Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 909
58 208
113
És akkor képzelt el , hogy ez a hülye MVM épít a következő években vagy 3 GW PV-t ! DE MIÉRT ?

Mert kötelező EU direktíva azért. Meg azért mert így a KÁT pénzt az állam a saját zsebébe teszi ha már így is úgy is ki kell fizetni.
Én csak azt nem értem miért nem sz@rjuk telibe az uniós direktívát!
Több tökösség kellene itthon.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
21 893
35 384
113
nem értitek a lényeget konteo
a napelem parkokkal csökkentik a termőterületet. a sok szemét szerrel a talajt teszik tönkre. globális felmelegszik a világ ezért szárazság lessz mégha az évi csapadékmennyiség nem is változik drasztkusan.
majd lredukálják a co2 kibocsáljtást. ezzel a fitoplankton állomány kisebbre nől ez a tengeri élővilágot is leredukálja.

erre a sanyarú sorsra jutott emberiség kiutat keres. és természetesen talál mesterséges formába. ami rövid idő alatt olyan olcsó lessz... az ízfokozóknak hála mint az eredeti (ahol szintén az izfokozókat érezte az ember.) egyszerűen átszokik rá nem lessz igény a természetes élelmiszerre. egy idő után luxus cikké vállik késöbb megfosat majd. nem lessz állatok vágása növények irtása. cserébe teljes rabszolgaság pár ember kezébe akik gyártják eme csodát... micsodát... az ember 2 generáció múlva azt sem fogja tudni hogy térjen vissza a földmüveléshez állattartáshoz ha akar... mert elvész a tudás.
 

12delta

Well-Known Member
2014. december 6.
1 018
1 639
113
A napelemeket ha csak szét bontják alukeret és "üveg " összetevőkre akkor gyakorlatilag 100%-ban újra hasznosítható ! A termék díjat ez után már hosszú évek óta fizetik a gyártók ! Ha az üveget csak ledarálják és belekeverik a betonba , aszfaltba , útalapba már újra hasznosult és nem szennyez ! Az erőmű többi része meg fém szintén újrahasznosítható . Ipari darálókkal már a helyszínen minden alkotó eleme aprítható és szállítható akár már a következő hónapban lehet újból szántani ! Ezt mással nem teszed meg .

A szélerőmű az más a durva mellényúlás szerintem !

De még mindig nem az atomerőmű ellen vagyok ! Csak láss szemellenző nélkül is !
Szerintem ahova megérte már oda tettek szélerőművet. Régebben sokat vonatoztam Debrecen és Bp között és valahol ut közben több hatalmas szélerőmű is volt, de ha fele alaklommal láttam őket frogni, sokat mondok. Ezzel szemben "köztudott", hogy már 20 m magasan olyan erős szél van, ami simán meghajt egy házi szélerőművet, ami elég egy családi háznak bőven, kaptam eme felvetésemre egy másik fórumon.
 
  • Tetszik
Reactions: bel

12delta

Well-Known Member
2014. december 6.
1 018
1 639
113
nem értitek a lényeget konteo
a napelem parkokkal csökkentik a termőterületet. a sok szemét szerrel a talajt teszik tönkre. globális felmelegszik a világ ezért szárazság lessz mégha az évi csapadékmennyiség nem is változik drasztkusan.
majd lredukálják a co2 kibocsáljtást. ezzel a fitoplankton állomány kisebbre nől ez a tengeri élővilágot is leredukálja.

erre a sanyarú sorsra jutott emberiség kiutat keres. és természetesen talál mesterséges formába. ami rövid idő alatt olyan olcsó lessz az ízfokozóknak hála mint az eredeti (ahol szintén az izfokozókat érezte az ember.) egyszerűen átszokik rá nem lessz igény a természetes élelmiszerre. egy idő után luxus cikké vállik késöbb megfosat majd. nem lessz állatok vágása növények irtása. cserébe teljes rabszolgaság pár ember kezébe akik gyártják eme csodát... micsodát... az ember 2 generáció múlva azt sem fogja tudni hogy térjen vissza a földmüveléshez állattartáshoz ha akar... mert elvész a tudás.
Erről részben szól egy scifi. A földre hullott sárkány, a cime ha jól emlékszem. Abban van, hogy a főszereplő sokkot kap, amikor kiderül, hogy az új barátnője valódi állatból készítette a bárányragut :D

 
  • Tetszik
Reactions: Szittya

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
21 893
35 384
113
Erről részben szól egy scifi. A földre hullott sárkány, a cime ha jól emlékszem. Abban van, hogy a főszereplő sokkot kap, amikor kiderül, hogy az új barátnője valódi állatból készítette a bárányragut :D

várjál ehhez hozzájön még valami ami már nem is annyira scifi... jönnek az önvezető autók. amik elsőnek a jogsit majd később a magántulajdonú nagyteljesítményú közlekedési eszközöket veszi ki az átlag ember kezéből.
ezzel a szabad mozgásrol is lemond ha csak nem bringázik vagy gyalogol. de lássuk be melyik a hatékonyabb...

