Az a baj, hogy nem számolt senki a SZU felbomlásával és az iparosítás során egy mesterségesen létrehozott adminisztratív országba építették az ürrepőteret sajnos. Egy potens figurának kellett volna lennie Oroszország élén 1991-ben , nem Jelcinnek.
Először is azért a nagy Kazah fejés kissé túlzás.
Az ilyen "trükkökre" azért van szükségük, mert sikerült olyan megállapodást aláírniuk, mely szerint évente mindössze 115 millió dollárért bérlik az oroszok az űrközpontot, méghozzá a 2005-ben aláírt szerződés szerint 2050-ig. 115 millió dollár összességében nem egy nagy ár, főleg, hogy kvázi külön státusszal bíró állam az államban lett, amit gyakorlatilag az oroszok irányítanak. Mivel az eredeti szerződés összegét nincs a Kazahoknak módjukban növelni, ha plusz bevételt akarnak kicsikarni az oroszokból, akkor azt ilyen úton tehetik meg.
Másodszor pedig a szovjeteknek anno nem sok választási lehetőségük volt. A Kazah terület volt a legdélibb elszeparált, sík terület, ahol a rakétakísérleteket végre tudták hajtani. Ugyebár eredetileg az Interkontinentális Ballisztikus Rakéták kísérleti terepe volt, amelynek ugyanakkor nem lehetett se túl könnyen elérhetőnek lennie a nyugati hatalmak által. Mivel a szovjet (és orosz) űrprogram alapja az R-7 ballisztikus rakéta volt, így kézenfekvő volt a meglévő infrastruktúra alkalmazása.
Harmadszor, maximum Sztálinista módszerekkel lehetett volna a Szovjetuniót az 1980-as évek végén, 90-es évek elején egyben tartani. Kazahsztán területén 1989-ben már nagy léptékű, több száz fiatal által végrehajtott felkelések törtek ki, több áldozattal. Amit Sztálin megtehetett még az 1930-as és 40-es években, azt senki se tehette volna meg 1991-ben.