A klíma modellek szerint a CO2 az egyik döntő faktor, de természetesen nem egyetlen.
Nem azt írtam, hogy lényegtelen, hanem hogy túlértékelt.
Néhány érv:
- A szmog, a savas eső, vagy a rákkeltő korom és égéstermékek az itt és most problémája. Közvetlenül rongálják az egészségünket, okoznak halálozást, pusztítják a természeti környezetet és rongálják az épületeket, technikai eszközöket. Ezzel szemben a CO2 közvetlenül ebben a koncentrációban nem jár egészségügyi hatással. Csak valami távoli, bizonytalan és globális hatással bír, amivel inkább csak gőzerővel rémisztgetnek mindenkit a sajtón keresztül (klíma hiszti).
- CO2-ből volt már több is a földtörténet során és számottevően melegebb is volt már sokszor. Még az írott történelemben is volt jó néhány melegebb időszak. Ezekben az időszakokban nem összeomlott a földi élet, vagy az emberi mezőgazdasági termelés, hanem kivirágzott.
- A CO2 jelenleg egy szűk keresztmetszet. A növényeknek van a legtöbb helyen víz, napfény, tápanyag, de CO2-ből csak szűk 0,04% van a levegőben. Ezért üvegházakban emelni is szokták a CO2 szintet, hogy növeljék a termésátlagot. Hasonló a helyzet a hőmérséklettel. A melegebb időjárású helyeken általában azt tapasztaljuk hogy a növényi és állati élet burjánzóbb, fajgazdagabb, mint a hidegebb éghajlaton, ahol a hőmérséklet szintén szűk keresztmetszet a fajok többsége számára.
- A felmelegedésnek van egy csomó pozitív hatása. Sőt ezekből van sokkal több. Csak ezt kevésbé hangsúlyozzák, ezzel szemben a negatív hatásokat sok nagyságrenddel eltúlozzák. Mivel folyamat időt vesz igénybe, a negatív hatásokhoz alkalmazkodni lehet. Például a felmelegedéstől nő a párolgás tehát a riogatásokkal ellentétben nem kevesebb, hanem több lesz az eső, hiszen ami vízgőz bekerül a levegőbe az ki is fog onnan hullani. Ez pozitív hatás. A csapadék eloszlása lehet egyenetlenebb. Erre igazából meggyőző bizonyíték nincs, csak riogatós modellek. De ha így is lenne, akkor lehet tározókat, csatornát, gátat építeni és megfogni a vizet, amikor sok van és öntözni akkor, amikor kevés. Vagy például az enyhébb tél kevesebb energia felhasználással jár (és nem is fázunk annyira). A melegebb tavasz és ősz hosszabb vegetációs időszakot jelent (akár többszöri aratást is egyes helyeken), meg persze kellemesebb is a korai tavasz és hosszan tartó vénasszonyok nyara. A melegebb nyárra meg fel lehet készülni, mert nálunk sokkal melegebb éghajlatú területeken is élnek emberek és megoldják (klímával). Vagy az olvadó jég pozitív hatása az északi vizek hajózhatósága, az ottani halászat lehetősége. Ennél magasabb tengerszint pedig volt már a történelemben. (Megjegyzem egyelőre nincs kimutatható érdemi tengerszint emelkedés.) A mai színvonalon könnyebb a magasabb tengerszint miatt egy várost arrébb költöztetni, vagy gáttal védeni, mint az ókorban az akkori technikai színvonalon. Pedig akkor is megoldották az alkalmazkodást.
- Nincs arra igazán meggyőző bizonyíték, hogy az a 0,04% CO2 lenne ilyen meghatározó jelentőségű. A vízgőznek/párának/felhőborítottságnak például sokkal nagyobb szerepe van a hőháztartásban.
- Az éghajlat egy sor természetes ok miatt is állandóan változik. Lehet pont jót teszünk azzal hogy a felmelegedést segítjük elő, mert most épp egy jégkorszak lenne soron. És ha engem kérdezel sokkal inkább a globális felmelegedés, mint a jégkorszak.
