Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

Tehát 1150Kwh x 34.1 Ft(2021.01.01-től élő KÁT) =39.215.-Ft/Kw/év x 500Kw(kiserőmű) = 19.607.500.-Ft /év/500-as kis erőmű .
Üdv!
Jól értem, hogy 1 kWh áramot egy naperőműtől 34Forint 10 fillérért vesz meg (gondolom a MAVIR) ?
Vagyis, ha én 1kWh áramért manapság 38Ft-ot fizetek, akkor a kettő különbözetéből (ami kevesebb, mint 4Ft) kell az áramszolgáltatónak kibalnszolnia a naperőművek egyenetlen termelését + fenntartani a vezetékeket, alállomásokat, meg még ki tudja mit.... :eek:
Ehhez esetleg még hozzáadhatunk kb 2,5Ft-ot 35Eurós széndioxid kvótaárnál, mint csekély nyereséget... :eek:
( Ha jól tudom, akkor az atomáramot kb 15Ft-ért veszik meg, a hőerőművest meg talán 22 körül... )
Ezek alapján nekem a napáram továbbra is egy olyan nyerőgépnek tűnik, amibe valahonnét lapátolni kell a pénzt, hogy a naperőművek üzemeltetői folyamatosan tudjanak nyerni ... vagy más szóval itt tényleg részrehajló energiakommunizmus van :D

Összegezve ez nekünk „össztársadalmi szinten” pénzben nem éri meg. Jól látom a helyzetet?
Jöhettek az ilyen olyan közgazdasági elemzéseitekkel a valóság az mást mutat ! Annyian akarnak befektetni , hogy csak szédülnétek !
Ezen azért nem csodálkozom, ha nulla kockázattal garantáltan el lehet hordani a mások pénzét. :D
 
Üdv!
Jól értem, hogy 1 kWh áramot egy naperőműtől 34Forint 10 fillérért vesz meg (gondolom a MAVIR) ?
Vagyis, ha én 1kWh áramért manapság 38Ft-ot fizetek, akkor a kettő különbözetéből (ami kevesebb, mint 4Ft) kell az áramszolgáltatónak kibalnszolnia a naperőművek egyenetlen termelését + fenntartani a vezetékeket, alállomásokat, meg még ki tudja mit.... :eek:
Ehhez esetleg még hozzáadhatunk kb 2,5Ft-ot 35Eurós széndioxid kvótaárnál, mint csekély nyereséget... :eek:
( Ha jól tudom, akkor az atomáramot kb 15Ft-ért veszik meg, a hőerőművest meg talán 22 körül... )
Ezek alapján nekem a napáram továbbra is egy olyan nyerőgépnek tűnik, amibe valahonnét lapátolni kell a pénzt, hogy a naperőművek üzemeltetői folyamatosan tudjanak nyerni ... vagy más szóval itt tényleg részrehajló energiakommunizmus van :D

Összegezve ez nekünk „össztársadalmi szinten” pénzben nem éri meg. Jól látom a helyzetet?

Ezen azért nem csodálkozom, ha nulla kockázattal garantáltan el lehet hordani a mások pénzét. :D
Olvasd át az elmúlt pár napot ! Nem kezdem előröl ! A különbözetet amit az állam fizet azt a megtakarított CO2 kvótánk eladásából fizeti az állam az nem 2.5 Ft ! A szolgáltató 16-18 Ft-t fizet . De mára már tényleg belefáradtam !
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag
A különbözetet amit az állam fizet azt a megtakarított CO2 kvótánk eladásából fizeti az állam az nem 2.5 Ft !
De hogyan? Az összes létező mindenen megtakarított széndioxid kvótapénzt erre fodítják?
Mert, ha most 35 Euró egy tonna széndioxid ára, az:
  • 200g/kWh széndioxidkibocsátásnál 2Ft és 52 fillér..
  • 500g/kWh-nál pedig 6,3Ft; (Amit levonva a 34,1-ből még mindig 27,8-nál járunk. Honnét pótlódik ki a többi? És ugye mostanában igen megdrágult a CO2 kvóta... régen 27 Euró/tonna volt.)

Tényleg érdekel, de ennyi sz@rt nincs időm végig olvasni. Ha meg olyan egyszerű a matek, akkor két mondatban is meg tudod válaszolni, hogy hogy lesz 16-18Ft a kifizetés.

De eskü nem baszogatni akarlak, csak kíváncsi vagyok.
 
