"Minden rosszindulat nélkül, és minden szakmabeli teljesítményét elismervén a művész úrnak, akkor is utcára vonulnátok, ha most a kuratórium élén Alföldi Róbert ülne?"
https://reakt.hu/2020/09/17/az-szfe-ugy-hallgatoi-szemmel/
"Minden rosszindulat nélkül, és minden szakmabeli teljesítményét elismervén a művész úrnak, akkor is utcára vonulnátok, ha most a kuratórium élén Alföldi Róbert ülne?"
https://reakt.hu/2020/09/17/az-szfe-ugy-hallgatoi-szemmel/
Németh Szilárd volt a műsor felétől a vendég és - egyebek mellett - a hadsereg fejlesztésről is szó volt.
https://pestitv.pestisracok.hu/2020...pest-dudvasitasa-es-az-ules-es-harcallaspont/
https://pestitv.pestisracok.hu/2020...pest-dudvasitasa-es-az-ules-es-harcallaspont/
T
Törölt tag
Guest
Szerintem a "Vajna korszak" óta azért csurrannak-cseppenek jó magyar filmek is, nekem pl. Isteni műszak és Drakulics elvtárs DVD-n is megvannak, az Alien Quadrology, ugandai akciófilmek és Initial D collection mellett
A Drakulics iszonyat fos. A díszlet kiváló munka, nem keltett olcsó hatást. A színészi játék változó. Néhol kissé túljátszott volt, de ennek talán a forgatókönyv a forgatókönyv a fő oka. A forgatókönyv, a humora mintha 12 éveseket célzott volna. Alacsony nívójú altesti poénok, 2000 körüli erőltetett strong wymyn karakter (ma máshogy erőltetik a narratívát, ma pl. lezbi is lenne egy nyugati produkcióban). A "Bossfight" meg annak a dialógusai... iszonyat, az egész csak meh lett volna, de az negatívba húzta nálam. Az elszivárgós CGI olcsó, de amúgy stílusos, jól sikerült volt pl. Szerintem elszalasztott lehetőség, jobb forgatókönyvvel, jobb humorral jó lett volna. Így egy tisztességes iparosmunka az forgatókönyvíró/rendező kivételével a stábtól.Szerintem a "Vajna korszak" óta azért csurrannak-cseppenek jó magyar filmek is, nekem pl. Isteni műszak és Drakulics elvtárs DVD-n is megvannak, az Alien Quadrology, ugandai akciófilmek és Initial D collection mellett
De Vajna jót tett a hazai filmgyártással így is. Nem az N+1. RTL klub finanszírozású heti-hetes stábos szart készítik. Koltai menetrendszerinti komcsi retrója (néha jól elkapott hangulattal, de meh), stb.
T
Törölt tag
Guest
Elismerte Upor László, hogy valós az Origó birtokába jutott dokumentum, ami bizonyítja: egy hónappal a Színművészeti elbarikádozása előtt a Színművészeti négy napos tábort szervezett, hogyan kell elfoglalni egy egyetemet
https://www.origo.hu/itthon/20200919-upor-laszlo-szfe.html
https://www.origo.hu/itthon/20200919-upor-laszlo-szfe.html
Látom, nem olvasol. Direkt az "átkosban" ellenzékiként kezelt (és bizonyos ideig szilenciumra ítélt) színészeket soroltam fel. Akik '63 után szabadon szerepelhettek, és vezető színészekké váltak.
Egyébként pont Márta István az, akinek még az átkosban komoly ellenzéki múltja volt, és egy kidolgozozz pályázatot nyújtott be Dörner papírfecnijével szemben. Ezért kérdezte Tallóst, akinek érdemben nem volt válasza. Mert megmondták neki, kinek kell nyernie.
Egyébként Kálomista Gábort (és Dörnert sem) váltotta le az új közgyűlés. Ráadásul az előbbinek a nyilatkozata nekem szimpatikus, bár sok mindenben nem értek vele egyet. De a legfontosabbakkal igen. Veled semmiben, mert a háború előtti színészekről kezdenénk beszélni, kiderülne, hogy a legjobbak közül a legtöbbet üldözték.A (szélső)jobboldaliak. Úgyhogy jobb lenne visszavenned a nagy arcodból.
Nem arcoskodtam, azt rád bízom továbbra is. De ha Te elhiszed, hogy BÁRMILYEN ellenzéket eltűrtek 90 előtt, akkor szimplán inbecilis vagy, esetleg érdekvezérelt...bár egyik nem zárja ki a másikat. Azt engedték oda, akiket ők akartak és ennek ára volt. Ahogy gesztipetike és galerije és szépen futott külkeres szülőkkel. Vagy bocskorgabika, boroslajcsik.
