A II. világháború (1939 - 1945)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 822
113
Arról nem a logisztika ha tehet, ha a stratégiai célok kisebb távolságra vannak, vagy, mint szovjet esetben, a szűkös ipari kapacitásból jövő ellátmány célpontját ~3 hónaponként áthelyezték a front másik pontjára (ezzel kényszerítve a németeket, hogy szűkös vasúti kapacitásukból az elit csapatok össze-vissza utaztatására áldozzanak) és a korábbi támadásban felőrölt csapatokat csak egy újabb támadás előtt töltötték fel.
Ez csak átlagérték, minden attól függ, hogy a nagyrészt lovasszekérrel végrehajtott kiszállítás a vasút és a csapatok között mit bírt. Ha van 500 tonna teherbírásom és az óránként átlag 3km/h-val tud haladni akkor ha meggebek se tudok eljuttatni 800 tonnát 400km-re 2 nap alatt.
A szovjet központi logisztika csak a vasúttal számolt, a kiszállítást és raktározást már a katonaság oldotta meg.

Németeknél még ez se volt, totál ad-hoc jelleggel ment az ellátmány (elvileg egységrakományokkal dolgoztak, egy vonat egy hadosztály utánpótlása, aztán szűk keresztmetszet miatt egymásét kannibalizálták), ez gyakorlatilag csak akkor változott meg amikor elérték a német határ közelségét, ahol már folyamatos utánpótlást tudtak biztosítani.

Amcsik meg hozták magukkal az ipari szemléletet, mozdonyvezetők már előre tudták a vonatuk miből mennyit melyik kikötőbe fog vinni, ahol a hajó parancsnoka szintén tudta kb. hány napja van eljutni az óceán túloldalán a megfelelő kikötőbe, mert ott várakozni fog pont annyi vonat és teherautó amire szükségük van, hogy elérje az ellátmány a következő csomópontokat, ahol szintén előre kiszámolták mi merre hogyan fog továbbhaladni...

Nem gondolod komolyan,hogy ad hoc módon szervezett logisztikájú sereg eljut a lengyel határtól Moszkváig 6 hónap alatt?Remélyem ezt te sem hiszed el.
Nem így működik a katonai logisztika,hogy a raktárakból a csapatokhoz.A raktárakból viszik az egység logisztikához,onnan meg megy az alegység logisztikához.A szakasz a századtól,a század a zászóaljtól,az az ezredtől, az a hadosztálytól kapta az ellátmányt stb.Nem kell 400km-et egyben leutaznia a lőszernek ahoz,hogy a katona megkapja
 
  • Tetszik
Reactions: endre

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
9 892
18 278
113
Német hadtáp a raszputyica idején.
Bundesarchiv_Bild_101I-289-1091-26%2C_Russland%2C_Pferdegespann_im_Schlamm.jpg

A közhiedelemmel ellentétben a Wermacht 80%-ka nem volt gépesitve.Lovaskocsi,kézi kordély és gyalogmenet.És lovas egységek.Bármilyen meglepő,de a háború alatt növekedett a lovas hadosztályok száma.Még a tüzérség is döntően fogatolt volt.


600.000 ló volt 1941-ben a német hadrendben, a Szovjetuniót megtámadó erőknél.
 
  • Tetszik
Reactions: Negan
M

molnibalage

Guest
Amcsik meg hozták magukkal az ipari szemléletet, mozdonyvezetők már előre tudták a vonatuk miből mennyit melyik kikötőbe fog vinni, ahol a hajó parancsnoka szintén tudta kb. hány napja van eljutni az óceán túloldalán a megfelelő kikötőbe, mert ott várakozni fog pont annyi vonat és teherautó amire szükségük van, hogy elérje az ellátmány a következő csomópontokat, ahol szintén előre kiszámolták mi merre hogyan fog továbbhaladni...
Ez elméletnek szépen hangzik, ehhez képest több könyvben is olvastam, hogy a logisztika egyik problémája a félrecímkézés olyan mértéke volt, hogy ennek javítására külön egységet tartottak fent. Volt olyan ellátmány, aminek francia földön kellett volna lenni és Boston táján keresgélték, hogy hol van...
Aztán néha olyan döping volt, hogy a lepakolás után előszedni nem tudták ami kell, mert el volt temetve más alá.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and Rotten878

imike

Well-Known Member
2013. január 29.
2 028
6 340
113
600.000 ló volt 1941-ben a német hadrendben, a Szovjetuniót megtámadó erőknél.

