletek között, a „Ha rövid a kardod...” cikksorozatban.

[2] 172-173 oldal, Debrief a complete history of U.S. aerial engagements 1981 to the present

Természetesen ezt nem csak vadászgépek radarjai tudhatják.

Köszönöm, már elolvastam a HTÖ-ben. Azt gondoltam hogy a patriot-os sajátgép lelövéseket fogod írni.
Nem sikerült kiderítenem még, hogy ez a képesség a földi radarok esetében mióta létezik és mennyire elterjedt.
 
Köszönöm, már elolvastam a HTÖ-ben. Azt gondoltam hogy a patriot-os sajátgép lelövéseket fogod írni.
Nem sikerült kiderítenem még, hogy ez a képesség a földi radarok esetében mióta létezik és mennyire elterjedt.

Mezőfalvi Sz-200VE Vega kezelője hozzávetőlegesen már meg tudta határozni a cél jellegét vele:
(SAMSIM manuálból)

2020-01-30-16-28-53-SA-5-B-Magyar-pdf-Adobe-Acrobat-Reader-DC.jpg
 
Ööö, csak azt kellett tenniük, ami le van írva SAMSIM manuálban.
Rápillantani két műszerre, az indikátorra, meg a görbére.

A104675.jpg

Tehát nem a gép bökte ki,hogy milyen cél hanem neki kellett ezt megtenni.
Lehet,hogy rosszul fogalmaztam a manuálissal,arra gondoltam,hogy a kezelőnek kellett értékelnie a látottakat nem pwdig a gép kiírta,hogy teszem azt helikopter vagy bombázó.
 
Hogy deríted ki?Azok valamit védenek(senki nem véd területet mert nincs értelme a szép magyar pusztát védeni, viszont teszem azt a Békéscsaba közelében lévő radart már van).Ha védenek valamit akkor meg vannak azok a pontok ahonnan ezt a leghatékonyabban képesek megtenni és itt jönnek képbe az esetünkben az ellenséges légvédelmi szakemberek akiknek nincs más dolguk mint meghatározni ezeket a pontokat és priorizálni őket.Még egyszer mondom az ellenség is ugyan azon a terepen harcol ahol te.

Nem ugyan arról beszélünk!Nem állítom,hogy jobb a Pancír, azt állítom,hogy nem működik az az idealizált világ ami szerinted azt eredényezi,hogy egy NASAMS rendszer majd derült égből villámcsapásként fog támadni bárkire is.
Nemrég tettem be a magyar fejlesztős topicba holland NASAMS felépítését.
Mivel a NASAMS nagy mértékben hálózatos rendszernek lett tervezve, így a hollandok is beleintegráltak egy nagy hatótávolságú Hensolt radart 3. radarnak, a 2 Sentinel mellé.
Ennek lényege, hogy a 2 Sentinel radarból egyetlen egyet sem kell addig bekapcsolni, amíg nem érnek a rakéták hatókörébe a behatolók.
Ez kb. ugyan az az elv, mint amikor az AWACS-ok adnak céladatokat a passzívan repülő vadászoknak.
Azt az eljárást sem véletlenül találták ki!
 
  • Tetszik
Reactions: arcas
Nemrég tettem be a magyar fejlesztős topicba holland NASAMS felépítését.
Mivel a NASAMS nagy mértékben hálózatos rendszernek lett tervezve, így a hollandok is beleintegráltak egy nagy hatótávolságú Hensolt radart 3. radarnak, a 2 Sentinel mellé.
Ennek lényege, hogy a 2 Sentinel radarból egyetlen egyet sem kell addig bekapcsolni, amíg nem érnek a rakéták hatókörébe a behatolók.
Ez kb. ugyan az az elv, mint amikor az AWACS-ok adnak céladatokat a passzívan repülő vadászoknak.
Azt az eljárást sem véletlenül találták ki!

