Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Lehet hogy azert, mert bizonyos javitasokat csak ember birt megcsinalni?
Itt nem egyszeru muholdrol volt szo, azt gondolom hagytak volna fenebe ha nem jo.
Hubble-t ha nem javitjak meg, minden addigi belefektet $ es erofeszites hiabavalo volt volna.
Robot ide vagy oda, amikor komplex vmi, es improvizalni is kell, szerintem, az embert semmi sem birja helyesiteni.

Apró probléma, hogy egy-egy Hubble-szervíz STS út a végén már több, mint egy milliárd dollárba fájt, és az első út is bő fél milliárd dollárba került. Innen nézve az 5 HST javító küldetésből kijöhetett volna alsó hangon 4-5 olyan küldetés, mint az ESA féle GAIA vagy a NASA féle Kepler. Csak a javítóút költségeiből, minden egyéb járulékos költségek nélkül. Ráadásul a GAIA és a Kepler is sokkal jobb pályán kering az űrbéli csillagvizsgálás szempontjából, mint a LEO-n keringő Hubble...

Az egyik oldalról technikailag szép teljesítmény a HST javítóküldetések sikere, a másik oldalról viszont pont arra mutatott rá, hogy az STS túl drága ilyesmire, és hogy a HST képességei meg lettek nyomorítva a LEO által, csak hogy a későbbi javító küldetéseket végre lehessen hajtani.

Az, hogy a HST esetében egy önigazolás lett abból, hogy lám-lám, ha nem így tervezik az egészet, akkor kudarc az egész. De azóta sem készült egy hasonló elképzelés sem, ami jól mutatja, hogy ez mennyire hibás elképzelés volt az elejétől.

Adott esetben az ISS-re, vagy annak közelébe telepíthető lenne űrteleszkóp, amelyet az űrhajósok élből tudnának javítani, bővíteni, karban tartani, mégse nagyon valósultak meg, helyette jöttek az olyan megoldások, mint a GAIA, Kepler, James Webb, stb... Ebből se lett semmi, pedig kvázi egy életképesebb HST utód lehetett volna...

140_freedom_space_telescope.jpg

Fantáziarajz a Freedom Space Telescope (később ISS Space Telescope) koncepcióról 1988-ból, az űrtávcső a Freedom (később ISS) űrállomás közvetlen közelében (pár száz méter - pár ezer méter) keringett volna, az építése és a karbantartása is az űrállomáson dolgozó űrhajósok feladata lett volna...
 
M

molnibalage

Guest
Apró probléma, hogy egy-egy Hubble-szervíz STS út a végén már több, mint egy milliárd dollárba fájt, és az első út is bő fél milliárd dollárba került. Innen nézve az 5 HST javító küldetésből kijöhetett volna alsó hangon 4-5 olyan küldetés, mint az ESA féle GAIA vagy a NASA féle Kepler. Csak a javítóút költségeiből, minden egyéb járulékos költségek nélkül. Ráadásul a GAIA és a Kepler is sokkal jobb pályán kering az űrbéli csillagvizsgálás szempontjából, mint a LEO-n keringő Hubble...

Az egyik oldalról technikailag szép teljesítmény a HST javítóküldetések sikere, a másik oldalról viszont pont arra mutatott rá, hogy az STS túl drága ilyesmire, és hogy a HST képességei meg lettek nyomorítva a LEO által, csak hogy a későbbi javító küldetéseket végre lehessen hajtani.

Az, hogy a HST esetében egy önigazolás lett abból, hogy lám-lám, ha nem így tervezik az egészet, akkor kudarc az egész. De azóta sem készült egy hasonló elképzelés sem, ami jól mutatja, hogy ez mennyire hibás elképzelés volt az elejétől.