A napelem hulladék problémára van, - működő- megoldás!! :-)
Csereld le a napelemedet, ha már 5-8 %-ot csökkent a hatásfoka, add el raklaptételben a magyaroknak, majd ha végképp bedöglik majd ők kidobják.
Ennyit az ujrahasznosításról.
 
De hogyan? Az összes létező mindenen megtakarított széndioxid kvótapénzt erre fodítják?
Mert, ha most 35 Euró egy tonna széndioxid ára, az:
  • 200g/kWh széndioxidkibocsátásnál 2Ft és 52 fillér..
  • 500g/kWh-nál pedig 6,3Ft; (Amit levonva a 34,1-ből még mindig 27,8-nál járunk. Honnét pótlódik ki a többi? És ugye mostanában igen megdrágult a CO2 kvóta... régen 27 Euró/tonna volt.)

Tényleg érdekel, de ennyi sz@rt nincs időm végig olvasni. Ha meg olyan egyszerű a matek, akkor két mondatban is meg tudod válaszolni, hogy hogy lesz 16-18Ft a kifizetés.

De eskü nem baszogatni akarlak, csak kíváncsi vagyok.
Hát erre szvsz csak az ITM-ben tudnának pontos választ adni ! Sok mindenre tudok válaszolni erre pont nem ilyen mélységében még nem firtattam ! Ez van azt is el kell ismerni ha az ember nincs valamivel 100%-osan tisztában !
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and vilmoci

Ez nagyon aranyos. Ez a rész a kedvencem

“...A német napelemes magazin gyorsan felkapta az oxfordi tanulmány megállapításait, ebből tudható, hogy az Aurora a szélsőséges, igen ritkán előforduló, rövid periódusokról azt tartja, hogy bár eddig ezekre a fekete lyukakra nem nagyon figyelt a rendszer,
az Energiewende előrehaladtával, azzal, hogy a nap és a szélenergia aránya az energiamixben túlnyomó többség közelébe kerülhet, ez a tétel is egyre fontosabbá válik...”

Nahát. Ez a bölcsész-jogász alapú zöldmozgalmárok naív rácsodálkozása a texasi esetre. Ki hitte volna?
 
hidrogén-előállító megoldás épül a hazai földgázellátás számára

Az Akvamarin pilot projekt keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) egy megközelítőleg 2,5 megawatt összteljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát tervez létesíteni a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál.

Az elektrolizáló berendezés működtetésével biztosítható, hogy a megújuló energiaforrás „kikapcsolása" helyett a felesleges többlet villamos energia felhasználásával vízbontáson keresztül hidrogén álljon elő.
Az így előállított hidrogén a tervek szerint FÖLDGÁZZAL KEVERVE A MAGYAR FÖLDGÁZTÁROLÓ ZRT. SAJÁT GÁZZAL MŰKÖDŐ BERENDEZÉSEIBEN KERÜL FELHASZNÁLÁSRA, CSÖKKENTVE EZZEL A SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁST.
E mellett szigorúan betartva a gázminőségi előírásokat, a szállítórendszeren keresztül a végfogyasztókhoz is eljuttatható lesz.
 
hidrogén-előállító megoldás épül a hazai földgázellátás számára

Az Akvamarin pilot projekt keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) egy megközelítőleg 2,5 megawatt összteljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát tervez létesíteni a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál.

Az elektrolizáló berendezés működtetésével biztosítható, hogy a megújuló energiaforrás „kikapcsolása" helyett a felesleges többlet villamos energia felhasználásával vízbontáson keresztül hidrogén álljon elő.
Az így előállított hidrogén a tervek szerint FÖLDGÁZZAL KEVERVE A MAGYAR FÖLDGÁZTÁROLÓ ZRT. SAJÁT GÁZZAL MŰKÖDŐ BERENDEZÉSEIBEN KERÜL FELHASZNÁLÁSRA, CSÖKKENTVE EZZEL A SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁST.
E mellett szigorúan betartva a gázminőségi előírásokat, a szállítórendszeren keresztül a végfogyasztókhoz is eljuttatható lesz.
Pontosan erről beszéltem, hogy amint elkezd jelentkezni a megújulók számottevő (!) túltermelésében rejlő probléma, akkor jönni fognak az energia tárolási megoldások.
Egyszerűen, ebben üzlet van.
Múltkor be lett linkelve a már épülő hálózati akkus megoldás. Most meg ez. De jönnek majd még sorban....
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre
hidrogén-előállító megoldás épül a hazai földgázellátás számára

Az Akvamarin pilot projekt keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) egy megközelítőleg 2,5 megawatt összteljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát tervez létesíteni a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál.