Jávor Pál, Perczel Zita ki által is volt üldözve? Ja, h az már megszállás utáni (márc 19). De mondhatnám Kabost is, akit bár nem tartok kiemelkedő színésznek, de becsületesnek igen (New Yorkban is magyarnak vallotta magát és mindig megvédte a hazáját, ellentétben a most külföldön hazudozókkal). Viszont érdekes (na jó, inkább viccesen szánalmas) az a stílus, amit előadtál. Eszembe juttatta a Kruger-Dunning effektust
Ajánlok egy filmet: Az ügynökök a paradicsomba mennek.
Úgy látom, hogy a Kruger-Dunning effektus pont rád vonatkozik.Nem arcoskodtam, azt rád bízom továbbra is. De ha Te elhiszed, hogy BÁRMILYEN ellenzéket eltűrtek 90 előtt, akkor szimplán inbecilis vagy, esetleg érdekvezérelt...bár egyik nem zárja ki a másikat. Azt engedték oda, akiket ők akartak és ennek ára volt. Ahogy gesztipetike és galerije és szépen futott külkeres szülőkkel. Vagy bocskorgabika, boroslajcsik.
Jávor Pál, Perczel Zita ki által is volt üldözve? Ja, h az már megszállás utáni (márc 19). De mondhatnám Kabost is, akit bár nem tartok kiemelkedő színésznek, de becsületesnek igen (New Yorkban is magyarnak vallotta magát és mindig megvédte a hazáját, ellentétben a most külföldön hazudozókkal). Viszont érdekes (na jó, inkább viccesen szánalmas) az a stílus, amit előadtál. Eszembe juttatta a Kruger-Dunning effektust
Ajánlok egy filmet: Az ügynökök a paradicsomba mennek.
Nem tudom, te hol éltél, de pl. Sinkovits, Bárdy, Darvas, Bánffy, Páger életével biztosan nem vagy tisztában, mint ahogy látom, Kabos Gyuláéval sem: a zsidótörvények miatt települt Amerikába, nem a kommunisták elől. Perczel Zita 1938-1940 között már Franciaországban játszott, 1940-1951 között Amerikában élt, utána újra Franciaországban, majd Madridban és Rómában. Szóval halvány lila fingod sincs a témáról, de össze-vissza böfögsz.
1989 előtt, aki a legcsekélyebb mértékben is ellenzéki volt az nem lehetett színész, zenész, senki a kulturális életben. A rendszer embere vagy egyenesen besúgója volt mindenki, aki akkor színész volt. A zenészek közt volt néhány üldözött, aki egyáltalán létezhetett, de még a nyolcvanas években is gyakoriak voltak a bebörtönzések.
Erre írtam ellenpéldának a következőket (megismétlem): Sinkovits Imre, Darvas Iván, Páger Antal, Bárdy György, Bánffy György, de még írhatok neveket, ha kell fiatalokat, ha kell öregeket..... Viszont személyesen is kerültem kapcsolatba, olyan deklaráltan ellenzéki költővel, aki nem publikálhatott, viszont mint elnyomott, hallottuk a nevét a SZER adásaiban. A gengszterváltás után végre kiadták a műveit, és próbálták nyomni MDF alapon, de kiderült: nem igazán tehetséges. Ő volt a megélhetési poéta mintapéldánya.
A tehetség elsődleges, és a színázakban ez számít, nem a politikai nézet. A színészet csapatjáték, aki nem elég jó, az kikopik, aki jó, az bentmarad. Erről beszélnek a rendezők és a színészek is (minden oldalon), és én is így gondolom.
Most kapásból Darvas Iván ügynök volt, Páger lefeküdt a rendszernek, aki vele demonstrálta a megbocsájtást.
Az a baj aki szemellenzos az az is marad es hiaba minden bizonyitek akkor is azt tolja ami vilaga.
Darvast kevered Csurka Istvánnal. Páger hazatérésével pedig sokat nyert a magyar színjátszás. Mellesleg soha nem gazsulált a rendszernek, és nem a megbocsátást, henem a toleranciát demonstrálták vele. Págert befeketítették '45 után, de nem volt bűne, amit meg kellett volna bocsátani.
Te olvasod is, mire hivatkozik az origo? Ez csak arra bizonyíték, hogy szemellenzős vagy.
Darvas Iván:
"Darvas Ivánt az 1. főosztály beszervezte."
