Railgun - Elektromágneses ágyúk
- Téma indítója Tcat
- Indítva
Mert nem jön ki olcsóbbra a matek.
Az ok egyszerű, a railgun a saját rendszerenergiájával dolgozik.
Minden egyes leadott lövésre óriási totál rendszerenergia fordítódik.
Ezzel szemben a hagyományos tüzérségnél a leadott lövések anyagi vonzatának 90 százaléka a fajlagosan igen olcsó lőszer és csak kb a maradék 10% a rendszer amortizációja.
A railgun nem más, mint a Concorde-effektus, más néven a “too big to fail” minősített esete.
Évtizedek óta költenek rá dollár tízmilliárdokat és így senki se akad, aki fel merné vállalni az arcvesztéssel járó fel- és beismerést.
Az ilyen esetek végzete aztán azzal a kritikus pillanattal érkezik el, amikor más, olcsóbb, netán hagyományos alternatíva végleg zárójelbe teszi a maradék vélt előnyt is.
Lásd: Concorde, ahol mindez a kínos pillanat lényegében a dolog megszületésekor elérkezett.
A különféle “vállalható” (drága, kis kapacitású, kényelmetlen, zajos, körülményes) kompromisszumokkal megvalósított Mach 2-es szuperszonikus utasrepülést azonnal hazavágta a hagyományos, jóval olcsóbb szubszonikus technológia, amikor ugyanarra a kérdésre (az idő - pénz) a szélestörzsű dizájn adta extra kapacitással biztosítottak hatékony választ.
Többé már senkit sem érdekelt az, hogy a Concorde egyetlen dimenziót tekintve (sebesség) minden mást felülmúlt.
Ugyanez a helyzet a railgun-al is. Évtizedek óta öröklik egymástól a program menedzserei és lobbistái azt a feladatot, hogy a minden másnál extrémebb torkolati sebesség ígéretével kell továbbra is kalapozni a támogatást az amúgy vállalhatatlan technológiára.
És aki egyszer erre pénzt ad, az már nem meri lelőni a dolgot.
Így vígan durrogtatnak vele a sivatagban, óriási pénzeket elégetve, folyamatosan csak ígérgetve a majdani használhatóságot.
Az ok egyszerű, a railgun a saját rendszerenergiájával dolgozik.
Minden egyes leadott lövésre óriási totál rendszerenergia fordítódik.
Ezzel szemben a hagyományos tüzérségnél a leadott lövések anyagi vonzatának 90 százaléka a fajlagosan igen olcsó lőszer és csak kb a maradék 10% a rendszer amortizációja.
A railgun nem más, mint a Concorde-effektus, más néven a “too big to fail” minősített esete.
Évtizedek óta költenek rá dollár tízmilliárdokat és így senki se akad, aki fel merné vállalni az arcvesztéssel járó fel- és beismerést.
Az ilyen esetek végzete aztán azzal a kritikus pillanattal érkezik el, amikor más, olcsóbb, netán hagyományos alternatíva végleg zárójelbe teszi a maradék vélt előnyt is.
Lásd: Concorde, ahol mindez a kínos pillanat lényegében a dolog megszületésekor elérkezett.
A különféle “vállalható” (drága, kis kapacitású, kényelmetlen, zajos, körülményes) kompromisszumokkal megvalósított Mach 2-es szuperszonikus utasrepülést azonnal hazavágta a hagyományos, jóval olcsóbb szubszonikus technológia, amikor ugyanarra a kérdésre (az idő - pénz) a szélestörzsű dizájn adta extra kapacitással biztosítottak hatékony választ.
Többé már senkit sem érdekelt az, hogy a Concorde egyetlen dimenziót tekintve (sebesség) minden mást felülmúlt.
Ugyanez a helyzet a railgun-al is. Évtizedek óta öröklik egymástól a program menedzserei és lobbistái azt a feladatot, hogy a minden másnál extrémebb torkolati sebesség ígéretével kell továbbra is kalapozni a támogatást az amúgy vállalhatatlan technológiára.
És aki egyszer erre pénzt ad, az már nem meri lelőni a dolgot.
Így vígan durrogtatnak vele a sivatagban, óriási pénzeket elégetve, folyamatosan csak ígérgetve a majdani használhatóságot.
Railgunnál mi az amortizáció? Tudom, hogy nem olyan egyszerű, hogy dízelgenerátor+kondenzátortelep+sínpár, de mégis mi?
Paszentosnak kell lenn, mert különben célpontosság=0. Nem hullámvasút, ahol sín van végig vagy repülő, ahol van pilóta meg kormány. De gondolom a kondenzátoroknak is van élettartama.
