6. generációsnak mondott vadászbombázók
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
M
molnibalage
Guest
Április 1 már elmúlt. Már önmagában a kvantum radar és hagyományos ESA radarok kifejezésének összemosása muris.
Mikor a propagandoaosztály tényleg szarik az egészre, annyira komolytalan.
1, Maga a CGI a Northrop koncepció hátulját meg az F/A-XX elejét kapta meg, némi oroszos lebutítással.
2, A timeframe egy az egyben az USAF NGAD program tervezett menete.
3, A kvantum radar valami olyasmi, mint a fúziós reaktor - tök jó, de hogy mikor lesz... fotonradar meg a többi szintén valahol a laborokban épülgetnek - a leggazdagabbaknál.
Most komolyan, az 5.th gennel sem boldogulnak, sem műszakilag (RCS), sem anyagilag, akkora feladat. És akkor bedobnak egy ilyet - mert ha tartani akarják, az azt jelentené, hogy megvannak az előtanulmányok és pár éven belül prototípust kezdik összeszögelni...
El kéne már ismerni, hogy az egész orosz military és space vonalat az USSR öröksége repítette eddig, csökkenő lendülettel - ezt a lendület elfogyást mutatja a Szu-57 vergődése. A régi cuccok alapjait elhagyva megállt a szárnyalás, ami nem csoda, amibe ez az ipar kerül. Jó példa erre a Szu-27, még a birodalom végtelen anyagi ráfordításával alkották meg - olyan is volt, és máig ezen építkeznek, lásd Szu-35. De ennyi, eddig tartott a birodalmi lendület. Nem lehet tovább azoknak a hátán haladni.
USA és Kína ok, Európa so-so, de az oroszok... bocs, de le kéne szállni a realitás talajára.
szinte teljesen igazad van........de EU-ban mi a so-so???.....amcsi seggnyalók gyülekezete...mindent is az amcsikkal akarnak kifejlesztetni
T
Törölt tag
Guest
De a Szu-57-et csak összerakták, kész van repül, meg tudták csinálni vagyis megvan az agyi kapacitás odaát is. A T-14-es is megvan, és valahogy az avangardot is összehozták ami az amerikaiaknak nagyon nem megy. Az új fegyvereik, vadászaik, tankjaik csak mutatóban vannak, a mennyiség, vagyis a pénz nagyon hiányzik. De nem értem az állandó lesajnáló kommenteket, mert a felsorolt dolgokat sem papírból hajtogatták, bizonyították, hogy képesek rá.
Lövésem nincs mi lesz a quantum radar, nem is hallottam még ilyesmiről, de miért nem tartjátok egyáltalán lehetségesnek, hogy legalább a tervezőasztalon ugyanott vagy néhány esetben akár előrébb (!avangard) is járhatnak mint a kínaiak vagy az amerikaiak? Bizonyították, hogy megvan a tudás, csak a mennyiség/pénz hiányzik. Még nekem laikusnak is megmosolyogtató a videó, főleg a dátum a végén, de ha ezek repülnének szerintem a legszebb gépek lennének amit valaha ember alkotott.
"De a Szu-57-et csak összerakták, kész van repül, meg tudták csinálni vagyis megvan az agyi kapacitás odaát is. A T-14-es is megvan, és valahogy az avangardot is összehozták ami az amerikaiaknak nagyon nem megy. Az új fegyvereik, vadászaik, tankjaik csak mutatóban vannak, a mennyiség, vagyis a pénz nagyon hiányzik. De nem értem az állandó lesajnáló kommenteket, mert a felsorolt dolgokat sem papírból hajtogatták, bizonyították, hogy képesek rá."
Azért egy Sparta-light országról beszélünk, ahol a haderőfejlesztés elsőrangú dolog - és én mint felhasználó nézem, így a "lesajnáló" komment erre értendő. Sajnos az dönt, mi van a betonon és használható fel nagy tömegben, kidolgozott taktikákkal kiképzett személyzettel még az idén. Nem a szép protók - az van sokaknak.
Katonának használható cucc kell amit a szerelők meg is tudnak csinálni, nem pedig kísérleti vasakra. A zmérnöki tudomány nem alkalmazástechnika.
