Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Mert nem jön ki olcsóbbra a matek.
Az ok egyszerű, a railgun a saját rendszerenergiájával dolgozik.
Minden egyes leadott lövésre óriási totál rendszerenergia fordítódik.
Ezzel szemben a hagyományos tüzérségnél a leadott lövések anyagi vonzatának 90 százaléka a fajlagosan igen olcsó lőszer és csak kb a maradék 10% a rendszer amortizációja.
A railgun nem más, mint a Concorde-effektus, más néven a “too big to fail” minősített esete.
Évtizedek óta költenek rá dollár tízmilliárdokat és így senki se akad, aki fel merné vállalni az arcvesztéssel járó fel- és beismerést.
Az ilyen esetek végzete aztán azzal a kritikus pillanattal érkezik el, amikor más, olcsóbb, netán hagyományos alternatíva végleg zárójelbe teszi a maradék vélt előnyt is.
Lásd: Concorde, ahol mindez a kínos pillanat lényegében a dolog megszületésekor elérkezett.
A különféle “vállalható” (drága, kis kapacitású, kényelmetlen, zajos, körülményes) kompromisszumokkal megvalósított Mach 2-es szuperszonikus utasrepülést azonnal hazavágta a hagyományos, jóval olcsóbb szubszonikus technológia, amikor ugyanarra a kérdésre (az idő - pénz) a szélestörzsű dizájn adta extra kapacitással biztosítottak hatékony választ.
Többé már senkit sem érdekelt az, hogy a Concorde egyetlen dimenziót tekintve (sebesség) minden mást felülmúlt.
Ugyanez a helyzet a railgun-al is. Évtizedek óta öröklik egymástól a program menedzserei és lobbistái azt a feladatot, hogy a minden másnál extrémebb torkolati sebesség ígéretével kell továbbra is kalapozni a támogatást az amúgy vállalhatatlan technológiára.
És aki egyszer erre pénzt ad, az már nem meri lelőni a dolgot.
Így vígan durrogtatnak vele a sivatagban, óriási pénzeket elégetve, folyamatosan csak ígérgetve a majdani használhatóságot.
Hogy biztonságban legyen a platform.De miért a nagy táv a cél? Miért nem hagyományosabb táv, csak sokkal olcsóbban?
Paszentosnak kell lenn, mert különben célpontosság=0. Nem hullámvasút, ahol sín van végig vagy repülő, ahol van pilóta meg kormány. De gondolom a kondenzátoroknak is van élettartama.Railgunnál mi az amortizáció? Tudom, hogy nem olyan egyszerű, hogy dízelgenerátor+kondenzátortelep+sínpár, de mégis mi?
Jelenleg az amortizáció maga a működés.Railgunnál mi az amortizáció? Tudom, hogy nem olyan egyszerű, hogy dízelgenerátor+kondenzátortelep+sínpár, de mégis mi?
Ha a railgun el tud érni akkora torkolati sebességet, hogy a lövedéke 200+ km-re elrepül, akkor azt a torkolati energiát egy hagyományos felépítésű lőszer+löveg is el tudja érni.
Ehhez az kell, hogy az m tömegű lövedék a lehető legjobban elnyújtott röppályán a lehető legtovább tudja megtartani a kinetikai energiáját.
Magyarán, a röppálya minél nagyobb hányada essen a minél kisebb ellenállást jelentő felső atmoszférába, vagy akár az űr alsó tartományába.
Ehhez pedig nagy fajsúlyú lövedék és óriási torkolati sebesség kell.
És/vagy rakéta póthajtás, lehetőleg a felszálló ágban. Vagy a röppálya tetejéig, vagy a röppálya tetejét minél jobban elnyújtandó.
Bárhogy is van, a kulcs a minél nagyobb lövedék kezdősebességen van és erre mondják, hogy ez bizony már a railgun territóriuma.
De olyan biztos ez?
Olyan biztos, hogy csak azért jobb a railgun, mert egy normál 155mm-es űrméretű löveg, normál L/40 - L/50 kaliberhosszával megegyező úton képes a mostani 950-1100 m/sec helyett a fentiekhez szükséges 2500-3000 m/sec torkolati sebességet biztosítani?
Horribilis járulékos költségek, komplexitás és lehetetlenül korlátos üzemeltetési körülmények mellett?
Ha leáll a külső energia biztosítása, nincs lövés.
De hova akarnak 150 km-re lövöldözni egyesek ágyúval?itt megint vitatkoznom kell.
a kamraméret, csőhossz nem növelhető bármeddig, ahogy a rakéta póthajtásos gránát sem...az LRLAP lőszer valami 2m hosszú!!
