Űrkutatás

[Cifu]

Vastagabb fal, nagyobb tömeg, kisebb hasznos teher. Még 3D nyomtatva is.

Ez az első rakétájuk, a SpaceX Falcon 1 és a Falcon 9 Block V. között is olyan szintű különbségek vannak, mintha nem is egy cégtől érkeztek volna. Szóval az első lépés, hogy működjön. Ha működik, bizonyított, akkor lehet a gyakorlati tapasztalat alapján optimalizálni a rakétát, könnyíteni, toldani, más technológiákat bevetve hatékonyabbá tenni.

De élből a határon egyensúlyozva indulni nem jó ómen...

A Relativity kulcsmondása a 3D nyomtatás miatti egyszerűbb, ezáltal olcsóbb gyártástechnológia. Ebből fakadóan a cél az először, hogy ennek életképességét bizonyítsák. Ha beválik, lehet tovább lépni. Aztán lehet, hogy a Theranos szintű átverés áldozatai vagyunk, és valójában a 3D nyomtató mögötti szobában Chile-i bevándorlók kézzel készítik az egész rakétát.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Na, akkor most ezeket is kiröhögöm a 3d-vel nyomtatott összes hajtóműrészükkel együtt.. Kitárgyaltuk - és számomra emlékezetes marad, mivel a programomban lévő hibát nem vettem volna észre - hogy Musk úgy éri el az a nagyon alacsony falvastagságot a tanknál, hogy figyelembe veszi az anyag szilárdságnövekedését a hőmérséklet csökkenésével és ezzel - a pillanatnyi és minden méretezési eljárásban tilos - módszerrel számolják ki a falvastagságot.

A lemezből készült tartályok esetében a lemezt még a gyártás során többlépcsős hőkezelésnek vetik alá és így állítják be azt a fajta anyagszerkezetet, ami még az ilyen alacsony hőmérséklet esetén is még biztosít kellő képlékenységet és nem alakul át mondjuk a fele ausztenit martenzitté... Ezután be lehet hengeríteni a lemezeket és össze lehet hegeszteni megfelelő technológiával és az anyag még ezt elviseli.

Erre jön valami újabb, babzsák-fotes bagázs és elmondják a világnak, hogy ők biza mindezt 3D nyomtatással fogják csinálni. Persze, az anyagtulajdonságokról nem szól a fáma. Mivel ekkora méretben a lézeres nyomtatás már komoly gond lenne, így marad a huzalos megoldás. A gond az, hogy a hőbevitel rohadtul nem egyenletes és azt a fajta hőkezelést, amit a lemez a gyártás során megkap, egy kvázi féltermék esetén az eltérő anyagvastagságok miatt nem nagyon lehet kivitelezni.

Pár hónapot szenvedtünk vele, hogy egy dinnye nagyságú autoklávot nyomtassunk a jelenlegi csúcs gépen. Az anyagtulajdonságok függöttek a helytől - lemez esetében ez nem gond, mert hosszirányban van hengerelve, így a szálirány pont a hosszirányú feszültségekre merőleges, viszont a 3d-s anyagnál nincs ilyen hatás sem, csak amit sikerül "kinyomtatni".

Ezt el lehet adni szép prezentációkkal, meg "szpészendzsínőr" YT-s csatornás hype-csapatokkal, csak amikor meg kell valósítani, akkor gondok vannak. Ekkora kamut még a Musk sem mer elnyomni...

Ez az első rakétájuk, a SpaceX Falcon 1 és a Falcon 9 Block V. között is olyan szintű különbségek vannak, mintha nem is egy cégtől érkeztek volna. Szóval az első lépés, hogy működjön. Ha működik, bizonyított, akkor lehet a gyakorlati tapasztalat alapján optimalizálni a rakétát, könnyíteni, toldani, más technológiákat bevetve hatékonyabbá tenni.

De élből a határon egyensúlyozva indulni nem jó ómen...

