Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 135
53 727
113
Sajnos az EU-ban elő van írva a "megújulókra" a kötelező, minimális részarány a villamosenergia termelésben.
E mellet az EU pályázati pénzekkel is támogatja a napenergiát. Gondolom ezekkel függ össze ez a baromság, nem magunktól vagyunk ilyen hülyék.
Bár én jobban örülnék annak ha a vízenergia részarányát próbálnák meg növelni.
 

Ooorky

Well-Known Member
2016. szeptember 1.
9 779
44 961
113
Sajnos az EU-ban elő van írva a "megújulókra" a kötelező, minimális részarány a villamosenergia termelésben.
E mellet az EU pályázati pénzekkel is támogatja a napenergiát. Gondolom ezekkel függ össze ez a baromság, nem magunktól vagyunk ilyen hülyék.
Bár én jobban örülnék annak ha a vízenergia részarányát próbálnák meg növelni.

Vízenergia nem biznisz a német napelem összeszerelőknek...
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 917
13 018
113
Sajnos az EU-ban elő van írva a "megújulókra" a kötelező, minimális részarány a villamosenergia termelésben.
E mellet az EU pályázati pénzekkel is támogatja a napenergiát. Gondolom ezekkel függ össze ez a baromság, nem magunktól vagyunk ilyen hülyék.
Bár én jobban örülnék annak ha a vízenergia részarányát próbálnák meg növelni.

Nem igazán áll meg sem az az érv, hogy erre valamilyen kötelezettségünk lenne, sem az hogy sok támogatást kapnánk hozzá az EU-tólé.

Nem tudok közvetlen kötelezettséget keletkeztető EU előírásról. Stratégia van, meg célérték a távoli jövőre nézve, meg cselekvési terv. Tehát politikai maszlag marketing dumatenger. Még az amúgy közvetlen kötelezettséget nem keletkeztető és szankcióval nem járó célszámok sem a villamosenergia termelésre vonatkoznak, hanem az összenergia felhasználásra. Ráadásul a 2020-as 13%-os megújuló célszámot már kb. egy évtizede teljesítettük, jórészt biomasszával.

Amúgy a biomassza nálunk elsősorban fa (kisebb részben szalma) égetést jelent, ami nagyban is majdnem olyan szennyező, mint kicsiben, az otthoni vegyes tüzelésű kazánokban. Bőven vetekszik a lignit tüzelésű. alacsony hatásfokú elavult mátrai erőmű fajlagos kibocsátásával, sőt sok tekintetben meghaladja azt. De ha valamihez hozzá van téve, hogy bio előtag, akkor már az sem baj, hogy sok szén-dioxidot (ez lenne a kisebbik baj, mert a CO2 nem közvetlenül káros), savas esőt okozó kén és nitrogén oxidokat, füstöt, port bocsát ki. Ezek nem kis hányadban főleg régen széntüzelésre használt ezer éves erőművi kazánok vegyes tüzelésre átállítva, meglehetősen mérsékelt füstgáz szűréssel (ahhoz a kevés termeléshez nem éri meg a beruházás és a többlet karbantartás)

Meg persze az sem baj ha kivágják az erdőt. Ugyanis papíron csak mezőgazdasági és erdészeti és feldolgozóipari hulladékot, nyesedéket, növényi szárakat, fűrésztelepi, faipari, bútoripari hulladékot lehetne elégetni, de a gyakorlatban abból nehéz lenen folyamatosan ellátni egy adott szállítási távolságon belül a biomassza erőműveket, ezért építőipari, bútoripari célra használható farönkök, lakossági felhasználásra alkalmas tűzifa, állati alomnak jó szalma és silózható, takarmányozásra alkalmas szárak is bőven mennek a kazánba.

