Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 788
18 107
113
Brrr....
Szóval, az 10 milliárd extra dollár az Artemis program számára menne, 2022 és 2026 között. Ennek egy része, hogy egy második Holdraszálló járművet is belevennének a tervezetbe.
Szóval az eredeti szándék amúgy nem arról szól, hogy most a National Team-nek adnak 10 milliárdot (bár aztán a széles média elkezdte így teríteni), hanem arról, hogy több pénzzel tömjék ki az Artemis programot, ami több SLS hordozórakétát jelentene, több pénzt a Gateway-re és így tovább.
A 2022-es költségvetésbe (tehát EGY évre) a NASA 3.3 milliárd dollárnyi extra támogatást kért, a Kongresszus megszavazott 850 milliót. Ebből lehet sejteni, hogy a fenti, 10 milliárdos összeg mennyire is szól valójában a Blue Origin-ről. Az extra 10 milliárd nagyjából arra lehet elég (ha megszavazzák), hogy az Artemis program hosszú távú céljait egyáltalán el tudja kezdeni, mert a jelen szinten csurgatott milliárdok nagyjából az alapcélokra elegek, tehát kb. zászlóletűzés és alapvető kísérleti feladatok kidolgozását.
Vagyis, a világ leggazdagabb filantróp médiakurvái aprópénzekért kuncsorognak az államtól a számukra oly fontos tudományos és népjóléti vágyaik kielégítésére...

Ez kb. olyan lenne, mintha lenne 5 millió HUF vagyonom és szeretnék venni egy melóba járós bringát 500000HUF-ért és ezért az állam támogasson meg...

Na, akkor ennyit az elhivatottságról meg a valós vagyonról.

Űrturizmus, hiperszónikus utasszállító karbonsemlegesen, bitkójín, hyperloop, karbonsemleges vegyipar, alapjövedelem. Könyörgöm, valaki nyomja már meg az újraindítás gombot - de a programkódból ezeket a hülyéket gyomlálja már ki...
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 150
113
Pontosan ez a problémám nekem is. Ezzel némileg lehet csökkenteni a költséget, ha már felvitték ezt és nem lesz méregdrága. De, ha drága, akkor pénzben sehol nem lesz olcsóbb, csak egyszerűbb lehet technikailag. Már, ha megbízható lenne ez és létezne.

A fizika miatt az olcsó űrutazás szerintem soha nem fog létezni. Egy adott energiaigénye van és teljesítmény sűrűség igénye annak, hogy csak a LEO-t elérd. Nincs varázslat.

A fúziós meghajtás nem olyan extrém jövőkép, hogy el kelljen vetni, ezzel a részével nincs baj.

A fizika miatti megjegyzés viszont szerintem fals, legalábbis bizonyos keretek között. Csodák nincsenek, igen, ahhoz, hogy 1 tonnát a világűrbe juttass, bizony vagy 30-50 tonnányi hajtóanyagot kell elégetni, az adott hajtóanyagtól és a hatásfokot befolyásoló tényezőktől függően. De a költségeket brutálisan le lehet faragni, ha sok indítást csinálsz újrafelhasználható fokozatokkal.

Magának az STS űrrepülőgép koncepciónak nem volt rossz a matekja, csak a megvalósítás ment mellé...
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 150
113
Vagyis, a világ leggazdagabb filantróp médiakurvái aprópénzekért kuncsorognak az államtól a számukra oly fontos tudományos és népjóléti vágyaik kielégítésére...

Ez kb. olyan lenne, mintha lenne 5 millió HUF vagyonom és szeretnék venni egy melóba járós bringát 500000HUF-ért és ezért az állam támogasson meg...

Na, akkor ennyit az elhivatottságról meg a valós vagyonról.

Űrturizmus, hiperszónikus utasszállító karbonsemlegesen, bitkójín, hyperloop, karbonsemleges vegyipar, alapjövedelem. Könyörgöm, valaki nyomja már meg az újraindítás gombot - de a programkódból ezeket a hülyéket gyomlálja már ki...