Az AGS+LRLAP kombóval 160km körüli lőtávot targetáltak...ezt vesd össze azzal a nem régi hírrel, hogy az RM lőtáv rekordja 76 km-el...
véleményem szerint a hagyományos lövegekkel elérhető lőtáv maximuma az valahol az AGS+LRLAP kombó környékén lehet...
a probléma gyökere meg valahol itt keresendő:
szóval ha ennél nagyobb lőtávot szeretnél ahhoz technológiaváltás kell...
a Harpoon, Exocet, NSM, RBS15 mind 300km alatti hatótávval rendelkeznek...vagyis ezek az eszközök is kiválthatóak lennének a railgun-al...és a Bae a HVP árát 25-30k dollára teszi...
ha leáll az energia akkor semmi sincsen...@Cifu írta, hogy az AB-nél konkrétan már a fejleszthetőség korlátját jelenti a fedélzeti energia ellátás...pedig azon nincsen railgun...kettőt találhatsz, hogy mennyire maradna harcképes bármilyen hajó, ha megszűnne az energia ellátása...
De hova akarnak 150 km-re lövöldözni egyesek ágyúval?
Látom nem esik le.pontosan oda ahová rakétával is akarnak
Nem kell a teljes energiaellátásnak leállnia egy hadihajón ahhoz, hogy a railgun ne kapjon elég energiát.ha leáll az energia akkor semmi sincsen...@Cifu írta, hogy az AB-nél konkrétan már a fejleszthetőség korlátját jelenti a fedélzeti energia ellátás...pedig azon nincsen railgun...kettőt találhatsz, hogy mennyire maradna harcképes bármilyen hajó, ha megszűnne az energia ellátása...
Itt ugye megint az a baj, hogy a hatótáv és a rombolóerő - tetsztik, vagy sem - jegyben jár.pontosan oda ahová rakétával is akarnak
Pontosan.Itt ugye megint az a baj, hogy a hatótáv és a rombolóerő - tetsztik, vagy sem - jegyben jár.
Egy 15-20 kg-os homogén railgun lövedék hiába rendelkezik nagy kinetikai energiával, hiába üti át száz méterről az MRAP páncélját a teszteken, továbbmegyek, hiába képes ugyanerre 150km megtétele után, az űr határáról visszatérve, akkor is csak egy korlátozott hatásövezetű, szimpla páncéltörő gránát lesz.
Egy ilyen eszköznek milyen célpontjai vannak 150km-es mélységben?
Tetszik a hasonlat.Ez arányaiban olyan, mintha jó sok pénzért csinálnék egy igen körülményesen használható, 7.62-esnél amúgy nem nagyobb űrméretű mesterlövész puskát, aminek 20km a hatótávja.
Ennyi.Miért akarnék én egyesharcos, lövész célokat 20km-es mélységben, hegyek-völgyek-dombok-erdők mögül, erősen közvetett irányzással leküzdeni?
Egyszerűen az ilyen célokra nem ezen a távon nyitok tüzet.
Ámen.És a tétel megfordítása is igaz, 150km-es mélységben már 100-200kg-os harci részekkel leküzdendő célok vannak.
Repesz, kazettás, termobarikus, vagy ezekkel azonos tömegű, betonromboló eszközök dolgoznak ilyen mélységben, nem pedig páncéltörő nyíllövedékek furkálnak különféle, öklömnyi lyukakat holmi járművek oldalába.
Rosszul értelmezed.Az ágyú valóban 150km-re van a célponttól de a célpont az nem az ellenség mélysegében van hanem az arcvonalban.Itt ugye megint az a baj, hogy a hatótáv és a rombolóerő - tetsztik, vagy sem - jegyben jár.
Egy 15-20 kg-os homogén railgun lövedék hiába rendelkezik nagy kinetikai energiával, hiába üti át száz méterről az MRAP páncélját a teszteken, továbbmegyek, hiába képes ugyanerre 150km megtétele után, az űr határáról visszatérve, akkor is csak egy korlátozott hatásövezetű, szimpla páncéltörő gránát lesz.
Egy ilyen eszköznek milyen célpontjai vannak 150km-es mélységben?
Ez arányaiban olyan, mintha jó sok pénzért csinálnék egy igen körülményesen használható, 7.62-esnél amúgy nem nagyobb űrméretű mesterlövész puskát, aminek 20km a hatótávja.
Miért akarnék én egyesharcos, lövész célokat 20km-es mélységben, hegyek-völgyek-dombok-erdők mögül, erősen közvetett irányzással leküzdeni?
Egyszerűen az ilyen célokra nem ezen a távon nyitok tüzet.
És a tétel megfordítása is igaz, 150km-es mélységben már 100-200kg-os harci részekkel leküzdendő célok vannak.