Az elektrolizáló berendezés működtetésével biztosítható, hogy a megújuló energiaforrás „kikapcsolása" helyett a felesleges többlet villamos energia felhasználásával vízbontáson keresztül hidrogén álljon elő.
Az így előállított hidrogén a tervek szerint FÖLDGÁZZAL KEVERVE A MAGYAR FÖLDGÁZTÁROLÓ ZRT. SAJÁT GÁZZAL MŰKÖDŐ BERENDEZÉSEIBEN KERÜL FELHASZNÁLÁSRA, CSÖKKENTVE EZZEL A SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁST.
E mellett szigorúan betartva a gázminőségi előírásokat, a szállítórendszeren keresztül a végfogyasztókhoz is eljuttatható lesz.

@molnibalage
Mennyire lehet egyáltalán (ezek szerint lehet) a földgázt keverni az hidrogénnel?
Laikusként tudom hogy mindkettő gyúlékony gáz, de azért érzésre, nagyobb arányban vajon mennyire lehet a kettőt keverni?
Vajon mennyire lehet a meglévő földgáz infrastruktúrát (tárolók, csővezetékek, szivattyú állomások, ipari/lakossági felhasználás) erre t;nylegesen felhasználni?
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre
@molnibalage
Mennyire lehet egyáltalán (ezek szerint lehet) a földgázt keverni az hidrogénnel?
Laikusként tudom hogy mindkettő gyúlékony gáz, de azért érzésre, nagyobb arányban vajon mennyire lehet a kettőt keverni?
Vajon mennyire lehet a meglévő földgáz infrastruktúrát (tárolók, csővezetékek, szivattyú állomások, ipari/lakossági felhasználás) erre t;nylegesen felhasználni?
Szerintem hülyén van megfogalmazva, a hidrogént utána még átalakítják szénhidrogénné úgy tárolják.
Igazából csinálnak egy qva nagy beruházát aminek a végén ugyanúgy kijön a co2 a kéményen, de a zöld kvóta papíron teljesítve van.
 
  • Vicces
Reactions: Miskolci Ogre
@molnibalage
Mennyire lehet egyáltalán (ezek szerint lehet) a földgázt keverni az hidrogénnel?
Laikusként tudom hogy mindkettő gyúlékony gáz, de azért érzésre, nagyobb arányban vajon mennyire lehet a kettőt keverni?
Vajon mennyire lehet a meglévő földgáz infrastruktúrát (tárolók, csővezetékek, szivattyú állomások, ipari/lakossági felhasználás) erre t;nylegesen felhasználni?
Szerintem nem kifejezetten. De @molnibalage a mérnök, és őt szólítottad meg.
Viszont az én kémiai ismereteim szerint bár elegyedik, de annyira másak a fizikai/kémiai tulajdonságai, hogy nem látom be, hogy ez hogy lenne valóban használható.
Olyan mint a benzin+EtOH, elvileg elegyedik, de a sűrüségkülönbség miatt mégsem igazi. Ezt mindenki látja is. Ott a butanol lenne a megoldás, csak nehezebb fermentálni, drágább, és ezért nem nagyon foglalkozunk vele.
 
Szerintem hülyén van megfogalmazva, a hidrogént utána még átalakítják szénhidrogénné úgy tárolják.
Igazából csinálnak egy qva nagy beruházát aminek a végén ugyanúgy kijön a co2 a kéményen, de a zöld kvóta papíron teljesítve van.

Több P2G (áramból gáz) project is van ezek szerint, van amelyik:
Az öt támogatott projekt közül három zöld hidrogénnel foglalkozik, kettő pedig biometán előállítására és felhasználására összpontosít.

A Magyar Földgáztároló Zrt. Akvamarin nevű projektjét ismertette, melynek keretében az MVM Csoporthoz tartozó vállalat a kardoskúti földgáztároló létesítménye mellett fog napenergiából származó hidrogént előállítani, amelyet azután kazánokba, gázmotorokba és regenerálókban saját maga is hasznosítani fog. A projektnek fontos eleme, hogy a Földgáztároló a hidrogént a besajtolt és kitermelt földgázáramba is bekeveri, elvégezve az ehhez kapcsolódó anyagtechnológiai kutatásokat is.

A Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. pedig a hidrogén előállítása révén elsősorban saját villamosenergia-termelését tenné tervezhetőbbé, a hidrogént pedig palackozva értékesíti majd.