Ha pedig a messze túlértékelt szerepű CO2-ről van szó, akkor semmi okunk kapkodni. Magyarország éves egy főre jutó üvegház hatású gáz kibocsátása (6,6 tonna) mindösszesen az átlagos EU-érték (8,8 tonna) 75 százaléka, mely EU-szinten a hatodik legjobb arányú. Magyarország 2030-ra kitűzött célja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkentse 2030-ig az 1990-hez képest, azaz a bruttó kibocsátás 2030-ban nem haladhatja meg a bruttó 56,19 millió tonna CO2-t. (Pontosabban az üvegházhatású gázok szén-dioxidra átszámított egyenértékét). Ez a 2017-es érték 7,6 millió tonnával való csökkentését jelenti 2030-ra, ami javarészt már abból megvan, hogy leállítjuk a Mátrai Erőmű lignit blokkjait és termelésbe állítjuk Paks II-t. Hiszen az atomerőmű pont ugyanúgy nem bocsát ki sem CO2-t sem egyéb légszennyezőket, mint a naperőmű. Csak közben az atomerőmű tisztességes mennyiséget termel, hiszen összehasonlíthatatlanul nagyobb az energiasűrűsége, kb. 8-szor nagyobb a kapacitás kihasználtsága (lévén nem időjárásfüggő alaperőmű), a szükséges mértékben és ütemben termel, kiszámíthatóan és még az élettartama is minimum 3-szorosa a naperőművekének.

Az csak egy értelmetlen zöld politikai marketing kategória, hogy valami „megújuló”. Azt kellene nézni, hogy az adott energiatermelési mód mennyire szennyez (a gyártása, megépítése és az üzemeltetése során együttvéve), mennyi erőforrást igényel (ideértve az elfoglalt földterületet is), mennyibe kerül, mennyire hatékony. A szélerőmű és a naperőmű a kis energiasűrűségük és a rossz kapacitás kihasználtságuk miatt fajlagosan - az élettartam alatt megtermelt energiára vetítve - drágák. Agyontámogatás nélkül nem éri meg az építésük. Azért drágák, mert sok erőforrást igényel a beruházás. A nagy kezdeti erőforrás igény azt jelenti, hogy már a gyártás során egy hatalmas szennyezési csomaggal indul az erőmű. Továbbá nagy területet foglal el. Nem szabályozható. Emiatt 2011-ben a KÁT bevezetésekor teljes okkal és joggal állították le a szélerőművek építését.

Viszont 2011-ben elkövettek egy nagy hibát. A KÁT-ból kikerültek az addig támogatott átvételi árú kapcsolt energiatermelők. Holott a valóságban a kombinált ciklusú, kapcsolt villamosenergia + hő termelők hatásfoka nagyon jó a hulladék hő hasznosítása miatt. A jó hatásfokból következően alacsony a fajlagos szennyezőanyag kibocsátásuk. Továbbá a városi távhő rendszerekre rádolgozó kombinált ciklusú gáztrubinák és kapcsoltan termő gázmotorok a városi légszennyezés csökkentésének fontos eszközei lehettek volna, hiszen a földgáz tiszta, molekuláris szinten keveredik a levegővel, így közel tökéletesen ég el, tehát csak szén-dioxidot és vizet bocsát ki (na meg a magas hőmérséklet mellett némi nitrogén-oxidot). Nincs szilárd füst, por, korom, savképző oxid, tökéletlen égésből fakadó rákkeltő anyag kibocsátás és a hidrogén tartalom miatt a CO2 kibocsátás is alacsonyabb még azonos hatásfok mellett is, a magasabb hatásfok mellett pedig sokkal kevesebb, mint például a biomassza esetében. Ráadásul fűteni valamivel kell és erre a kapcsolt termelők ideálisak. Kapcsoltan viszont csak olyannal lehet termelni, ami elég magas füstgáz hőmérsékletet ér el, különben gazdaságtalan a villamosenergia termelése. Ezen kívül a kapcsolt termelők jól (fűtési idényben közepesen) szabályozható gázüzemű termelők, amelyek a szabályozási tartalékot is javították. De hát mivel nem "megújuló" menniük kellett a sokak rosszabb biomassza javára.

Mellesleg az is csak nagyon kis hányadban igaz, hogy EU támogatás lenne a naperőművek építésére. Vannak ilyen példák, de a legtöbb naperőművet EU támogatás nélkül valósítják meg. Nincs kifejezetten naperőművekre, vagy megújulókra vonatozó támogatás. Bizonyos támogatási programoknak van energiahatékonysági célja is és ezekbe néha el lehet sütni a naperőművet is, de nem ez az általánosan jellemző. Meg aztán a KÁT átvételi ár is támogatás. A támogatás tartalmakat pedig össze kell számítani. Tehát a beruházáshoz kapott támogatással csökkenteni kell az átvételi időszak alatti KÁT támogatást., ami a gyakorlatban az átvételi időszak csökkentését jelenti. Ezért például egy nagynak nevezhető naperőmű kezdetben kapott egy komoly beruházási támogatást (nem EU-s támogatást), de amikor eladták egy másik piaci szereplőnek, akkor visszafizették a beruházási támogatást, hogy ne csökkentse a KÁT átvétel időtartamát, mert új jobb árat kaptak érte.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 917
13 018
113
Vízenergia nem biznisz a német napelem összeszerelőknek...