Az egyik TopGun-ban volt egy cikk Joachim Peiper-ről. Azt írták, hogy amikor 1944 December 16.-án elindultak a német tankok, váratlan akadályt jelentett, hogy az utat elfoglalták a német tüzérség lovas szerelvényei, szekerek, ló vontatta ágyúk. Peiper nem akart késlekedést, ezért a tankokkal tolatta félre az útból a tüzérek szekereit.
 

Ooorky

Well-Known Member
2016. szeptember 1.
9 779
44 959
113
Ez elméletnek szépen hangzik, ehhez képest több könyvben is olvastam, hogy a logisztika egyik problémája a félrecímkézés olyan mértéke volt, hogy ennek javítására külön egységet tartottak fent. Volt olyan ellátmány, aminek francia földön kellett volna lenni és Boston táján keresgélték, hogy hol van...
Aztán néha olyan döping volt, hogy a lepakolás után előszedni nem tudták ami kell, mert el volt temetve más alá.

Jó hát előfordultak problémák, de a modern logisztika alapját ott és akkor fektették le, annyi a különbség, hogy a számítások már számítógép végzi kevesebb hibával.
 

Ooorky

Well-Known Member
2016. szeptember 1.
9 779
44 959
113
Nem gondolod komolyan,hogy ad hoc módon szervezett logisztikájú sereg eljut a lengyel határtól Moszkváig 6 hónap alatt?Remélyem ezt te sem hiszed el.
Nem így működik a katonai logisztika,hogy a raktárakból a csapatokhoz.A raktárakból viszik az egység logisztikához,onnan meg megy az alegység logisztikához.A szakasz a századtól,a század a zászóaljtól,az az ezredtől, az a hadosztálytól kapta az ellátmányt stb.Nem kell 400km-et egyben leutaznia a lőszernek ahoz,hogy a katona megkapja

Nem is fog egyben annyit leutazni, de úgy gondoltam ez egyértelmű, ettől független, hogy a kapacításom fix és a távolság növekedésével az áteresztőképesség csökken, kivéve ha a lovak szárnyat növesztenek.
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
2 482
4 978
113
A nyugati géppuskák nem csak a csövük miatt nehezebbek hanem a tok miatt is.Pl az FN MAG összeszegecselt kb 2-3mm vastag acéllemezekből van legyártva ezzel szemben a PKM meg préselt acéllemezből ami sokkal vékonyabb is.Egész egyszerűen a PKM modernebb a vele egyidős nyugati géppuskák.
Szerintem biztosan van valami racionális oka, hogy maradtak ezeknél a viszonylag nehéz géppuskáknál. Például az, hogy tele van velük a raktár. :) A PKM is elég régi technika, lett volna idő hogy megtervezzenek valami hasonlót.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 822
113
Nem is fog egyben annyit leutazni, de úgy gondoltam ez egyértelmű, ettől független, hogy a kapacításom fix és a távolság növekedésével az áteresztőképesség csökken, kivéve ha a lovak szárnyat növesztenek.

Az előrehaladás a lényeg a németek a szerinted gyakorlatilag nem létező logisztikájukjal ilyeneket csináltak,hogy Kijevi katlan és társai...Jól látható,hogy a villámgyors előrehaladást is lehetett lovakkal követni hát még akkor a csigalassú oroszt...
 