Adott esetben az ISS-re, vagy annak közelébe telepíthető lenne űrteleszkóp, amelyet az űrhajósok élből tudnának javítani, bővíteni, karban tartani, mégse nagyon valósultak meg, helyette jöttek az olyan megoldások, mint a GAIA, Kepler, James Webb, stb... Ebből se lett semmi, pedig kvázi egy életképesebb HST utód lehetett volna...

140_freedom_space_telescope.jpg

Fantáziarajz a Freedom Space Telescope (később ISS Space Telescope) koncepcióról 1988-ból, az űrtávcső a Freedom (később ISS) űrállomás közvetlen közelében (pár száz méter - pár ezer méter) keringett volna, az építése és a karbantartása is az űrállomáson dolgozó űrhajósok feladata lett volna...
A Hubble javítása szerintem azért volt szükséges, mert embertelen arcvesztés lett volna, hogy egy hulladékot küldtek volna fel.
Lényegében a javítása tett lehetővé BÁRMILYEN jövőbeli projekt támogatását a politikának embertelen pénzzel.
A Hubble képei hozták közelebb az emberek számára az űrkutatást a Voyager képei után.
 

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 579
26 503
113
A Hubble-t eleve azzal a filozófiával építetteték, hogy a műszerei javíthatóak, frissíthetőek legyenek, a főtükör kivételével sokminden cserélhető rajta. A küldetések pont ezért nem csak javító missziók voltak az első kivételével ahol elsősorban a tükör szférikus aberrációját (üdv @jani22 ) kellett korrigálni.
A James Webb esetében erről szó nincs. Na nem mintha ne lenne legalább annyira komplex. A Webbnél a telepítés a kritikus, ha az sikeres, már győzelem.
Az ilyen eszközöknél a giroszkópok élettarrama, vagy ahogy a Spitzer-nél a szenzorok hűtéséhez használt folyadék a szűk keresztmetszet.
A GEO-n levő kommunikációs műholdaknál a Northrop-hoz tartozó SpaceLogistics már kétszer is sikeresen alkalmazott élettarram hosszabító robotdokkolásos rendszert - Mission Extension Vehicle 2 (MEV-2). Ez a jövő.
Mint a példa is mutatja, a tüköröt el lehet cseszni a rossz megmunkálással, mint ebben az esetben is /nem parabolára csiszolták/, míg a lencsék alapból torzítanak /szférikus abberáció/, azért készítik több tagból az akromatikus objektíveket, hogy kisebb legyen a torzításuk.

Olvasnivaló, neked. :)



Nem akarom tovább ecsetelni, olvassál még hozzá, nagyfiú vagy. :)

Hagyjuk már az egészet, még mindig ezen rágódsz?
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
A Hubble javítása szerintem azért volt szükséges, mert embertelen arcvesztés lett volna, hogy egy hulladékot küldtek volna fel.
Lényegében a javítása tett lehetővé BÁRMILYEN jövőbeli projekt támogatását a politikának embertelen pénzzel.
A Hubble képei hozták közelebb az emberek számára az űrkutatást a Voyager képei után.

Kettéválasztanám a problémát.
1.: A javítás helyett lehetett volna másik űrtávcsövet felküldeni. Nem a HST volt az első tudományos műhold, amely nem ért volna el komoly eredményeket egy technikai malőr miatt. Mars Climate Orbiter, Deep Space 2, Mars Polar Lander, hogy csak párat említsek. Arcvesztés volt? Jah, de attól még jöttek utána a sikeres tudományos programok...
Ráadásul a HST kvázi féllábú óriás lett az által, hogy LEO-n kering. Szóval nem, itt egyszerűen úgy volt a NASA eredetileg, hogy azért állítják olyan pályára a HST-t, amilyenre, hogy aztán később lehessen javítani, adott esetben akár a Freedom űrállomás közelébe keringhet, hogy a későbbi javítások könnyebben kivitelezhetőek lettek volna (vagyis a fent vázolt Freedom Space Telescope egy egyszerűbb vázlatának is tekinthető). Jött az ISS, amely miatt viszont nem a Floridából indulva ideális pályán kering majd az űrállomás, hanem 51,6°-oson, hogy Bajkonurból indulva is ideálisabb legyen a pályaszög.

