Beszélgető
- Téma indítója Tcat
- Indítva
Érdekes cikk:
mult-kor.hu
Hiányzó oldal » Múlt-kor történelmi magazin
A Múlt-kor történelmi portál és a Múlt-kor történelmi magazin 2000 óta folytat tudományos ismeretterjesztést Magyarországon történelem témakörben. A Múlt-kor célja, hogy a múltról szóló információkat, valamint a legfrissebb kutatási eredményeket érthetően, gyorsan és korszerűen mutassa be az...
Sziasztok!
Bár valószínűleg van erre egy sokkal alkalmasabb topic, nem keresgélek, hanem itt hívnám fel a figyelmet egy regisztrációs érdekességre.
Ezen a képen, ha megnyitjátok, az látszik, amit a regisztráció megerősítésénél az E-mailben láttam.
Itt pedig az, amikor az egeret kis gondolkodás után áthúztam rajta. Szerintem érthető a probléma. Lehetnek még olyanok, akik hasonló nehézségekbe ütköztek és bár vannak nálam jóval ügyesebbek is az informatikában, de a környezetemben nagyon sokan még azon a szinten sem tartanak, hogy ha valami nem megy, akkor trükköznének. De én is legalább ötször-ötször rákattintottam a szövegben és a szöveg alatti linkre, mire eljutottam ehhez a megoldáshoz.
Tudom, hogy ez a fórum nem a nagyközönségnek készült abból a szempontból, hogy "csak legyünk többen, minden lesz csak nézettségi szám meg likeold már a videó elején". Szimpatikus is, hogy nem az úszunk az árral feeling jön, hanem egy valamit kitaláltunk és a zsinór mentén haladunk.
Ha valaki át tudná rakni ezt a kommentet a megfelelő helyre, a segítségét megköszönném.
Bár valószínűleg van erre egy sokkal alkalmasabb topic, nem keresgélek, hanem itt hívnám fel a figyelmet egy regisztrációs érdekességre.
Ezen a képen, ha megnyitjátok, az látszik, amit a regisztráció megerősítésénél az E-mailben láttam.
Itt pedig az, amikor az egeret kis gondolkodás után áthúztam rajta. Szerintem érthető a probléma. Lehetnek még olyanok, akik hasonló nehézségekbe ütköztek és bár vannak nálam jóval ügyesebbek is az informatikában, de a környezetemben nagyon sokan még azon a szinten sem tartanak, hogy ha valami nem megy, akkor trükköznének. De én is legalább ötször-ötször rákattintottam a szövegben és a szöveg alatti linkre, mire eljutottam ehhez a megoldáshoz.
Tudom, hogy ez a fórum nem a nagyközönségnek készült abból a szempontból, hogy "csak legyünk többen, minden lesz csak nézettségi szám meg likeold már a videó elején". Szimpatikus is, hogy nem az úszunk az árral feeling jön, hanem egy valamit kitaláltunk és a zsinór mentén haladunk.
Ha valaki át tudná rakni ezt a kommentet a megfelelő helyre, a segítségét megköszönném.
Hát valahogy úgy
Bár valójában a XX. század vége előtt nem építettek gőzzel hajtott számítógépet, már amennyire lehet tudni (azért még sok olyan dolog lehetett a múltban, amiről jelenleg nincs, vagy már soha nem is lesz tudomásunk...).
Ja az jó, csak alapvetően negatív kicsengésűek; én meg elhatároztam, ha már olvasok ne érezzem már szarul magam tőle. Meg meg is csömörlöttem a tizen valahanyadik könyve után.
M
molnibalage
Guest
Korábban a topikok mindig a legújabb hozzászólásoknál nyíltak meg nálam, pár napja viszont az 1. oldal nyílik meg. Apróság, de nem találok erre vonatkozó beállítást, és nem is állítottam át semmit.
Amit a szélerőművekről nem fogsz hallani.
Német szélerőművek bontása
2019-ben 27 ezer szélerőmű működött Németországban. 2020 végére ebből hatezernek lejárt a 20 éves támogatása, amit a megújulóenergia-törvény alapján kaptak. Hiába állnak ezek a berendezések, hiába fizették már rég vissza létesítésük költségeit, legtöbbjük fenntartása támogatás nélkül még így sem kifizetődő, ezért lebontják őket.