  • Tetszik
Reactions: endre

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 822
113
Szerintem biztosan van valami racionális oka, hogy maradtak ezeknél a viszonylag nehéz géppuskáknál. Például az, hogy tele van velük a raktár. :) A PKM is elég régi technika, lett volna idő hogy megtervezzenek valami hasonlót.

Nem maradtak,nézd meg az MG5-öt vagy a MINIMI Mk3 géppuska verzióját.Az amerikaiaknál meg nem jelent gobdot a tömeg mert ott könnyű-geppuska van a rajban.Meg ugy altalaban nyugaton elterjedt a könnyű-géppuska.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and Rferi66

32karakter

Well-Known Member
2011. február 21.
1 046
2 180
113
Arról nem a logisztika ha tehet, ha a stratégiai célok kisebb távolságra vannak, vagy, mint szovjet esetben, a szűkös ipari kapacitásból jövő ellátmány célpontját ~3 hónaponként áthelyezték a front másik pontjára (ezzel kényszerítve a németeket, hogy szűkös vasúti kapacitásukból az elit csapatok össze-vissza utaztatására áldozzanak) és a korábbi támadásban felőrölt csapatokat csak egy újabb támadás előtt töltötték fel.
Ez csak átlagérték, minden attól függ, hogy a nagyrészt lovasszekérrel végrehajtott kiszállítás a vasút és a csapatok között mit bírt. Ha van 500 tonna teherbírásom és az óránként átlag 3km/h-val tud haladni akkor ha meggebek se tudok eljuttatni 800 tonnát 400km-re 2 nap alatt.
A szovjet központi logisztika csak a vasúttal számolt, a kiszállítást és raktározást már a katonaság oldotta meg.

Németeknél még ez se volt, totál ad-hoc jelleggel ment az ellátmány (elvileg egységrakományokkal dolgoztak, egy vonat egy hadosztály utánpótlása, aztán szűk keresztmetszet miatt egymásét kannibalizálták), ez gyakorlatilag csak akkor változott meg amikor elérték a német határ közelségét, ahol már folyamatos utánpótlást tudtak biztosítani.

Amcsik meg hozták magukkal az ipari szemléletet, mozdonyvezetők már előre tudták a vonatuk miből mennyit melyik kikötőbe fog vinni, ahol a hajó parancsnoka szintén tudta kb. hány napja van eljutni az óceán túloldalán a megfelelő kikötőbe, mert ott várakozni fog pont annyi vonat és teherautó amire szükségük van, hogy elérje az ellátmány a következő csomópontokat, ahol szintén előre kiszámolták mi merre hogyan fog továbbhaladni...

Ehh.. ez nem ennyire egyszerű.

Való igaz, hogy a német harcoló egységek motorizáltsága nem volt éppen kimagasló, főleg ha az etalon angol, vagy még inkább amerikai gyaloghadosztályokat vesszük alapul (gondolom közismert, hogy teljesen motorizálva voltak és mindegyikhez hozzá volt csapva minimum egy páncéloszászlóalj és/vagy TD zászlóalj), akkor minimális gépesítés (kübel a parancsnoknak, blitz a páncéltörő tüzérségnek, motor a futároknak).
Azonban ez úgy kb megfelelt az orosz, francia hadsereg szintjének.

Azonban.

A logisztika az, amit le szoktak rendezni majdhogynem mindenhol és mindenütt azzal, hogy szar volt a német logisztika, meg nem volt gépesítve, meg bénák voltak hozzá és slussz.

Közben meg egy egészen szofisztikált? robosztus? logisztikai rendszerük volt, amivel maximáisan kihasználták a lehetőségeiket - Barborassa alatt is.

Itt konkrétan ez azt jelentette, hogy gyakoraltialg az összes - "szabad" - teherautó össze volt gyűjtve hadsereegcsoport szinten és a vasúti végpontokról azok szállították tovább az előrenyomuló egységeknek ha jól emlékszem hadosztályszintig az ellátmányt, onnantól a ho felelőssége és meg is tudta oldani (ez az, amit látni, hogy lóval rángatnak egy szekéren 2 hordó benzint meg egy láda aknavetőgránátot).