Így van.

Ráadásul a vízenergiára az egyetlen valamire való lehetőségünk a nagymarosi gát lett volna, amit az osztrák zöld "barátaink" hathatós felbujtásával sikerült megtorpedózni. Sajnos a vízenergia is engedelmeskedik a fizika, a matematika és a közgazdaságtan törvényeinek. (A sötétzöldek mindegyik tárggyal hadilábon állnak) Kell hozzá vízhozam, esés, hely a gátnak és a tározónak és nem túl hektikus vízjárás. Nálunk a gazdaságos erőmű építéshez szükséges esés sajnos nem sűrűn van. Olyan vízhozam és vízjárás is, hogy megérje erőművet építeni legfeljebb csak a Dunán. Ahol pedig megérte volna (Dunakanyar), ott túl soknak ítélték a gát és a víztározó tájképre gyakorolt hatását (szerintem hibásan). Max ott éri meg a vízerőmű, ahol egyéb okból érdemes gátat, tározót építeni.

Ha észszerűen csinálnánk, akkor 70-75% atommal (ennyit lehet alaperőművel megtermelni anélkül, hogy a kapacitás kihasználtságát rontanánk és szabályozásra akarnánk használni). A maradékot javarészt a távhőbe is besegítő kapcsolt földgázzal. Itt-ott a távhőbe besegítő geotermikus fűtőművel (főleg ahol eleve van gyógyászati, turisztikai célú termálvíz hasznosítás). Egy kis depónaigázzal (nem szemétégetésel, merrt a depóniagáz tisztább és vezetékkel szállítható, míg a távhőre rádolgozó szemétégető a városban szennyez) és a vízszabályozást, öntözést, árvíz védelmet, hajózhatóságot célzó tározókhoz kapcsolt minimális vízenergiával oldanánk meg.

Megjegyzem hogy az atomot is lehetne kapcsoltan használni., Egy nagyobb reaktor Budapest alá, a Dunai-Erőmű infrastruktúráját felhasználva, egy kisebb Szegedhez és esetleg egy kisebb a Székesfehérvár környéki tavakat, tározót, vízfolyásokat felhasználva. Besegíthetnek a távfűtésbe nyáron pedig a távhűtésbe (hőből hűtést) a hulladékhővel. Ráadásul így csökkenne a termelés földrajzi koncentráltsága és a szállítási veszteség is. Győrben más ott van a geotermikus fűtőmű. Oda nincs értelme reaktort tenni. Miskolcon szintén. A többi nagyvárosban pedig hiányzik a megfelelő hűtővíz. De 3 1,2 GW-os és két kisebb reaktor elég is lenne.

Meg persze szigetelés ezerrel.

Nesze neked CO2 kibocsátási klímacél. Feladat kipipálva naperőmű nélkül is. A sötétzöldek "megújuló" kórusát pedig figyelmen kívül kel hagyni.
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 817
113
A német esztelen napelem-telepítés a lakóházak esetében az agyatlan rendszer szüleménye, ugyanis:
- energetikai beruházás, amit a tulaj ráver az albérlőre, majd
- kijön a TÜV, röhelyes szempontok alapján energetikailag felülvizsgálják a lakást, a napelem miatt alapból szintet ugrik - drágábban adható ki, illetve lefelé hazudtató az éves fogyasztás, ami alapján az albérlethirdetéseknél kedvezőbb helyre kerül a lakás
- a ződek örvendenék
- igazából semmi sem történik, csak fiktív, láthatatlan dolgokra fizet végül a fogyasztó/albérlő

Februárban most süt először a nap, meg van 90-es szél, az összes szélkerék kifordítva, befékezve, a szénerő meg nyélgázon megy a városban...
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 917
13 018
113
A klíma modellek szerint a CO2 az egyik döntő faktor, de természetesen nem egyetlen.

Nem azt írtam, hogy lényegtelen, hanem hogy túlértékelt.