Sem Musk, sem Bezos nem önzetlenségből csinálja amit csinál, hanem az álmaikat igyekeznek minél több külső tőke bevonásával megvalósítani. Ami történetesen az államtól a legkönnyebben megszerezhető.

Musk-ot a NASA mentette meg 2008-ban, ha a CRS-t nem nyeri meg a SpaceX, akkor ott lehúzhatta volna a rolót. Azóta szépen feltört, és az olyan befektetők, mint Juszaku Maezawa nem jelentek volna meg a cég körül, Musk "médiakurvázása" nélkül. Én is szánalmasnak és szomorúnak találom, hogy így lehet célt érni, de elvitatni nem lehet tőle, hogy célt ért vele.

Bezos más történet, azzal együtt, hogy Ő is folyamatosan pályázott NASA pénzekre, igazán nagy támogatást, mint a SpaceX féle NASA CRS vagy NASA CC nem nyert meg eddig. Ugyanakkor óvatos becslések szerint is belerakott vagy 5 milliárd dollárt a Blue Origin-be az elmúlt években. Számomra a National Team féle eset pont azt mutatja, hogy Bezos taktikát váltott, és inkább csapatot gyűjt a SpaceX ellenpárjának, ami mellesleg a Lockheed és hasonszőrű cégeknek is az egyetlen menekülőútnak tűnik, mert egyszerűen nem vették komolyan a SpaceX-et, és elaludtak a babérjaikon...
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
14 916
41 428
113
Musk egy stróman. Bezos is valószínűleg. Van egy olyan olvasata is a történetnek, hogy korunk "megváltóit" előretolva, a "self made man" kultuszát kihasználva el tudják az adómilliárdokat tüntetni. Ez egyszerű svindli. A NASA is meg tudná ezt csinálni csak mivel állami, nyilvános a költségvetése. Musk és Bezos meg filantrópok, messiások, illetve példaképek. Ja, hogy fehérek? Az számít? :eek:
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
5 148
19 246
113
Musk egy stróman. Bezos is valószínűleg. Van egy olyan olvasata is a történetnek, hogy korunk "megváltóit" előretolva, a "self made man" kultuszát kihasználva el tudják az adómilliárdokat tüntetni. Ez egyszerű svindli. A NASA is meg tudná ezt csinálni csak mivel állami, nyilvános a költségvetése. Musk és Bezos meg filantrópok, messiások, illetve példaképek. Ja, hogy fehérek? Az számít? :eek:
Ez már nem kicsit konteoba hajló elképzelés.
Nem hinném, hogy Bezos, vagy Musk Stróman lenne, van annyi pénzük, hogy azt csinálják amit akarnak anélkül, hogy a háttérben meghúzódó valaki(k) helyett cselekednének egy kis pénzmosás végett.
Bezos a Princtonra járt akkor amikor O'Neill aki többek között az O'Neill henger és egyéb űr projekteken dolgozott akkor, és innen a koncepciója az emberiség világűrbe juttatására.
Musk Marsi vizíoja is messzire nyúlik, jól dokumentált, a saját pénzét vitte a vásárra, és most is ha kap NASA támogatást hanem viszi tovább.
Richard Bransont is ide lehetne venni ennyi erővel, vagy ő már nem is jó stómannak?
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
5 148
19 246
113
A zűrlifttel mi a helyzet? Musk megálmodhatná már! Igazán költségennyhítő idea lenne a részéről. ;)
Az űrliftet nem kell megálmodni, kitalálták már régen. Jelenleg az anyagtudományok még nagyon messze vannak attól, hogy érdemes lenne elgondolkodni az érdemi megvalósításán, de ha lenne is hozzá szupererős szuperkönnyű anyagunk, egy rakat probléma lenne vele, építési, fenntartási, biztonsági, stb. Ez még egy darabig álom marad, vagy ha lesz is egyszer belőle valami inkább a Holdon vagy majd a Marson.

A másik kérdésem, hogy miért nem használják ki az L1, L2 pontokban rejlő lehetőségeket?

