Áhá. Borscs!Az oroszok akkor teszik be lábukat az afgánokhoz ha azok a mákföldjeiken átállnak a cékla termelésére.
Áhá. Borscs!Az oroszok akkor teszik be lábukat az afgánokhoz ha azok a mákföldjeiken átállnak a cékla termelésére.
A mákostéttát nem szeretik?Pontosan fontosak a hazai ízek.
A mákostéttát nem szeretik?![]()
Angolul simán pedig nem az erősségeAzért látom lelki szemeim ahogyan Putyó szópárbajt vív Sleepejoe-val !
![]()
Azért Biden nem egy medve.Angolul simán pedig nem az erősségenémetül feltörölné vele a padlót
de ha megmérköznének mint egy lovagi tornán a hátán lovagolna
![]()
Bagoly ez mar nekem is sok. Neked mindenrol a szu 2.0 jut eszedbe. Hihetetlen, mennyire ra vagy kattanva, mintha a vilagban minden ezert tortenne.Így van. Azért vonulnak ki, hogy utat nyissanak a Szovjetunió számára. Átadják magyarán a terület feletti fennhatóságot az oroszoknak.
Ezt pedig azért teszik, mert az USA-nak át kell csoportosítania az erőiket 1) Kína ellen a Csendes-óceán és az Indiai-óceán térségébe és 2) ide Európába, hogy kirobbanthatssák azt a háborút, amit majd Oroszo./SZU megnyer.
Remélem addig nem felejti el mit akar mondani. Valaki adjon neki kavinton 1 órával a sajtótájékoztató elött.Biden 22:30-tól fog sajtótájékoztatót tartani az orosz helyzettel kapcsolatban:
Ez ennél többet ér:
A Dnyeszterig pont elég. Lvovig meg a lengyelek terjesztik ki védőszárnyukat. Mi meg Kárpátlajáig toljuk a határt.Ez ennél többet ér:
Demkó Attila geopolitikai szakértő több mint másfél évtizedet töltött a Honvédelmi Minisztériumban, négy évig vezette annak Védelempolitikai Főosztályát, jelenleg, amellett, hogy ír, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyét vezeti. A ma7.sk-n háromrészes, a legfontosabb kül- és biztonságpolitikai témákat tárgyaló interjúsorozat készül a nálunk is népszerű Máglyatűz, illetve a Napról napra Trianon című könyvek szerzőjével. A sorozat első része az orosz-ukrán kérdésre fókuszál, a másodikban Kínáról lesz szó, zárásul pedig a klímaváltozás jelentette geostratégiai kihívásokat vesszük górcső alá.
Készül már a Máglyatűz című regényének folytatása?
Még nem, de tervben van. Jelenleg a regény angol nyelvű, kibővített változatán dolgozom, az első kötet már megjelent, most jön a második, amely tulajdonképpen a Máglyatűz második felének kibővített változata, még több epizóddal Oroszországban, de a Pozsonyban és környékén játszódó fontos szál is bővülni fog. Lesz benne legalább úgy százoldalnyi plusz, majd készül egy harmadik rész is, annak az erdélyi szál folytatása, a Kelet és Dél-Ukrajna orosz megszerzésére tett kísérlet, illetve az nyugatellenes orosz-kínai szövetség lesz a témája.
Meg is adtuk az interjúnak a kezdőlökést! Ukrajna megszűnéséről, vagy a formálódó orosz-kínai szövetségről gondolom nem csak egy politikai thriller kontextusában érdemes beszélni.
Ukrajna teljes felbomlása nyilván nem reális, további bomlás, további gyengülés azonban benne van a pakliban.
A jelenlegi helyzet szerintem nem eszkalálódik idáig, de a jövőben előfordulhat olyan szituáció, amelyben az oroszok úgy érzik majd, nincs már veszítenivalójuk és megindulnak a geopolitikailag számukra fontos régiók felé. Ez azonban nem egész Ukrajna.
Ukrajna NATO- esetleg EU-csatlakozása nem akadályozhatja meg ezt a bomlást?
Amíg Oroszország elég erős ahhoz, hogy megszállva tartson ukrán területeket, addig a NATO és EU tagság lehetetlen. De nem csak ez akadályozza meg Kijevet az EU-csatlakozásban. Sokan elfelejtik, hogy Ukrajna egy nagyon szegény, de nagy, a megszállt területeket leszámítva is 37 milliós ország. A hétmilliós, messze nem ennyire szegény Szerbiát, vagy a 3,3 milliós Boszniát nem tudjuk felvenni jelenleg az Unióba. Mennyi esélye lehet Európa legszegényebb országának? Ukrajna sok évtizedes távolságban van az Uniótól, háború ide vagy oda. A NATO-csatlakozásnak pedig legfeljebb akkor van esélye, ha Oroszországban valami egészen radikális változás következik be.