A Relativity kulcsmondása a 3D nyomtatás miatti egyszerűbb, ezáltal olcsóbb gyártástechnológia. Ebből fakadóan a cél az először, hogy ennek életképességét bizonyítsák. Ha beválik, lehet tovább lépni. Aztán lehet, hogy a Theranos szintű átverés áldozatai vagyunk, és valójában a 3D nyomtató mögötti szobában Chile-i bevándorlók kézzel készítik az egész rakétát.

Én nem látom, hogy a 3D nyomtatás ebben a kategóriában és minőségi követelmények mellett is ennyire egyértelműen olcsóbbnak bizonyulna. Mitől?
A kevesebb emberi munkaóra miatt? Csak mert a karbon testű üzemanyag tankot is robotok tekercselik. (jo, ott maga az anyag a drága gondolom). A SpaceX is hegesztő robotot használ a Starshipsnél..
Vagy ez a különbség inkább a motorok nyomtatásánál jön ki? A turbopumpát is nyomtatják?

Egyébként a kiadott promo videóban egy 7 motorral szerelt booster szerepel, és mivel a rakéta LEO-ra 20 tonnát tud kb. F9 kategória. Ott 9 Merlin dolgozik felfele, de a leszállásnál az egyis túl erős, ezért a suicide burn. Érdekes lesz látni, hogy akarják ezt megoldani.

Musk szokott nagyokat mondani, ha ütemtervről van szó, de ez a 2024-es céldátum szerintem még rajta is túltesz.

https://twitter.com/i/web/status/1402256337661165569

MÁS:
Milliárdosok és az ő játékaik..
Úgy tűnik Richard Branson sem hadja annyiban a dolgot, hogy Bezos elvigye az első emberes kereskedelmi szuborbitális repülés címet a Blue Originnel július 20-án tervezett repüléssel.
A Virgin Galactic a július 4-i hétvégén repülne egyet Bransonnal, ha megkapják az FAA engedélyt.

Virgin Galactic's Richard Branson Aims to Fly to Space Before Jeff Bezos

Fourth of July weekend could include some extra fireworks this year. Updated with statement from Virgin Galactic on June 8, 2021 at 10:53 a.m. PDT. by Douglas MessierManaging Editor It looks like Richard Branson could beat fellow billionaire Jeff Bezos to space next month. Virgin Galactic is...

www.parabolicarc.com

 

[Cifu]

Én nem látom, hogy a 3D nyomtatás ebben a kategóriában és minőségi követelmények mellett is ennyire egyértelműen olcsóbbnak bizonyulna. Mitől?
A kevesebb emberi munkaóra miatt? Csak mert a karbon testű üzemanyag tankot is robotok tekercselik. (jo, ott maga az anyag a drága gondolom). A SpaceX is hegesztő robotot használ a Starshipsnél..

Ha lemezekből hegeszted össze a tartályt, ott nagyon kellemetlen lehet a hegesztési varratok ellenőrzése, a Relativity pont ezért mutogat ugye röntgen-ábrát arról, mennyire homogén az egész tartályfal. A gyártás logisztikája is egészen más. Lemez alapú gyártásnál kell a lemezeket egyenként ellenőrizni, vágni, aztán jön az összehegesztés, annak az ellenőrzése, stb. A 3D gyártás folyamata egyszerűbb, mert nagyon leegyszerűsítve csak a nyersanyag jön be a gyárkapun, aztán a kész elem megy ki. Persze itt is vannak részelemek, amiket össze kell szerelni, de ezek számát is állításuk szerint drasztikusan alacsonyan tartják azzal, hogy a 3D nyomtatás lehetővé teszi, hogy bizonyos alkatrészeket egy darabban gyártsanak le, amit a hagyományos gyártástechnológiával csak több kisebb részelemből lehetne összeépíteni (amiket aztán össze kell szerelni, emiatt szükségesek furatok, csavarkötések, stb.).

Mondom, a részletek ismerete nélkül nehéz lenne ezt mérlegelni, de a SpaceX-nél se tudjuk a részleteket...

Vagy ez a különbség inkább a motorok nyomtatásánál jön ki? A turbopumpát is nyomtatják?