Igen és ennek feltétele az,hogy a 3. nagyhatótávolságú radar működik.De ha az működik akkor azt kell támadni.Nem működő radart támadni nagyon macerás mert bár elképzeléseid lehetnek arról,hogy hol vannak ez édes kevés ahhoz,hogy leküzd őket.Emiatt nem is lehet az a taktika,hogy nem foglalkozok a 3. radarral mert én a Sentinellekre pályázok.A működő taktika az lehet,hogy megámadom a 3. radart amire valamilyen reakciója lesz az ellenségnek úgy mint:lekapcsolja,odébbáll vele vagy mepróbálja leküzdeni a támadókat.Bármelyiket is válassza kénytelen lesz a Sentinelleket is bekapcsolni hacsak nem képes a rendszert a 3. radar kiszolgálni olyan módon,hogy teljesen kiváltja a Sentinelleket.
 
nem működik az az idealizált világ ami szerinted azt eredényezi,hogy egy NASAMS rendszer majd derült égből villámcsapásként fog támadni bárkire is.
Ja értem. Szóval továbbra sem vázolsz semmit, amivel meg lehetne találni, de ellenben valamiféle vak hit alapján kijelented, hogy a rakéta indítás előtt is észlelni fogják az indítókat és a célpontoknál nem az RWR csippanása lesz az első jel, hogy itt a seggedben a rakéta.

Ne haragudj, de kb. most érzem azt, hogy innentől fogva érdemi párbeszéd veled a repülés és légvédelem terén kb. scf-fi...
 
Ja értem. Szóval továbbra sem vázolsz semmit, amivel meg lehetne találni, de ellenben valamiféle vak hit alapján kijelented, hogy a rakéta indítás előtt is észlelni fogják az indítókat és a célpontoknál nem az RWR csippanása lesz az első jel, hogy itt a seggedben a rakéta.

Ne haragudj, de kb. most érzem azt, hogy innentől fogva érdemi párbeszéd veled a repülés és légvédelem terén kb. scf-fi...

Hol állítottam olyat,hogy indítás előtt észlelik az indítókat vagy a radart?Nem megy a magyar nyelv?Pont az ellenkezőjét írtam(tessék itt van újra:"Nem működő radart támadni nagyon macerás mert bár elképzeléseid lehetnek arról,hogy hol vannak ez édes kevés ahhoz,hogy leküzd őket"...)
 
Igen és ennek feltétele az,hogy a 3. nagyhatótávolságú radar működik.De ha az működik akkor azt kell támadni.Nem működő radart támadni nagyon macerás mert bár elképzeléseid lehetnek arról,hogy hol vannak ez édes kevés ahhoz,hogy leküzd őket.Emiatt nem is lehet az a taktika,hogy nem foglalkozok a 3. radarral mert én a Sentinellekre pályázok.A működő taktika az lehet,hogy megámadom a 3. radart amire valamilyen reakciója lesz az ellenségnek úgy mint:lekapcsolja,odébbáll vele vagy mepróbálja leküzdeni a támadókat.Bármelyiket is válassza kénytelen lesz a Sentinelleket is bekapcsolni hacsak nem képes a rendszert a 3. radar kiszolgálni olyan módon,hogy teljesen kiváltja a Sentinelleket.
Talán ismertess egy olyan légvédelmi rakétarendszert, mely radarok nélkül működik. Lehet, hogy szegényesek az ismereteim, de felderítés, célazonosítás, saját-ellenség felismerése nélkül ez kurvára nem fog sikerülni.
 
Ööö, csak azt kellett tenniük, ami le van írva SAMSIM manuálban.
Rápillantani két műszerre, az indikátorra, meg a görbére.

A104675.jpg
.
.
Ez még az analóg világban is béna. Miért nem lehetett az egy funkcióhoz tartozó kijelzőket egymás közelébe tenni? Ezek a kis jelerősségmérők is miért ilyen kicsik? Leolvashatóság? :)
 