Lövésem nincs mi lesz a quantum radar
https://www.researchgate.net/public..._Tracking_and_Identification_by_Quantum_Radar
Ki mondta egyes elméleti területeken nem tartanak előrébb? A világ élbolyában vannak pl. a matematikusaik, de ugyanez igaz a fúziós kutatásaikra vagy száz másik iparágra, egy igen okos nép (a nőik pedig igazolom nr. 1 kategóriásak)!
Csak ahogy írtad pénz, és iszonyatosan belterjes rendszer (amit a Chernobil sorozat olyan remekül megmutatott - lásd cipőgyári munkás pártember vs. tudós eszmecsere...)
Azért egy Sparta-light országról beszélünk, ahol a haderőfejlesztés elsőrangú dolog - és én mint felhasználó nézem, így a "lesajnáló" komment erre értendő. Sajnos az dönt, mi van a betonon és használható fel nagy tömegben, kidolgozott taktikákkal kiképzett személyzettel még az idén. Nem a szép protók - az van sokaknak.
Katonának használható cucc kell amit a szerelők meg is tudnak csinálni, nem pedig kísérleti vasakra. A zmérnöki tudomány nem alkalmazástechnika.
Lövésem nincs mi lesz a quantum radar
https://www.researchgate.net/public..._Tracking_and_Identification_by_Quantum_Radar
Ki mondta egyes elméleti területeken nem tartanak előrébb? A világ élbolyában vannak pl. a matematikusaik, de ugyanez igaz a fúziós kutatásaikra vagy száz másik iparágra, egy igen okos nép (a nőik pedig igazolom nr. 1 kategóriásak)!
Csak ahogy írtad pénz, és iszonyatosan belterjes rendszer (amit a Chernobil sorozat olyan remekül megmutatott - lásd cipőgyári munkás pártember vs. tudós eszmecsere...)
Nekem legjobban ez a rész fogott meg
"But for the same price as a single variant of a digitally manufactured fighter produced with a 30-year life cycle, the Air Force could buy a new fighter every eight years and replace them after 16 years — before the plane reaches the 3,500 flight-hour mark here it starts needing heavy overhauls and expensive modifications to extend its service life."
Na most ez lényegében a fapados modell átvétele. A fapadosok éppen ezzel vannak versenyben - vadiúj tip-top (legggazdaságosabb, legmodernebb) gépeket vesznek, majd max. 10 éven belül kukázzák őket - mielőtt el kell kezdeni költeni rájuk. Az AF lényegében ezt másolja a military vonalra....
Ami lehet drága első látásra, de ezzel a maintenance kapacitás jórészét kukázni lehet, az ehhez szükséges személyzettel együtt (vagyis lényegében el lehet hagyni a mid-life checket, de akár a C-check mélységet is), ami alapjaiban változtatná meg az egész maintenance ágat, ami sok tízmilliárd dollár évente.
Northrop Grumman? A kiömlő tipikusan az ő gépeiken ilyen csatorna a YF-23-tól a X-47B-ig, és a minimalista nyílhegy formával is ők kísérleteztek mostanában.
https://vpk.name/news/449134_v_ross...ii_ssha_istrebitelya_shestogo_pokoleniya.html
Az oroszok leírják a jenki 6 gen munkálatokat úgy!! Hogy az ő 5 gen gépük a béka segge alatt van 11 év után is
Az oroszok leírják a jenki 6 gen munkálatokat úgy!! Hogy az ő 5 gen gépük a béka segge alatt van 11 év után is
vpkname orosz oldalon olvastam .Sajna linket nem dobtam mert azt hittem angolul is lesz róla valami de nem találom .