Ott is, lásd fent. Sajnos nem tudunk sokat az Aeon 1-ről sem, az Aeon R-ről még kevesebbet.

Egyébként a kiadott promo videóban egy 7 motorral szerelt booster szerepel, és mivel a rakéta LEO-ra 20 tonnát tud kb. F9 kategória. Ott 9 Merlin dolgozik felfele, de a leszállásnál az egyis túl erős, ezért a suicide burn. Érdekes lesz látni, hogy akarják ezt megoldani.

Nem tudjuk mennyire lehet a tolóerővel játszani, a Merlin 1D esetén állítólag 40%-ig lehet visszavenni, és ezzel irgalmatlan nagy játékteret ad a SpaceX-nek. A Raptornál feltehetően nem lesz ennyire mély tolóerő-visszavételre lehetőség, de ott viszont jóval több hajtómű áll alapból rendelkezésre a Super Heavy-nél.

Musk szokott nagyokat mondani, ha ütemtervről van szó, de ez a 2024-es céldátum szerintem még rajta is túltesz.

https://twitter.com/i/web/status/1402256337661165569

A szép az egészen az, hogy ha a gyártástechnológia megvan, akkor tényleg irgalmatlan gyorsak és rugalmasak lehetnek. Náluk ez a kulcs. Eddig nagyjából ezt polírozták, persze a tartályok és a hajtómű is ment, de ott a lényeg az volt, hogy a gyártástechnológiával mennyire lehet elmenni. Állításuk szerint elérték a célt. Most a rakéta- és hajtóműfejlesztés jön.

 

[gafzhu]

Ha lemezekből hegeszted össze a tartályt, ott nagyon kellemetlen lehet a hegesztési varratok ellenőrzése, a Relativity pont ezért mutogat ugye röntgen-ábrát arról, mennyire homogén az egész tartályfal.

3D nyomtatásnál tulajdonképpen hegesztésből áll az egész tartályfal?

 

[Terminator]

Na kijött az AirForce a SpaceCargo Projektel..

Department of the Air Force announces fourth Vanguard program – Air Force Research Laboratory

afresearchlab.com

Ugyanerről az Airforce Magazinban:

'Rocket Cargo' Becomes Latest Vanguard Project to Get Priority from Air Force - Air Force Magazine

The Air Force has made the delivery of rocket cargo from space a "Vanguard" effort, prioritized to move from development to real-world program.

www.airforcemag.com

 

[Zaphod Beeblebrox]

Most botlottam bele az NASA új jóváhagyott meteorvadász programjába a "Neo Surveyor" infravörös teleszkópba.

A tervek szerint 26-ban induló teleszkóp nappali, és nap irányból érkező, egy méternél nagyobb meteorok észlelésére is képes lesz.
https://www.jpl.nasa.gov/news/nasa-approves-asteroid-hunting-space-telescope-to-continue-development

 

[Cifu]

3D nyomtatásnál tulajdonképpen hegesztésből áll az egész tartályfal?

Érdekes kérdés

Alapvetően a saját véleményem szerint nem, hiszen a hegesztés alapvetően két (vagy több) munkadarab oldhatatlan kohéziós kötéssel való rögzítése egymáshoz.

Itt ennél az adott esetnél egy fém drótot megolvasztanak, és az olvadékot egy robotkar a készülő munkadarab felületén dolgoz el, hozzáadva a készülő munkadarabhoz, folyamatosan növelve azt.

De hozzáteszem nem ez a szakterületem, csak anno fémipari szakképzést kaptam, de az már nagyon rég volt...

 

[wolfram]

Érdekes kérdés

Alapvetően a saját véleményem szerint nem, hiszen a hegesztés alapvetően két (vagy több) munkadarab oldhatatlan kohéziós kötéssel való rögzítése egymáshoz.

Itt ennél az adott esetnél egy fém drótot megolvasztanak, és az olvadékot egy robotkar a készülő munkadarab felületén dolgoz el, hozzáadva a készülő munkadarabhoz, folyamatosan növelve azt.

De hozzáteszem nem ez a szakterületem, csak anno fémipari szakképzést kaptam, de az már nagyon rég volt...

