Kettéválasztanám a problémát.
1.: A javítás helyett lehetett volna másik űrtávcsövet felküldeni. Nem a HST volt az első tudományos műhold, amely nem ért volna el komoly eredményeket egy technikai malőr miatt. Mars Climate Orbiter, Deep Space 2, Mars Polar Lander, hogy csak párat említsek. Arcvesztés volt? Jah, de attól még jöttek utána a sikeres tudományos programok...
Ráadásul a HST kvázi féllábú óriás lett az által, hogy LEO-n kering. Szóval nem, itt egyszerűen úgy volt a NASA eredetileg, hogy azért állítják olyan pályára a HST-t, amilyenre, hogy aztán később lehessen javítani, adott esetben akár a Freedom űrállomás közelébe keringhet, hogy a későbbi javítások könnyebben kivitelezhetőek lettek volna (vagyis a fent vázolt Freedom Space Telescope egy egyszerűbb vázlatának is tekinthető). Jött az ISS, amely miatt viszont nem a Floridából indulva ideális pályán kering majd az űrállomás, hanem 51,6°-oson, hogy Bajkonurból indulva is ideálisabb legyen a pályaszög.
2.: A Hubble kvázi fekete-fehér fotókat készít. Ezt most hagyom kicsit ülepedni...
A Hubble Heritage egy marketing lépés volt 1998-tól 2016-ig. A csillagászok által készített felvételek elsöprő többségénél nem a vizuális élmény a cél, hanem a tudományos hasznosság. Ami vagy eleve monokróm képek elemzését jelenti, vagy speciális hamis színezésekkel az eredmények vizualizációja a cél. A HH célja pont az volt, hogy az átlag polgárok számára élményt nyújtó, látványos képeket mutassanak be nagyjából napi rendszerességgel. Mindezt azért, hogy a csillagászatot népszerűsítse és jó hírverés legyen a további programok számára. A HH közkincsé tett képeket dolgoztak fel, színeztek ki, hogy látványosabbak legyenek.
Gyakorlatilag amit írsz, hogy közelebb hozta az űrkutatást az emberek számára... ez nem más, mint marketing. Ahogy a SpaceX elkezdte az indításokat jó minőségű videón, élőben közvetíteni...
