[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
11 052
9 574
113

Itt a teljes szövege a Fehér Ház honlapjáról:

 
W

Wilson

Guest
Így van. Azért vonulnak ki, hogy utat nyissanak a Szovjetunió számára. Átadják magyarán a terület feletti fennhatóságot az oroszoknak.

Ezt pedig azért teszik, mert az USA-nak át kell csoportosítania az erőiket 1) Kína ellen a Csendes-óceán és az Indiai-óceán térségébe és 2) ide Európába, hogy kirobbanthatssák azt a háborút, amit majd Oroszo./SZU megnyer.

Az oroszok akkor teszik be lábukat az afgánokhoz ha azok a mákföldjeiken átállnak a cékla termelésére:).
 

zolkas

Well-Known Member
2016. október 19.
5 184
12 395
113
Azért látom lelki szemeim ahogyan Putyó szópárbajt vív Sleepejoe-val !

r-h-g-s.jpg
Angolul simán pedig nem az erőssége:) németül feltörölné vele a padlót:) de ha megmérköznének mint egy lovagi tornán a hátán lovagolna:)
 

ornagy

Well-Known Member
2014. október 24.
2 989
12 021
113
Így van. Azért vonulnak ki, hogy utat nyissanak a Szovjetunió számára. Átadják magyarán a terület feletti fennhatóságot az oroszoknak.

Ezt pedig azért teszik, mert az USA-nak át kell csoportosítania az erőiket 1) Kína ellen a Csendes-óceán és az Indiai-óceán térségébe és 2) ide Európába, hogy kirobbanthatssák azt a háborút, amit majd Oroszo./SZU megnyer.
Bagoly ez mar nekem is sok. Neked mindenrol a szu 2.0 jut eszedbe. Hihetetlen, mennyire ra vagy kattanva, mintha a vilagban minden ezert tortenne.

Elarulom, nem. Egyszeruen rajottek, hogy ertelmetlen Afganisztanba tovabbra is onteni a penzt, van annak jobb helye is. Amugy meg Trump is ki akart onnan vonulni, raadasul hamarabbi idoponttal, gondolom o nem a szu 2.0-t tamogatta, mert ez bide otlete, ha jol ertelmezem amit mondasz.
 

zolkas

Well-Known Member
2016. október 19.
5 184
12 395
113
Ez ennél többet ér:
Demkó Attila geopolitikai szakértő több mint másfél évtizedet töltött a Honvédelmi Minisztériumban, négy évig vezette annak Védelempolitikai Főosztályát, jelenleg, amellett, hogy ír, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyét vezeti. A ma7.sk-n háromrészes, a legfontosabb kül- és biztonságpolitikai témákat tárgyaló interjúsorozat készül a nálunk is népszerű Máglyatűz, illetve a Napról napra Trianon című könyvek szerzőjével. A sorozat első része az orosz-ukrán kérdésre fókuszál, a másodikban Kínáról lesz szó, zárásul pedig a klímaváltozás jelentette geostratégiai kihívásokat vesszük górcső alá.

Készül már a Máglyatűz című regényének folytatása?

Még nem, de tervben van. Jelenleg a regény angol nyelvű, kibővített változatán dolgozom, az első kötet már megjelent, most jön a második, amely tulajdonképpen a Máglyatűz második felének kibővített változata, még több epizóddal Oroszországban, de a Pozsonyban és környékén játszódó fontos szál is bővülni fog. Lesz benne legalább úgy százoldalnyi plusz, majd készül egy harmadik rész is, annak az erdélyi szál folytatása, a Kelet és Dél-Ukrajna orosz megszerzésére tett kísérlet, illetve az nyugatellenes orosz-kínai szövetség lesz a témája.

Meg is adtuk az interjúnak a kezdőlökést! Ukrajna megszűnéséről, vagy a formálódó orosz-kínai szövetségről gondolom nem csak egy politikai thriller kontextusában érdemes beszélni.

Ukrajna teljes felbomlása nyilván nem reális, további bomlás, további gyengülés azonban benne van a pakliban.

A jelenlegi helyzet szerintem nem eszkalálódik idáig, de a jövőben előfordulhat olyan szituáció, amelyben az oroszok úgy érzik majd, nincs már veszítenivalójuk és megindulnak a geopolitikailag számukra fontos régiók felé. Ez azonban nem egész Ukrajna.
Ukrajna NATO- esetleg EU-csatlakozása nem akadályozhatja meg ezt a bomlást?