L2-be megy majd a James Webb űrtávcső.
Egyébként nagyon messze vannak. Még az L1 is messzebb van mint a Hold. Ezért a használhatóság is korlátozott.
l2.3.jpg


l2.2.jpg
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
5 148
19 246
113
Megmutatták az kozmonautáknak a Nauka modult.
2:30-nál bele is másznak, és kiderül, hogy Piros színű a belseje...
Screenshot-20210605-102745.jpg

Screenshot-20210605-102727.jpg

Még egy iss-t bemutató videóban mesélt az egyik űrhajós, hogy a zarya és zvezda moduloknál problémás a felületeken használt anyag, mert koszolódik és nem tisztítható, látszik mintha valami műbőr szerű anyag lenne ezúttalalkalmazva, de ez a színválasztás kicsit fura. Éles kontraszt lesz az USA/Európai modulok fehér színével szemben.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 

Morishima

Well-Known Member
2017. július 29.
1 462
10 641
113
Megmutatták az kozmonautáknak a Nauka modult.
2:30-nál bele is másznak, és kiderül, hogy Piros színű a belseje...
Screenshot-20210605-102745.jpg

Screenshot-20210605-102727.jpg

Még egy iss-t bemutató videóban mesélt az egyik űrhajós, hogy a zarya és zvezda moduloknál problémás a felületeken használt anyag, mert koszolódik és nem tisztítható, látszik mintha valami műbőr szerű anyag lenne ezúttalalkalmazva, de ez a színválasztás kicsit fura. Éles kontraszt lesz az USA/Európai modulok fehér színével szemben.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Én teljesen nem értek hozzá, de nehéz a döntés hogy arra emlékeztet inkább mint egy love hotel vagy mint egy büfékocsi belső a 70 es 80 as évekből:)
 

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
10 323
41 124
113
T

Törölt tag

Guest
Az űrliftet nem kell megálmodni, kitalálták már régen. Jelenleg az anyagtudományok még nagyon messze vannak attól, hogy érdemes lenne elgondolkodni az érdemi megvalósításán, de ha lenne is hozzá szupererős szuperkönnyű anyagunk, egy rakat probléma lenne vele, építési, fenntartási, biztonsági, stb. Ez még egy darabig álom marad, vagy ha lesz is egyszer belőle valami inkább a Holdon vagy majd a Marson.

L2-be megy majd a James Webb űrtávcső.
Egyébként nagyon messze vannak. Még az L1 is messzebb van mint a Hold. Ezért a használhatóság is korlátozott.
l2.3.jpg


l2.2.jpg
Nezve ezeket a kepeket...
Mivel a Hubble-val volt egy par problema anno, ha a Webb-el megtortenik vmi hasonlo, vagy egy esetleges upgrade kell majd idovel, azt nem lesz konny dolog megcsinalni.
Ahogy a tavolsag elony, ugyan ugy hatrany is :(
 
  • Tetszik
Reactions: jani22 and gergo55

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 150
113
Nezve ezeket a kepeket...
Mivel a Hubble-val volt egy par problema anno, ha a Webb-el megtortenik vmi hasonlo, vagy egy esetleges upgrade kell majd idovel, azt nem lesz konny dolog megcsinalni.
Ahogy a tavolsag elony, ugyan ugy hatrany is :(

A HST javító utak árából simán kijött volna még egy űrtávcső. Sem akkor, sem azóta nem volt általános, hogy egy műholdat emberes úttal javítanak.
Ha a jövőben lesz ilyen, azt robot műholdak fogják csinálni, amelyeknek viszont tök mindegy, hogy LEO vagy Föld-Nap L2 ponton van a javítandó műhold...
 