ezt a közlekedési rendszert természetesen cégek fogják uralni. szintén mint az élelmiszer művi előállítást... és elég monopolba toljnák...
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and gergo55

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 931
13 269
113
Azért ebben a szövegben elég sok csúsztatás is van.
1, Attól hogy Paks visszaterhel, nem éri (akkora) veszteség, hiszen visszaterheléskor a fel nem használt magenergia benne marad az urán rudakban, az később még ugyanúgy eladható.
2, A KÁT önmagában vicc a piacgazdaságban ezzel egyetértünk, másrészt azért a Paks által megtermelt villamosenergia árát (11Ft-ot) úgy illene kiszámítani, hogy az erőmű amortizációját is beleszámítják, nem csak az elbontását. Vagyis mire az erőmű elöregszik, addig kitermeli az utódjának a bekerülési költségét.
Persze ezt a költséget ugyanúgy a napelemeseknél is hozzá kellene adni, de azok még a kötvényhozamról sem hallottak (ami fölött kellene teljesíteni).

1. A fűtőelem az erőmű költségeinek 17,5%-a (22,8 milliárd Ft a 130,2 milliárd Ft összköltségből. De a visszaterhelés 100%-ban eredmény kiesését jelent két ok miatt is. Az egyik, hogy a fűtőelemeket akkor is az előírt ciklusban cserélik, ha időközben némileg alacsonyabb volt a kapacitás kihasználtság, tehát a visszaterheléskor már csak ezért sincs valós üzemanyag költség megtakarítás. A másik pedig hogy a visszaterhelés módja az, hogy a turbinát lekapcsolják a generátorról és az erőmű forgó tartalék fut tovább, változatlan reaktor teljesítményen. A atomerőmű rosszul szabályozható jószág. A napáram termelés pedig elég változékony. Ha a reaktor teljesítményt csökkentenék, akkor nem tudnák gyorsan visszaépíteni, amikor szükséges. Ráadásul a tartós részteljesítményen való üzemeltetéskor a reaktorméreg Xenon-135 felhalmozódik és annak csúnyán nagy a hatáskeresztmetszete. Ehhez jön hozzá a hűtőközeg hőtehetetlensége és a turbina mechanikai tehetetlensége.

2. Benne van a költségekben az erőmű amortizációja is. 2020-ban Paks értékcsökkenési leírása 7,1 milliárd Ft volt. A KNPA befizetés pedig 25,5 milliárd Ft. És ezen költségek, valamint a 10,9 milliárd Ft-os társassági adó, valamint 4,7 milliárd Ft-os helyi adók után maradt meg 16,6 milliárd Ft nyereség. Amúgy a KNPA befizetés messze eltúlzott. Az Alap 1998. évi létrejöttétől az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. összes befizetése 2020-ig 462,3 milliárd Ft volt. Az erőmű tárgyi eszközeinek és immateriális jószágainak együttes bruttó értéke 464,1 milliárd Ft, amortizált, nettó értéke pedig 117,9 milliárd Ft.
Valójában az önköltség KNPA befizetés 50%-át figyelembe véve, amortizáció és társasági adó nélkül a 100 milliárd Ft-ot sem éri el, 6,3 Ft/kWh.

Tervezett/menetrendszerű leálláskor illene hőteljesítményt csökkenteni. Fogalmam sincs, hogy Pakson hogyan van megoldva, de a gőz bypass-t erre használni nagyon gáz.
Régebben olvastam valahol, hogy az EU összes (új) atomerőművének menetrend szerint szabályozhatónak kell lennie.
Ez azért nem akkora mérnöki kunszt, elég csak a nuki tengókra gondolni.

Nem tudom hogy ezt hol olvastad, de ha így lenne akkor is ez csak egy az EU-s bürokraták elmeháborodott megnyilvánulásainak sorában. Illetve attól függ, hogy mit értünk menetrend szerint szabályozhatóságon. Ha azt, hogy a reaktor menetrend szerint 100%-on végig termeli a kampányt, majd a kampány végén menetrend szerint leáll fűtőanyag cserére és karbantartásra, és indul újra a ciklus, akkor igaz. De feltételezem, te nem erre gondoltál.

Az a helyzet, hogy a tengók reaktoraiban magas dúsítású fűtőanyagot használnak. Azt sokkal könnyebb rángatni, mint egy alacsony dúsítású, kereskedelmi áramtermelő erőművet. Ezen kívül a tengók reaktorait eleve a csendes haladási sebességen szükséges teljesítményhez tervezik. Náluk a 100% a kivételes üzemállapot. És egy tengó reaktorát sem lehet csak úgy egyik pillanatról a másikra leállítani és újra indítani. Pedig nagyságrenddel kisebb szerkezetkről van szó, nagyságrenddel kisebb hő- és mechanikai tehetetlenséggel, ráadásul sokszoros teljesítmény sűrűséggel.