Amíg Oroszország elég erős ahhoz, hogy megszállva tartson ukrán területeket, addig a NATO és EU tagság lehetetlen. De nem csak ez akadályozza meg Kijevet az EU-csatlakozásban. Sokan elfelejtik, hogy Ukrajna egy nagyon szegény, de nagy, a megszállt területeket leszámítva is 37 milliós ország. A hétmilliós, messze nem ennyire szegény Szerbiát, vagy a 3,3 milliós Boszniát nem tudjuk felvenni jelenleg az Unióba. Mennyi esélye lehet Európa legszegényebb országának? Ukrajna sok évtizedes távolságban van az Uniótól, háború ide vagy oda. A NATO-csatlakozásnak pedig legfeljebb akkor van esélye, ha Oroszországban valami egészen radikális változás következik be.

Putyin helyett más lesz az elnök?

Nem erre gondolok, az az Ukrajnához való hozzáálláson nem változtat majd. Sokan félreértik, de az Ukrajnához való orosz viszonyulás nem személyektől függ. Az az igazság, hogy Oroszországban nincs olyan komoly politikus vagy stratégiai gondolkodó, aki elfogadná Ukrajna NATO-csatlakozását.

Ez nem a Putyin-rendszer jellemzője. Jelcin idején ugyanúgy téma volt, mihez kezdjenek nem csak Szevasztopollal vagy a Krímmel, hanem Ukrajnával is.

Az orosz nemzeti önkép alapvetéseiről van szó, érdemes ezzel kapcsolatban Szolzsenyicint olvasni. Kijev mint város is az orosz nemzeti tudat része. Az orosz történelemből sem lehet Kijevet kiradírozni, nem is akarják és nem is fogják soha.
Mi a helyzet a stratégiai érdekekkel? Az ukrán-orosz határ több mint kétezer kilométernyi.

A Fekete-tenger feletti uralomhoz a Krím elengedhetetlen, azt pedig Moszkva nem kívánja kiengedni a kezéből. Ahhoz, hogy Oroszország megőrizze nagyhatalmi státuszát, szükségük van, így vagy úgy, Kelet- és Dél-Ukrajnára is, kell a lakosság, kell az ipar, kellenek az erőforrások. A Szovjetunió szétesése óta sem sikerült maradéktalanul pótolni az Ukrajnában elvesztett hadiipari kapacitásokat és technológiai tudást. Azt kell megérteni, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok alakulása szerint változik az orosz stratégiai érdek.

Ha Kijev beáll a sorba és nem megy továbbra is szembe az orosz érdekekkel, a Donbaszt visszakaphatja, ha ellenséges, Moszkvának lehet, hogy nem lesz elég az, amit eddig megszerzett.

A szárazföldi kapcsolat már nem olyan fontos, a Kercsi szorosban megépült a híd, de a Krímnek továbbra is vízre van szüksége, ahhoz pedig kell a Dnyeperből induló csatorna. És még egy dolog fontos, a Dnyeszter-mellék feletti orosz uralom.
Az aktuális konfliktus kapcsán erről keveset beszélnek. Miért olyan fontos ez az orosz méretekhez képest talpalatnyi kis terület?

A jelenlegi orosz-ukrán feszültségnek számos kiváltó oka. Ezek közül az egyik, egyébként alábecsült fontosságú, a Dnyeszter-mellék ukrán-moldáv szorongatása. Oroszország legsebezhetőbb pontja ez a tulajdonképpen orosz vazallusállamnak tekinthető terület. Az oroszoknak fontos, hogy Moldova és Románia ne egyesülhessen, azaz Nagy-Románia, amely a NATO a mainál erősebb déli bástyája lehetne, ne jöhessen létre. A Dnyeszter-melléknek ugyanaz a szerepe, mint a kalinyingrádi exklávének, sakkban tartani egy NATO-tagállamot. Az előbbivel Romániát, az utóbbival Lengyelországot. Meg kell érteni, hogy az oroszok mélységesen gyanakvóak a Nyugat szándékait illetően, nem tudják nem fenyegetésként megélni a NATO nyomulását a határaik felé.

Lát arra esélyt, hogy Nyugat-Ukrajnát teljes egészében integrálják, végleg elfoglalják az oroszok?

Nem, a Dnyepertől nyugatra eső vidék nem lenne tartható. Nyugat-Ukrajna keményen oroszellenes. Kivétel persze a tengerpart, különösen Odessza és környéke, itt rengeteg orosz anyanyelvű ember él, erős orosz lojalitással. Ráadásul stratégiailag is fontos. Odessza megszerzésével létrejöhetne a közvetlen kapcsolat a Dnyeszter-mellékkel. Ezen kívül még egy stratégiai fontosságú várost lehetne kiemelni, Mikolajiv-ot a Déli-Bug folyó mellett, hajógyárai miatt. Oroszországnak a tengerparti sáv a fontos, illetve északon Harkov.