Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Vastagabb fal, nagyobb tömeg, kisebb hasznos teher. Még 3D nyomtatva is.

Ez az első rakétájuk, a SpaceX Falcon 1 és a Falcon 9 Block V. között is olyan szintű különbségek vannak, mintha nem is egy cégtől érkeztek volna. Szóval az első lépés, hogy működjön. Ha működik, bizonyított, akkor lehet a gyakorlati tapasztalat alapján optimalizálni a rakétát, könnyíteni, toldani, más technológiákat bevetve hatékonyabbá tenni.

De élből a határon egyensúlyozva indulni nem jó ómen...

A Relativity kulcsmondása a 3D nyomtatás miatti egyszerűbb, ezáltal olcsóbb gyártástechnológia. Ebből fakadóan a cél az először, hogy ennek életképességét bizonyítsák. Ha beválik, lehet tovább lépni. Aztán lehet, hogy a Theranos szintű átverés áldozatai vagyunk, és valójában a 3D nyomtató mögötti szobában Chile-i bevándorlók kézzel készítik az egész rakétát.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 525
16 443
113
Na, akkor most ezeket is kiröhögöm a 3d-vel nyomtatott összes hajtóműrészükkel együtt.. Kitárgyaltuk - és számomra emlékezetes marad, mivel a programomban lévő hibát nem vettem volna észre - hogy Musk úgy éri el az a nagyon alacsony falvastagságot a tanknál, hogy figyelembe veszi az anyag szilárdságnövekedését a hőmérséklet csökkenésével és ezzel - a pillanatnyi és minden méretezési eljárásban tilos - módszerrel számolják ki a falvastagságot.

A lemezből készült tartályok esetében a lemezt még a gyártás során többlépcsős hőkezelésnek vetik alá és így állítják be azt a fajta anyagszerkezetet, ami még az ilyen alacsony hőmérséklet esetén is még biztosít kellő képlékenységet és nem alakul át mondjuk a fele ausztenit martenzitté... Ezután be lehet hengeríteni a lemezeket és össze lehet hegeszteni megfelelő technológiával és az anyag még ezt elviseli.

Erre jön valami újabb, babzsák-fotes bagázs és elmondják a világnak, hogy ők biza mindezt 3D nyomtatással fogják csinálni. Persze, az anyagtulajdonságokról nem szól a fáma. Mivel ekkora méretben a lézeres nyomtatás már komoly gond lenne, így marad a huzalos megoldás. A gond az, hogy a hőbevitel rohadtul nem egyenletes és azt a fajta hőkezelést, amit a lemez a gyártás során megkap, egy kvázi féltermék esetén az eltérő anyagvastagságok miatt nem nagyon lehet kivitelezni.

Pár hónapot szenvedtünk vele, hogy egy dinnye nagyságú autoklávot nyomtassunk a jelenlegi csúcs gépen. Az anyagtulajdonságok függöttek a helytől - lemez esetében ez nem gond, mert hosszirányban van hengerelve, így a szálirány pont a hosszirányú feszültségekre merőleges, viszont a 3d-s anyagnál nincs ilyen hatás sem, csak amit sikerül "kinyomtatni".

Ezt el lehet adni szép prezentációkkal, meg "szpészendzsínőr" YT-s csatornás hype-csapatokkal, csak amikor meg kell valósítani, akkor gondok vannak. Ekkora kamut még a Musk sem mer elnyomni...

Ez az első rakétájuk, a SpaceX Falcon 1 és a Falcon 9 Block V. között is olyan szintű különbségek vannak, mintha nem is egy cégtől érkeztek volna. Szóval az első lépés, hogy működjön. Ha működik, bizonyított, akkor lehet a gyakorlati tapasztalat alapján optimalizálni a rakétát, könnyíteni, toldani, más technológiákat bevetve hatékonyabbá tenni.

De élből a határon egyensúlyozva indulni nem jó ómen...

A Relativity kulcsmondása a 3D nyomtatás miatti egyszerűbb, ezáltal olcsóbb gyártástechnológia. Ebből fakadóan a cél az először, hogy ennek életképességét bizonyítsák. Ha beválik, lehet tovább lépni. Aztán lehet, hogy a Theranos szintű átverés áldozatai vagyunk, és valójában a 3D nyomtató mögötti szobában Chile-i bevándorlók kézzel készítik az egész rakétát.
Én nem látom, hogy a 3D nyomtatás ebben a kategóriában és minőségi követelmények mellett is ennyire egyértelműen olcsóbbnak bizonyulna. Mitől?
A kevesebb emberi munkaóra miatt? Csak mert a karbon testű üzemanyag tankot is robotok tekercselik. (jo, ott maga az anyag a drága gondolom). A SpaceX is hegesztő robotot használ a Starshipsnél..
Vagy ez a különbség inkább a motorok nyomtatásánál jön ki? A turbopumpát is nyomtatják?