Darvas Iván ügynöki beszervezését az ÁBTL. 3.1.9. V-140799 jelzetű dosszié 204. oldalán találjuk, a tényállítás megismétlődik a 421. oldalon, ám érdekes módon a 184. oldalon ezt valaki még kihúzta. A tény eltűntetéséről a hálózati nyilvántartásból, - később. (A fogdaügynökök nevét is igyekeztek eltüntetni a cenzorok, ám elég hanyagul dolgoztak. A Darvas Attilával egy cellába telepített Pleskonits István nevét például a jelentések többségéből kihúzták, de volt, ahol bent felejtették: ÁBTL. 3.1.9. V-140799/1, 71.old. Tárgy: Pleskonits István jelentése Darvas Attiláról, 1955. november 25.; u.o. 55. old. cím és dátum nélkül Pleskovits István jelent cellatársáról Darvas Attiláról; a V-140799/1 jelzetű dosszié 84. oldalán pedig egy szolgálati jegy árulkodik a fogdaügynök átmeneti megbüntetéséről: "Kérem Pleskonits István elítélttől a tipuskosztot és a cigarettát 1955. dec.10-ig megvonni. Béres Andor áv.örgy.oszt.vez. BM.Vizsgálati Főosztály.")
Most láttam a tv-ben.
Nagyon tetszett.
Az efféle videók, amik elképzelhetetlenek lennének egy baloldali kormány alatt, ott maximum arról látnánk videót, hogy az idegen mennyire szép, hogy mennyire jó lenne, ha minden magyar nőnek néger barátja lenne, ha minden kisgyerek buzikról szóló gyerekkönyvet forgatna az oviban...
G
Galthran
Guest
https://888.hu/piszkostizenketto/a-tokeletlenseg-dicserete-4273333/
Gyakran látom különféle vitákban – akár a migrációról van szó, akár valami politikus művész, vagy közéleti szereplő életéről, vagy mondatairól -, hogy bezzeg Jézus ez így és így csinálná, de ellenben a Géza. (Ide most bármilyen nevet bátran beírhatok.) És alatta sorra jönnek a hőbörgések, hogy nem is igazi keresztény az illető – mondom, akárki -, mert nem így és úgy cselekedett, mondott, vagy gondolt, de holott a Jézus.
És ilyenkor úgy megkérdezném, hogy a Géza (vagy az akárki), vajon tud-e vízen járni, hogy áll a kenyér és hal szaporításával, és megy-e neki a feltámadás?
Mert ha ezekben nem jeleskedik, miféle alapon várjuk el tőle az abszolútumot más tekintetben.
Keressük a tökéletest. Mert az ember már csak ilyen.
Ha akarom vallási alapon, ha akarom materialista szinten. Holott az emberi történelem – vagy akár a művészet – a tökéletlenség története. A tudomány is mindig leírja: „Jelen tudásunk szerint”.
A fajok fennmaradása, alkalmazkodása gyakorlatilag úgy történik, hogy a sejtreprodukció során nem mindegyik ismétlési folyamat sikerül tökéletesen. Ezt hívják úgy: mutáció. Ha ez nem lenne, az évmilliók alatt megváltozott körülményeket nem tudná követni az élő szervezet.
A művészet is a tökéletlenséget ábrázolja. A csodabogár tudóst, aki ahelyett, hogy minden nap elvégezné a munkáját szorgosan, mint munkatársai, titokban valami fura dolgot keres a laboratóriumban. Vagy a hivatalnokot, aki gyakran álldogál a templomkert bejáratánál, és valami különös dolgot csinál hajnalonként. Vagy az embert, aki láthatatlanná vált. A hőst, aki egyedül szállt szembe a százszoros túlerővel, pedig értelmetlennek tűnt, és egészséges lelkű ember nem tesz ilyesmit. Háry Gyula városképein az ember elámul azokon a fura vöröses kéményeken, pedig egy kémény nem így néz ki.
A tökéletes kémény bizony érdektelen. Mint ahogy az a kémény is, ami már nem is hasonlít kéményre. Ami már annyira tökéletlen, hogy nem is emlékeztet a tökéletesre, az azért érdektelen, mert elvesztette a viszonyítási alapot, így nem kelt feszültséget, és meg sem döbbenünk a tökéletlenségen. Ez a modern művészet.
Kétfajta utópista létezik.
Az egyik álmodozó (szocialista, kommunista, stb.) úgy gondolja, hogy az ember majd a jövőben, a technikai és társadalmi forradalmak hatására megváltozik. Más lesz. Tökéletesebb.
A másik álmodozó – transzcendens, metafizikus, szakrális stb.-, meg szentül hiszi, hogy az ember, valamikor a (dokumentálatlan) múltban egykor valami más élőlény volt. Nem olyan tökéletlen, mint most.