Néhány érv:

- A szmog, a savas eső, vagy a rákkeltő korom és égéstermékek az itt és most problémája. Közvetlenül rongálják az egészségünket, okoznak halálozást, pusztítják a természeti környezetet és rongálják az épületeket, technikai eszközöket. Ezzel szemben a CO2 közvetlenül ebben a koncentrációban nem jár egészségügyi hatással. Csak valami távoli, bizonytalan és globális hatással bír, amivel inkább csak gőzerővel rémisztgetnek mindenkit a sajtón keresztül (klíma hiszti).
- CO2-ből volt már több is a földtörténet során és számottevően melegebb is volt már sokszor. Még az írott történelemben is volt jó néhány melegebb időszak. Ezekben az időszakokban nem összeomlott a földi élet, vagy az emberi mezőgazdasági termelés, hanem kivirágzott.
- A CO2 jelenleg egy szűk keresztmetszet. A növényeknek van a legtöbb helyen víz, napfény, tápanyag, de CO2-ből csak szűk 0,04% van a levegőben. Ezért üvegházakban emelni is szokták a CO2 szintet, hogy növeljék a termésátlagot. Hasonló a helyzet a hőmérséklettel. A melegebb időjárású helyeken általában azt tapasztaljuk hogy a növényi és állati élet burjánzóbb, fajgazdagabb, mint a hidegebb éghajlaton, ahol a hőmérséklet szintén szűk keresztmetszet a fajok többsége számára.
- A felmelegedésnek van egy csomó pozitív hatása. Sőt ezekből van sokkal több. Csak ezt kevésbé hangsúlyozzák, ezzel szemben a negatív hatásokat sok nagyságrenddel eltúlozzák. Mivel folyamat időt vesz igénybe, a negatív hatásokhoz alkalmazkodni lehet. Például a felmelegedéstől nő a párolgás tehát a riogatásokkal ellentétben nem kevesebb, hanem több lesz az eső, hiszen ami vízgőz bekerül a levegőbe az ki is fog onnan hullani. Ez pozitív hatás. A csapadék eloszlása lehet egyenetlenebb. Erre igazából meggyőző bizonyíték nincs, csak riogatós modellek. De ha így is lenne, akkor lehet tározókat, csatornát, gátat építeni és megfogni a vizet, amikor sok van és öntözni akkor, amikor kevés. Vagy például az enyhébb tél kevesebb energia felhasználással jár (és nem is fázunk annyira). A melegebb tavasz és ősz hosszabb vegetációs időszakot jelent (akár többszöri aratást is egyes helyeken), meg persze kellemesebb is a korai tavasz és hosszan tartó vénasszonyok nyara. A melegebb nyárra meg fel lehet készülni, mert nálunk sokkal melegebb éghajlatú területeken is élnek emberek és megoldják (klímával). Vagy az olvadó jég pozitív hatása az északi vizek hajózhatósága, az ottani halászat lehetősége. Ennél magasabb tengerszint pedig volt már a történelemben. (Megjegyzem egyelőre nincs kimutatható érdemi tengerszint emelkedés.) A mai színvonalon könnyebb a magasabb tengerszint miatt egy várost arrébb költöztetni, vagy gáttal védeni, mint az ókorban az akkori technikai színvonalon. Pedig akkor is megoldották az alkalmazkodást.
- Nincs arra igazán meggyőző bizonyíték, hogy az a 0,04% CO2 lenne ilyen meghatározó jelentőségű. A vízgőznek/párának/felhőborítottságnak például sokkal nagyobb szerepe van a hőháztartásban.
- Az éghajlat egy sor természetes ok miatt is állandóan változik. Lehet pont jót teszünk azzal hogy a felmelegedést segítjük elő, mert most épp egy jégkorszak lenne soron. És ha engem kérdezel sokkal inkább a globális felmelegedés, mint a jégkorszak.
- Az a globális hőmérséklet emelkedés amit az elmúlt kb. 130-140 évben mértek (azóta vannak érdemben megbízható adatok) 1 fok alatti. Csak az a bibi, hogy a hőmérőket az ember oda teszi, ahol lakik. A városok pedig hőszigeteket képeznek. A hőszigetek nagyobb átlaghőmérséklet eltérést produkálnak a beépítetlen környezethez képest, mint 1 fok. A mérési pontok többsége hőszigeten belül van. Úgyhogy valószínűleg van hőmérséklet emelkedés, de a mértéke erősen kétséges. Márpedig a modellek ezeken a méréseken alapulnak. A 130-140 évnél korábbi hőmérsékletekről pedig csak több fokos bizonytalansággal tudjuk, hogy melegebb, vagy hidegebb volt-e. Ez több mint a jelenlegi mért növekedés. Egyszerűen a modellek megbízhatósága finoman szólva távol áll a 100%-tól. Ráadásul a modelleket általában olyanok készítik akik egzisztenciálisan érdekeltek a minél elrémisztőbb eredmény kimutatásában, a kérdés fontosságának felnagyításában. Ha én klímakutató lennék, tutita nem azt bizonygatnám, hogy semmi különös, kezelhetetlen nincs abban, hogy változik a klíma.
- A sajtó meg persze az összes ilyen hisztit felfújja, hiszen a katasztrófa forgatókönyvek több kattintást, nagyobb olvasottságot hoznak. 100-200-300 éve, de még 50 évvel ezelőtt sem tudtuk, ha néhány száz km-nél távolabb szélsőséges időjárási esemény volt, mert nem meghatározó mértékben, vagy kizárólag bulvárból ált az újságírás (mint most), illetve nem is volt olyan sajtó. Ma mindezt a képünkbe tolják a világ minden pontjáról. Márpedig elég természetes hogy valahol a világban sűrűn van extrém időjárás. Ehhez hozzáteszik hogy minden rossz a globális felmelegedés miatt van. Özönvíz, árvíz, belvíz, földcsuszamlás, pusztító viharok, jégeső, tengerszint emelkedés, aszály, viszály, elsivatagosodás, éhínség, összeomló tápláléklánc, hőhullám, erdőtűz, bozóttűz, migráció, járványok, allergia, rovar invázió. Volt itt már riogatás ózonlyukkal, leálló Golf-áramlattal, jégkorszakkal, El Niñoval, pólusváltással, napkitörésekkel, vulkánkitörésekkel, stb.... Mindegyikbe belelátták a hatalmas katasztrófát.
- De még ha minden hisztéria keltés igaz is lenne, akkor sem tudunk semmi érdemit tenni a folyamat megállítására. Egyszerűen hiába erőlködik Európa, ha a fejlődésnek induló Afrika, fejlődésben lévő Ázsia és Dél-Amerika kibocsátása úgyis számottevően emelkedni fog. Azt meg nem mondhatjuk a többi földrésznek, hogy maradjatok meg a jelenlegi színvonalon, mert ha ugyanazt a fogyasztási színvonalat szeretnétek elérni, mint amin mi most állunk, akkor túl sok lesz a CO2 kibocsátás.