Csak Alsó-Szászországban 2025-ig 3500 turbinának a támogatása jár le, 4,3 gigawatt összteljesítménnyel. Ez nagyjából öt szénerőműnek felel meg. A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal tanulmányt készíttetett a felmerülő problémákról. Ebből kiderül – ami egyébként is köztudott – hogy az üveg- vagy szénszál-erősítésű, 50-60 méteres műanyag lapátokkal nem tudnak mihez kezdeni. Már a szállításuk is rendkívül körülményes, ezért a helyszínen fel kell őket darabolni, ami viszont veszélyes porral szennyezi a környezetet. A tulajdonosoknak tartalékot kellett volna képezniük a berendezések lebontására és a táj helyreállítására, amit „természetesen” nem vagy nem elegendő mértékben tettek meg. 2038-ra 300 millió eurós hiányt jeleznek előre.
Öt és félmillió tonna betonról és egymillió tonna acélról van szó: ezek legalább valamilyen mértékben újrafelhasználhatóak, bár az építőipar nem nagyon fogadja el az így felkínált betontörmeléket. A transzformátorolaj, a hidraulika- és hűtőfolyadék viszont veszélyes hulladék. A legsúlyosabb problémát a lapátok okozzák. 2024-től évi 70 ezer tonnát kellene valahogyan eltüntetni. Még az elégetése sem egyszerű, mert a megolvadt üveg eltömíti az égetőkemencéket, és veszélyes por keletkezik. A szénszál viszont rövidzárlatot tud okozni.
Nem csak Németország viaskodik ezzel a problémával: egy szélerőmű élettartama 20-25 év. Európában ma 34 ezer turbina legalább 15 éves, 36 gigawatt összteljesítménnyel. Ebből 9 GW-nyi 20-24 éves, és 1 GW legalább 25 éves. Európában évente négyezer szélturbina-lapátot bontanak le, Amerikában nyolcezret.
Nálunk az ellenzék követeli folyton a “megújuló, olcsó” energiát előállító szélerőművek létesítését. Nagy kérdés, hogy miért lennének gazdaságosak nálunk, miközben Németországban – ahol az áram ára háromszorosa a magyarországinak – állami támogatás nélkül teljesen életképtelenek; és akkor még nem beszéltünk a környezeti károkról, a madárpusztulásról, a tájsebekről és a felszámolásukkal kapcsolatos költségekről és kockázatokról.
Német szélerőművek bontása
2019-ben 27 ezer szélerőmű működött Németországban. 2020 végére ebből hatezernek lejárt a 20 éves támogatása, amit a megújulóenergia-törvény alapján kaptak. Hiába állnak ezek a berendezések, hiába fizették már rég vissza létesítésük költségeit, legtöbbjük fenntartása támogatás nélkül még így sem kifizetődő, ezért lebontják őket.
Csak Alsó-Szászországban 2025-ig 3500 turbinának a támogatása jár le, 4,3 gigawatt összteljesítménnyel. Ez nagyjából öt szénerőműnek felel meg. A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal tanulmányt készíttetett a felmerülő problémákról. Ebből kiderül – ami egyébként is köztudott – hogy az üveg- vagy szénszál-erősítésű, 50-60 méteres műanyag lapátokkal nem tudnak mihez kezdeni. Már a szállításuk is rendkívül körülményes, ezért a helyszínen fel kell őket darabolni, ami viszont veszélyes porral szennyezi a környezetet. A tulajdonosoknak tartalékot kellett volna képezniük a berendezések lebontására és a táj helyreállítására, amit „természetesen” nem vagy nem elegendő mértékben tettek meg. 2038-ra 300 millió eurós hiányt jeleznek előre.