2.: A Hubble kvázi fekete-fehér fotókat készít. Ezt most hagyom kicsit ülepedni...


A Hubble Heritage egy marketing lépés volt 1998-tól 2016-ig. A csillagászok által készített felvételek elsöprő többségénél nem a vizuális élmény a cél, hanem a tudományos hasznosság. Ami vagy eleve monokróm képek elemzését jelenti, vagy speciális hamis színezésekkel az eredmények vizualizációja a cél. A HH célja pont az volt, hogy az átlag polgárok számára élményt nyújtó, látványos képeket mutassanak be nagyjából napi rendszerességgel. Mindezt azért, hogy a csillagászatot népszerűsítse és jó hírverés legyen a további programok számára. A HH közkincsé tett képeket dolgoztak fel, színeztek ki, hogy látványosabbak legyenek.

Gyakorlatilag amit írsz, hogy közelebb hozta az űrkutatást az emberek számára... ez nem más, mint marketing. Ahogy a SpaceX elkezdte az indításokat jó minőségű videón, élőben közvetíteni...
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Kettéválasztanám a problémát.
1.: A javítás helyett lehetett volna másik űrtávcsövet felküldeni. Nem a HST volt az első tudományos műhold, amely nem ért volna el komoly eredményeket egy technikai malőr miatt. Mars Climate Orbiter, Deep Space 2, Mars Polar Lander, hogy csak párat említsek. Arcvesztés volt? Jah, de attól még jöttek utána a sikeres tudományos programok...
Ráadásul a HST kvázi féllábú óriás lett az által, hogy LEO-n kering. Szóval nem, itt egyszerűen úgy volt a NASA eredetileg, hogy azért állítják olyan pályára a HST-t, amilyenre, hogy aztán később lehessen javítani, adott esetben akár a Freedom űrállomás közelébe keringhet, hogy a későbbi javítások könnyebben kivitelezhetőek lettek volna (vagyis a fent vázolt Freedom Space Telescope egy egyszerűbb vázlatának is tekinthető). Jött az ISS, amely miatt viszont nem a Floridából indulva ideális pályán kering majd az űrállomás, hanem 51,6°-oson, hogy Bajkonurból indulva is ideálisabb legyen a pályaszög.

2.: A Hubble kvázi fekete-fehér fotókat készít. Ezt most hagyom kicsit ülepedni...


A Hubble Heritage egy marketing lépés volt 1998-tól 2016-ig. A csillagászok által készített felvételek elsöprő többségénél nem a vizuális élmény a cél, hanem a tudományos hasznosság. Ami vagy eleve monokróm képek elemzését jelenti, vagy speciális hamis színezésekkel az eredmények vizualizációja a cél. A HH célja pont az volt, hogy az átlag polgárok számára élményt nyújtó, látványos képeket mutassanak be nagyjából napi rendszerességgel. Mindezt azért, hogy a csillagászatot népszerűsítse és jó hírverés legyen a további programok számára. A HH közkincsé tett képeket dolgoztak fel, színeztek ki, hogy látványosabbak legyenek.

Gyakorlatilag amit írsz, hogy közelebb hozta az űrkutatást az emberek számára... ez nem más, mint marketing. Ahogy a SpaceX elkezdte az indításokat jó minőségű videón, élőben közvetíteni...

Azért ha már haditechnika fórumban vagyunk, érdemes tán megemlíteni, hogy a Hubble Space Telescope alapvetően a KH-11 kémműhold széria utolsó 10. "civilizált" példánya volt. A KH-11 meg alapvetően LEO pályára volt optimalizálva.