Jelenleg az amortizáció maga a működés.
Maga a lövés, a Coulomb-erő az, ami miközben gyorsítja a lövedéket, szétveti a tekercselést.
Ezt már úgy-ahogy megoldották, de a hatalmas áramerősség miatt a lövedékkel együtt a tekercselés anyagának egy része is távozik, mégpedig plazma, illetve gázok formájában.
Egy hagyományos lövegnél az elsődleges amortizáció a cső bélésanyagán, a huzagolásokon, a töltényűrön és a zárszerkezeten jelentkezik, a másodlagos pedig az amortizátorokon.
Ráadásul, csak az elsődleges amortizáció jelenleg több nagyságrenddel magasabb lőélettartamot jelent egy hagyományos lövegnél, mint egy railgun-nál.
Ezek a kritikus komponensek egy hagyományos lövegnél darabra és összetettséget tekintve jól behatárolhatóak, jól kezelhetők. A hibafeltárás is jóval egyszerűbb.
A railgun amortizációja a tekercselésen kezdődik, de a nagyfeszültségű síneken folytatódik, majd sorra ott vannak a kondenzátorok, a különféle feszültségszabályzók, generátorok, trafók, ha kell, akkor inverterek, aztán a fő energiatermelő aggregátok (dízelmotor, gázturbina) rendszerei, fő- és segédberendezései.
Ez már egy komplett kiserőművi üzem, a méretéhez képest aránytalanul nagy energiasűrűséggel, sorozatban elvárt hatalmas, pillanatnyi terhelés csúcsokkal.
És ez még mindig csak a tűzmegnyitás rendszerigénye!
Ebben nincs benne a tűzvezetés, az újratöltés és az egész mozgatásának rendszerei…
S
speziale
Guest
itt megint vitatkoznom kell.
a kamraméret, csőhossz nem növelhető bármeddig, ahogy a rakéta póthajtásos gránát sem...az LRLAP lőszer valami 2m hosszú!!
Az AGS+LRLAP kombóval 160km körüli lőtávot targetáltak...ezt vesd össze azzal a nem régi hírrel, hogy az RM lőtáv rekordja 76 km-el...
véleményem szerint a hagyományos lövegekkel elérhető lőtáv maximuma az valahol az AGS+LRLAP kombó környékén lehet...
a probléma gyökere meg valahol itt keresendő:
szóval ha ennél nagyobb lőtávot szeretnél ahhoz technológiaváltás kell...
a Harpoon, Exocet, NSM, RBS15 mind 300km alatti hatótávval rendelkeznek...vagyis ezek az eszközök is kiválthatóak lennének a railgun-al...és a Bae a HVP árát 25-30k dollára teszi...
ha leáll az energia akkor semmi sincsen...@Cifu írta, hogy az AB-nél konkrétan már a fejleszthetőség korlátját jelenti a fedélzeti energia ellátás...pedig azon nincsen railgun...kettőt találhatsz, hogy mennyire maradna harcképes bármilyen hajó, ha megszűnne az energia ellátása...
M
molnibalage
Guest
De hova akarnak 150 km-re lövöldözni egyesek ágyúval?
Bakker az már HADMŰVELETI mélység. Olyan eszközökkel, amik harcászati célokra vannak.
Teljes aránytévesztés van a fejekben. Kb. minthas kalapáccsal akarnának egyesek szöveget szerkeszteni és laptoppal meg szögelni.
S
speziale
Guest
M
molnibalage
Guest
Látom nem esik le.
Itt egyesek 150 km távolsága akarnak CAS-t adni. Hova? Minek?
150 km mélységben hadműveleti célok vannak, nem CAS adás.
Ha ezt nem érted meg, akkor nincs mit magyarázni.
Kb. akkora bugyutaság, mintha Iszkanderrel lövöldöznél szóló harckocsikra.
Nem kell a teljes energiaellátásnak leállnia egy hadihajón ahhoz, hogy a railgun ne kapjon elég energiát.
Itt ugye megint az a baj, hogy a hatótáv és a rombolóerő - tetsztik, vagy sem - jegyben jár.
Egy 15-20 kg-os homogén railgun lövedék hiába rendelkezik nagy kinetikai energiával, hiába üti át száz méterről az MRAP páncélját a teszteken, továbbmegyek, hiába képes ugyanerre 150km megtétele után, az űr határáról visszatérve, akkor is csak egy korlátozott hatásövezetű, szimpla páncéltörő gránát lesz.
Egy ilyen eszköznek milyen célpontjai vannak 150km-es mélységben?
