Egy naperőmű elméleti pénzügyi modellje nem túl bonyolult. Vegyünk egy viszonylag nagy, közel 20 MW-os naperőművet, mint a leggazdaságosabb méretet (20 MW fölött csökken az átvételi ár, 34,1 Ft/kWhról kb 29,1 Ft/kWh-ra 2019-ig kiadott engedélyeknél, 0,5 MW-os méretben pedig magasabb a fajlagos építési és üzemeltetési költség):
Beruházási költség: legalább 350 ezer Ft/kWp ebben 20 MW-os méretben. Ebből mondjuk 65% hitel, a legolcsóbb MNB NHP Hajrá forrásból, 2,5% fix kamattal. 35% pedig saját erő, 3% hosszú lejáratú állampapír kamat + 5% kockázati és likviditási prémium hozamelvárással, mint a befektetés hozamáldozata. Annuitásossal számolva a teljes, mondjuk 20 éves gazdaságos élettartamra. (Valójában 20 éves hitelt nem lehet kapni erre a célra, de most befektetés megtérülést számolunk.)
Bevétel: 1200 kWh/kWp fajlagos termelés (PVGIS modell, 4 adatbázis átlaga, 20% panel hatásfokkal, 14% rendszerveszteséggel, optimális dőlésszöggel és tájolással, országos súlyozott átlag. De egyébként megfelelő beállítással a PVSYST modell is ezt az eredményt hozza. A gyakorlati mért adatok ennél kicsit alacsonyabbak, az adott évi termelést 100 éves átlagos napsütéses óra számra korrigálva, de a panel hatásfok az új rendszereknél némileg magsabb, mint a meglévőeknél.) x 99% rendelkezésre állás (karbantartás, mosás, meghibásodás, áramszünet miatt) x 90% az átlagos degradáció miatt (a kezdeti degradáció 3%, majd az élettartam feléig, 10 évig évi 0,7%) x 34,14 Ft/kWh átvételi ár x 1,23 átlagos indexálás miatti átvételi ár növekedés 20 év futamidőre (évi 3% inflációval és így 2% átvételi ár növekedéssel indexálva) = évi 44.759 Ft/kWp átlagos bevétel.
Mint látható a kezdeti fajlagos éves termelés 1200 kWh/kWp x 99% rendelkezésre állás x 97% a kezdeti 3% degradáció miatt = 13,15. Ez kezdeti a kapacitás kihasználtság, vagy ahogy angolul hívod, load factor. De az élettartam alatt ez a degradáció miatt tovább csökken.
Költségek: 3.500 Ft/kWp üzemeltetés, karbantartás + 1.200 Ft/kWp menetrendezés, szabályozási pótdíj átvállalással + 1.000 Ft/kWp minden egyéb költség és adók + évi 6.500 Ft/kWp kamat és hozamáldozat a futamidő alatt átlagosan + évi 3.500 Ft/kWp felújítási és pótlási tartalék gyűjtés az inverter cserékre és egyéb eszköz pótlásokra (ez 20 év alatt is az eredeti beruházási költség 20%-a, azaz tényleg a minimumra szorítkozik). Összesen 15.700 Ft/kWp, amit a futamidő alatti évi 3%-os inflációs indexálás futamidő alatti átlagát számolva x 1,36 szorzóval kel figyelembe venni. Így az indexált költség évi 21.352 Ft/KWp.
Ez a felújítási és pótlási tartalékot kivéve 73% EBITDA - adó / bevétel fajlagos érték, amit a gyakorlatban a 0,5 MW-os kiserőművek nem tudnak elérni (2019-es beszámolók szerint az EBTDA rátájuk átlag 64%), de egy 20 MW-os erőmű kis optimizmussal már igen.
Cash flow: Marad évi 23.407 Ft/kWp a hitel és a tőkebefektetés tőkemegtérülésre, amit már nem kell diszkontálni, mert a kamat és a hozamelvárás beépítésre került. Látható, hogy a beruházási költségek megtérülése 350.000 / 23407 = 14,95, azaz kb. 15 év az üzembehelyezéstől számítva, támogatott átvételi áron.
Azonban ha a támogatott átvételi ár helyett átlag HUPX - 3 Ft/KWh = 12 Ft/kWh + évi 3% inflációs index átvételi árral számolunk, akkor a futamidő alatti átlagos bevétel évi 17.538 Ft/kWh-re esik még a magasabb indexálás ellenére is. Ez pedig kevesebb, mint futamidő alatti átlagos évi 21.352 Ft/kWp költség. Azaz nem hogy 30, 40, 50, vagy 60 év alatt, hanem praktikusan soha, semmilyen időhorizonton nem térül meg támogatás nélkül egy naperőmű, a jelenlegi költségek mellett.
Ezt könnyű belátni, hiszen ha támogatás nélkül is megtérülne a beruházás, akkor tömegesen lenne példa támogatás nélküli erőművek megépítésére, a 2017-2019 közt támogatott keretkimerülés miatt támogatást el nem nyert kérelmezők, 2020-tól pedig a pályázatból kimaradtak körében. De ilyenre még nem volt egyetlen példa sem. Még elképzelés szintjén sem. Ezen kívül ha az állítás igaz lenne, akkor pályázati versenyben a pályázati támogatással növelt ár a piaci árat közelítené és nem annak hozzávetőleg a duplája lenne. És még a piaci ár duplája is csak úgy jön össze, hogy 15 évre nem számolnak inverter cserével, vagy más eszköz pótlással és reménykednek, hogy egy inverter garnitúrával 15 évig elketyeg az erőmű. Valamint reménykednek abban, hogy az építést az engedélyben foglalt határidőig elhúzva, még egy picit csökkenni fog a beruházási költség.
Teljesen nyilvánvaló hazugság azt állítani, hogy támogatás nélkül bármilyen futamidőre lenne megtérülés, ha erre egyetlen példa sincs, ellenpélda viszont több ezer és még aki ezt állítja, az is kizárólag támogatott erőművek építésében vesz részt. Aki ilyet állít, az általános iskolás gyerek szintjén nézi gyenge képességűnek az olvasóját. Ez legfeljebb a zöld vallási propaganda befogadóinak szintjén hihető állítás, akik általános iskolás szinten is hadilábon állnak a fizikával, matematikával (meg egyéb természettudományokkal is), közgazdaságtannal, pénzügyekkel és elsősorban a logikus gondolkodással.
Az is látszik, hogy ha költségek közül kivesszük a felújítási és pótlási tartalékot és hagyjuk fokozatosan lerohadni a rendszert a meghibásodások következtében, akkor az éves indexált átlagos költségszint 16.592 Ft/kWp-re esik, ami alacsonyabb, mint a 17.538 Ft/KWp éves átlagos, indexált bevétel. Azaz amíg számottevő termelés nem esik ki a tönkremenő, de nem pótolt részegységek miatt, addig piaci áras értékesítéssel még megéri tovább üzemeltetni. Ha a hitelt már visszafizették, így annak kamata is kiesik és a karbantartási és üzemeltetési költségre sem költenek már annyit, utánam a vízözön szemlélettel, akkor akár 30% inverter kiesésig is el lehet még húzni az működtetést.
