Mire és hogyan? Ehhez hiányzik az elektronika, vegyi háttér és a komplett szürkeállomány.Egyrészt köszönjük Maróth úr az interjút!
Másrészt itt én egy lépéssel le vagyok/voltam maradva, nekem az rémlett, hogy a Skyranger beszerzést sejtettük meg az RM slide/beszámoló alapján, de Oerlikon “gyártásra” nem emlékszem.
Ez mégis mit jelent? Konkrétan az egész rendszert fogjuk gyártani (incl. szenzorok, turret meg a 35x228 KDG ágyút is, lesz csőgyártás?)? Mert akkor ez volt most a legnagyobb bejelentés idén!
Harmadrészt. Sokan hiányoljátok a rakétatüzérséget, de én jobban hiányolom a rakétagyártást magát. Fogyóeszköz, drága, hitech, és sok kell belőle. Valami közepes AAM, ami megy a griffekre meg a Nasamsba is. Ezt kellne minél előbb tető alá hozni. Akár Raytheon, akár Diehl, akár MBDA.
A törökök viszont kegyetlen nagyot mennek pár éve ezen a vonalon. Az egyetemek haditechnikai fejlesztéseket nyomatnak. Durva, amikor a netet túrod és egy egyetemi gyakorlati óra leírása a Leopard lövegében kialakuló nyomásviszonyok numerikus modellezése. Ez persze törökül van, de sejtettem a görbe lefutása alapján, hogy mi ez. Gyorsan kinyomtattam és lementem a gyros-oshoz. Amíg elkészült a 3 sajtos jufka, addig nagyjából elmondták, hogy mi van póverpojintban.
Egyetemisták terveznek rakétákhoz hajtóművet. Tavaly előtt voltunk Antalya-ban. A taxissok nagyrésze élt német nyelvterületen, beszélgetsz velük, megtudod, hogy itt van valami fegyvergyár, meg az unokatesója ilyen dróntervező, a rokona ilyen fegyvergyárban dolgozik, stb.
Online szimulációs konferenciákon egyre több a török, lassan mindenki Aerospace Engineer. A corona miatt rengeteg tananyag felkerült a netre - persze, minden törökül. Aztán rengeteg német születésű, képzett töröi visszamegy.
Szerintem a töröi vonalra nagyon kellene figyelni, mert van tudás, akarat...