Repesz, kazettás, termobarikus, vagy ezekkel azonos tömegű, betonromboló eszközök dolgoznak ilyen mélységben, nem pedig páncéltörő nyíllövedékek furkálnak különféle, öklömnyi lyukakat holmi járművek oldalába.
Aminek annyiban van kétes értelme, hogy lényegesen megnő a célbaérkezés ideje, közvetett az irányzás, annak minden merevségével és hibájával együtt.Rosszul értelmezed.Az ágyú valóban 150km-re van a célponttól de a célpont az nem az ellenség mélysegében van hanem az arcvonalban.
Nagyon egyszerűen a Buxai-hegysegbe telepíted a tüzérseget és onnan adsz tűztámogatást a Tisza vonalán húzódó arcvonalon éppen folyami átkelést végrehajtó saját erőknek.
Én csak a koncepciót magyaráztam el,nem engem kell meggyőzni ennek helyességéről vagy hibájáról.Aminek annyiban van kétes értelme, hogy lényegesen megnő a célbaérkezés ideje, közvetett az irányzás, annak minden merevségével és hibájával együtt.
"Apróvadra" nem a szomszéd megyéből adunk le lövést. Helységharcot nem 150km-ről próbálunk megvívni.
Mozgó célra nem két-három perces célbaérkezési idővel adnak le lövéseket.
Ha az arcvonal a Tiszánál nyomul előre, akkor a tüzérség az miért a Budai hegységben van fixen beásva? Annak le kell követnie a saját erőit.
Amire te gondolhatsz ilyen esetben, az a drónok távvezérlése, de az egy másik tészta.
De oké, legyen 150km-re hátrahúzva a tüzérség. Ha az rakétás tüzérség, akkor is ugyanezt érjük el, csak olcsóbban, de sokkal nagyobb varianciával.
Egy ATACMS, Iszkander, vagy netán egy HIMARS, vagy Szmercs kb ugyanannyi idő alatt repül le 70-150km távot, mint egy railgun lövedék.
Aminek annyiban van kétes értelme, hogy lényegesen megnő a célbaérkezés ideje, közvetett az irányzás, annak minden merevségével és hibájával együtt.
"Apróvadra" nem a szomszéd megyéből adunk le lövést. Helységharcot nem 150km-ről próbálunk megvívni.
Mozgó célra nem két-három perces célbaérkezési idővel adnak le lövéseket.
Ha az arcvonal a Tiszánál nyomul előre, akkor a tüzérség az miért a Budai hegységben van fixen beásva? Annak le kell követnie a saját erőit.
Amire te gondolhatsz ilyen esetben, az a drónok távvezérlése, de az egy másik tészta.
De oké, legyen 150km-re hátrahúzva a tüzérség. Ha az rakétás tüzérség, akkor is ugyanezt érjük el, csak olcsóbban, de sokkal nagyobb varianciával.
Egy ATACMS, Iszkander, vagy netán egy HIMARS, vagy Szmercs kb ugyanannyi idő alatt repül le 70-150km távot, mint egy railgun lövedék.
itt azért álljunk meg egy kapavágásra...
1) azok a dolgok amiket itt felhozol a 150km-es célleküzdés ellen, azok kb. 40km távon is igazak...akkor annak sincsen értelme?
egyébként meg gondold el a következőt: előretolt egység CAS-ra van szükség. kb 150 km-re..odaküldhetsz heliket, amiknek ez alsó hangon fél óra odaérni, ráadásul közben jól le is durranthatják őket....vagy...beküldesz egy sorozatot a 150km hatótávú lövegeddel
2) az RM vezetője világosan elmondta, hogy 70km felett csak pgm gránát működhet:
- GPS vezérlésű: stacioner célpont
- SAL: ha ott vannak a csapataid vagy előretolt megfigyelőid, akik meg tudják jelölni a célt...akár drónról is...ezzel már akár mozgó célt is ki tudsz lőni
- az OTO Melara pl. a Volcano-hoz ajánl IR fejes verziót...kifejezetten a tengerészeti (127mm-es) verzióhoz (nyilván a 155mm-re is rá lehet tenni)....na szerinted miért? talán azért, hogy amíg a csapatok nincsenek kint a parton/nem tudsz drónnal megjelölni , akkor is tudjanak mozgó célpontra lőni
Meg minek kell hiperdrága rakéta? Gyorsítófokozatos SDB és csá.Nem a helikopter a railgun érdemi alternatívája, hanem a különféle hatótávú harctéri ballisztikus rakéta.
Meg minek kell hiperdrága rakéta? Gyorsítófokozatos SDB és csá.
Fillérekért feltolja a bombát 8 km-re, ahonnan 80-ra elsiklik.
Lassú? Igen.
Olcsó. Az. Tömegesen használható.
Fillérekért.
Most.