Az esetek többségében teljesen jól működött.

(A következő szint a vasút ekézése szokott lenni, meg hogy nem készültek fel az orosz nyomtávra és nem volt elég vasúti építőmunkás... ez is egy szürge dolog. Nagoyn fejből, de 100km-en túl nem nagoyn sokat szálíltani ezeknek az ellátóoszlopoknak, tehát a vasútépítők egészen jól tudták követni az előrenyomulást... a végén egyszerűen kijön, hogy egyrészt itt volt a vége a kapacitásaiknak, ugyanakkor azok a kapacitások elkefélt döntések sorozata miatt lettek olyanok, amilyenek)
 
  • Tetszik
Reactions: endre

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
15 503
54 445
113
Akkor szerinted a nèmet logisztika terén minden rendben volt? Mâr csak sz a lovaskocsis kép feljebb dem ezt sugalja.
Azt hiszem, hogy itt a HTKA-n olvastam egy összehasonlitâst a vasút német és szovjet felhasznâlâsâról és a szovjetek egyrtelmüen jobban hasznâlták ki a vasutat. Ez azèrt volt meglepö, mert a Reichsbahn hiresen jól szervezett és pontos volt eredetileg.
 
T

Törölt tag 4082

Guest
Akkor szerinted a nèmet logisztika terén minden rendben volt? Mâr csak sz a lovaskocsis kép feljebb dem ezt sugalja.
Azt hiszem, hogy itt a HTKA-n olvastam egy összehasonlitâst a vasút német és szovjet felhasznâlâsâról és a szovjetek egyrtelmüen jobban hasznâlták ki a vasutat. Ez azèrt volt meglepö, mert a Reichsbahn hiresen jól szervezett és pontos volt eredetileg.
Igazság szerint a logisztikával talán csak a francia olasz párosnak volt baja, de lehet még nekik se. Mert a hibák 90% nem a logisztikán múlott. Avagy ha nem rendel a hadvezetés téli ruhát/kávégépet, akkor nem is kap...
 
  • Tetszik
Reactions: endre

Ooorky

Well-Known Member
2016. szeptember 1.
9 779
44 959
113
Az előrehaladás a lényeg a németek a szerinted gyakorlatilag nem létező logisztikájukjal ilyeneket csináltak,hogy Kijevi katlan és társai...Jól látható,hogy a villámgyors előrehaladást is lehetett lovakkal követni hát még akkor a csigalassú oroszt...

Németek a határaiktól kb. 500km-re tudtak huzamosabb ideig erőt projektálni, egy elhúzódó Francia hadjárat alatt erre rájöttek volna, de így a szovjet hadjárat ősze hozta el a pofont.
Másrészt '41 tavaszán az országban található összes nehéz szállítójárművet lefoglalták a civil lakosságtól (ezzel ideiglenes 19000-ről 60000 tonnára növelve a szállítókapacitást).
Szerintem sokat elmond, hogy a támadás időpontjára a vasútépítő brigádok annyi anyaggal voltak ellátva ami elég volt, hogy az ellátóközpontot előrevigyék a határtól 400km-re levő Minszkig, ahonnan utána ellátják a csapatokat az onnan 400km-re levő Szmolenszkig, ahol megvívják a mindent eldöntő csatát a szovjetekkel. Első része összejött, a második nem.

(A következő szint a vasút ekézése szokott lenni, meg hogy nem készültek fel az orosz nyomtávra és nem volt elég vasúti építőmunkás... ez is egy szürge dolog. Nagoyn fejből, de 100km-en túl nem nagoyn sokat szálíltani ezeknek az ellátóoszlopoknak, tehát a vasútépítők egészen jól tudták követni az előrenyomulást... a végén egyszerűen kijön, hogy egyrészt itt volt a vége a kapacitásaiknak, ugyanakkor azok a kapacitások elkefélt döntések sorozata miatt lettek olyanok, amilyenek)