T

Törölt tag

Guest
A HST javító utak árából simán kijött volna még egy űrtávcső. Sem akkor, sem azóta nem volt általános, hogy egy műholdat emberes úttal javítanak.
Ha a jövőben lesz ilyen, azt robot műholdak fogják csinálni, amelyeknek viszont tök mindegy, hogy LEO vagy Föld-Nap L2 ponton van a javítandó műhold...
Lehet hogy azert, mert bizonyos javitasokat csak ember birt megcsinalni?
Itt nem egyszeru muholdrol volt szo, azt gondolom hagytak volna fenebe ha nem jo.
Hubble-t ha nem javitjak meg, minden addigi belefektet $ es erofeszites hiabavalo volt volna.
Robot ide vagy oda, amikor komplex vmi, es improvizalni is kell, szerintem, az embert semmi sem birja helyesiteni.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
5 148
19 246
113
Lehet hogy azert, mert bizonyos javitasokat csak ember birt megcsinalni?
Itt nem egyszeru muholdrol volt szo, azt gondolom hagytak volna fenebe ha nem jo.
Hubble-t ha nem javitjak meg, minden addigi belefektet $ es erofeszites hiabavalo volt volna.
Robot ide vagy oda, amikor komplex vmi, es improvizalni is kell, szerintem, az embert semmi sem birja helyesiteni.
A Hubble-t eleve azzal a filozófiával építetteték, hogy a műszerei javíthatóak, frissíthetőek legyenek, a főtükör kivételével sokminden cserélhető rajta. A küldetések pont ezért nem csak javító missziók voltak az első kivételével ahol elsősorban a tükör szférikus aberrációját (üdv @jani22 ) kellett korrigálni.
A James Webb esetében erről szó nincs. Na nem mintha ne lenne legalább annyira komplex. A Webbnél a telepítés a kritikus, ha az sikeres, már győzelem.
Az ilyen eszközöknél a giroszkópok élettarrama, vagy ahogy a Spitzer-nél a szenzorok hűtéséhez használt folyadék a szűk keresztmetszet.
A GEO-n levő kommunikációs műholdaknál a Northrop-hoz tartozó SpaceLogistics már kétszer is sikeresen alkalmazott élettarram hosszabító robotdokkolásos rendszert - Mission Extension Vehicle 2 (MEV-2). Ez a jövő.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 150
113
Lehet hogy azert, mert bizonyos javitasokat csak ember birt megcsinalni?
Itt nem egyszeru muholdrol volt szo, azt gondolom hagytak volna fenebe ha nem jo.
Hubble-t ha nem javitjak meg, minden addigi belefektet $ es erofeszites hiabavalo volt volna.
Robot ide vagy oda, amikor komplex vmi, es improvizalni is kell, szerintem, az embert semmi sem birja helyesiteni.

Apró probléma, hogy egy-egy Hubble-szervíz STS út a végén már több, mint egy milliárd dollárba fájt, és az első út is bő fél milliárd dollárba került. Innen nézve az 5 HST javító küldetésből kijöhetett volna alsó hangon 4-5 olyan küldetés, mint az ESA féle GAIA vagy a NASA féle Kepler. Csak a javítóút költségeiből, minden egyéb járulékos költségek nélkül. Ráadásul a GAIA és a Kepler is sokkal jobb pályán kering az űrbéli csillagvizsgálás szempontjából, mint a LEO-n keringő Hubble...

Az egyik oldalról technikailag szép teljesítmény a HST javítóküldetések sikere, a másik oldalról viszont pont arra mutatott rá, hogy az STS túl drága ilyesmire, és hogy a HST képességei meg lettek nyomorítva a LEO által, csak hogy a későbbi javító küldetéseket végre lehessen hajtani.

Az, hogy a HST esetében egy önigazolás lett abból, hogy lám-lám, ha nem így tervezik az egészet, akkor kudarc az egész. De azóta sem készült egy hasonló elképzelés sem, ami jól mutatja, hogy ez mennyire hibás elképzelés volt az elejétől.

Adott esetben az ISS-re, vagy annak közelébe telepíthető lenne űrteleszkóp, amelyet az űrhajósok élből tudnának javítani, bővíteni, karban tartani, mégse nagyon valósultak meg, helyette jöttek az olyan megoldások, mint a GAIA, Kepler, James Webb, stb... Ebből se lett semmi, pedig kvázi egy életképesebb HST utód lehetett volna...

140_freedom_space_telescope.jpg

Fantáziarajz a Freedom Space Telescope (később ISS Space Telescope) koncepcióról 1988-ból, az űrtávcső a Freedom (később ISS) űrállomás közvetlen közelében (pár száz méter - pár ezer méter) keringett volna, az építése és a karbantartása is az űrállomáson dolgozó űrhajósok feladata lett volna...
 