Egyébként a kiadott promo videóban egy 7 motorral szerelt booster szerepel, és mivel a rakéta LEO-ra 20 tonnát tud kb. F9 kategória. Ott 9 Merlin dolgozik felfele, de a leszállásnál az egyis túl erős, ezért a suicide burn. Érdekes lesz látni, hogy akarják ezt megoldani.

Musk szokott nagyokat mondani, ha ütemtervről van szó, de ez a 2024-es céldátum szerintem még rajta is túltesz.

MÁS:
Milliárdosok és az ő játékaik..
Úgy tűnik Richard Branson sem hadja annyiban a dolgot, hogy Bezos elvigye az első emberes kereskedelmi szuborbitális repülés címet a Blue Originnel július 20-án tervezett repüléssel.
A Virgin Galactic a július 4-i hétvégén repülne egyet Bransonnal, ha megkapják az FAA engedélyt.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Én nem látom, hogy a 3D nyomtatás ebben a kategóriában és minőségi követelmények mellett is ennyire egyértelműen olcsóbbnak bizonyulna. Mitől?
A kevesebb emberi munkaóra miatt? Csak mert a karbon testű üzemanyag tankot is robotok tekercselik. (jo, ott maga az anyag a drága gondolom). A SpaceX is hegesztő robotot használ a Starshipsnél..

Ha lemezekből hegeszted össze a tartályt, ott nagyon kellemetlen lehet a hegesztési varratok ellenőrzése, a Relativity pont ezért mutogat ugye röntgen-ábrát arról, mennyire homogén az egész tartályfal. A gyártás logisztikája is egészen más. Lemez alapú gyártásnál kell a lemezeket egyenként ellenőrizni, vágni, aztán jön az összehegesztés, annak az ellenőrzése, stb. A 3D gyártás folyamata egyszerűbb, mert nagyon leegyszerűsítve csak a nyersanyag jön be a gyárkapun, aztán a kész elem megy ki. Persze itt is vannak részelemek, amiket össze kell szerelni, de ezek számát is állításuk szerint drasztikusan alacsonyan tartják azzal, hogy a 3D nyomtatás lehetővé teszi, hogy bizonyos alkatrészeket egy darabban gyártsanak le, amit a hagyományos gyártástechnológiával csak több kisebb részelemből lehetne összeépíteni (amiket aztán össze kell szerelni, emiatt szükségesek furatok, csavarkötések, stb.).

Mondom, a részletek ismerete nélkül nehéz lenne ezt mérlegelni, de a SpaceX-nél se tudjuk a részleteket...

Vagy ez a különbség inkább a motorok nyomtatásánál jön ki? A turbopumpát is nyomtatják?

Ott is, lásd fent. Sajnos nem tudunk sokat az Aeon 1-ről sem, az Aeon R-ről még kevesebbet.

Egyébként a kiadott promo videóban egy 7 motorral szerelt booster szerepel, és mivel a rakéta LEO-ra 20 tonnát tud kb. F9 kategória. Ott 9 Merlin dolgozik felfele, de a leszállásnál az egyis túl erős, ezért a suicide burn. Érdekes lesz látni, hogy akarják ezt megoldani.

Nem tudjuk mennyire lehet a tolóerővel játszani, a Merlin 1D esetén állítólag 40%-ig lehet visszavenni, és ezzel irgalmatlan nagy játékteret ad a SpaceX-nek. A Raptornál feltehetően nem lesz ennyire mély tolóerő-visszavételre lehetőség, de ott viszont jóval több hajtómű áll alapból rendelkezésre a Super Heavy-nél.

Musk szokott nagyokat mondani, ha ütemtervről van szó, de ez a 2024-es céldátum szerintem még rajta is túltesz.