Seregszemle, 2020/3 p 153
AZ USA LÉGIEREJÉNEK RADIKÁLIS TERVEI A JÖVŐ VADÁSZREPÜLŐGÉPE SZÁMÁRA Valerie Insinna: The US Air Force’s radical plan for a future fighter could field a jet in 5 years. Air Force Association, 2019. 09. 16. https://www.defensenews.com/digital...a-future-fighter-could-field-a-jetin-5-years/ Valerie Insinna a Defense News riportere. Will Roperrel készült interjújában az F–35 vadászrepülőgépet követő hatodik generációs vadászgép tervezésének előkészületeiről számol be. Az Amerikai Egyesült Államok légiereje egy új tervvel radikálisan megváltoztatja a harci repülőgépek következő generációjának beszerzési stratégiáját, amely megkövetelheti az iparágtól, hogy öt éven belül tervezzen meg, fejlesszen ki és készítsen el egy új vadászgépet. 2019. október 1-jétől a haderőnem hivatalosan is átalakította az NGAD (Next Generation Air Dominance) néven ismert, új generációs légtéruralmi vadászprogramját. A programot irányító iroda hasonló módon állítja elő a jövő vadászgépét több társasággal közösen, mint ahogy azt az 1950-es években tették a Century repülőgép-sorozattal (Century Series). A Digital Century Series koncepció azonban elég messze áll a légierő korábbi gondolkodásmódjától. A haderőnem által 2016-ban kiadott Air Superiority 2030 (Légi fölény 2030) című tanulmányban egy nagy hatótávolságú, lopakodó, érzékelő-megsemmisítő képességgel rendelkező, ún. „ellenséges légtérbe behatolni képes” vadászgép szerepel, a „Penetrating Counter Air”, amely az NGAD hálózati központjaként működik, hálózatba szervezve szenzorokkal, drónokkal és más platformokkal. A légierő a prototípus kifejlesztésével felgyorsítaná HSz 2020/3. Szemle 153 a kulcsfontosságú technológiák alkalmazását, azt remélve, hogy azok elég korán elérik azt a fejlettségi szintet, hogy beépíthetők legyenek a 2030-as évek elején rendszerbe állítandó modern repülőgépekbe. A légierő célja gyorsan létrehozni a legjobb harci gépet, amit az ipar néhány év alatt képes összeállítani, integrálva minden létező új technológiát. A haderőnem nem preferálja a kiválasztást, a kisszámú repülőgép elkészítését köti ki szerződésben, majd újraindítja a versenyt a vadászgépgyártók között, amivel felülvizsgálja a harci gép terveit és feltárja az újabb technológiai ugrásokat. Az eredmény egy hálózatba kötött vadászgépcsalád – egyes repülőgépek közötti szorosabb kapcsolattal –, amely speciális követelményeknek való megfelelésre van kifejlesztve, és a kategória legjobb technológiáit egyesíti egyetlen repülőgép-szerkezetben. Az egyik vadászgép valamilyen forradalmi képesség optimalizálására lenne tervezve, mint például a légilézer-képesség; egy másik vadászgép prioritásai a legmodernebb szenzorok lehetnének, és mesterséges intelligencia lenne beleépítve; egy harmadik pedig egy pilóta nélküli fegyverszállító kamion lehetne. Lényegében a légierő nem azzal próbálkozik, hogy a követelményeket egy 25 év múlva jelentkező fenyegetéshez igazítsa, hanem számos új technológián alapuló repülőgépet bocsát ki – ezzel pedig elbizonytalaníthatja a közel azonos képességekkel rendelkező vetélytársait (Oroszországot és Kínát), és arra kényszerítheti őket, hogy az amerikai hadsereggel annak saját feltételei szerint foglalkozzanak. Hogyan jut el idáig a légierő? Három ipari technológia teszi lehetővé az NGAD számára a Century Serieshez vezető utat, ám ezek mindegyike követelményeket támaszt a résztvevőkkel szemben. Az első az agilis szoftverfejlesztés – egy olyan gyakorlat, amelyben a programozók gyorsan írnak, tesztelnek és adnak ki kódot, visszajelzést kérve a felhasználóktól. A második, a nyílt architektúra már régóta közbeszéd tárgya védelmi körökben, de az ipar is gyakran használja plug-and-play hardverrel (automatikus hardverfelismeréssel és konfigurálással) rendelkező rendszerek leírására. Az NGAD ideális esetben teljesen nyitott, cserélhető hardverrel rendelkezik, és harmadik fél is fejleszthet hozzá szoftvert. A harmadik, a digitális technológia fejlődik a leginkább, és talán ez a legforradalmibb. Bár a repülőgépmérnökök már évtizedek óta használnak számítógépeket a repülőgépek tervezéséhez, a