Mert kötelező EU direktíva azért. Meg azért mert így a KÁT pénzt az állam a saját zsebébe teszi ha már így is úgy is ki kell fizetni.
Én csak azt nem értem miért nem sz@rjuk telibe az uniós direktívát!
Több tökösség kellene itthon.
Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
Mert kötelező EU direktíva azért. Meg azért mert így a KÁT pénzt az állam a saját zsebébe teszi ha már így is úgy is ki kell fizetni.
Én csak azt nem értem miért nem sz@rjuk telibe az uniós direktívát!
Több tökösség kellene itthon.
EU-s kényszer, párizsi szerződéssel indult 2015-16-ban, aztán az EU ezt is túlfűtötte magának, mert 2018-ban külön cikkelyt iktatott be, ami értelmében 2030-ra 32% megújulós arányt kell elérni.
nem értitek a lényeget konteo
a napelem parkokkal csökkentik a termőterületet. a sok szemét szerrel a talajt teszik tönkre. globális felmelegszik a világ ezért szárazság lessz mégha az évi csapadékmennyiség nem is változik drasztkusan.
majd lredukálják a co2 kibocsáljtást. ezzel a fitoplankton állomány kisebbre nől ez a tengeri élővilágot is leredukálja.
erre a sanyarú sorsra jutott emberiség kiutat keres. és természetesen talál mesterséges formába. ami rövid idő alatt olyan olcsó lessz... az ízfokozóknak hála mint az eredeti (ahol szintén az izfokozókat érezte az ember.) egyszerűen átszokik rá nem lessz igény a természetes élelmiszerre. egy idő után luxus cikké vállik késöbb megfosat majd. nem lessz állatok vágása növények irtása. cserébe teljes rabszolgaság pár ember kezébe akik gyártják eme csodát... micsodát... az ember 2 generáció múlva azt sem fogja tudni hogy térjen vissza a földmüveléshez állattartáshoz ha akar... mert elvész a tudás.
a napelem parkokkal csökkentik a termőterületet. a sok szemét szerrel a talajt teszik tönkre. globális felmelegszik a világ ezért szárazság lessz mégha az évi csapadékmennyiség nem is változik drasztkusan.
majd lredukálják a co2 kibocsáljtást. ezzel a fitoplankton állomány kisebbre nől ez a tengeri élővilágot is leredukálja.
erre a sanyarú sorsra jutott emberiség kiutat keres. és természetesen talál mesterséges formába. ami rövid idő alatt olyan olcsó lessz... az ízfokozóknak hála mint az eredeti (ahol szintén az izfokozókat érezte az ember.) egyszerűen átszokik rá nem lessz igény a természetes élelmiszerre. egy idő után luxus cikké vállik késöbb megfosat majd. nem lessz állatok vágása növények irtása. cserébe teljes rabszolgaság pár ember kezébe akik gyártják eme csodát... micsodát... az ember 2 generáció múlva azt sem fogja tudni hogy térjen vissza a földmüveléshez állattartáshoz ha akar... mert elvész a tudás.
Szerintem ahova megérte már oda tettek szélerőművet. Régebben sokat vonatoztam Debrecen és Bp között és valahol ut közben több hatalmas szélerőmű is volt, de ha fele alaklommal láttam őket frogni, sokat mondok. Ezzel szemben "köztudott", hogy már 20 m magasan olyan erős szél van, ami simán meghajt egy házi szélerőművet, ami elég egy családi háznak bőven, kaptam eme felvetésemre egy másik fórumon.
Erről részben szól egy scifi. A földre hullott sárkány, a cime ha jól emlékszem. Abban van, hogy a főszereplő sokkot kap, amikor kiderül, hogy az új barátnője valódi állatból készítette a bárányragut
A földre hullt sárkány I-II. · Peter F. Hamilton · Könyv
Árak és vélemények egy helyen! · Legolcsóbb ár: 2072 Ft · Gyermekként Lawrence Newtonnak az volt az egyetlen vágya, hogy csillaghajóra szálljon és felfedezze a galaxist. Ám a huszonnegyedik századi Amethi telepesvilágán rossz helyen és időben született, hisz az emberi űrrepülés korszaka a...
Az kemény, hogy a háztartások éves fogyasztása alig változott az elmúlt 30 évben!