KH-11.jpg
 
M

molnibalage

Guest
Kettéválasztanám a problémát.
1.: A javítás helyett lehetett volna másik űrtávcsövet felküldeni. Nem a HST volt az első tudományos műhold, amely nem ért volna el komoly eredményeket egy technikai malőr miatt. Mars Climate Orbiter, Deep Space 2, Mars Polar Lander, hogy csak párat említsek. Arcvesztés volt? Jah, de attól még jöttek utána a sikeres tudományos programok...
Ráadásul a HST kvázi féllábú óriás lett az által, hogy LEO-n kering. Szóval nem, itt egyszerűen úgy volt a NASA eredetileg, hogy azért állítják olyan pályára a HST-t, amilyenre, hogy aztán később lehessen javítani, adott esetben akár a Freedom űrállomás közelébe keringhet, hogy a későbbi javítások könnyebben kivitelezhetőek lettek volna (vagyis a fent vázolt Freedom Space Telescope egy egyszerűbb vázlatának is tekinthető). Jött az ISS, amely miatt viszont nem a Floridából indulva ideális pályán kering majd az űrállomás, hanem 51,6°-oson, hogy Bajkonurból indulva is ideálisabb legyen a pályaszög.

2.: A Hubble kvázi fekete-fehér fotókat készít. Ezt most hagyom kicsit ülepedni...


A Hubble Heritage egy marketing lépés volt 1998-tól 2016-ig. A csillagászok által készített felvételek elsöprő többségénél nem a vizuális élmény a cél, hanem a tudományos hasznosság. Ami vagy eleve monokróm képek elemzését jelenti, vagy speciális hamis színezésekkel az eredmények vizualizációja a cél. A HH célja pont az volt, hogy az átlag polgárok számára élményt nyújtó, látványos képeket mutassanak be nagyjából napi rendszerességgel. Mindezt azért, hogy a csillagászatot népszerűsítse és jó hírverés legyen a további programok számára. A HH közkincsé tett képeket dolgoztak fel, színeztek ki, hogy látványosabbak legyenek.

Gyakorlatilag amit írsz, hogy közelebb hozta az űrkutatást az emberek számára... ez nem más, mint marketing. Ahogy a SpaceX elkezdte az indításokat jó minőségű videón, élőben közvetíteni...
Na ja. És azok a HST árához képest mennyibe voltak?
Az űrkutatás meg jóval musk és a Falcon előtt is népszerű volt..
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 579
26 503
113
Azért ha már haditechnika fórumban vagyunk, érdemes tán megemlíteni, hogy a Hubble Space Telescope alapvetően a KH-11 kémműhold széria utolsó 10. "civilizált" példánya volt. A KH-11 meg alapvetően LEO pályára volt optimalizálva.

KH-11.jpg
Köszi. :)


 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 545
16 534
113
Kettéválasztanám a problémát.
1.: A javítás helyett lehetett volna másik űrtávcsövet felküldeni. Nem a HST volt az első tudományos műhold, amely nem ért volna el komoly eredményeket egy technikai malőr miatt. Mars Climate Orbiter, Deep Space 2, Mars Polar Lander, hogy csak párat említsek. Arcvesztés volt? Jah, de attól még jöttek utána a sikeres tudományos programok...
Ráadásul a HST kvázi féllábú óriás lett az által, hogy LEO-n kering. Szóval nem, itt egyszerűen úgy volt a NASA eredetileg, hogy azért állítják olyan pályára a HST-t, amilyenre, hogy aztán később lehessen javítani, adott esetben akár a Freedom űrállomás közelébe keringhet, hogy a későbbi javítások könnyebben kivitelezhetőek lettek volna (vagyis a fent vázolt Freedom Space Telescope egy egyszerűbb vázlatának is tekinthető). Jött az ISS, amely miatt viszont nem a Floridából indulva ideális pályán kering majd az űrállomás, hanem 51,6°-oson, hogy Bajkonurból indulva is ideálisabb legyen a pályaszög.

2.: A Hubble kvázi fekete-fehér fotókat készít. Ezt most hagyom kicsit ülepedni...