Haha, na azt én is kaptam.

És ezúton kédezném (talán nem ide illik, de ennek sem tudok jobb topikot, talán a beszélgető kivételével), hogy ha akad itt metallurgiából expert (de tényleg legyen az, mert google-lel keresni én is tudok, meg az általam is tudott, de ezen ügyben nem releváns infókból is Dunát tudok rekeszteni, ha igény van rá... ), akkor kérdezném, hogy (bocs az angolért, de nem tudom a magyar szakkifejezést), elsősorban a nikkel alapú szuperötvözetek esetén, ha olyan "solution treatment-solution annealing" hőmérsékletet használunk (ez jellemzően kb. 1180 Celsius fok feletti), aminél a szemcseméret már jelentősen megnő, akkor utána van-e és ha igen, akkor milyen eljárás arra, hogy a szemcseméretet le- illetve visszacsökkentsük?

 

[Zaphod Beeblebrox]

A Terrain R a Falcon 9 mellett..

Ok, ez még csak CGI koncepció, de a kormányszervek méretben kisebbek mint az F9-en, pedig annál minden jel szerint súlyosabb lesz. Vagy lehet, hogy az alján található "Fin" is kormányozható.. Aztán meg a lábak is hiányoznak.

 

[Wilson]

Rekord hőstabilitású anyagot állítottak elő....​

http://gyartastrend.hu/cikk/rekord_hostabilitasu_anyagot_allitottak_elo

Akkumulátorokkal folytatott kísérletezgetéseik közben hoztak létre egy korábban nem tapasztalt hőstabilitású anyagot az ausztráliai Új-Dél-Walesi Egyetem (UNSW) kutatói. A tudósok a kutatás folyamán véletlenül derítettek fényt a szubsztancia bámulatos tulajdonságára.

Ezen új, szkandiumból, alumíniumból, volfrámból és oxigénből készült, zéró hőtágulású (ZTE) anyagnak a térfogata -269 és 1126 Celsius-fok közötti hőmérsékleten változatlan marad. Ilyen adottságot a mostanáig vizsgált anyagok egyikénél sem figyelt még meg a tudomány. A kombináció vegyjele az igencsak prózainak ható Sc1.5Al0.5W3O12, és a szélsőségesen szeszélyes termikus feltételek között zajló procedúrákban lenne legkézenfekvőbb felhasználni.
Példaként ide lehet sorolni az űrkutatás területét, ahol a járművek egyes alkatrészeinek az űrben rendkívüli hideget, fellövéskor vagy a légkörbe való visszatéréskor pedig extrém forróságot kell átvészelniük. Az új kombináció ugyanakkor az orvosi implantátumok alkotóelemeként is felettébb jótékony szolgálatot teljesíthet – bár ezek az eszközök koránt sincsenek kitéve ilyen szélsőséges hőingadozásnak, esetükben a legkisebb hőtágulás is kritikus problémát okozhat.

Forrás: YouTube

Melegedés hatására az anyagok térfogata azért szokott kitágulni, mert a „hőemelkedés” közben az atomjaik közötti kötések meghosszabbodnak. A Sc1.5Al0.5W3O12 esetében azonban más a helyzet, a tudósok megfigyelése alapján ugyanis ebben az anyagban egy rendkívül széles hőmérsékletspektrumon belül a kötések hossza és az atomok elrendezése csak minimális változásokon esik keresztül.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Renderelt képeken a Szojuz 5

https://twitter.com/i/web/status/1404527324297666572

 

[Nemerson]

Renderelt képeken a Szojuz 5

https://twitter.com/i/web/status/1404527324297666572

Сведения закупки

A tweetben említik a Pilot MMKK-t, aminek másik neve Avantgard.
Ez a Molnija álltal fejlesztett új űrrepülőgép.