Ezt nem gondoltam volna.
várjál ehhez hozzájön még valami ami már nem is annyira scifi... jönnek az önvezető autók. amik elsőnek a jogsit majd később a magántulajdonú nagyteljesítményú közlekedési eszközöket veszi ki az átlag ember kezéből.Erről részben szól egy scifi. A földre hullott sárkány, a cime ha jól emlékszem. Abban van, hogy a főszereplő sokkot kap, amikor kiderül, hogy az új barátnője valódi állatból készítette a bárányragut
A földre hullt sárkány I-II. · Peter F. Hamilton · Könyv
Árak és vélemények egy helyen! · Legolcsóbb ár: 2072 Ft · Gyermekként Lawrence Newtonnak az volt az egyetlen vágya, hogy csillaghajóra szálljon és felfedezze a galaxist. Ám a huszonnegyedik századi Amethi telepesvilágán rossz helyen és időben született, hisz az emberi űrrepülés korszaka a...moly.hu
ezzel a szabad mozgásrol is lemond ha csak nem bringázik vagy gyalogol. de lássuk be melyik a hatékonyabb...
ezt a közlekedési rendszert természetesen cégek fogják uralni. szintén mint az élelmiszer művi előállítást... és elég monopolba toljnák...
Tessék, lehet bogarászni a táblázatokat, diagramokat 1990-től
http://kkft.bme.hu/attachments/article/33/3.Magyarország energiatermelése és felhaználása.pdf
http://kkft.bme.hu/attachments/article/33/3.Magyarország energiatermelése és felhaználása.pdf
1. A fűtőelem az erőmű költségeinek 17,5%-a (22,8 milliárd Ft a 130,2 milliárd Ft összköltségből. De a visszaterhelés 100%-ban eredmény kiesését jelent két ok miatt is. Az egyik, hogy a fűtőelemeket akkor is az előírt ciklusban cserélik, ha időközben némileg alacsonyabb volt a kapacitás kihasználtság, tehát a visszaterheléskor már csak ezért sincs valós üzemanyag költség megtakarítás. A másik pedig hogy a visszaterhelés módja az, hogy a turbinát lekapcsolják a generátorról és az erőmű forgó tartalék fut tovább, változatlan reaktor teljesítményen. A atomerőmű rosszul szabályozható jószág. A napáram termelés pedig elég változékony. Ha a reaktor teljesítményt csökkentenék, akkor nem tudnák gyorsan visszaépíteni, amikor szükséges. Ráadásul a tartós részteljesítményen való üzemeltetéskor a reaktorméreg Xenon-135 felhalmozódik és annak csúnyán nagy a hatáskeresztmetszete. Ehhez jön hozzá a hűtőközeg hőtehetetlensége és a turbina mechanikai tehetetlensége.
2. Benne van a költségekben az erőmű amortizációja is. 2020-ban Paks értékcsökkenési leírása 7,1 milliárd Ft volt. A KNPA befizetés pedig 25,5 milliárd Ft. És ezen költségek, valamint a 10,9 milliárd Ft-os társassági adó, valamint 4,7 milliárd Ft-os helyi adók után maradt meg 16,6 milliárd Ft nyereség. Amúgy a KNPA befizetés messze eltúlzott. Az Alap 1998. évi létrejöttétől az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. összes befizetése 2020-ig 462,3 milliárd Ft volt. Az erőmű tárgyi eszközeinek és immateriális jószágainak együttes bruttó értéke 464,1 milliárd Ft, amortizált, nettó értéke pedig 117,9 milliárd Ft.
Valójában az önköltség KNPA befizetés 50%-át figyelembe véve, amortizáció és társasági adó nélkül a 100 milliárd Ft-ot sem éri el, 6,3 Ft/kWh.
Nem tudom hogy ezt hol olvastad, de ha így lenne akkor is ez csak egy az EU-s bürokraták elmeháborodott megnyilvánulásainak sorában. Illetve attól függ, hogy mit értünk menetrend szerint szabályozhatóságon. Ha azt, hogy a reaktor menetrend szerint 100%-on végig termeli a kampányt, majd a kampány végén menetrend szerint leáll fűtőanyag cserére és karbantartásra, és indul újra a ciklus, akkor igaz. De feltételezem, te nem erre gondoltál.
Az a helyzet, hogy a tengók reaktoraiban magas dúsítású fűtőanyagot használnak. Azt sokkal könnyebb rángatni, mint egy alacsony dúsítású, kereskedelmi áramtermelő erőművet. Ezen kívül a tengók reaktorait eleve a csendes haladási sebességen szükséges teljesítményhez tervezik. Náluk a 100% a kivételes üzemállapot. És egy tengó reaktorát sem lehet csak úgy egyik pillanatról a másikra leállítani és újra indítani. Pedig nagyságrenddel kisebb szerkezetkről van szó, nagyságrenddel kisebb hő- és mechanikai tehetetlenséggel, ráadásul sokszoros teljesítmény sűrűséggel.