A BIOGÁZ UNIO Zrt., a BAKONY BIO Zrt. és a Szegedi Biológia Kutatóközpont 1,6 milliárd forinttal támogatott közös fejlesztése a biogáz és a power-to-gas technológiák összekapcsolásán alapul. A Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt., a Pannon Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem konzorciuma pedig szezonális energiatárolásra alkalmas metanizáló berendezést fejlesztészt.
 
Több P2G (áramból gáz) project is van ezek szerint, van amelyik:
Az öt támogatott projekt közül három zöld hidrogénnel foglalkozik, kettő pedig biometán előállítására és felhasználására összpontosít.

A Magyar Földgáztároló Zrt. Akvamarin nevű projektjét ismertette, melynek keretében az MVM Csoporthoz tartozó vállalat a kardoskúti földgáztároló létesítménye mellett fog napenergiából származó hidrogént előállítani, amelyet azután kazánokba, gázmotorokba és regenerálókban saját maga is hasznosítani fog. A projektnek fontos eleme, hogy a Földgáztároló a hidrogént a besajtolt és kitermelt földgázáramba is bekeveri, elvégezve az ehhez kapcsolódó anyagtechnológiai kutatásokat is.

A Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. pedig a hidrogén előállítása révén elsősorban saját villamosenergia-termelését tenné tervezhetőbbé, a hidrogént pedig palackozva értékesíti majd.

A BIOGÁZ UNIO Zrt., a BAKONY BIO Zrt. és a Szegedi Biológia Kutatóközpont 1,6 milliárd forinttal támogatott közös fejlesztése a biogáz és a power-to-gas technológiák összekapcsolásán alapul. A Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt., a Pannon Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem konzorciuma pedig szezonális energiatárolásra alkalmas metanizáló berendezést fejlesztészt.

Majd molni megmondja, de az én kevéske tudásom szerint a belekevert hidrogén megbontja a nagyobb molekulákat és kisebbeket hoz létre, beépülve a láncba.
 
@molnibalage
Mennyire lehet egyáltalán (ezek szerint lehet) a földgázt keverni az hidrogénnel?
Laikusként tudom hogy mindkettő gyúlékony gáz, de azért érzésre, nagyobb arányban vajon mennyire lehet a kettőt keverni?
Vajon mennyire lehet a meglévő földgáz infrastruktúrát (tárolók, csővezetékek, szivattyú állomások, ipari/lakossági felhasználás) erre t;nylegesen felhasználni?
A hogy a link is mondja, ezt nem keverik be a földgázhálózatba, saját felhasználású lesz. Tehát az országos hálózatba nem került be.
Valószínűleg néhány százalékot esetleg elbírna a rendszer, de még ezzel sem akarnak kockáztatni, mert bármilyen hiba esetén sanszosan szénné perelnék őket, hogy a H2 tartalom miatt volt.

A gázturbina gyártók már most elkezdték marketingelni, hogy hogy hány H2 mehet a metán mellett (a földgáz 95-98%-ban metán). Néhány gyártó már 30%-os értéket ad meg. Ez szép és jó a gépet nézve, de az, hogy ez a keverék viszont hogyan jutna el oda, az vicces kérdés.

Egyesek arról fantáziálnak, hogy simán a hidrogén gazdaság használja a földgázvezetékeket és ennyi. Ami, ha engem kérdezel nettó hülyeség. Még a kevert arányt se nagyon tudom elképzelni. Nagyon nagy H2 tartalom szerintem soha nem fog földgázzal együtt menni, mert a földgázvezetéken földgázfogyasztók lógnak...
Majd molni megmondja, de az én kevéske tudásom szerint a belekevert hidrogén megbontja a nagyobb molekulákat és kisebbeket hoz létre, beépülve a láncba.

Ehhez én már nem értek. Pusztán a fogyasztók, amik a rendszeren vannak nem bírnák el egy ponton túl a túl sok H2-őt. Pl. kíváncsi vagyok, hogy a nyomásfokozó kompresszorokat hajtó turbinákat is hogyan kéne átszabályozni egy ponton túl, hogy ne károsodjon, hiszen a H2 fűtőértéke magasabb...
 
Szerintem nem kifejezetten. De @molnibalage a mérnök, és őt szólítottad meg.
Viszont az én kémiai ismereteim szerint bár elegyedik, de annyira másak a fizikai/kémiai tulajdonságai, hogy nem látom be, hogy ez hogy lenne valóban használható.
Olyan mint a benzin+EtOH, elvileg elegyedik, de a sűrüségkülönbség miatt mégsem igazi. Ezt mindenki látja is. Ott a butanol lenne a megoldás, csak nehezebb fermentálni, drágább, és ezért nem nagyon foglalkozunk vele.