Nem szürke dolog, jól dokumentált mindkét oldalról.
A német oldalról '41-ben a fő szűk keresztmetszet Lengyelország volt.
A szovjet-német határon 4db egyvágányú pálya vezetett keresztül, "szerencsére" a szovjetek még nem álltak neki átalakítani szovjet szabványra, mivel az 1940-41-ben németeknek szállított nyersanyagok miatt folyamatosan üzemeltek. Ezt 300.000 tonna acél "feláldozásával" kibővítették, de addigra már más problémáik voltak.
Másik szűk keresztmetszet a civil vasutasok voltak, szabadságolással, családosoknak otthon töltött karácsonnyal stb. '41 telén konkrétan egy teljes hétig nem ment az ellátmány az utóbbi miatt.
A Reichsbahn csak az eredeti német határig szállított, ott átadta egy külsős cégnek, akik úgy oldották meg ahogy tudták.
Meg a helyi lakosságot is el kellett látni élelemmel, téli tüzelővel, stb. ha nem akarták, hogy lázadozzanak.
Ehhez kevés mozdonyuk volt, nem voltak térképeik, állomásrajzaik, időtábláik, cserébe az ő személyzetük már katonának minősült.

Másik csapás az szovjet határ átlépése után jött. Baltikumnál nagy problémáik nem voltak, mivel Königsberg-től szinte Szentpétervárig normál nyomtáv húzódott, de mindenhol máshol a szovjet szabvány szerint épült a vasút.
Az egy teljesen más világ volt.
Sokkal nagyobb távolságok, mint errefelé, sokkal nagyobb vonatokkal.
De a szovjet mozdony nem csak szimplán nagyobb volt, hanem a donyecki szénre kialakított kazánja kisebb volt a lignites németnél, sokkal nagyobb bojlerrel.
Innentől kezdve nem volt elég arrébb rakni pár centivel a síneket, állomások tucatjait kellett a semmiből felhúzni, azok ellátásáról vízzel és tüzelőanyaggal gondoskodni, személyzetet biztosítani, mivel a német mozdony egy feltöltéssel nem bírta megtenni az utat két töltőállomás között.
Az se segített, hogy előbb a Wermacht, később a megszállt szovjet területeket irányító minisztérium alá helyezték a külföldi vasúti szállítást akik kb. annyira értettek hozzá, mint a pl. Mészáros Úr.
Már a háború korai szakaszában gondot okozott, hogy a vasútépítő brigádok tartsák a lépést a csapatokkal, ez rendkívül rossz állapotú vasútvonalakat eredményezett, a szovjet partizánok pedig tettek róla, hogy a helyzet még rosszabb legyen.
Meg nem volt idő/energia fűtőházak javítására/építésére ezért a '41-es orosz tél leamortizálta a kint lévő német mozdonyállomány 70%-át.

Összességében a hadsereg által igényelt ellátmány mindössze fele lépte át a korábbi lengyel-szovjet határt '41-'43 között, a fronthoz közeledve pedig folyamatosan erodálódott a gyenge minőségű pálya miatt, Sztálingrád ostrománál ráadásul pl. 7 hidat kellett megjavítaniuk, addig az ellátmányt 600km-ről kellett a városba juttatni közúton, ezért pl. a 6. hadsereg, hogy megmentse a lovait, azokat hátraküldte télre mélyen a frontvonal mögé, ezzel effektíve immobilizálva magát.

Egyelőre ennyi, mert elfáradtam :)
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 822
113
Németek a határaiktól kb. 500km-re tudtak huzamosabb ideig erőt projektálni, egy elhúzódó Francia hadjárat alatt erre rájöttek volna, de így a szovjet hadjárat ősze hozta el a pofont.
Másrészt '41 tavaszán az országban található összes nehéz szállítójárművet lefoglalták a civil lakosságtól (ezzel ideiglenes 19000-ről 60000 tonnára növelve a szállítókapacitást).
Szerintem sokat elmond, hogy a támadás időpontjára a vasútépítő brigádok annyi anyaggal voltak ellátva ami elég volt, hogy az ellátóközpontot előrevigyék a határtól 400km-re levő Minszkig, ahonnan utána ellátják a csapatokat az onnan 400km-re levő Szmolenszkig, ahol megvívják a mindent eldöntő csatát a szovjetekkel. Első része összejött, a második nem.