A szép az egészen az, hogy ha a gyártástechnológia megvan, akkor tényleg irgalmatlan gyorsak és rugalmasak lehetnek. Náluk ez a kulcs. Eddig nagyjából ezt polírozták, persze a tartályok és a hajtómű is ment, de ott a lényeg az volt, hogy a gyártástechnológiával mennyire lehet elmenni. Állításuk szerint elérték a célt. Most a rakéta- és hajtóműfejlesztés jön.
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 711
10 648
113
Ha lemezekből hegeszted össze a tartályt, ott nagyon kellemetlen lehet a hegesztési varratok ellenőrzése, a Relativity pont ezért mutogat ugye röntgen-ábrát arról, mennyire homogén az egész tartályfal.
3D nyomtatásnál tulajdonképpen hegesztésből áll az egész tartályfal?
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
42 210
81 096
113
Na kijött az AirForce a SpaceCargo Projektel..

rocketcargo_image.jpg



Ugyanerről az Airforce Magazinban:

 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
3D nyomtatásnál tulajdonképpen hegesztésből áll az egész tartályfal?

Érdekes kérdés :)

Alapvetően a saját véleményem szerint nem, hiszen a hegesztés alapvetően két (vagy több) munkadarab oldhatatlan kohéziós kötéssel való rögzítése egymáshoz.

Itt ennél az adott esetnél egy fém drótot megolvasztanak, és az olvadékot egy robotkar a készülő munkadarab felületén dolgoz el, hozzáadva a készülő munkadarabhoz, folyamatosan növelve azt.

De hozzáteszem nem ez a szakterületem, csak anno fémipari szakképzést kaptam, de az már nagyon rég volt...
 

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 828
4 126
113
Érdekes kérdés :)

Alapvetően a saját véleményem szerint nem, hiszen a hegesztés alapvetően két (vagy több) munkadarab oldhatatlan kohéziós kötéssel való rögzítése egymáshoz.

Itt ennél az adott esetnél egy fém drótot megolvasztanak, és az olvadékot egy robotkar a készülő munkadarab felületén dolgoz el, hozzáadva a készülő munkadarabhoz, folyamatosan növelve azt.

De hozzáteszem nem ez a szakterületem, csak anno fémipari szakképzést kaptam, de az már nagyon rég volt...


Haha, na azt én is kaptam. :D

És ezúton kédezném (talán nem ide illik, de ennek sem tudok jobb topikot, talán a beszélgető kivételével), hogy ha akad itt metallurgiából expert (de tényleg legyen az, mert google-lel keresni én is tudok, meg az általam is tudott, de ezen ügyben nem releváns infókból is Dunát tudok rekeszteni, ha igény van rá... :D ), akkor kérdezném, hogy (bocs az angolért, de nem tudom a magyar szakkifejezést), elsősorban a nikkel alapú szuperötvözetek esetén, ha olyan "solution treatment-solution annealing" hőmérsékletet használunk (ez jellemzően kb. 1180 Celsius fok feletti), aminél a szemcseméret már jelentősen megnő, akkor utána van-e és ha igen, akkor milyen eljárás arra, hogy a szemcseméretet le- illetve visszacsökkentsük?
 
  • Tetszik
Reactions: Cifu

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 525
16 443
113
A Terrain R a Falcon 9 mellett..
IMG-20210614-093421.jpg

Ok, ez még csak CGI koncepció, de a kormányszervek méretben kisebbek mint az F9-en, pedig annál minden jel szerint súlyosabb lesz. Vagy lehet, hogy az alján található "Fin" is kormányozható.. Aztán meg a lábak is hiányoznak.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and gergo55
W

Wilson

Guest

Rekord hőstabilitású anyagot állítottak elő....​

http://gyartastrend.hu/cikk/rekord_hostabilitasu_anyagot_allitottak_elo

Akkumulátorokkal folytatott kísérletezgetéseik közben hoztak létre egy korábban nem tapasztalt hőstabilitású anyagot az ausztráliai Új-Dél-Walesi Egyetem (UNSW) kutatói. A tudósok a kutatás folyamán véletlenül derítettek fényt a szubsztancia bámulatos tulajdonságára.