Szóval szerintem a fontossági sorrend:
1. Először azzal a problémával kel foglalkozni, ami biztos, ami rövid távon jelentkezik és ami közvetlen hatással jár. Az itt és most biztos problémájával.
2. Másodszor a klímaváltozásra felkészülni kell.. Alkalmazkodni hozzá és nem szélmalomharcot vívni ellene.
3. De még azt is picit komolyabban alá kellene támasztani, hogy milyen is lesz az a klímaváltozás az ebben érdekeltek riogatós modelljeinél a zöldek politikai (és persze gazdasági) haszonkeresésénél és a sajtó bulvár szagú hisztéria keltésénél valamivel komolyabb és főleg nem szélsőségesen elfogult, hanem a pozitív hatásokat is számba vevő elemzéssel. Na az ilyen elemzés ritka mint a fehér holló.

Ezt értettem az alatt, hogy a CO2 kérdés túlértékelt.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 135
53 727
113
laiki

Hogy ne támogatná már az EU pénzzel a napelem telepítést!
Példa:
https://www.ecoprofin.hu/2019/03/varhato-palyazat-ginop-413-19-napelemes.html

Annak aki nem tudná mi a GINOP:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gazdaságfejlesztési_és_innovációs_operatív_program
Ez lényegében egy EU-s pénzeket szétosztó program.

Ennek a 35%-át fizette az EU:
https://www.dehir.hu/gazdasag/atadtak-az-orszag-legnagyobb-naperomuvet/2019/03/05/

De olvastam nem egy projektről amiben 90%-ot.

