Na, amire kíváncsi vagy, az az oldó hőkezelés a nikkel-ötvözeteknél.
Ez úgy működik, hogy felmelegíted az anyagot 1120-1200 fokra, intert atmoszférában. Ez az oldó hőkezelés. Ez ahhoz kell, hogy a gyártás során keletkezett fáziskülönbségeket, nem kívánt kiválásokat felold és újra eloszlasd az anyagban. Ez amiatt fontos, mert ha esetleg kialakult valami dúsulás a szemcsehatáron, akkor a szemcsének és a szemcsehatárnak eltérő a kémiai összetétele -így a korrózióval szemben kevésbé védett. Ezt elég gyorsan elintézi az anyagot.
Ezután az anyagot azonnal vízbe kell dobni, és lehűteni, ekkor jönnek létre az igazán fontos kiválások, amik a nikkel-ötvözet melegszilárdságát és kúszásállóságát adják. Itt kulcskérdés, hogy a szemcseméret nagy. Itt az a lényeg, hogy minél nagyobb legyen a szemcseméret. Ez amiatt fontos, mert az anyaghibának - ez mozog a kúszás során és egyesül a többi anyaghibával, majd vezet töréshez - a továbbhaladáshoz át kell mennie a szemcsén. Ezt úgy kell átképzelni, mint egy folyót. Ha egy folyó fél méter széles, akkor simán át lehet ugrani, de ha mondjuk olyan széles, mint a Duna, akkor ez nem egyszerűen. Ezt a hatást használjuk ki a kúszásállóság növelésénél. Igazság szerint a szemcseméretet kellene tovább növelni, de egy idő után nem megy, mert az már nem kívánt dúsulásokhoz vezet - ekkor újra oldó hőkezelést kellene csinálni.
A kúszásállóság kimaxolása az egykristály. Egyetlen egy kristály - metallurgiailag végtelen méretű kristály, itt a kúszás minimális. A kúszás metallurgiai vonalon azt jelenti, hogy azonos terhelés hatására az anyag hosszirányban megnyúlik, így a feszültség irányában lévő keresztmetszete lecsökken - plusz a hőmérséklet és a korábban már leírt anyaghibák vándorlása miatt egyre kisebb a keresztmetszet, majd jön a törés. A kúszást egyébként a legegyszerűbben úgy lehet demonstrálni, hogy viszel náááájlon táskát bevásárolni és egy csomó cuccot beleraksz, majd a táska füle elkezd nyúlni, a színe egyre világosabb lesz.
.