Igen és ennek feltétele az,hogy a 3. nagyhatótávolságú radar működik.De ha az működik akkor azt kell támadni.Nem működő radart támadni nagyon macerás mert bár elképzeléseid lehetnek arról,hogy hol vannak ez édes kevés ahhoz,hogy leküzd őket.Emiatt nem is lehet az a taktika,hogy nem foglalkozok a 3. radarral mert én a Sentinellekre pályázok.A működő taktika az lehet,hogy megámadom a 3. radart amire valamilyen reakciója lesz az ellenségnek úgy mint:lekapcsolja,odébbáll vele vagy mepróbálja leküzdeni a támadókat.Bármelyiket is válassza kénytelen lesz a Sentinelleket is bekapcsolni hacsak nem képes a rendszert a 3. radar kiszolgálni olyan módon,hogy teljesen kiváltja a Sentinelleket.
Pont ez a lényeg, hogy amint egy esetleges támadást indítanak a nagy hatótávolságú 3. radar ellen, az érzékeli a rakétaindítást. Azonban a rakétaindítással a támadók is elárulja a helyzetüket. A 3. radart kis késleltetéssel lekapcsolják, és mivel az is mobil radar, így azonnal odébb áll. De még mindig van 2 tartalék radarod, amelyek a nagy hatótávolságú lekapcsolásáig csendben voltak. Viszont a rakétaindítás miatt már tudják, hogy hol az ellenfél. Ezeket a csendben lévő radarokat az ellenség támadási irányába telepítik, és az ellenség róluk semmit sem tud, csak max. annyit, hogy vannak, mivel a rendszer részei. De az AMRAAM tulajdonságai miatt ezek közül is csak az egyiket kell "felvillantani", amíg pillanatok alatt el lehet indítani az AMRAAM-okat. Felvillantás után pedig azonnal szintén továbbáll. Mindhárom radar (2 Sentinel, és 1 Hensoldt) teljesértékű radarként van a rendszerbe integrálva. Tudnak működni kereső, és célbefogó radarként is. Ha pedig azt is hozzávesszük, hogy az AMRAAM-ok is FF üzemmóduak, akkor szerintem támadó repülők ellen nem nagyon tudok kicselezhetetlenebb rendszert elképzelni.
Ez nagyjából a KUB-ok felől nézve űrtechnika.
Ráadásul full automata (értem ezalatt a feladat/cél átadását), és akár arra is képes, hogy a radarok saját védelmét is ellássa további csöves légvédelmi eszközök integrálásával (skyranger, C-RAM).
Azt gondolom, hogy egyetlen sebezhető pontja van csak, mégpedig a központi irányító modul. De mivel az is mobil, így annak a felderítése is problémas lehet. A rendszer ugyan kódolt rádió linkelt rendszer, és elvileg bemérhető a központi egység, azonban ezt a bemérést nagyjából értelmetlenné teheti egy kábeles külső antenna, amit kb. 100 m-re kihúznak. Innentől pedig az irányító modul ellen tervezett csapások kizárólag ezt az antennát tehetik tönkre. Ha van a kocsin másik 3-4 készlet ilyenből, akkor a fején is ugrálhat a támadó, akkor sem tud komoly (!) kárt tenni a rendszerben.
Jobban mondva tudna, csak elképesztően nagy kockázattal, és nagy valöszínűséggel hatalmas áldozatok árán.
 