Ezen új, szkandiumból, alumíniumból, volfrámból és oxigénből készült, zéró hőtágulású (ZTE) anyagnak a térfogata -269 és 1126 Celsius-fok közötti hőmérsékleten változatlan marad. Ilyen adottságot a mostanáig vizsgált anyagok egyikénél sem figyelt még meg a tudomány. A kombináció vegyjele az igencsak prózainak ható Sc1.5Al0.5W3O12, és a szélsőségesen szeszélyes termikus feltételek között zajló procedúrákban lenne legkézenfekvőbb felhasználni.
Példaként ide lehet sorolni az űrkutatás területét, ahol a járművek egyes alkatrészeinek az űrben rendkívüli hideget, fellövéskor vagy a légkörbe való visszatéréskor pedig extrém forróságot kell átvészelniük. Az új kombináció ugyanakkor az orvosi implantátumok alkotóelemeként is felettébb jótékony szolgálatot teljesíthet – bár ezek az eszközök koránt sincsenek kitéve ilyen szélsőséges hőingadozásnak, esetükben a legkisebb hőtágulás is kritikus problémát okozhat.

Forrás: YouTube

Forrás: YouTube


Melegedés hatására az anyagok térfogata azért szokott kitágulni, mert a „hőemelkedés” közben az atomjaik közötti kötések meghosszabbodnak. A Sc1.5Al0.5W3O12 esetében azonban más a helyzet, a tudósok megfigyelése alapján ugyanis ebben az anyagban egy rendkívül széles hőmérsékletspektrumon belül a kötések hossza és az atomok elrendezése csak minimális változásokon esik keresztül.
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 776
18 010
113
3D nyomtatásnál tulajdonképpen hegesztésből áll az egész tartályfal?
Az, végig hegesztés, egymásra rakott rétegekkel. Ez igazából majd 70 éves technika, csak régen nem 3d-s nyomtatásnak hívták huzalelektródával.
Haha, na azt én is kaptam. :D

És ezúton kédezném (talán nem ide illik, de ennek sem tudok jobb topikot, talán a beszélgető kivételével), hogy ha akad itt metallurgiából expert (de tényleg legyen az, mert google-lel keresni én is tudok, meg az általam is tudott, de ezen ügyben nem releváns infókból is Dunát tudok rekeszteni, ha igény van rá... :D ), akkor kérdezném, hogy (bocs az angolért, de nem tudom a magyar szakkifejezést), elsősorban a nikkel alapú szuperötvözetek esetén, ha olyan "solution treatment-solution annealing" hőmérsékletet használunk (ez jellemzően kb. 1180 Celsius fok feletti), aminél a szemcseméret már jelentősen megnő, akkor utána van-e és ha igen, akkor milyen eljárás arra, hogy a szemcseméretet le- illetve visszacsökkentsük?
Este válaszolok - most úton vagyok
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 776
18 010
113
Haha, na azt én is kaptam. :D

És ezúton kédezném (talán nem ide illik, de ennek sem tudok jobb topikot, talán a beszélgető kivételével), hogy ha akad itt metallurgiából expert (de tényleg legyen az, mert google-lel keresni én is tudok, meg az általam is tudott, de ezen ügyben nem releváns infókból is Dunát tudok rekeszteni, ha igény van rá... :D ), akkor kérdezném, hogy (bocs az angolért, de nem tudom a magyar szakkifejezést), elsősorban a nikkel alapú szuperötvözetek esetén, ha olyan "solution treatment-solution annealing" hőmérsékletet használunk (ez jellemzően kb. 1180 Celsius fok feletti), aminél a szemcseméret már jelentősen megnő, akkor utána van-e és ha igen, akkor milyen eljárás arra, hogy a szemcseméretet le- illetve visszacsökkentsük?
Na, amire kíváncsi vagy, az az oldó hőkezelés a nikkel-ötvözeteknél.

Ez úgy működik, hogy felmelegíted az anyagot 1120-1200 fokra, intert atmoszférában. Ez az oldó hőkezelés. Ez ahhoz kell, hogy a gyártás során keletkezett fáziskülönbségeket, nem kívánt kiválásokat felold és újra eloszlasd az anyagban. Ez amiatt fontos, mert ha esetleg kialakult valami dúsulás a szemcsehatáron, akkor a szemcsének és a szemcsehatárnak eltérő a kémiai összetétele -így a korrózióval szemben kevésbé védett. Ezt elég gyorsan elintézi az anyagot.