védelmi vállalatok csak a közelmúltban dolgoztak ki 3D modellezőeszközöket, amelyek nagy pontossággal és valósághűen képesek modellezni a teljes előállítási életciklust a tervezéstől a gyártáson át egészen a fenntarthatóságig. Ez az eljárás nemcsak azt tenné lehetővé a cégek számára, hogy a legapróbb részletekig megtervezzék a repülőgépeket, hanem azt is modellezni lehetne vele, hogy a gyártósor hogyan működjön különböző összetételű személyi állomány alkalmazásával, vagy azt, hogy a javítóüzemben az üzembentartók hogyan végezzék el a javításokat. Kevés védelmi program használt eddig digitális tervezési eszközöket. A légierő megköveteli a Northrop Grummantól és a Boeingtől ennek a technológiának az alkalmazását a szárazföldi stratégiai elrettentő eszközökhöz hasonló verziók kidolgozásához. A Boeing három év alatt elvitte a T-X technológiát a bemutatótól az első repülésig, és ezzel két versenytársat is kiütött. A digitális T-X alkatrészeit alátétek nélkül is össze lehet illeszteni, és csak egy mesterszerszámra van szükség a repülőgép gyártásához. Ezzel a Boeing összességében 80%-kal csökkentette a repülőgép gyártásához és összeszereléséhez szükséges kézi munkát. Ám a T-X-hez hasonló egyszerű kiképző repülőgép létrehozása sokban eltér a vadászrepülők gyártásától, és nincs bizonyíték arra, hogy ezek az új gyártási technológiák a fejlettebb 154 Szemle HSz 2020/3. repülőgépek esetében is működnének. A légierő vélhetően „túlzásba vitte” az F–35-nél alkalmazott „egy méret mindenki számára” elvet, így egy szoftverre és érzékelőkre fókuszáló, ám nagyon drága repülőgép jött létre, amelynek fejlesztése csaknem két évtizedig tartott. Tehát nem az F–35-ben és nem is a Century Seriesben rejlik az igazság. Nincs valamilyen más észszerű kompromisszumos megoldás? Nos, a mérnökök „rendkívül gyorsan” használhatják ki a Century Series-stílusú erőfeszítésekben rejlő lehetőségeket. Azonban kulcsfontosságú a hajtómű kiválasztása, a kommunikációs csomag integrálása és annak eldöntése, hogy a harci gépet repülőszemélyzettel vagy pilóta nélkül állítják-e be, mert ezek mind befolyásolják a légi jármű tervezését. Az új NGAD-programiroda határozza meg a Digital Century Series végleges beszerzési stratégiáját – ideértve a fejlesztési ciklus hosszát, a beszerzési mennyiségeket és a szerződéskötési mechanizmusokat. De hogyan működjön a program? Will Roper szerint – legalább két gyártóval kössön szerződést egy vadászgép tervezésére. Ide tartozhatnak a harci repülőgépek építésére képes nagyvállalatok – a Boeing, a Lockheed Martin és a Northrop Grumman –, valamint az új belépők, akik egyedi technológiákat teríthetnek az asztalra; – mindegyik társaság a fejlett 3D modellezést vesse be a hiperrealisztikus vadászgép kialakításánál. E modellek segítségével számtalan szimulációt futtathatnak arról, hogyan történhet a termelés és fenntartás, hipotetikusan optimalizálva mind a költségeket, mind a felhasznált munkaórákat; – szerződéskötés egyetlen vadászgépgyártóval a repülőgépgyártás kezdetén. Az ipar körülbelül 24 repülőgépet képes felépíteni egy év alatt. Szerződésbe kell foglalni emellett a kiegészítő tételeket is. – Amikor a gyártó megkezdi a gyártást, újra kell indítani a versenyt, és más társaságokkal is szerződést kell kötni a következő repülőgép tervezésének megkezdésére. Az NGAD beszerzési stratégiájának kialakítása közben az új programiroda azt is meg fogja vizsgálni, hogy miként kompenzálják a védelmi cégeket a munkájukért. A legtöbb jelenlegi légierőprogramot az a cég kapja, amely a legtöbb képességet a legalacsonyabb áron biztosítja. Ez olyan status quóhoz vezet, ahol az eladók alacsonyabb árat ígérnek a pályázat során, és csak akkor nyernek profitot, ha a platformokat tömegesen gyártják és tartják fenn. De ha egy Digital Century Series konstrukciót fogadnak el, a légierő több pénzt fizethet előre a vállalatoknak a tervezési szakaszban, és megkövetelheti tőlük a rövidebb élettartamú repülőgépek gyártását (például, hogy 6 ezer óra élettartamú repülőgépet tervezzenek olyan repülőgépek helyett, amelyeket 20 ezer óra levegőben tartózkodásra terveznének).