A turbinának és a generátornak rosszabb az állandó felpörgetés és leállítás, mint a folyamatos 100%-os teljesítmény. A primer kör elemeinek a váltakozó nyomás és hőmérséklet rosszabb, mint az állandó üzemi hőfok és nyomás. Hasonlóan, mint a repülőgép hajtóműveknél, amelyek élettartama szintén ciklusszám függő. Vagy hasonlóan egy autó motorjához, aminek a sok rövid út, hideg motorral a halála. Ezen kívül a reaktorban az egyenetlen neutron fluxus egyenetlen anyagminőséghez vezethet hosszabb távon. A forgótartalékos módszer pedig a hűtő kondenzátornak ad egy üzemihez képest 1,5-szeres terhelést.
Azt nem veszed figyelembe, hogy a részterhelés nem egyenletesen az egész magot érinti. Ha betolod a szabályozó rudat egy adott mélységig, akkor a fűtőanyag rúd egy része változatlanul kiég, egy másik részén lassul a kiégés. Azt a részt, amin a kiégés lelassult, nem tudod hosszabb ideig használni, mert a fűtőanyag rúd többi része már túlzottan kiégett lesz ahhoz, hogy a rektor rendben működjön. Ha teljesen betolod a szabályozó rudak egy részét, akkor pedig borul a fűtőanyag mátrix kiégetési rendje és a kampány végére kapsz kicsit jobban, és kicsit kevésbé kiégett rudakat, amikből nem lehet ismét összerakni néhány friss rúddal együtt az optimális mátrixot.
A részterhelés nem jelent üzemanyag megtakarítást. Üzemanyagot csak teljes leállítással lehetne megtakarítani, mert akkor a teljes üzemanyag rúdhossz kiégése fel van függesztve a teljes reaktor magban, egyenletesen. A kampány hossza tehát adott. Ezen a részterhelés nem változtat.
T
Törölt tag
Guest
Mond, hogy nem a közgázon végeztél!A diplomamunkám szólt a PAKS II beruházásról, de majd az angol nyelvű wikipedia meggyőz arról, hogy nincs igazam.....
Rengeteg butaságot írtál. PAKS I tudtommal már a 2000's évek elején megtérült, azóta pozitív befizetője az államkasszának.
GY.F-ék idején kellet a pénz a balfaszságuk miatt az államnak, ezért PAKS I-nél is a bevétel volt a fontos. Volt olyan év amikor az MVM közel 200 milliárd forintott fizetett be az államkasszába osztalékként!
De most is elképesztő számokat produkál úgy, hogy politikai okokból mesterségesen tartják alacsonyan az atomáram árát:
Sikeres évet zárt az MVM Csoport - MVM
Az MVM Csoport több mint 1810 milliárd forint árbevételt és több mint 54 milliárd forint adózott eredményt ért el 2019-ben, csoportszintű EBITDA mutatója pedig 132 milliárd forintra növekedett. A vállalatcsoport 2019-ben mintegy 270 milliárd forinttal járult hozzá a hazai költségvetéshez. …mvm.hu
A wiki-t azért tettem be, hogy az ilyen @molnibalage szerű közgazdasági zsenik is alap szinten átlássák, hogy az atomenergia költségei nem állnak meg ott, hogy load factor, meg fűtőanyag...
Nálad viszont a "piaci alapú" kifejezést is megérné tisztázni. Egy piaci alapú áramtermelésnél lehetne olyan, hogy:
Ehhez képest a 2019 dec. 31-én 315,13Mrd Forint volt az KNPA teljes "betétállománya". Ez 21 év betétgyűjtése, amihez az állam nagy kegyesen évente kamatszerűen fizet be, de ez persze nem valós államkötvényi hozam, hanem csak előző éves alapkamat.
Idéznék az RHK honlapjáról:
Tehát nem csak a Paksi Atomerőmű pakol bele pénzt, hanem a Központi Költségvetés is.
De milyen pénzügyi alap az, ahol nem alapként valós kötvényekben tartják a pénzt, hanem az állam fizet az alapkamat mennyiségével megegyező összeget az alapba. Mennyi volt tavaly az alapkamat? Mennyi idén az infláció? Jó reggelt kívánok!
"Hisztizünk" itt a KÁT miatt, amikor folyamatos - csak nem szem előtt lévő - dotációt kap az atomáram is. Addig, amíg az állam egyik zsebőből kedve szerint teszi át a pénzt a másikba, az éppen aktuális könyvelési célok mentén, addig ne beszéljünk már piaci alapú működésről!
A cél 1650,4Mrd Forint (2015-ös alapon diszkontálás nélkül!). És ebben még nincs benne a hosszútávú kimerült fűtőanyag tároló!
Akarsz tippelni, hogy honnan fogják ezt kipótolni?