 

[Nemerson]

A légierő pontról pontra való szállítási rendszeréről

 

[Zaphod Beeblebrox]

Alakul az SLS..

https://twitter.com/i/web/status/1404535884788252676

A kínai Mars landoló backup jeladója..

https://twitter.com/i/web/status/1404689511318265857

 

[Kim Philby]

A globális szolgáltatók közé léphet a 4iG az űrtávközlésben

Magyar Nemzet | Polgári napilap és hírportál

magyarnemzet.hu

 

[ozymandias]

3D nyomtatásnál tulajdonképpen hegesztésből áll az egész tartályfal?

Az, végig hegesztés, egymásra rakott rétegekkel. Ez igazából majd 70 éves technika, csak régen nem 3d-s nyomtatásnak hívták huzalelektródával.

Haha, na azt én is kaptam.

És ezúton kédezném (talán nem ide illik, de ennek sem tudok jobb topikot, talán a beszélgető kivételével), hogy ha akad itt metallurgiából expert (de tényleg legyen az, mert google-lel keresni én is tudok, meg az általam is tudott, de ezen ügyben nem releváns infókból is Dunát tudok rekeszteni, ha igény van rá... ), akkor kérdezném, hogy (bocs az angolért, de nem tudom a magyar szakkifejezést), elsősorban a nikkel alapú szuperötvözetek esetén, ha olyan "solution treatment-solution annealing" hőmérsékletet használunk (ez jellemzően kb. 1180 Celsius fok feletti), aminél a szemcseméret már jelentősen megnő, akkor utána van-e és ha igen, akkor milyen eljárás arra, hogy a szemcseméretet le- illetve visszacsökkentsük?

Este válaszolok - most úton vagyok

 

[Zaphod Beeblebrox]

Úton a Banán rakétának is csúfolt Minotaur I - NROL-111 mission

 

[Wilson]

https://hvg.hu/tudomany/20210615_wisa_woodsat_fabol_keszult_muhold_urkutatas

 

[ozymandias]

Haha, na azt én is kaptam.

És ezúton kédezném (talán nem ide illik, de ennek sem tudok jobb topikot, talán a beszélgető kivételével), hogy ha akad itt metallurgiából expert (de tényleg legyen az, mert google-lel keresni én is tudok, meg az általam is tudott, de ezen ügyben nem releváns infókból is Dunát tudok rekeszteni, ha igény van rá... ), akkor kérdezném, hogy (bocs az angolért, de nem tudom a magyar szakkifejezést), elsősorban a nikkel alapú szuperötvözetek esetén, ha olyan "solution treatment-solution annealing" hőmérsékletet használunk (ez jellemzően kb. 1180 Celsius fok feletti), aminél a szemcseméret már jelentősen megnő, akkor utána van-e és ha igen, akkor milyen eljárás arra, hogy a szemcseméretet le- illetve visszacsökkentsük?

Na, amire kíváncsi vagy, az az oldó hőkezelés a nikkel-ötvözeteknél.

Ez úgy működik, hogy felmelegíted az anyagot 1120-1200 fokra, intert atmoszférában. Ez az oldó hőkezelés. Ez ahhoz kell, hogy a gyártás során keletkezett fáziskülönbségeket, nem kívánt kiválásokat felold és újra eloszlasd az anyagban. Ez amiatt fontos, mert ha esetleg kialakult valami dúsulás a szemcsehatáron, akkor a szemcsének és a szemcsehatárnak eltérő a kémiai összetétele -így a korrózióval szemben kevésbé védett. Ezt elég gyorsan elintézi az anyagot.

Ezután az anyagot azonnal vízbe kell dobni, és lehűteni, ekkor jönnek létre az igazán fontos kiválások, amik a nikkel-ötvözet melegszilárdságát és kúszásállóságát adják. Itt kulcskérdés, hogy a szemcseméret nagy. Itt az a lényeg, hogy minél nagyobb legyen a szemcseméret. Ez amiatt fontos, mert az anyaghibának - ez mozog a kúszás során és egyesül a többi anyaghibával, majd vezet töréshez - a továbbhaladáshoz át kell mennie a szemcsén. Ezt úgy kell átképzelni, mint egy folyót. Ha egy folyó fél méter széles, akkor simán át lehet ugrani, de ha mondjuk olyan széles, mint a Duna, akkor ez nem egyszerűen. Ezt a hatást használjuk ki a kúszásállóság növelésénél. Igazság szerint a szemcseméretet kellene tovább növelni, de egy idő után nem megy, mert az már nem kívánt dúsulásokhoz vezet - ekkor újra oldó hőkezelést kellene csinálni.