A Hubble Heritage egy marketing lépés volt 1998-tól 2016-ig. A csillagászok által készített felvételek elsöprő többségénél nem a vizuális élmény a cél, hanem a tudományos hasznosság. Ami vagy eleve monokróm képek elemzését jelenti, vagy speciális hamis színezésekkel az eredmények vizualizációja a cél. A HH célja pont az volt, hogy az átlag polgárok számára élményt nyújtó, látványos képeket mutassanak be nagyjából napi rendszerességgel. Mindezt azért, hogy a csillagászatot népszerűsítse és jó hírverés legyen a további programok számára. A HH közkincsé tett képeket dolgoztak fel, színeztek ki, hogy látványosabbak legyenek.

Gyakorlatilag amit írsz, hogy közelebb hozta az űrkutatást az emberek számára... ez nem más, mint marketing. Ahogy a SpaceX elkezdte az indításokat jó minőségű videón, élőben közvetíteni...
Ez a fotó szenzoros képalkotás baromi érdemes dolog, Scott jól összefoglalta a lényeget..

Mint a példa is mutatja, a tüköröt el lehet cseszni a rossz megmunkálással, mint ebben az esetben is /nem parabolára csiszolták/, míg a lencsék alapból torzítanak /szférikus abberáció/, azért készítik több tagból az akromatikus objektíveket, hogy kisebb legyen a torzításuk.

Olvasnivaló, neked. :)



Nem akarom tovább ecsetelni, olvassál még hozzá, nagyfiú vagy. :)

Hagyjuk már az egészet, még mindig ezen rágódsz?
Rágódik a nyavaja, csak üdvözletem küldtem! Veled ellentétben én nem szégyelem bevallani, hogy jól esett volna ha miután végre beláttad a tévedésed a tükrök szférikus aberrációját illetően, legalább elismerted volna, és bocsánatot kérsz..
Üdv! :cool:
 

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 579
26 503
113
Ez a fotó szenzoros képalkotás baromi érdemes dolog, Scott jól összefoglalta a lényeget..


Rágódik a nyavaja, csak üdvözletem küldtem! Veled ellentétben én nem szégyelem bevallani, hogy jól esett volna ha miután végre beláttad a tévedésed a tükrök szférikus aberrációját illetően, legalább elismerted volna, és bocsánatot kérsz..
Üdv! :cool:
Lencséről volt elsőként szó, de te átváltottál tükörre azóta, mert képtelen vagy belátni, hogy tévedtél. Nem kell ez a fellengzős megnyilvánulásod. Részemről end.
 
  • Vicces
Reactions: Zaphod Beeblebrox

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 545
16 534
113
Lencséről volt elsőként szó, de te átváltottál tükörre azóta, mert képtelen vagy belátni, hogy tévedtél. Nem kell ez a fellengzős megnyilvánulásod. Részemről end.
Szelektív a memóriád, az épülő európai szupertávcső tükreiről volt szó, és te keverted bele a lencséket, hogy csak azoknál lehet szférikus aberráció...
Úgy tűnik ez az aberráció nem csak lencséknél vagy tükröknél előforduló jelenség... :D
Üdv!
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 545
16 534
113
A 3D nyomtatási technológiájáról ismert Relativity egy új teljesen újrafelhasználható "mini starhip" rakéta fejlesztésébe kezd,amihez 650 millió dolláros tőkevbevonást is szereztek.
A Terran R első repülését 2024-re tervezik.
3PKDG6sjut7aGAJZMg7vV3-970-80.jpg

Terrain R:
66m magas
4.9 átmérőjű
LEOra is 20 t
R86xXqaVk54zpAsCZJqXQW-970-80.jpg