Putyin helyett más lesz az elnök?
Nem erre gondolok, az az Ukrajnához való hozzáálláson nem változtat majd. Sokan félreértik, de az Ukrajnához való orosz viszonyulás nem személyektől függ. Az az igazság, hogy Oroszországban nincs olyan komoly politikus vagy stratégiai gondolkodó, aki elfogadná Ukrajna NATO-csatlakozását.
Ez nem a Putyin-rendszer jellemzője. Jelcin idején ugyanúgy téma volt, mihez kezdjenek nem csak Szevasztopollal vagy a Krímmel, hanem Ukrajnával is.
Az orosz nemzeti önkép alapvetéseiről van szó, érdemes ezzel kapcsolatban Szolzsenyicint olvasni. Kijev mint város is az orosz nemzeti tudat része. Az orosz történelemből sem lehet Kijevet kiradírozni, nem is akarják és nem is fogják soha.
Mi a helyzet a stratégiai érdekekkel? Az ukrán-orosz határ több mint kétezer kilométernyi.
A Fekete-tenger feletti uralomhoz a Krím elengedhetetlen, azt pedig Moszkva nem kívánja kiengedni a kezéből. Ahhoz, hogy Oroszország megőrizze nagyhatalmi státuszát, szükségük van, így vagy úgy, Kelet- és Dél-Ukrajnára is, kell a lakosság, kell az ipar, kellenek az erőforrások. A Szovjetunió szétesése óta sem sikerült maradéktalanul pótolni az Ukrajnában elvesztett hadiipari kapacitásokat és technológiai tudást. Azt kell megérteni, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok alakulása szerint változik az orosz stratégiai érdek.
Ha Kijev beáll a sorba és nem megy továbbra is szembe az orosz érdekekkel, a Donbaszt visszakaphatja, ha ellenséges, Moszkvának lehet, hogy nem lesz elég az, amit eddig megszerzett.
A szárazföldi kapcsolat már nem olyan fontos, a Kercsi szorosban megépült a híd, de a Krímnek továbbra is vízre van szüksége, ahhoz pedig kell a Dnyeperből induló csatorna. És még egy dolog fontos, a Dnyeszter-mellék feletti orosz uralom.
Az aktuális konfliktus kapcsán erről keveset beszélnek. Miért olyan fontos ez az orosz méretekhez képest talpalatnyi kis terület?
A jelenlegi orosz-ukrán feszültségnek számos kiváltó oka. Ezek közül az egyik, egyébként alábecsült fontosságú, a Dnyeszter-mellék ukrán-moldáv szorongatása. Oroszország legsebezhetőbb pontja ez a tulajdonképpen orosz vazallusállamnak tekinthető terület. Az oroszoknak fontos, hogy Moldova és Románia ne egyesülhessen, azaz Nagy-Románia, amely a NATO a mainál erősebb déli bástyája lehetne, ne jöhessen létre. A Dnyeszter-melléknek ugyanaz a szerepe, mint a kalinyingrádi exklávének, sakkban tartani egy NATO-tagállamot. Az előbbivel Romániát, az utóbbival Lengyelországot. Meg kell érteni, hogy az oroszok mélységesen gyanakvóak a Nyugat szándékait illetően, nem tudják nem fenyegetésként megélni a NATO nyomulását a határaik felé.
Lát arra esélyt, hogy Nyugat-Ukrajnát teljes egészében integrálják, végleg elfoglalják az oroszok?
Nem, a Dnyepertől nyugatra eső vidék nem lenne tartható. Nyugat-Ukrajna keményen oroszellenes. Kivétel persze a tengerpart, különösen Odessza és környéke, itt rengeteg orosz anyanyelvű ember él, erős orosz lojalitással. Ráadásul stratégiailag is fontos. Odessza megszerzésével létrejöhetne a közvetlen kapcsolat a Dnyeszter-mellékkel. Ezen kívül még egy stratégiai fontosságú várost lehetne kiemelni, Mikolajiv-ot a Déli-Bug folyó mellett, hajógyárai miatt. Oroszországnak a tengerparti sáv a fontos, illetve északon Harkov.
Na most akkor paktum, vagy berezeltek? @haubagoi
---
"Az első hajó tegnap hatolt volna át a Boszporuszon, de török források szerint erre nem került sor. Törökországot nem tájékoztatta az Egyesült Államok arról, hogy más időpontban készülnének inkább a térségbe küldeni a hajókat, így vélhetően lefújták a műveletet. Egy 1936-os egyezmény értelmében az Egyesült Államoknak tájékoztatnia kell Ankarát, ha hajókat küldenek át a Boszporuszon és a Dardanellákon, a szerződés értelmében maximum 21 napig tartózkodhatnak a hajók a Fekete-tengeren.
..