- Az a globális hőmérséklet emelkedés amit az elmúlt kb. 130-140 évben mértek (azóta vannak érdemben megbízható adatok) 1 fok alatti. Csak az a bibi, hogy a hőmérőket az ember oda teszi, ahol lakik. A városok pedig hőszigeteket képeznek. A hőszigetek nagyobb átlaghőmérséklet eltérést produkálnak a beépítetlen környezethez képest, mint 1 fok. A mérési pontok többsége hőszigeten belül van. Úgyhogy valószínűleg van hőmérséklet emelkedés, de a mértéke erősen kétséges. Márpedig a modellek ezeken a méréseken alapulnak. A 130-140 évnél korábbi hőmérsékletekről pedig csak több fokos bizonytalansággal tudjuk, hogy melegebb, vagy hidegebb volt-e. Ez több mint a jelenlegi mért növekedés. Egyszerűen a modellek megbízhatósága finoman szólva távol áll a 100%-tól.
Ráadásul a modelleket általában olyanok készítik akik egzisztenciálisan érdekeltek a minél elrémisztőbb eredmény kimutatásában, a kérdés fontosságának felnagyításában. Ha én klímakutató lennék, tutita nem azt bizonygatnám, hogy semmi különös, kezelhetetlen nincs abban, hogy változik a klíma.
- A sajtó meg persze az összes ilyen hisztit felfújja, hiszen a katasztrófa forgatókönyvek több kattintást, nagyobb olvasottságot hoznak. 100-200-300 éve, de még 50 évvel ezelőtt sem tudtuk, ha néhány száz km-nél távolabb szélsőséges időjárási esemény volt, mert nem meghatározó mértékben, vagy kizárólag bulvárból ált az újságírás (mint most), illetve nem is volt olyan sajtó. Ma mindezt a képünkbe tolják a világ minden pontjáról. Márpedig elég természetes hogy valahol a világban sűrűn van extrém időjárás. Ehhez hozzáteszik hogy minden rossz a globális felmelegedés miatt van. Özönvíz, árvíz, belvíz, földcsuszamlás, pusztító viharok, jégeső, tengerszint emelkedés, aszály, viszály, elsivatagosodás, éhínség, összeomló tápláléklánc, hőhullám, erdőtűz, bozóttűz, migráció, járványok, allergia, rovar invázió. Volt itt már riogatás ózonlyukkal, leálló Golf-áramlattal, jégkorszakkal, El Niñoval, pólusváltással, napkitörésekkel, vulkánkitörésekkel, stb.... Mindegyikbe belelátták a hatalmas katasztrófát.
- De még ha minden hisztéria keltés igaz is lenne, akkor sem tudunk semmi érdemit tenni a folyamat megállítására. Egyszerűen hiába erőlködik Európa, ha a fejlődésnek induló Afrika, fejlődésben lévő Ázsia és Dél-Amerika kibocsátása úgyis számottevően emelkedni fog. Azt meg nem mondhatjuk a többi földrésznek, hogy maradjatok meg a jelenlegi színvonalon, mert ha ugyanazt a fogyasztási színvonalat szeretnétek elérni, mint amin mi most állunk, akkor túl sok lesz a CO2 kibocsátás.
Szóval szerintem a fontossági sorrend:
1. Először azzal a problémával kel foglalkozni, ami biztos, ami rövid távon jelentkezik és ami közvetlen hatással jár. Az itt és most biztos problémájával.
2. Másodszor a klímaváltozásra felkészülni kell.. Alkalmazkodni hozzá és nem szélmalomharcot vívni ellene.
3. De még azt is picit komolyabban alá kellene támasztani, hogy milyen is lesz az a klímaváltozás az ebben érdekeltek riogatós modelljeinél a zöldek politikai (és persze gazdasági) haszonkeresésénél és a sajtó bulvár szagú hisztéria keltésénél valamivel komolyabb és főleg nem szélsőségesen elfogult, hanem a pozitív hatásokat is számba vevő elemzéssel. Na az ilyen elemzés ritka mint a fehér holló.
Ezt értettem az alatt, hogy a CO2 kérdés túlértékelt.