Ez arányaiban olyan, mintha jó sok pénzért csinálnék egy igen körülményesen használható, 7.62-esnél amúgy nem nagyobb űrméretű mesterlövész puskát, aminek 20km a hatótávja.
Miért akarnék én egyesharcos, lövész célokat 20km-es mélységben, hegyek-völgyek-dombok-erdők mögül, erősen közvetett irányzással leküzdeni?
Egyszerűen az ilyen célokra nem ezen a távon nyitok tüzet.
És a tétel megfordítása is igaz, 150km-es mélységben már 100-200kg-os harci részekkel leküzdendő célok vannak.
Repesz, kazettás, termobarikus, vagy ezekkel azonos tömegű, betonromboló eszközök dolgoznak ilyen mélységben, nem pedig páncéltörő nyíllövedékek furkálnak különféle, öklömnyi lyukakat holmi járművek oldalába.
M
molnibalage
Guest
Pontosan.
Egészen elképesztő, hogy egyesek mennyire nem gondolkodnak.
Tetszik a hasonlat.
Ennyi.
Ámen.
Rosszul értelmezed.Az ágyú valóban 150km-re van a célponttól de a célpont az nem az ellenség mélysegében van hanem az arcvonalban.
Nagyon egyszerűen a Buxai-hegysegbe telepíted a tüzérseget és onnan adsz tűztámogatást a Tisza vonalán húzódó arcvonalon éppen folyami átkelést végrehajtó saját erőknek.
Aminek annyiban van kétes értelme, hogy lényegesen megnő a célbaérkezés ideje, közvetett az irányzás, annak minden merevségével és hibájával együtt.
"Apróvadra" nem a szomszéd megyéből adunk le lövést. Helységharcot nem 150km-ről próbálunk megvívni.
Mozgó célra nem két-három perces célbaérkezési idővel adnak le lövéseket.
Ha az arcvonal a Tiszánál nyomul előre, akkor a tüzérség az miért a Budai hegységben van fixen beásva? Annak le kell követnie a saját erőit.
Amire te gondolhatsz ilyen esetben, az a drónok távvezérlése, de az egy másik tészta.
De oké, legyen 150km-re hátrahúzva a tüzérség. Ha az rakétás tüzérség, akkor is ugyanezt érjük el, csak olcsóbban, de sokkal nagyobb varianciával.
Egy ATACMS, Iszkander, vagy netán egy HIMARS, vagy Szmercs kb ugyanannyi idő alatt repül le 70-150km távot, mint egy railgun lövedék.
Én csak a koncepciót magyaráztam el,nem engem kell meggyőzni ennek helyességéről vagy hibájáról.
S
speziale
Guest
itt azért álljunk meg egy kapavágásra...
1) azok a dolgok amiket itt felhozol a 150km-es célleküzdés ellen, azok kb. 40km távon is igazak...akkor annak sincsen értelme?
egyébként meg gondold el a következőt: előretolt egység CAS-ra van szükség. kb 150 km-re..odaküldhetsz heliket, amiknek ez alsó hangon fél óra odaérni, ráadásul közben jól le is durranthatják őket....vagy...beküldesz egy sorozatot a 150km hatótávú lövegeddel
2) az RM vezetője világosan elmondta, hogy 70km felett csak pgm gránát működhet:
- GPS vezérlésű: stacioner célpont
- SAL: ha ott vannak a csapataid vagy előretolt megfigyelőid, akik meg tudják jelölni a célt...akár drónról is...ezzel már akár mozgó célt is ki tudsz lőni
- az OTO Melara pl. a Volcano-hoz ajánl IR fejes verziót...kifejezetten a tengerészeti (127mm-es) verzióhoz (nyilván a 155mm-re is rá lehet tenni)....na szerinted miért? talán azért, hogy amíg a csapatok nincsenek kint a parton/nem tudsz drónnal megjelölni , akkor is tudjanak mozgó célpontra lőni
Nem a helikopter a railgun érdemi alternatívája, hanem a különféle hatótávú harctéri ballisztikus rakéta.
M
molnibalage
Guest
Meg minek kell hiperdrága rakéta? Gyorsítófokozatos SDB és csá.
Fillérekért feltolja a bombát 8 km-re, ahonnan 80-ra elsiklik.
Lassú? Igen.
Olcsó. Az. Tömegesen használható.
Fillérekért.
Most.
Na de mégis mennyibe kerül egy gyorsítófokozatos sdb és mennyibe egy .. mi is? Elvileg sokkal olcsóbbnak kéne lennie az sdb-nek de gyakorlatban azért annyira nem és nem így nem is filléres.