 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 895
25 835
113
A Juno űrszonda jóvoltából ezer kilométeres távolságból került lencsevégre a Jupiter legnagyobb holdja a Ganymedes. A felszíne ugyanúgy, mint a Hold esetében, kozmikus villámok kráterszerű nyomait őrzi.
..
ganymedes.png
 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 895
25 835
113
Donald Scott - An Introduction to the ElectricSun
..
..
"Ez a meglehetősen hosszadalmas oldal valójában az egyik legrövidebb a bevezető Ralph Jürgens Elektromos Nap modelljéhez - a felismeréshez, hogy a Nap elektromos működésű. A Nap egy hatalmas, elektromosan töltött, viszonylag nyugodt ionizált gáz gömb, amely felületén elektromos plazma ív kisülések jönnek létre. Ezeket a kisüléseket valószínűleg azok a finom áramok táplálják, amelyek a galaxisunkat kitöltő, ma már jól ismert ritka plazmában mozognak.
..
A mai ortodox termonukleáris modell sok, a Napon megfigyelhető jelenségre nem ad választ. Az Elektromos Nap modell természeténél fogva prediktív a legtöbb, ha nem mindegyik megfigyelt jelenséggel szemben. A modell viszonylag egyszerű és következetes. Nem követeli meg titokzatos dolgok létezését, mint például a láthatatlan nap "dinamó" dzsinn, amely valahol a felszín alatt bujkál és a fúziós modell olyan hiányosságainak kiküszöbölésére szolgál, amelyek kényelmetlenek az elfogadott fúziós modell szempontjából.
..
Ralph Jürgens volt a zseni, aki kidolgozta az Elektromos Nap modellt az 1970-es években, felhasználva elődei munkáját. Elmélete és az elmélet modern kiterjesztései megfeleltek az eddigi megfigyelések kemény próbájának. Ez az alapmű talán megkapja azt az elismerést, amelyet megérdemel. Vagy természetesen, mások is megpróbálják majd magukénak követelni az egészet vagy egyes részeit remélve, hogy a világ elfelejti, ki vetette fel ezeket a gondolatokat először.
..
Ma már elegendő megkerülhetetlen bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a Napon megfigyelhető jelenségek többsége alapvetően elektromos természetű. Ezt Ralph Jürgens éleslátása ismerte fel."
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
A 3D nyomtatási technológiájáról ismert Relativity egy új teljesen újrafelhasználható "mini starhip" rakéta fejlesztésébe kezd,amihez 650 millió dolláros tőkevbevonást is szereztek.
A Terran R első repülését 2024-re tervezik.
3PKDG6sjut7aGAJZMg7vV3-970-80.jpg

Terrain R:
66m magas
4.9 átmérőjű
LEOra is 20 t
R86xXqaVk54zpAsCZJqXQW-970-80.jpg


És most jön az, hogy eddig (legalábbis koncepció terén) mindenki a Falcon 9-et próbálta meg lemásolni, most jön az, hogy a Starship / Super Heavy páros fogják lemásolni.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 545
16 534
113
És most jön az, hogy eddig (legalábbis koncepció terén) mindenki a Falcon 9-et próbálta meg lemásolni, most jön az, hogy a Starship / Super Heavy páros fogják lemásolni.
No igen. Mondjuk a Relativity-től merész vállalkozás, pláne a 2024-es céldátum, főleg úgy, hogy még a kis rakétájuk sem repült egyszer sem..
A Rocket Lab is először ugye csak a Neutron boostert fejleszti, persze ha az megvan lehet akár majd hozzá fejleszteni egy mini Starshipet is..
 
  • Tetszik
Reactions: enzo

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 715
10 655
113
No igen. Mondjuk a Relativity-től merész vállalkozás, pláne a 2024-es céldátum, főleg úgy, hogy még a kis rakétájuk sem repült egyszer sem..
A Rocket Lab is először ugye csak a Neutron boostert fejleszti, persze ha az megvan lehet akár majd hozzá fejleszteni egy mini Starshipet is..
Lehet, a Spacex is mini starshipet fejleszthetne először az F9/FH boosterre...