Nehéz eldönteni melyik károsabb és idegesítőbb.
Sokan hajszolják az abszolútumot. Hirdetik is.
Magam is ismerek ilyen embereket. Ilyenkor mindig gyanakszom. A hibátlanság felmutatása gyanús. Nem emberi. Nem kapcsolódik az élethez. Épp ezért hazug.
A mindenkit hangosan megértő liberális, vagy a minden szabályt hangosan betartó katolikus.
Az ilyet kerülöm. Ha valakit megismerek, keresem mindig a kis hibákat. Mert ha kis hibát találok, valószínűleg nincs nagyobb baj. Mert jegyezzük meg, ha valaki nagyon humanista, világmegváltó, szabálykövetőnek harsonázza magát, az mindig gazember.
Gyakran látom különféle vitákban – akár a migrációról van szó, akár valami politikus művész, vagy közéleti szereplő életéről, vagy mondatairól -, hogy bezzeg Jézus ez így és így csinálná, de ellenben a Géza. (Ide most bármilyen nevet bátran beírhatok.) És alatta sorra jönnek a hőbörgések, hogy nem is igazi keresztény az illető – mondom, akárki -, mert nem így és úgy cselekedett, mondott, vagy gondolt, de holott a Jézus.
És ilyenkor úgy megkérdezném, hogy a Géza (vagy az akárki), vajon tud-e vízen járni, hogy áll a kenyér és hal szaporításával, és megy-e neki a feltámadás?
Mert ha ezekben nem jeleskedik, miféle alapon várjuk el tőle az abszolútumot más tekintetben.
Keressük a tökéletest. Mert az ember már csak ilyen.
Ha akarom vallási alapon, ha akarom materialista szinten. Holott az emberi történelem – vagy akár a művészet – a tökéletlenség története. A tudomány is mindig leírja: „Jelen tudásunk szerint”.
A fajok fennmaradása, alkalmazkodása gyakorlatilag úgy történik, hogy a sejtreprodukció során nem mindegyik ismétlési folyamat sikerül tökéletesen. Ezt hívják úgy: mutáció. Ha ez nem lenne, az évmilliók alatt megváltozott körülményeket nem tudná követni az élő szervezet.
A művészet is a tökéletlenséget ábrázolja. A csodabogár tudóst, aki ahelyett, hogy minden nap elvégezné a munkáját szorgosan, mint munkatársai, titokban valami fura dolgot keres a laboratóriumban. Vagy a hivatalnokot, aki gyakran álldogál a templomkert bejáratánál, és valami különös dolgot csinál hajnalonként. Vagy az embert, aki láthatatlanná vált. A hőst, aki egyedül szállt szembe a százszoros túlerővel, pedig értelmetlennek tűnt, és egészséges lelkű ember nem tesz ilyesmit. Háry Gyula városképein az ember elámul azokon a fura vöröses kéményeken, pedig egy kémény nem így néz ki.
A tökéletes kémény bizony érdektelen. Mint ahogy az a kémény is, ami már nem is hasonlít kéményre. Ami már annyira tökéletlen, hogy nem is emlékeztet a tökéletesre, az azért érdektelen, mert elvesztette a viszonyítási alapot, így nem kelt feszültséget, és meg sem döbbenünk a tökéletlenségen. Ez a modern művészet.
Kétfajta utópista létezik.
Az egyik álmodozó (szocialista, kommunista, stb.) úgy gondolja, hogy az ember majd a jövőben, a technikai és társadalmi forradalmak hatására megváltozik. Más lesz. Tökéletesebb.
A másik álmodozó – transzcendens, metafizikus, szakrális stb.-, meg szentül hiszi, hogy az ember, valamikor a (dokumentálatlan) múltban egykor valami más élőlény volt. Nem olyan tökéletlen, mint most.
Nehéz eldönteni melyik károsabb és idegesítőbb.
Sokan hajszolják az abszolútumot. Hirdetik is.
Magam is ismerek ilyen embereket. Ilyenkor mindig gyanakszom. A hibátlanság felmutatása gyanús. Nem emberi. Nem kapcsolódik az élethez. Épp ezért hazug.
A mindenkit hangosan megértő liberális, vagy a minden szabályt hangosan betartó katolikus.
Az ilyet kerülöm. Ha valakit megismerek, keresem mindig a kis hibákat. Mert ha kis hibát találok, valószínűleg nincs nagyobb baj. Mert jegyezzük meg, ha valaki nagyon humanista, világmegváltó, szabálykövetőnek harsonázza magát, az mindig gazember.