AZ USA LÉGIEREJÉNEK RADIKÁLIS TERVEI A JÖVŐ VADÁSZREPÜLŐGÉPE SZÁMÁRA Valerie Insinna: The US Air Force’s radical plan for a future fighter could field a jet in 5 years. Air Force Association, 2019. 09. 16. https://www.defensenews.com/digital...a-future-fighter-could-field-a-jetin-5-years/ Valerie Insinna a Defense News riportere. Will Roperrel készült interjújában az F–35 vadászrepülőgépet követő hatodik generációs vadászgép tervezésének előkészületeiről számol be. Az Amerikai Egyesült Államok légiereje egy új tervvel radikálisan megváltoztatja a harci repülőgépek következő generációjának beszerzési stratégiáját, amely megkövetelheti az iparágtól, hogy öt éven belül tervezzen meg, fejlesszen ki és készítsen el egy új vadászgépet. 2019. október 1-jétől a haderőnem hivatalosan is átalakította az NGAD (Next Generation Air Dominance) néven ismert, új generációs légtéruralmi vadászprogramját. A programot irányító iroda hasonló módon állítja elő a jövő vadászgépét több társasággal közösen, mint ahogy azt az 1950-es években tették a Century repülőgép-sorozattal (Century Series). A Digital Century Series koncepció azonban elég messze áll a légierő korábbi gondolkodásmódjától. A haderőnem által 2016-ban kiadott Air Superiority 2030 (Légi fölény 2030) című tanulmányban egy nagy hatótávolságú, lopakodó, érzékelő-megsemmisítő képességgel rendelkező, ún. „ellenséges légtérbe behatolni képes” vadászgép szerepel, a „Penetrating Counter Air”, amely az NGAD hálózati központjaként működik, hálózatba szervezve szenzorokkal, drónokkal és más platformokkal. A légierő a prototípus kifejlesztésével felgyorsítaná HSz 2020/3. Szemle 153 a kulcsfontosságú technológiák alkalmazását, azt remélve, hogy azok elég korán elérik azt a fejlettségi szintet, hogy beépíthetők legyenek a 2030-as évek elején rendszerbe állítandó modern repülőgépekbe. A légierő célja gyorsan létrehozni a legjobb harci gépet, amit az ipar néhány év alatt képes összeállítani, integrálva minden létező új technológiát. A haderőnem nem preferálja a kiválasztást, a kisszámú repülőgép elkészítését köti ki szerződésben, majd újraindítja a versenyt a vadászgépgyártók között, amivel felülvizsgálja a harci gép terveit és feltárja az újabb technológiai ugrásokat. Az eredmény egy hálózatba kötött vadászgépcsalád – egyes repülőgépek közötti szorosabb kapcsolattal –, amely speciális követelményeknek való megfelelésre van kifejlesztve, és a kategória legjobb technológiáit egyesíti egyetlen repülőgép-szerkezetben. Az egyik vadászgép valamilyen forradalmi képesség optimalizálására lenne tervezve, mint például a légilézer-képesség; egy másik vadászgép prioritásai a legmodernebb szenzorok lehetnének, és mesterséges intelligencia lenne beleépítve; egy harmadik pedig egy pilóta nélküli fegyverszállító kamion lehetne. Lényegében a légierő nem azzal próbálkozik, hogy a követelményeket egy 25 év múlva jelentkező fenyegetéshez igazítsa, hanem számos új technológián alapuló repülőgépet bocsát ki – ezzel pedig elbizonytalaníthatja a közel azonos képességekkel rendelkező vetélytársait (Oroszországot és Kínát), és arra kényszerítheti őket, hogy az amerikai hadsereggel annak saját feltételei szerint foglalkozzanak. Hogyan jut el