Nem szürke dolog, jól dokumentált mindkét oldalról.
A német oldalról '41-ben a fő szűk keresztmetszet Lengyelország volt.
A szovjet-német határon 4db egyvágányú pálya vezetett keresztül, "szerencsére" a szovjetek még nem álltak neki átalakítani szovjet szabványra, mivel az 1940-41-ben németeknek szállított nyersanyagok miatt folyamatosan üzemeltek. Ezt 300.000 tonna acél "feláldozásával" kibővítették, de addigra már más problémáik voltak.
Másik szűk keresztmetszet a civil vasutasok voltak, szabadságolással, családosoknak otthon töltött karácsonnyal stb. '41 telén konkrétan egy teljes hétig nem ment az ellátmány az utóbbi miatt.
A Reichsbahn csak az eredeti német határig szállított, ott átadta egy külsős cégnek, akik úgy oldották meg ahogy tudták.
Meg a helyi lakosságot is el kellett látni élelemmel, téli tüzelővel, stb. ha nem akarták, hogy lázadozzanak.
Ehhez kevés mozdonyuk volt, nem voltak térképeik, állomásrajzaik, időtábláik, cserébe az ő személyzetük már katonának minősült.

Másik csapás az szovjet határ átlépése után jött. Baltikumnál nagy problémáik nem voltak, mivel Königsberg-től szinte Szentpétervárig normál nyomtáv húzódott, de mindenhol máshol a szovjet szabvány szerint épült a vasút.
Az egy teljesen más világ volt.
Sokkal nagyobb távolságok, mint errefelé, sokkal nagyobb vonatokkal.
De a szovjet mozdony nem csak szimplán nagyobb volt, hanem a donyecki szénre kialakított kazánja kisebb volt a lignites németnél, sokkal nagyobb bojlerrel.
Innentől kezdve nem volt elég arrébb rakni pár centivel a síneket, állomások tucatjait kellett a semmiből felhúzni, azok ellátásáról vízzel és tüzelőanyaggal gondoskodni, személyzetet biztosítani, mivel a német mozdony egy feltöltéssel nem bírta megtenni az utat két töltőállomás között.
Az se segített, hogy előbb a Wermacht, később a megszállt szovjet területeket irányító minisztérium alá helyezték a külföldi vasúti szállítást akik kb. annyira értettek hozzá, mint a pl. Mészáros Úr.
Már a háború korai szakaszában gondot okozott, hogy a vasútépítő brigádok tartsák a lépést a csapatokkal, ez rendkívül rossz állapotú vasútvonalakat eredményezett, a szovjet partizánok pedig tettek róla, hogy a helyzet még rosszabb legyen.
Meg nem volt idő/energia fűtőházak javítására/építésére ezért a '41-es orosz tél leamortizálta a kint lévő német mozdonyállomány 70%-át.

Összességében a hadsereg által igényelt ellátmány mindössze fele lépte át a korábbi lengyel-szovjet határt '41-'43 között, a fronthoz közeledve pedig folyamatosan erodálódott a gyenge minőségű pálya miatt, Sztálingrád ostrománál ráadásul pl. 7 hidat kellett megjavítaniuk, addig az ellátmányt 600km-ről kellett a városba juttatni közúton, ezért pl. a 6. hadsereg, hogy megmentse a lovait, azokat hátraküldte télre mélyen a frontvonal mögé, ezzel effektíve immobilizálva magát.

Egyelőre ennyi, mert elfáradtam :)


500 km-re értek el a konvolyaik,ha ennél többet kellett menni akkor jött a vonat.