M

molnibalage

Guest
Apró probléma, hogy egy-egy Hubble-szervíz STS út a végén már több, mint egy milliárd dollárba fájt, és az első út is bő fél milliárd dollárba került. Innen nézve az 5 HST javító küldetésből kijöhetett volna alsó hangon 4-5 olyan küldetés, mint az ESA féle GAIA vagy a NASA féle Kepler. Csak a javítóút költségeiből, minden egyéb járulékos költségek nélkül. Ráadásul a GAIA és a Kepler is sokkal jobb pályán kering az űrbéli csillagvizsgálás szempontjából, mint a LEO-n keringő Hubble...

Az egyik oldalról technikailag szép teljesítmény a HST javítóküldetések sikere, a másik oldalról viszont pont arra mutatott rá, hogy az STS túl drága ilyesmire, és hogy a HST képességei meg lettek nyomorítva a LEO által, csak hogy a későbbi javító küldetéseket végre lehessen hajtani.

Az, hogy a HST esetében egy önigazolás lett abból, hogy lám-lám, ha nem így tervezik az egészet, akkor kudarc az egész. De azóta sem készült egy hasonló elképzelés sem, ami jól mutatja, hogy ez mennyire hibás elképzelés volt az elejétől.

Adott esetben az ISS-re, vagy annak közelébe telepíthető lenne űrteleszkóp, amelyet az űrhajósok élből tudnának javítani, bővíteni, karban tartani, mégse nagyon valósultak meg, helyette jöttek az olyan megoldások, mint a GAIA, Kepler, James Webb, stb... Ebből se lett semmi, pedig kvázi egy életképesebb HST utód lehetett volna...

140_freedom_space_telescope.jpg

Fantáziarajz a Freedom Space Telescope (később ISS Space Telescope) koncepcióról 1988-ból, az űrtávcső a Freedom (később ISS) űrállomás közvetlen közelében (pár száz méter - pár ezer méter) keringett volna, az építése és a karbantartása is az űrállomáson dolgozó űrhajósok feladata lett volna...
A Hubble javítása szerintem azért volt szükséges, mert embertelen arcvesztés lett volna, hogy egy hulladékot küldtek volna fel.
Lényegében a javítása tett lehetővé BÁRMILYEN jövőbeli projekt támogatását a politikának embertelen pénzzel.
A Hubble képei hozták közelebb az emberek számára az űrkutatást a Voyager képei után.
 

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
13 080
28 232
113
A Hubble-t eleve azzal a filozófiával építetteték, hogy a műszerei javíthatóak, frissíthetőek legyenek, a főtükör kivételével sokminden cserélhető rajta. A küldetések pont ezért nem csak javító missziók voltak az első kivételével ahol elsősorban a tükör szférikus aberrációját (üdv @jani22 ) kellett korrigálni.
A James Webb esetében erről szó nincs. Na nem mintha ne lenne legalább annyira komplex. A Webbnél a telepítés a kritikus, ha az sikeres, már győzelem.
Az ilyen eszközöknél a giroszkópok élettarrama, vagy ahogy a Spitzer-nél a szenzorok hűtéséhez használt folyadék a szűk keresztmetszet.
A GEO-n levő kommunikációs műholdaknál a Northrop-hoz tartozó SpaceLogistics már kétszer is sikeresen alkalmazott élettarram hosszabító robotdokkolásos rendszert - Mission Extension Vehicle 2 (MEV-2). Ez a jövő.
Mint a példa is mutatja, a tüköröt el lehet cseszni a rossz megmunkálással, mint ebben az esetben is /nem parabolára csiszolták/, míg a lencsék alapból torzítanak /szférikus abberáció/, azért készítik több tagból az akromatikus objektíveket, hogy kisebb legyen a torzításuk.

Olvasnivaló, neked. :)



Nem akarom tovább ecsetelni, olvassál még hozzá, nagyfiú vagy. :)

Hagyjuk már az egészet, még mindig ezen rágódsz?