idáig a légierő? Három ipari technológia teszi lehetővé az NGAD számára a Century Serieshez vezető utat, ám ezek mindegyike követelményeket támaszt a résztvevőkkel szemben. Az első az agilis szoftverfejlesztés – egy olyan gyakorlat, amelyben a programozók gyorsan írnak, tesztelnek és adnak ki kódot, visszajelzést kérve a felhasználóktól. A második, a nyílt architektúra már régóta közbeszéd tárgya védelmi körökben, de az ipar is gyakran használja plug-and-play hardverrel (automatikus hardverfelismeréssel és konfigurálással) rendelkező rendszerek leírására. Az NGAD ideális esetben teljesen nyitott, cserélhető hardverrel rendelkezik, és harmadik fél is fejleszthet hozzá szoftvert. A harmadik, a digitális technológia fejlődik a leginkább, és talán ez a legforradalmibb. Bár a repülőgépmérnökök már évtizedek óta használnak számítógépeket a repülőgépek tervezéséhez, a védelmi vállalatok csak a közelmúltban dolgoztak ki 3D modellezőeszközöket, amelyek nagy pontossággal és valósághűen képesek modellezni a teljes előállítási életciklust a tervezéstől a gyártáson át egészen a fenntarthatóságig. Ez az eljárás nemcsak azt tenné lehetővé a cégek számára, hogy a legapróbb részletekig megtervezzék a repülőgépeket, hanem azt is modellezni lehetne vele, hogy a gyártósor hogyan működjön különböző összetételű személyi állomány alkalmazásával, vagy azt, hogy a javítóüzemben az üzembentartók hogyan végezzék el a javításokat. Kevés védelmi program használt eddig digitális tervezési eszközöket. A légierő megköveteli a Northrop Grummantól és a Boeingtől ennek a technológiának az alkalmazását a szárazföldi stratégiai elrettentő eszközökhöz hasonló verziók kidolgozásához. A Boeing három év alatt elvitte a T-X technológiát a bemutatótól az első repülésig, és ezzel két versenytársat is kiütött. A digitális T-X alkatrészeit alátétek nélkül is össze lehet illeszteni, és csak egy mesterszerszámra van szükség a repülőgép gyártásához. Ezzel a Boeing összességében 80%-kal csökkentette a repülőgép gyártásához és összeszereléséhez szükséges kézi munkát. Ám a T-X-hez hasonló egyszerű kiképző repülőgép létrehozása sokban eltér a vadászrepülők gyártásától, és nincs bizonyíték arra, hogy ezek az új gyártási technológiák a fejlettebb 154 Szemle HSz 2020/3. repülőgépek esetében is működnének. A légierő vélhetően „túlzásba vitte” az F–35-nél alkalmazott „egy méret mindenki számára” elvet, így egy szoftverre és érzékelőkre fókuszáló, ám nagyon drága repülőgép jött létre, amelynek fejlesztése csaknem két évtizedig tartott. Tehát nem az F–35-ben és nem is a Century Seriesben rejlik az igazság. Nincs valamilyen más észszerű kompromisszumos megoldás? Nos, a mérnökök „rendkívül gyorsan” használhatják ki a Century Series-stílusú erőfeszítésekben rejlő lehetőségeket. Azonban kulcsfontosságú a hajtómű kiválasztása, a kommunikációs csomag integrálása és annak eldöntése, hogy a harci gépet repülőszemélyzettel vagy pilóta nélkül állítják-e be, mert ezek mind befolyásolják a légi jármű tervezését. Az új NGAD-programiroda határozza meg a Digital Century Series végleges beszerzési stratégiáját – ideértve a fejlesztési ciklus hosszát, a beszerzési mennyiségeket és a szerződéskötési mechanizmusokat. De