De ugyan úgy vannak EU-s szabályozások amiket be kell tartani, pl. a megújulók részarányának tekintetében. Fáradt vagyok ahhoz, hogy előkeressem, de megkockáztatom hogy abban is nekem van igazam. (sajnos)
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 917
13 018
113
laiki

Hogy ne támogatná már az EU pénzzel a napelem telepítést!
Példa:
https://www.ecoprofin.hu/2019/03/varhato-palyazat-ginop-413-19-napelemes.html

Ezért írtam, hogy vannak programok, amikben lehet ilyen célt találni. De ez nem igazán érdemi.
A példának hozott GINOP támogatás nem valódi naperőműveket céloz, hanem csak a háztetőre napelem bohóckodást. 1 és 3 millió Ft közti összegből egy családi ház nem túl nagy (5-15 kW-os) háztartási méretű "erőművét" is csak úgy lehet kihozni, ha a 200 ezer Ft/kW támogatási összeghez hozzáteszel még egy adag saját erőt is (minimum még fele ennyit, vagy többet).
A teljes keretösszeg 15 milliárdja + 7-10 milliárd Ft saját erő együtt 75 MW összkapacitás építésére jó, amiből a gyakorlatban kb. 75-80 GWh éves termelés jön ki. Az nem éri el a magyar fogyasztás 0,2%-át sem.

Ehhez képest már vagy 3 GW-nál járnak a naperőművekre kiadott engedélyek (álmodni pedig ennek a többszörösét is álmodják egyesek). Aminek csak kis hányada EU-s támogatott beruházási oldalról. Az igazi támogatás a KÁT átvételi ár. Lakosságnál pedig a kétirányú villanyórás fogyasztás nettósítás, tehát lényegében bruttó fogyasztói áras átvétel. Ez viszont sajnos nem az EU zsebéből megy, hanem a miénkből.
Jó is lenne, ha mi nem fizetnénk támogatott átvételi árat, hanem csak EU beruházás oldali támogatást. De sajnos nem ez a helyzet.
Sajnos lesz nálunk is áramár emelés a napelemes őrület miatt. Csak idő kérdése.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 917
13 018
113
De ugyan úgy vannak EU-s szabályozások amiket be kell tartani, pl. a megújulók részarányának tekintetében. Fáradt vagyok ahhoz, hogy előkeressem, de megkockáztatom hogy abban is nekem van igazam. (sajnos)

Egy ilyen betartandó EU-s szabályozásról tudok, de az nem erőművi áramtermelésre vonatkozik és nem a napelemekre.

2021-től nem kaphat használatba vételi engedélyt az az új építésű lakóingatlan (ház, vagy lakás) amelynél az épület úgynevezett primer energiaigényének legalább 25%-át nem megújuló forrásból fedezik.
Na ez is egy súlyosan beteg szabályozás. Kb. arra jó, hogy mindenhova légkazánt és "geotermikus" földhő szivattyút építsenek be.

Ez olyan, mint amikor a gázkazán gyártók kilobbizták az EU-nál, hogy csak kondenzációs kazánt lehessen már eladni (persze minimum dupla áron). Csak éppen arról nem szóltak a jónépnek, hogy a meglévő magas hőmérsékletű fűtési rendszerek esetében a kondenzációs hatásfok közel nulla, vagy nulla. (A rendelkezésre álló minimális idő alatt egy 60-70 fokos hőcserélőn kevésbé akar lecsapódni az a fránya vízgőz, mint egy 30-35 fokoson és kevesebb kondenzációs hőt ad át.) A radiátoros fűtési rendszert és a fél házat pedig senki nem fogja szétverni, hogy egy alacsony hőmérsékletű padlófűtést építsen be utólag. Adják az energiahatékonysági, korszerűsítési támogatásokat a kondenzációsra cseréhez, de sok esetben messze a várakozás alatt csökkent tőle a fogyasztás. A gyártók persze jól járnak, hiszen dupla olyan drága termékeket adnak el. A marketing anyagok megtérülés számításainak pedig kevés köze van a valós értékekhez.

