Szonárok

Hpasp said:
Tán kevésbé ismert, de az Akula osztály volt az igazi "Vörös Október" Tom Clancy regényéből.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Zavart érzek az erőben.

A könyvben is Tájfun osztály volt, csak T.C. hülyeséget írt. Ugyanis amikor a jenki helikopter megérkezik és kiteszi a dokit, akkor csodálkoztak a pilóták, hogy a SLBM indító tubusok a torony előtt vannak. Az pedig csak a Ty. osztályon voltak a torony előtt, a Deltákon nem. Az Akulán meg az orr előtt semmiféle indító berendezés sem volt.

A kövnyben az elemzés elvégzése és a fenyegetés felmérésénél is lapos röppályájú, ámbár pontatlanabb BM alkalmazásról esett szó, CM-ről egy árva hang sem.

Viszont így értelmet nyerne az, amit a film ökörségként tálal, hogy "hány nap múlva érhet oda", ahonnan megy a meglepetésszerű támadás. Ha partközelbe kell úszni és CM-et indítani, akkor igaz lehetett a 4 nap. Csak a filmben meg Ty. osztály volt egyértelműen.
 
arbalest said:
Az oroszoknál a Tájfun-osztály eredeti neve Akula-osztály. Nem ez zavarhatott be?
Kattints ide a kinyitáshoz...
Akkor sem stippel. A Projekt 971-nél nincs a torony előtt semmilyen indító, sem BM sem CM. A könyv nem szólhatott a BM mentes Walker Class-ról. Egyértelműen BM képes tengóról volt szó. Vagy TC összemixelte a két osztályt. A film egyértelmű, ott Ty. osztály van, ki is mondják a nevét is, csak a BM képesség miatt a 4 napos marhaság a dramaturgia miatt van benne.

A könyvben szintén említve van, hogy a "megőrült" rész ökörség, mert kihajózás után már régen repülhetett volna a BM. CM-ről egy árva szó nincs.
 
molnibalage said:
Zavart érzek az erőben.

A könyvben is Tájfun osztály volt, csak T.C. hülyeséget írt. Ugyanis amikor a jenki helikopter megérkezik és kiteszi a dokit, akkor csodálkoztak a pilóták, hogy a SLBM indító tubusok a torony előtt vannak. Az pedig csak a Ty. osztályon voltak a torony előtt, a Deltákon nem. Az Akulán meg az orr előtt semmiféle indító berendezés sem volt.

A kövnyben az elemzés elvégzése és a fenyegetés felmérésénél is lapos röppályájú, ámbár pontatlanabb BM alkalmazásról esett szó, CM-ről egy árva hang sem.

Viszont így értelmet nyerne az, amit a film ökörségként tálal, hogy "hány nap múlva érhet oda", ahonnan megy a meglepetésszerű támadás. Ha partközelbe kell úszni és CM-et indítani, akkor igaz lehetett a 4 nap. Csak a filmben meg Ty. osztály volt egyértelműen.
Kattints ide a kinyitáshoz...

Nem szó szerint értettem.
Lényeg, hogy az USA partjait észrevétlenül megközelíteni, és riasztás nélküli "lefejező" csapás mérésére az Akulák voltak képesek robotrepülővel, nem pedig a Typhoon-ok.

SSN+robotrepülő az igazi első-csapás mérő fegyver, amint az több háborúban be is bizonyosodott.
(ODS, OAF)
 
  • Tetszik
Reactions: fip7, fishbed and molnibalage
@Hpasp

Ez olyasmi lehet, mint ami a szovjet/orosz SSN-ek tornyán volt egy ideig?

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat and fishbed
  • Tetszik
Reactions: fishbed and arbalest
Még nem volt időm rá, de sanszosan témába vág.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Hpasp said:
Tán ebben a topicban is érdemes előre leszögezni...

A dB nem fejez ki mennyiséget, hanem csak annak arányát amihez viszonyítjuk.
A levegőben amihez viszonyítunk az 20µPa nyomás egy négyzetméteren, nagyjából amit egy átlag ember még meghall az a 0dB.
Mivel a vízben nem hallunk, ott az 1µPa nyomást választották alapnak (a hangforrástól 1m távolságban), így ezeket a decibel értékeket átváltani 26dB kivonása után lehet.
Ami a vízben 175dB, az a levegőben csak 165 - 26 = 139dB.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Most 175 vagy 165?
 
Urak,

Az elmúlt két évben írogattam a fórumba pár sorozatot, a tengeralattjáró illetve hajófedélzeti szonárok, szonárbóják, torpedók, reaktorok, illetve ezek háborús körülmények közötti alkalmazásáról 1982-ben a Falkland szigeteki konfliktusban.
Mindez magyarul eddig még tán nem jelent meg, így összedobáltam ezeket a hozzászólásokat egy PDF-be, 250Mb, és valami 550 oldal lett.

http://www.mediafire.com/file/r4ibkwffm1y97vb/SUBs.pdf

Jó olvasgatást!
Hpasp
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat, Cifu, endre and 9 others
Tengeralattjárók orrába épített szonár elvileg semmilyen kapcsolatban nincs a vízzel,mert a hajóorr ugye elválasztja a víztől.Nem lehetne ezeknek a szonároknak a teljesítményét növelni azzal,hogy a légréteget ami a hajó orra és a szonár közt van azt eltüntetik?
 
dudi

Gondolom vannak lyukak ahol be tud folyni a víz :)
Egy tengeralattjáró alapvetően két részből áll:
1. Nyomás álló hengeres belső test.
2. Áramlástanilag optimális külső réteg.
sub9.png
 
  • Tetszik
Reactions: endre
fip7 said:
dudi

Gondolom vannak lyukak ahol be tud folyni a víz :)
Egy tengeralattjáró alapvetően két részből áll:
1. Nyomás álló hengeres belső test.
2. Áramlástanilag optimális külső réteg.
sub9.png
Kattints ide a kinyitáshoz...

Igen tudom hogyan néz ki egy átlag tengeralattjáró beltere,de eszembe nem jutott,hogy feltöltik vízzel a szonár és az orr közti teret.
 
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back