hogyan működjön a program? Will Roper szerint – legalább két gyártóval kössön szerződést egy vadászgép tervezésére. Ide tartozhatnak a harci repülőgépek építésére képes nagyvállalatok – a Boeing, a Lockheed Martin és a Northrop Grumman –, valamint az új belépők, akik egyedi technológiákat teríthetnek az asztalra; – mindegyik társaság a fejlett 3D modellezést vesse be a hiperrealisztikus vadászgép kialakításánál. E modellek segítségével számtalan szimulációt futtathatnak arról, hogyan történhet a termelés és fenntartás, hipotetikusan optimalizálva mind a költségeket, mind a felhasznált munkaórákat; – szerződéskötés egyetlen vadászgépgyártóval a repülőgépgyártás kezdetén. Az ipar körülbelül 24 repülőgépet képes felépíteni egy év alatt. Szerződésbe kell foglalni emellett a kiegészítő tételeket is. – Amikor a gyártó megkezdi a gyártást, újra kell indítani a versenyt, és más társaságokkal is szerződést kell kötni a következő repülőgép tervezésének megkezdésére. Az NGAD beszerzési stratégiájának kialakítása közben az új programiroda azt is meg fogja vizsgálni, hogy miként kompenzálják a védelmi cégeket a munkájukért. A legtöbb jelenlegi légierőprogramot az a cég kapja, amely a legtöbb képességet a legalacsonyabb áron biztosítja. Ez olyan status quóhoz vezet, ahol az eladók alacsonyabb árat ígérnek a pályázat során, és csak akkor nyernek profitot, ha a platformokat tömegesen gyártják és tartják fenn. De ha egy Digital Century Series konstrukciót fogadnak el, a légierő több pénzt fizethet előre a vállalatoknak a tervezési szakaszban, és megkövetelheti tőlük a rövidebb élettartamú repülőgépek gyártását (például, hogy 6 ezer óra élettartamú repülőgépet tervezzenek olyan repülőgépek helyett, amelyeket 20 ezer óra levegőben tartózkodásra terveznének).
Itt már volt róla szó korábban:
https://forum.htka.hu/threads/6-generációsnak-mondott-vadászbombázók.615/page-17#post-595433
Azon tűnődöm, hogy mivel a jelenlegi infók szerint mindösszesen csak két új hajtómű van “a csőben”, azaz a P&W F135-ösének háromáramú, változtatható kétáramúsági fokú továbbfejlesztése XA101, és a GE korábban elutasított F136-osának hasonló megoldása XA100 kódnév alatt, gyanítom e kettő közül kerülhet ki az NGAD hajtóműve is.
Ezek mindegyike igazából csak az F-35-ös gépcsalád repülési teljesítményét hivatottak szavatolni, az életciklus alatt várható tömegnövekedés és teljesítmény-igény (energia tartalék, hatótáv, élettartam, üzemeltetési költség) emelkedését követendő.
Így viszont felmerül a kérdés, hogy az USAF az NGAD esetében feladja-e az F-15A-val és F-16A-val megkezdett és egészen az F-22-esig következetesen elvárt energia alapú és konstans forduló szögsebességet majdhogynem minden határon túl szavatoló manőverezhetőséget?
Ugyanis, bár mind az XA100, mind pedig az XA101 projektek 20 tonna feletti statikus tolóerőt ígérnek (természetesen utánégetővel), ha az NGAD egyhajtóműves, de az F-15-ösnél és a Raptornál megismert légifölény vadászgép lesz, akkor mindenképpen lényegesen kisebb szerkezeti tömegűnek kell lennie, mint az F-35A.
Ha viszont kéthajtóműves, akkor meg egyszerűen túl sok lesz a 40 tonna statikus tolóerő.
Ahhoz egy MiG-31-es méretű és tömegű gépre lenne minimum szükség.