Az egyes blokk '32-ben fog leállni. Majd 2 évente a maradék. Azaz az első blokk leállásáig 11 év van. Jelzem, hogy jelenleg kevesebb, mint 400Mrd Forint van az alapban. Ez 23 év alatt jött össze. Ugye nem szeretnénk belemenni a matekba!?!
Csak egy apró demagóg számítás: Ez azt jelenti, hogy 16 év alatt (nagyvonalúan az utolsó blokk leállásáig számoltam) ez minden magyar állampolgárnak (9,6M-val számoltam) 8138Ft-os kiadást jelent évente. Nem előfizetőként, hanem a csecsemőtől a 140 évesig. És ezt tessék 2015-ös alapon kezelni!
Paks pontosan annyira piaci alapú, mint amennyire a KÁT rendszer az. Nagyjából semennyire. Ezzel nincs semmi baj.
Magyarország nincs felkészülve arra, hogy tisztán piaci alapú energiatermelése legyen. Ahogy nincsen itthon tisztán piaci alapú egészségügy sem, vagy nyugdíjrendszer.
Persze vannak olyan verekedős paprikajancsik
, akik azt hiszik, hogy majd ők jobban tudják.
T
Törölt tag
Guest
Arról nem is beszélve, hogy egyik esetben sem terheli semmilyen költség sem az államot. Nem az állam a föld tulaja, sem a PV paneleké.
Ezzel szemben PAKS 1-2 leszerelését és a fűtőanyagok végleges tárolását az Államnak kell megoldania, és mivel nem építették bele az áram árába ennek költségét, így az teljes egészben a költségvetésből finanszírozódik.
M
molnibalage
Guest
A műanyagban is ott a termékdíj...
... a műanyag meg ott az óceánban és mindenhol...
Hát, ha az mind megépül, akkor fincsi blakout és negatív áramár lesz. Ezt kiszabályozni nem lehet értelmesen.
T
Törölt tag
Guest
Ez ugye most nem komoly, hogy te most egy pénzügyi/könyvi amortizációval akarod megmagyarázni a KNPA alacsony befizetéseit!
Ez ugye most nem komoly, hogy te most egy pénzügyi/könyvi amortizációval akarod megmagyarázni a KNPA alacsony befizetéseit!
Van egy EU-s szabály, hogy 1 kWh áram árából hány eurocentet kell félre rakni kötelezően. Ezt PAKS I teljesíti. Innentől kezdve komolyan nem értem mi a hiszti tárgya.... Van 400 milliárd az alapban. Az már most mindenre is elég!
Mire kellene nekik 1650 milliárd forint? Mire költnéének enniyit?
Ezt magyarázza már el nekem valaki!
Hát ha csak annyi műanyag lenne a világ szemetében amennyi az újrahasznosított napelemekből keletkezik akkor szvsz mindenki boldog lenne !
Miért gondolod / gondoljátok , hogy mindent tudtok és mindenről érdemi információtok van ? Miért nézitek le azokat a szakembereket akik -akár az MVM-nél- akár másutt a jövő villamos stratégiáját faragják ?
Azt ugye te se képzeled , hogy megtudod mondani mennyi pénz kellesz 5-10-20 év múlva amikor Paks I.-t bezárják a bezárási , elbontási , rekultivációs etc munkákra ? És akkor még részemről kérdés mit és milyen mértékben bontanak el és rekultiválnak . Illetve mi marad és annak költségei mennyire rúgnak .
Mit kell ott lebontani?
PAKS II is oda épül, a kiszolgáló épületek egy része marad. Turbinát, generátort, a második kör elemeit simán újrahasznosítják.
Az első (primer) kör elemei meg ott maradnak ahol vannak.
Mit akartok ott rekultiválni? Nincs mit csinálni!
Majd 50 évvel a leállítás után a primerkört is beolvasztják azt csókolom. Addig üzemel mellete PAKS II, szóval senkit sem zavar, hogy ott áll PAKS I a primerkörrel.
Áruld el nekem, hogy ezek alapján, szerinted mihez kellenek itt 100 milliárdok? Vagy 1000 milliárdok?
M
molnibalage
Guest
Kevés. A vízkezelő üzemtől kezdve minden új lesz.
Dehogy fogják, zsír új lesz minden.
De, csak nem 2035 táján, hanem sokkal később.
Ez pontosan így van.
Egészen elképesztőnek találom, hogy egy sokszoros védelmi réteg mögött levő, aktív hűtést nem igénylő, nem vízoldható fűtőelemből mekkora problémát csinálnak egyesek.
Fene jó kérdés az alapján, hogy Bátaapáti mennyiből kijött.
Ezt a részt nagyon félre értetted.
Nálam az újra hasznosítás a szétvágás-beolvasztás.
Kiszolgáló épület pl. egy iroda is meg egy pihentető medence is....