Lehet hogy azert, mert bizonyos javitasokat csak ember birt megcsinalni?
Itt nem egyszeru muholdrol volt szo, azt gondolom hagytak volna fenebe ha nem jo.
Hubble-t ha nem javitjak meg, minden addigi belefektet $ es erofeszites hiabavalo volt volna.
Robot ide vagy oda, amikor komplex vmi, es improvizalni is kell, szerintem, az embert semmi sem birja helyesiteni.
Apró probléma, hogy egy-egy Hubble-szervíz STS út a végén már több, mint egy milliárd dollárba fájt, és az első út is bő fél milliárd dollárba került. Innen nézve az 5 HST javító küldetésből kijöhetett volna alsó hangon 4-5 olyan küldetés, mint az ESA féle GAIA vagy a NASA féle Kepler. Csak a javítóút költségeiből, minden egyéb járulékos költségek nélkül. Ráadásul a GAIA és a Kepler is sokkal jobb pályán kering az űrbéli csillagvizsgálás szempontjából, mint a LEO-n keringő Hubble...
Az egyik oldalról technikailag szép teljesítmény a HST javítóküldetések sikere, a másik oldalról viszont pont arra mutatott rá, hogy az STS túl drága ilyesmire, és hogy a HST képességei meg lettek nyomorítva a LEO által, csak hogy a későbbi javító küldetéseket végre lehessen hajtani.
Az, hogy a HST esetében egy önigazolás lett abból, hogy lám-lám, ha nem így tervezik az egészet, akkor kudarc az egész. De azóta sem készült egy hasonló elképzelés sem, ami jól mutatja, hogy ez mennyire hibás elképzelés volt az elejétől.
Adott esetben az ISS-re, vagy annak közelébe telepíthető lenne űrteleszkóp, amelyet az űrhajósok élből tudnának javítani, bővíteni, karban tartani, mégse nagyon valósultak meg, helyette jöttek az olyan megoldások, mint a GAIA, Kepler, James Webb, stb... Ebből se lett semmi, pedig kvázi egy életképesebb HST utód lehetett volna...
Fantáziarajz a Freedom Space Telescope (később ISS Space Telescope) koncepcióról 1988-ból, az űrtávcső a Freedom (később ISS) űrállomás közvetlen közelében (pár száz méter - pár ezer méter) keringett volna, az építése és a karbantartása is az űrállomáson dolgozó űrhajósok feladata lett volna...