Én még elképzelhetőnek tartom, hogy a leendő B-21 Raider is részesül az XA100/101 projektek eredményeként létrejövő hajtóműből, mégpedig annak utánégető nélküli változatából és az NGAD is ez utóbbit kapja meg és egy ilyen, utánégető nélküli, szubszonikus és korlátozottan szuperszonikus légifölény típus lesz.
Ezek mindegyike igazából csak az F-35-ös gépcsalád repülési teljesítményét hivatottak szavatolni, az életciklus alatt várható tömegnövekedés és teljesítmény-igény (energia tartalék, hatótáv, élettartam, üzemeltetési költség) emelkedését követendő.
Így viszont felmerül a kérdés, hogy az USAF az NGAD esetében feladja-e az F-15A-val és F-16A-val megkezdett és egészen az F-22-esig következetesen elvárt energia alapú és konstans forduló szögsebességet majdhogynem minden határon túl szavatoló manőverezhetőséget?
Ugyanis, bár mind az XA100, mind pedig az XA101 projektek 20 tonna feletti statikus tolóerőt ígérnek (természetesen utánégetővel), ha az NGAD egyhajtóműves, de az F-15-ösnél és a Raptornál megismert légifölény vadászgép lesz, akkor mindenképpen lényegesen kisebb szerkezeti tömegűnek kell lennie, mint az F-35A.
Ha viszont kéthajtóműves, akkor meg egyszerűen túl sok lesz a 40 tonna statikus tolóerő.
Ahhoz egy MiG-31-es méretű és tömegű gépre lenne minimum szükség.
Én még elképzelhetőnek tartom, hogy a leendő B-21 Raider is részesül az XA100/101 projektek eredményeként létrejövő hajtóműből, mégpedig annak utánégető nélküli változatából és az NGAD is ez utóbbit kapja meg és egy ilyen, utánégető nélküli, szubszonikus és korlátozottan szuperszonikus légifölény típus lesz.
K
kamm
Guest
Jezus, micsoda ostoba marketing BS, igazi buzzword salata, raadasul igazi lefutott klisekkel operal, total kinos... agile sw development, open architecture meg digitalis fejlodes, mint "forradalmi" ujdonsagok 2020-ban?
Ezt ki irta vajon, valami 60 feletti nyugdijas ujsagiro bacsika? 
Ha belegondolsz, hogy mi minden kering az NGAD körül (pl. rakéta-elhárító rendszerek akár rakéta, akár lézer alapon, vagy hiperszonikus (Mach5+) fegyverek), miközben a rendkívüli manőverező-képességet sehol sem említik, sejthető a válasz.
Az NGAD szvsz elengedi a nagy energiájú manőverező-képesség igényét. A fordulóharcnak végleg leáldozott...
Ha lézerrel akarnak mókolni(ezt is emlitik a projekt kapcsán)akkor oda kell egy olyan energiaforrás (amennyire tudom a hajtómű latja el árammal a repülőket,vagyis a generatort a hajtóműről hajtják) ami ki is tudja szolgálni a lézer energiaigényét.
Akkora energia-alapú lézernél, amire itt szükség lenne (100kW, de inkább nagyobb) nem az energiamennyiség biztosítása a fő probléma (legyen 20%-os a lézer hatásfoka, akkor is 500kW szükséges, ami nem kevés, de nem is rendkívüli), hanem a hulladékhő elvezetése (előbbi példánál: 400kW hőenergia, ami pillanatnyi szinten keletkezik).
Ezért nem túl valószínű, hogy a hadihajókon látott megoldások működni fognak (ott ugye a hűtés nem akkora gond a tengervíznek hála). Ha kémiai lézer lesz a repülőgép fedélzetén, akkor ez megoldott, mert a reakciótermékek kiengedésével a hulladékhő nagy része is távozik, csak ugye így meg üzemanyag kell a lézerhez, ami korlátozza a lézercsapások számát.
Az USAF nem ok nélkül szeretne energia-alapú lézerfegyvert, de szigorúan szvsz előbb lesznek elhárító-rakéták az új vadászgépeken, mint valóban ütőképes lézerfegyver. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lesznek lézerek az új vadászgépeken, mert az IR érzékelők elvakítására lehet használni őket, de ezek teljesítménye szerény (pár kW).