Ezután az anyagot azonnal vízbe kell dobni, és lehűteni, ekkor jönnek létre az igazán fontos kiválások, amik a nikkel-ötvözet melegszilárdságát és kúszásállóságát adják. Itt kulcskérdés, hogy a szemcseméret nagy. Itt az a lényeg, hogy minél nagyobb legyen a szemcseméret. Ez amiatt fontos, mert az anyaghibának - ez mozog a kúszás során és egyesül a többi anyaghibával, majd vezet töréshez - a továbbhaladáshoz át kell mennie a szemcsén. Ezt úgy kell átképzelni, mint egy folyót. Ha egy folyó fél méter széles, akkor simán át lehet ugrani, de ha mondjuk olyan széles, mint a Duna, akkor ez nem egyszerűen. Ezt a hatást használjuk ki a kúszásállóság növelésénél. Igazság szerint a szemcseméretet kellene tovább növelni, de egy idő után nem megy, mert az már nem kívánt dúsulásokhoz vezet - ekkor újra oldó hőkezelést kellene csinálni.

A kúszásállóság kimaxolása az egykristály. Egyetlen egy kristály - metallurgiailag végtelen méretű kristály, itt a kúszás minimális. A kúszás metallurgiai vonalon azt jelenti, hogy azonos terhelés hatására az anyag hosszirányban megnyúlik, így a feszültség irányában lévő keresztmetszete lecsökken - plusz a hőmérséklet és a korábban már leírt anyaghibák vándorlása miatt egyre kisebb a keresztmetszet, majd jön a törés. A kúszást egyébként a legegyszerűbben úgy lehet demonstrálni, hogy viszel náááájlon táskát bevásárolni és egy csomó cuccot beleraksz, majd a táska füle elkezd nyúlni, a színe egyre világosabb lesz.
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 776
18 010
113

Rekord hőstabilitású anyagot állítottak elő....​

http://gyartastrend.hu/cikk/rekord_hostabilitasu_anyagot_allitottak_elo

Akkumulátorokkal folytatott kísérletezgetéseik közben hoztak létre egy korábban nem tapasztalt hőstabilitású anyagot az ausztráliai Új-Dél-Walesi Egyetem (UNSW) kutatói. A tudósok a kutatás folyamán véletlenül derítettek fényt a szubsztancia bámulatos tulajdonságára.

Ezen új, szkandiumból, alumíniumból, volfrámból és oxigénből készült, zéró hőtágulású (ZTE) anyagnak a térfogata -269 és 1126 Celsius-fok közötti hőmérsékleten változatlan marad. Ilyen adottságot a mostanáig vizsgált anyagok egyikénél sem figyelt még meg a tudomány. A kombináció vegyjele az igencsak prózainak ható Sc1.5Al0.5W3O12, és a szélsőségesen szeszélyes termikus feltételek között zajló procedúrákban lenne legkézenfekvőbb felhasználni.
Példaként ide lehet sorolni az űrkutatás területét, ahol a járművek egyes alkatrészeinek az űrben rendkívüli hideget, fellövéskor vagy a légkörbe való visszatéréskor pedig extrém forróságot kell átvészelniük. Az új kombináció ugyanakkor az orvosi implantátumok alkotóelemeként is felettébb jótékony szolgálatot teljesíthet – bár ezek az eszközök koránt sincsenek kitéve ilyen szélsőséges hőingadozásnak, esetükben a legkisebb hőtágulás is kritikus problémát okozhat.

Forrás: YouTube

Forrás: YouTube


Melegedés hatására az anyagok térfogata azért szokott kitágulni, mert a „hőemelkedés” közben az atomjaik közötti kötések meghosszabbodnak. A Sc1.5Al0.5W3O12 esetében azonban más a helyzet, a tudósok megfigyelése alapján ugyanis ebben az anyagban egy rendkívül széles hőmérsékletspektrumon belül a kötések hossza és az atomok elrendezése csak minimális változásokon esik keresztül.
persze, csak ebből a büdös életben nem lesz szerkezeti anyag, mert a tulajdonságai azt is jelentik, hogy képtelenség megmunkálni.Ez egy fémüveg - extrém túlhűtéssel jön létre, cserébe rohadtul rideg, plusz emiatt nagyobb méretben előállítani szerintem esélytelen. Kíváncsi lennék, hogy milyen orvosi implantátumban képzelnék el ezt a fajta igénybevételt - vagy hová kellene a hőmérséklet-állóság...

A hőtágulási dolgot meg már régen megoldották:

  • grafitnak negatív hőtágulási együtthatója van,
  • az acél/nikkel ötvözetben pedig az acél hőtágulási együtthatója a nikkeltartalom függvényében változtatható.

Nem kell mást csinálni, mint a kívánt a két anyagot a tervezés során így összejátszani.