A kúszásállóság kimaxolása az egykristály. Egyetlen egy kristály - metallurgiailag végtelen méretű kristály, itt a kúszás minimális. A kúszás metallurgiai vonalon azt jelenti, hogy azonos terhelés hatására az anyag hosszirányban megnyúlik, így a feszültség irányában lévő keresztmetszete lecsökken - plusz a hőmérséklet és a korábban már leírt anyaghibák vándorlása miatt egyre kisebb a keresztmetszet, majd jön a törés. A kúszást egyébként a legegyszerűbben úgy lehet demonstrálni, hogy viszel náááájlon táskát bevásárolni és egy csomó cuccot beleraksz, majd a táska füle elkezd nyúlni, a színe egyre világosabb lesz.

 

[ozymandias]

Rekord hőstabilitású anyagot állítottak elő....​

http://gyartastrend.hu/cikk/rekord_hostabilitasu_anyagot_allitottak_elo

Akkumulátorokkal folytatott kísérletezgetéseik közben hoztak létre egy korábban nem tapasztalt hőstabilitású anyagot az ausztráliai Új-Dél-Walesi Egyetem (UNSW) kutatói. A tudósok a kutatás folyamán véletlenül derítettek fényt a szubsztancia bámulatos tulajdonságára.

Ezen új, szkandiumból, alumíniumból, volfrámból és oxigénből készült, zéró hőtágulású (ZTE) anyagnak a térfogata -269 és 1126 Celsius-fok közötti hőmérsékleten változatlan marad. Ilyen adottságot a mostanáig vizsgált anyagok egyikénél sem figyelt még meg a tudomány. A kombináció vegyjele az igencsak prózainak ható Sc1.5Al0.5W3O12, és a szélsőségesen szeszélyes termikus feltételek között zajló procedúrákban lenne legkézenfekvőbb felhasználni.
Példaként ide lehet sorolni az űrkutatás területét, ahol a járművek egyes alkatrészeinek az űrben rendkívüli hideget, fellövéskor vagy a légkörbe való visszatéréskor pedig extrém forróságot kell átvészelniük. Az új kombináció ugyanakkor az orvosi implantátumok alkotóelemeként is felettébb jótékony szolgálatot teljesíthet – bár ezek az eszközök koránt sincsenek kitéve ilyen szélsőséges hőingadozásnak, esetükben a legkisebb hőtágulás is kritikus problémát okozhat.

Forrás: YouTube

Melegedés hatására az anyagok térfogata azért szokott kitágulni, mert a „hőemelkedés” közben az atomjaik közötti kötések meghosszabbodnak. A Sc1.5Al0.5W3O12 esetében azonban más a helyzet, a tudósok megfigyelése alapján ugyanis ebben az anyagban egy rendkívül széles hőmérsékletspektrumon belül a kötések hossza és az atomok elrendezése csak minimális változásokon esik keresztül.

persze, csak ebből a büdös életben nem lesz szerkezeti anyag, mert a tulajdonságai azt is jelentik, hogy képtelenség megmunkálni.Ez egy fémüveg - extrém túlhűtéssel jön létre, cserébe rohadtul rideg, plusz emiatt nagyobb méretben előállítani szerintem esélytelen. Kíváncsi lennék, hogy milyen orvosi implantátumban képzelnék el ezt a fajta igénybevételt - vagy hová kellene a hőmérséklet-állóság...

A hőtágulási dolgot meg már régen megoldották:

• grafitnak negatív hőtágulási együtthatója van,
• az acél/nikkel ötvözetben pedig az acél hőtágulási együtthatója a nikkeltartalom függvényében változtatható.

Nem kell mást csinálni, mint a kívánt a két anyagot a tervezés során így összejátszani.