A hőszivattyús lobbi sem semmi. Nem csak hogy majdnem kötelezővé tették 2021-től a termékeiket, de még hülyére is veszi a kedvükért a mélyen tisztelt EU a jónépet. Az egy dolog, hogy eleve a hőszivattyús rendszereknél is a legalacsonyabb 35/25 fokos hőmérsékletű fűtési rendszereket feltételezik a modell számításoknál. (Dob egy picit a hatásfokon, akarom mondani COP-n, hogy nem 60-70, hanem csak 35 fokos előremenő hőmérséklettel kell számolni.) De még a téli átlaghőmérsékletre is +7 fok a szabvány a légkazánoknál. Ez az EU-ban legfeljebb a mediterrán országokra igaz. Magyarországon például +2 fok a fűtési idénybeli súlyozott átlaghőmérséklet. De nem a valósággal kell számolni. Ahogy a beltéri egység hatásfoka függ a fűtési rendszer előre menő hőmérsékletétől, úgy a kültéri egység hatásfoka is függ a külső hőmérséklettől, hiszen azt a hő szállító közeg és a kültéri, illetve beltéri hőcserélő másik oldalának közege közti hőmérséklet különbség határozza meg. De ha ez még nem lenne elég, nem kell beleszámolniuk, hogy a kültéri egységek rendszeresen lejegesednek .(Ugyanúgy mint a mélyhűtő, hiszen itt lényegében egy fordított hűtőgépről van szó, csak sokkal sűrűben, mert a mélyhűtőben a jégmennyiségnek legalább határt szab a bent lévő levegő abszolút páratartama.) Ezért a kültéri egység rendszeresen leolvaszt, amit persze szintén nem vesznek figyelembe a COP kiszámításakor. Valamint nagyvonalúan figyelmen kívül hagyják a szivattyú energia igényét is, mondván hogy az a fűtési rendszertől is függ. Az egészet megkoronázza, hogy ha háztartási meleg vizet is légkazánnal állítanak elő, az tuti nem alacsony hőmérsékletű lesz. Sőt sok esetben a kazán nem is tudna olyan teljesítménnyel átfolyó módban meleg vizet előállítani, mint amennyi tömegáramra és hőmérsékletre egy meleg vizes zuhanyzáshoz szükség van. Ezért van egy kiegészítő elektromos fűtőszál, aminek a COP értéke definíció szerint 1 alatti. Na ezt sem kell beleszámolni az EU szerint a kazán COP értékébe. Ebből az lesz, hogy a marketing brosúrában szereplő, az EU szerint szabályosan számolt COP-nek és a valós hatásfoknak csak mérsékelt köze van egymáshoz.

De á nem. Nem a zöld lobbi dolgozik gazdasági érdekek mentén. A mi pénztárcánk kárára.
 
M

molnibalage

Guest
ez meg jobb :D

faszagyerekek lehetnek ezek a nemetek

However, the powerful gusts did bring one unexpected benefit in Germany. Wind turbines there produced a record amount of electricity, reportedly equivalent to 44 nuclear power plants ..www.bbc.com/news/world-europe-51458037
https://www.energy-charts.de/power.htm
Fogalmazzunk úgy, hogy megint sajátosan számolnak. 44 GW táján volt a csúcs. Az átlagos erőmű méret kb. 40 éve is 1,2-2,4 GW volt. Tehát az a 44 inkább 22. Paks II-vel számolva csúcsteljesítmény csak 18. Ráadásul ez pillanatnyi. Azért hullámzott szépen. Most perpill meg 18.6 GW.

Szóval lehet zengeni az ódákat, de akkor is drága. De rohadtul.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg and fip7
T

Törölt tag 2361

Guest
https://www.energy-charts.de/power.htm
Fogalmazzunk úgy, hogy megint sajátosan számolnak. 44 GW táján volt a csúcs. Az átlagos erőmű méret kb. 40 éve is 1,2-2,4 GW volt. Tehát az a 44 inkább 22. Paks II-vel számolva csúcsteljesítmény csak 18. Ráadásul ez pillanatnyi. Azért hullámzott szépen. Most perpill meg 18.6 GW.

Szóval lehet zengeni az ódákat, de akkor is drága. De rohadtul.

Akor meg is van oldva a nemet energia problema, nem kell atom, nem kell semmi mas, csak non-stop bazi nagy vihar legyen
 

Loken

Well-Known Member
2016. november 24.
2 192
3 483
113
https://www.portfolio.hu/ingatlan/2...g-energiafuggosege-ez-lehet-a-megoldas-416117
"Az Európai Bizottság szerint a kontinens államai már nem tudják előállítani saját energiaigényük felét sem. Az Európai Unió tagállamai, benne Magyarország évi 600 milliárd eurót költenek energiahordozók importjára, ami az éves energiaszükségletük csaknem 50 százaléka, miközben 500 milliárd eurót pazarolnak el évente az energiaveszteség miatt. A veszteség 40 százalékáért az európai épületállomány felel, mivel azok közel 55 százaléka szigetelés nélküli – derül ki a Knauf Insulation felméréséből."
 

Loken

Well-Known Member
2016. november 24.
2 192
3 483
113