Öt és félmillió tonna betonról és egymillió tonna acélról van szó: ezek legalább valamilyen mértékben újrafelhasználhatóak, bár az építőipar nem nagyon fogadja el az így felkínált betontörmeléket. A transzformátorolaj, a hidraulika- és hűtőfolyadék viszont veszélyes hulladék. A legsúlyosabb problémát a lapátok okozzák. 2024-től évi 70 ezer tonnát kellene valahogyan eltüntetni. Még az elégetése sem egyszerű, mert a megolvadt üveg eltömíti az égetőkemencéket, és veszélyes por keletkezik. A szénszál viszont rövidzárlatot tud okozni.
Nem csak Németország viaskodik ezzel a problémával: egy szélerőmű élettartama 20-25 év. Európában ma 34 ezer turbina legalább 15 éves, 36 gigawatt összteljesítménnyel. Ebből 9 GW-nyi 20-24 éves, és 1 GW legalább 25 éves. Európában évente négyezer szélturbina-lapátot bontanak le, Amerikában nyolcezret.
Nálunk az ellenzék követeli folyton a “megújuló, olcsó” energiát előállító szélerőművek létesítését. Nagy kérdés, hogy miért lennének gazdaságosak nálunk, miközben Németországban – ahol az áram ára háromszorosa a magyarországinak – állami támogatás nélkül teljesen életképtelenek; és akkor még nem beszéltünk a környezeti károkról, a madárpusztulásról, a tájsebekről és a felszámolásukkal kapcsolatos költségekről és kockázatokról.
M
molnibalage
Guest
A Panzerfaust már volt.
A Lánchíd környékén éppen lőszermentesítik a Duna medrét és hát lám-lám, találnak szép dolgokat: itt éppen egy Panzerfaust-ot...
Gyűlnek a cuccok rendesen
Eddig egy Faustpatrone 2-es német kézi páncélelhárító lövedéket, három darab 42 M magyar kézigránátot, egy 203 milliméteres szovjet betonromboló gránátot, egy szovjet 122 mm-es repesz-romboló gránátot és egy 45 milliméteres, szintén szovjet repesz gránátot emeltek ki tűzszerész búváraink.
Eddig egy Faustpatrone 2-es német kézi páncélelhárító lövedéket, három darab 42 M magyar kézigránátot, egy 203 milliméteres szovjet betonromboló gránátot, egy szovjet 122 mm-es repesz-romboló gránátot és egy 45 milliméteres, szintén szovjet repesz gránátot emeltek ki tűzszerész búváraink.
Mai cikk az Indexen. https://index.hu/velemeny/2021/05/17/valasztojogot-a-16-eveseknek-/
Most nem foglalkoznék a cikk egyéb tartalmaival (például azzal, hogy a kötelező első szavazás a 16 éveseknek mit is jelentene a valóságban), csak egyetlen dolog ami nálam igazán kiverte a biztosítékot. A cikk felütése azzal foglalkozik, hogy Észak-Korea milyen elmaradott a mai napig, bezzeg Dél-Korea mennyivel jobban áll, mint a világ átlaga mert " Egyvalami azonban más volt az elmúlt hetven évben délen, mint északon: Dél-Korea intézményrendszere, ebből adódóan szövetségesei, gazdasági és politikai vezetői és így összességében meghozott döntései." és kicsivel lejjebb "A 21. században – hacsak nem állt rendelkezésre korlátlan mennyiségű olajkincs vagy más természeti erőforrás – két intézményrendszer, valamilyen jogállami demokrácia és valamilyen piacgazdaság kombinációja tudott sikeres, azaz a polgárai számára hosszú, egészséges életet és gazdagságot biztosító országot teremteni."
Na most, az igen tisztelt Egyensúly Intézet és agytröszt (saját megfogalmazásuk) ahol "kiváló" szakemberek dolgoznak (ajánlom megtekinteni a munkatársaink listáját), annyira nem veszi a fáradtságot, hogy legalább felszinesen megismerkedjen Dél-Korea történelmével és ne írjon olyan marhaságokat, hogy a hetven év alatt elért sikerek oka az intézményrendszer minősége és a jogállami demokrácia és valamiylen piacgazdaság kombinációja.