Pont ez a lényeg, hogy amint egy esetleges támadást indítanak a nagy hatótávolságú 3. radar ellen, az érzékeli a rakétaindítást. Azonban a rakétaindítással a támadók is elárulja a helyzetüket. A 3. radart kis késleltetéssel lekapcsolják, és mivel az is mobil radar, így azonnal odébb áll. De még mindig van 2 tartalék radarod, amelyek a nagy hatótávolságú lekapcsolásáig csendben voltak. Viszont a rakétaindítás miatt már tudják, hogy hol az ellenfél. Ezeket a csendben lévő radarokat az ellenség támadási irányába telepítik, és az ellenség róluk semmit sem tud, csak max. annyit, hogy vannak, mivel a rendszer részei. De az AMRAAM tulajdonságai miatt ezek közül is csak az egyiket kell "felvillantani", amíg pillanatok alatt el lehet indítani az AMRAAM-okat. Felvillantás után pedig azonnal szintén továbbáll. Mindhárom radar (2 Sentinel, és 1 Hensoldt) teljesértékű radarként van a rendszerbe integrálva. Tudnak működni kereső, és célbefogó radarként is. Ha pedig azt is hozzávesszük, hogy az AMRAAM-ok is FF üzemmóduak, akkor szerintem támadó repülők ellen nem nagyon tudok kicselezhetetlenebb rendszert elképzelni.
Ez nagyjából a KUB-ok felől nézve űrtechnika.
Ráadásul full automata (értem ezalatt a feladat/cél átadását), és akár arra is képes, hogy a radarok saját védelmét is ellássa további csöves légvédelmi eszközök integrálásával (skyranger, C-RAM).
Azt gondolom, hogy egyetlen sebezhető pontja van csak, mégpedig a központi irányító modul. De mivel az is mobil, így annak a felderítése is problémas lehet. A rendszer ugyan kódolt rádió linkelt rendszer, és elvileg bemérhető a központi egység, azonban ezt a bemérést nagyjából értelmetlenné teheti egy kábeles külső antenna, amit kb. 100 m-re kihúznak. Innentől pedig az irányító modul ellen tervezett csapások kizárólag ezt az antennát tehetik tönkre. Ha van a kocsin másik 3-4 készlet ilyenből, akkor a fején is ugrálhat a támadó, akkor sem tud komoly (!) kárt tenni a rendszerben.
Jobban mondva tudna, csak elképesztően nagy kockázattal, és nagy valöszínűséggel hatalmas áldozatok árán.
Ez a realitás.
 
Pont ez a lényeg, hogy amint egy esetleges támadást indítanak a nagy hatótávolságú 3. radar ellen, az érzékeli a rakétaindítást. Azonban a rakétaindítással a támadók is elárulja a helyzetüket. A 3. radart kis késleltetéssel lekapcsolják, és mivel az is mobil radar, így azonnal odébb áll. De még mindig van 2 tartalék radarod, amelyek a nagy hatótávolságú lekapcsolásáig csendben voltak. Viszont a rakétaindítás miatt már tudják, hogy hol az ellenfél. Ezeket a csendben lévő radarokat az ellenség támadási irányába telepítik, és az ellenség róluk semmit sem tud, csak max. annyit, hogy vannak, mivel a rendszer részei. De az AMRAAM tulajdonságai miatt ezek közül is csak az egyiket kell "felvillantani", amíg pillanatok alatt el lehet indítani az AMRAAM-okat. Felvillantás után pedig azonnal szintén továbbáll. Mindhárom radar (2 Sentinel, és 1 Hensoldt) teljesértékű radarként van a rendszerbe integrálva. Tudnak működni kereső, és célbefogó radarként is. Ha pedig azt is hozzávesszük, hogy az AMRAAM-ok is FF üzemmóduak, akkor szerintem támadó repülők ellen nem nagyon tudok kicselezhetetlenebb rendszert elképzelni.
Ez nagyjából a KUB-ok felől nézve űrtechnika.
Ráadásul full automata (értem ezalatt a feladat/cél átadását), és akár arra is képes, hogy a radarok saját védelmét is ellássa további csöves légvédelmi eszközök integrálásával (skyranger, C-RAM).
Azt gondolom, hogy egyetlen sebezhető pontja van csak, mégpedig a központi irányító modul. De mivel az is mobil, így annak a felderítése is problémas lehet. A rendszer ugyan kódolt rádió linkelt rendszer, és elvileg bemérhető a központi egység, azonban ezt a bemérést nagyjából értelmetlenné teheti egy kábeles külső antenna, amit kb. 100 m-re kihúznak. Innentől pedig az irányító modul ellen tervezett csapások kizárólag ezt az antennát tehetik tönkre. Ha van a kocsin másik 3-4 készlet ilyenből, akkor a fején is ugrálhat a támadó, akkor sem tud komoly (!) kárt tenni a rendszerben.
Jobban mondva tudna, csak elképesztően nagy kockázattal, és nagy valöszínűséggel hatalmas áldozatok árán.

Ez nagyon jó csak ha minden bekapcsolás után pakol a radar és odébb áll akkor marha gyorsan kifogysz azokbólba radaroknól amik épp nincsenek úton és onnantól kezdve,hogy minden radar úton van olyan mintha nem is lenne a rendszer.
 
  • Tetszik
Reactions: arbalest and fip7