Ne beszélj már zagyvaságokat!Úgy működik a logisztika,hogy folyamatosan halad előre az ellátóázis a fronttal(ahogy leírtad szép sorban Minszk és Szmolenszk).Te tényleg azt hiszed,hogy az normális,hogy mindent a birodalomból oldanak meg?Tényleg azt hiszed,hogy így kellett volna csinálni?Te azt hiszed,hogy bárki így csinálta volna?
 
T

Törölt tag 4082

Guest
500 km-re értek el a konvolyaik,ha ennél többet kellett menni akkor jött a vonat.

Ne beszélj már zagyvaságokat!Úgy működik a logisztika,hogy folyamatosan halad előre az ellátóázis a fronttal(ahogy leírtad szép sorban Minszk és Szmolenszk).Te tényleg azt hiszed,hogy az normális,hogy mindent a birodalomból oldanak meg?Tényleg azt hiszed,hogy így kellett volna csinálni?Te azt hiszed,hogy bárki így csinálta volna?
Máshonnan nem tudod, az ellátási lánc onnan indul
 
  • Tetszik
Reactions: Ooorky

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 822
113
Máshonnan nem tudod, az ellátási lánc onnan indul
Nem,nem onnan indul!A hadtápterületről indul, pont erre van a hadtápterület.Már írtam: van hadműveleti időszak és van hadműveleti szünet.Ezutóbbiban törtenik a hadműveletre való felkészülés aminek része a raktárak feltöltése.Teszem azt a Citadella-hadművelet alatt nem a birodalmoból pótolták a lőszert meg mindent,hanem a hadtapterületel lerakataiból(jarművel vagy szekéren).Ezeket a lerakatokat pedig a hadműveleti szünetben töltötték fel a birodalomból(vonattal).Addig nem kezdődött a hadművelet amíg be nem érkezett a megfelelő mennyiségű hadianyag.
 
  • Tetszik
Reactions: endre

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 775
30 546
113
Nem,nem onnan indul!A hadtápterületről indul, pont erre van a hadtápterület.Már írtam: van hadműveleti időszak és van hadműveleti szünet.Ezutóbbiban törtenik a hadműveletre való felkészülés aminek része a raktárak feltöltése.Teszem azt a Citadella-hadművelet alatt nem a birodalmoból pótolták a lőszert meg mindent,hanem a hadtapterületel lerakataiból(jarművel vagy szekéren).Ezeket a lerakatokat pedig a hadműveleti szünetben töltötték fel a birodalomból(vonattal).Addig nem kezdődött a hadművelet amíg be nem érkezett a megfelelő mennyiségű hadianyag.
A hadtápterület nem kiinduló pontja az ellátási láncnak,hanem része.
 
T

Törölt tag 4082

Guest
Ilyen alapon a bánya is az...
Alapvetően a valóságban amúgy az, de lásd már be, a hadtáp terület ellátja a harcoló alakulatokat, azzal, amivel a hátországból feltöltik a hadtáp területet. Önmagában totál lényegtelen, hogy de Szibériában/Berlinben/Viszkonzini redneck kolónián mi van. Az számít, hogy a fent nevezett területekről mi jut el a frontra.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 822
113
Alapvetően a valóságban amúgy az, de lásd már be, a hadtáp terület ellátja a harcoló alakulatokat, azzal, amivel a hátországból feltöltik a hadtáp területet. Önmagában totál lényegtelen, hogy de Szibériában/Berlinben/Viszkonzini redneck kolónián mi van. Az számít, hogy a fent nevezett területekről mi jut el a frontra.

Valahol meg kell húzni a határt,mert ha nem tesszük akkor a hálószobádnál is kezdhetjük a hadsereg logisztikai láncát.Értem én,hogy nem a hadtápterület raktárai mellett lévő kertben terem a cucc.
Verdunnél számoltak úgy a németek,hogy nagyobb a német szaporulat mint a francia,szóval ha eleg sokáig csatázunk akkor előbb utóbb elfogynak a francia katonák.
 
  • Tetszik
Reactions: endre