Azt hiszem sokan tudják itt, hogy nekem a nagy kedvencem Korea (Észak- és Dél- csak 1945 után jön, de nekem a történelmi Korea is ide tartozik). Foglalkoztam is vele sokat, és nagyon szeretem azt az országot, de, soha nem írnék le olyat, hogy jogállami demokrácia és elmúlt hetven év egy cikkben Dél-Korearól. Olvassanak már egy kicsit más könyveket is, mint a CEU ügyeletes könyvlistája. Csak egyetlen könyv amit esetleg elolvashatnak, és ami csak egyetlen szeletével foglalkozik ennek a történetnek, de talán felkapcsolódik náluk is a villany: The Park Chung Hee Era Transformation of South Korea, Harvard University Press. (Most azt már csak súgva, a 21. század huszas éveinek legelején nem mondok olyat, hogy mi tudott a 21. században sikeres országot teremteni. Ez egy jól hangzó bullshit, ha jobban belegondolunk.)
ja és még egy appróság, ahol "klímakutató" dolgozik, azt az intézmnényt nem veszem komolyan. A megfejtést a társaságra bízom, hogy miért.
Most nem foglalkoznék a cikk egyéb tartalmaival (például azzal, hogy a kötelező első szavazás a 16 éveseknek mit is jelentene a valóságban), csak egyetlen dolog ami nálam igazán kiverte a biztosítékot. A cikk felütése azzal foglalkozik, hogy Észak-Korea milyen elmaradott a mai napig, bezzeg Dél-Korea mennyivel jobban áll, mint a világ átlaga mert " Egyvalami azonban más volt az elmúlt hetven évben délen, mint északon: Dél-Korea intézményrendszere, ebből adódóan szövetségesei, gazdasági és politikai vezetői és így összességében meghozott döntései." és kicsivel lejjebb "A 21. században – hacsak nem állt rendelkezésre korlátlan mennyiségű olajkincs vagy más természeti erőforrás – két intézményrendszer, valamilyen jogállami demokrácia és valamilyen piacgazdaság kombinációja tudott sikeres, azaz a polgárai számára hosszú, egészséges életet és gazdagságot biztosító országot teremteni."
Na most, az igen tisztelt Egyensúly Intézet és agytröszt (saját megfogalmazásuk) ahol "kiváló" szakemberek dolgoznak (ajánlom megtekinteni a munkatársaink listáját), annyira nem veszi a fáradtságot, hogy legalább felszinesen megismerkedjen Dél-Korea történelmével és ne írjon olyan marhaságokat, hogy a hetven év alatt elért sikerek oka az intézményrendszer minősége és a jogállami demokrácia és valamiylen piacgazdaság kombinációja.
Azt hiszem sokan tudják itt, hogy nekem a nagy kedvencem Korea (Észak- és Dél- csak 1945 után jön, de nekem a történelmi Korea is ide tartozik). Foglalkoztam is vele sokat, és nagyon szeretem azt az országot, de, soha nem írnék le olyat, hogy jogállami demokrácia és elmúlt hetven év egy cikkben Dél-Korearól. Olvassanak már egy kicsit más könyveket is, mint a CEU ügyeletes könyvlistája. Csak egyetlen könyv amit esetleg elolvashatnak, és ami csak egyetlen szeletével foglalkozik ennek a történetnek, de talán felkapcsolódik náluk is a villany: The Park Chung Hee Era Transformation of South Korea, Harvard University Press. (Most azt már csak súgva, a 21. század huszas éveinek legelején nem mondok olyat, hogy mi tudott a 21. században sikeres országot teremteni. Ez egy jól hangzó bullshit, ha jobban belegondolunk.)
ja és még egy appróság, ahol "klímakutató" dolgozik, azt az intézmnényt nem veszem komolyan. A megfejtést a társaságra bízom, hogy miért.
M
molnibalage
Guest
Erről sem tudtam eddig semmti.
A képek a spillway-ről durvák, az ember, kb. hangyának tűnikk...
A képek a spillway-ről durvák, az ember, kb. hangyának tűnikk...
T
Törölt tag
Guest
Nagy királyság!
Tudja a hat alapműveletet (+-*/²√) meg még egy csomó mást is, csak ahhoz meg kell tanulni használni.