A műveletet vélhetően azután fújta le Joe Biden elnök, hogy telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin elnökkel. Ezt sok elemző kedvező fordulatnak nevezte a feszült orosz-amerikai viszonyokat tekintve, viszont ma a Biden-kormány újabb szankciókat jelentett be, melyre Oroszország válaszintézkedéseket ígért."
![]()
Meggondolta magát Washington: mégsem küldenek hadihajókat a Fekete-tengerre
Török források szerint végül nem küldött az Egyesült Ãllamok két hadihajót a Fekete-tengerre â Ãrja a Moscow Times.www.portfolio.hu
Haubagoi!Tehát lényegében azt állítod, hogy az USA célja az egypólusú világrend mindenáron történő fenntartása,
miközben azt is állítod, hogy az USA-nak már nincs elég ideje arra, hogy külön-külön gyengítse Kínát és Oroszországot, ezért egyszerre támadja őket.
Ez ellentmondás. Ha nincs elég időm/erőm ahhoz, hogy külön-külön gyengítsem Kínát és Oroszországot, azaz nincs időm paktumozni az egyikkel a másik ellen, akkor hogy lenne elég erőm ahhoz, hogy egyszerre győzzem le mind a kettőt?
Ez nonszensz.
Az, hogy mennyi ideje van az USA-nak, még ő maga dönti el. Hiszen az USA diktálja a tempót a feszültségkeltésben. Ha több idő kell neki a paktumozáshoz, akkor hát lassítson egy kicsit a feszültség-generálásban.
Ha most azt mondod, na de az USA nem várhat, nincs ideje, mert gyengül, akkor ezzel pontosan rámutatsz arra, hogy miért nem reális az, hogy az USA a jelen állapotában vívjon két olyan nagyhatalom ellen egyszerre háborút mint Kína és Oroszország.
Ami az orosz demográfiai helyzetet illeti. Azt mondod, hogy "Soha a történelemben nem volt még olyan, hogy egy demográfiailag csökkenő birodalom területi expanzióba kezdjen". Ez igaz, de azzal a kiegészítéssel, hogy egy demográfiailag csökkenő birodalom belső (!) indítattásból nem kezd területi expanzióba.
Viszont külső indítattásból kezdhet. Jelen esetben az USA kívülről generálja azt a feszültséget, amely a területi expanziós háborúhoz szükséges.
Még egy kis adalék ehhez témához. Ha visszaemlékszel, Putyin nemrég mondott beszéldet Moszkvában a Luzsnyiki Stadionban 80 000 fő előtt, a Krím visszatérésének 7. évfordulója alkalmából.
Mit mondott Putyin, miért fontos a Krím visszatérése?
Azért mert ez bebizonyította, hogy az orosz népben létezik még elég erő ahhoz, hogy visszaszerezze az elvesztett terüleit.
Ez is egy - gyakorlati - cáfolata annak, amit állítottál.
![]()
Mar vagy ketszer kivonultak az utobbi tiz evben. Ujabban ez a kivonulunk Afganisztanbol tortenet olyan kotelezo mantra minden uj elnoknek mint a szepsegkiralynoknel a vilagbeke..."Kivonulnak Afganisztánból az amerikai csapatok a New York-i terrortámadás huszadik évfordulójáig, szeptember 11-ig – jelentette be Joe Biden."
Azt a ket hajot azert nem kuldtek most be a Fekete tengerre mert eleg paprikas a hangulat most a Kremlben, nem tudjak a jenkik hanyadan vannak az orosszal. Ha gaz lesz par nap alatt akkor meg a ket rombolo fixen sullyed, nincs eleg ido kivonni onnan, nem ernek meg az ukranok ket jenki rombolot matrozostul.Tengerről támadni kevés két romboló! Baltikum és Lo. az irány, Ro. által nyitott 2. front mellett.
Ebben egyet értünk. Kínát szárazföldön is kell blokkolni és ez csak Oo. (na jó SZU2) segítségével lehet. Különben minden próbálkozás hiábavaló. DE, erre nincs 10 év ideje az USA-nak. A Trump alatt elvesztegetett 4 év is sok előnyt adott Kínának (ha Klintonné nyer akkor már 2017-ben elkezdődött volna az oroszok elleni fellépés, de így kaptunk 4 év kegyelmi időt)!
Kína 10 év alatt még nagyobb előnyre tesz szert. Addigra lehet, hogy már a tengeri utakat sem fogja tudni lezárni USA, lévén, hogy megépülnek az anyahajók!
Az a baj, hogy nincs már ideje az USA-nak és ez sajnos - mivel ők is tudják - lépéskényszerbe hozza. Ez pedig nem jó, mert vakmerő döntéseket eredményezhet.
A működés biztosítása érdekében a fórum alapvető, illetve opcionális sütiket használ..