Nem teljesen értem, hogyha csökkented a teljesítményt, akkor miért lenne rövidebb az élettartam?
Pont hogy növeli a reaktor élettartalmát ha nem teljes teljesítménnyel dolgozik.
Nuki tengóknál a rendszer élettartalmát nem gyorsítás/lassítási ciklusra (pedig az van bőven), hanem (EFPH - Equivalent Full Power Hours)-ra adják meg.

A turbinának és a generátornak rosszabb az állandó felpörgetés és leállítás, mint a folyamatos 100%-os teljesítmény. A primer kör elemeinek a váltakozó nyomás és hőmérséklet rosszabb, mint az állandó üzemi hőfok és nyomás. Hasonlóan, mint a repülőgép hajtóműveknél, amelyek élettartama szintén ciklusszám függő. Vagy hasonlóan egy autó motorjához, aminek a sok rövid út, hideg motorral a halála. Ezen kívül a reaktorban az egyenetlen neutron fluxus egyenetlen anyagminőséghez vezethet hosszabb távon. A forgótartalékos módszer pedig a hűtő kondenzátornak ad egy üzemihez képest 1,5-szeres terhelést.

Ha leterheled az erőművet, vagyis szabályozórudakkal mondjuk 100%-ról 60%-ra visszaveszed a nukleáris reakciók számát, azzal nem változik meg a kazetták kiégési rendje, egyedül a kampány hossza nő, ami alatt a megvett kazetta elveszíti az értékét.



Hol itt a gond? Hosszabb lesz a kampány, ritkábban kell üzemanyagot venni.

Azt nem veszed figyelembe, hogy a részterhelés nem egyenletesen az egész magot érinti. Ha betolod a szabályozó rudat egy adott mélységig, akkor a fűtőanyag rúd egy része változatlanul kiég, egy másik részén lassul a kiégés. Azt a részt, amin a kiégés lelassult, nem tudod hosszabb ideig használni, mert a fűtőanyag rúd többi része már túlzottan kiégett lesz ahhoz, hogy a rektor rendben működjön. Ha teljesen betolod a szabályozó rudak egy részét, akkor pedig borul a fűtőanyag mátrix kiégetési rendje és a kampány végére kapsz kicsit jobban, és kicsit kevésbé kiégett rudakat, amikből nem lehet ismét összerakni néhány friss rúddal együtt az optimális mátrixot.
A részterhelés nem jelent üzemanyag megtakarítást. Üzemanyagot csak teljes leállítással lehetne megtakarítani, mert akkor a teljes üzemanyag rúdhossz kiégése fel van függesztve a teljes reaktor magban, egyenletesen. A kampány hossza tehát adott. Ezen a részterhelés nem változtat.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 832
47 149
113
A diplomamunkám szólt a PAKS II beruházásról, de majd az angol nyelvű wikipedia meggyőz arról, hogy nincs igazam..... :D
Rengeteg butaságot írtál. PAKS I tudtommal már a 2000's évek elején megtérült, azóta pozitív befizetője az államkasszának.
GY.F-ék idején kellet a pénz a balfaszságuk miatt az államnak, ezért PAKS I-nél is a bevétel volt a fontos. Volt olyan év amikor az MVM közel 200 milliárd forintott fizetett be az államkasszába osztalékként!
De most is elképesztő számokat produkál úgy, hogy politikai okokból mesterségesen tartják alacsonyan az atomáram árát:
Mond, hogy nem a közgázon végeztél!
A wiki-t azért tettem be, hogy az ilyen @molnibalage szerű közgazdasági zsenik is alap szinten átlássák, hogy az atomenergia költségei nem állnak meg ott, hogy load factor, meg fűtőanyag...

Nálad viszont a "piaci alapú" kifejezést is megérné tisztázni. Egy piaci alapú áramtermelésnél lehetne olyan, hogy:
GY.F-ék idején kellet a pénz a balfaszságuk miatt az államnak, ezért PAKS I-nél is a bevétel volt a fontos.

Volt olyan év amikor az MVM közel 200 milliárd forintott fizetett be az államkasszába osztalékként!
Ehhez képest a 2019 dec. 31-én 315,13Mrd Forint volt az KNPA teljes "betétállománya". Ez 21 év betétgyűjtése, amihez az állam nagy kegyesen évente kamatszerűen fizet be, de ez persze nem valós államkötvényi hozam, hanem csak előző éves alapkamat.
Idéznék az RHK honlapjáról:
A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap javára történő befizetés forrását a központi költségvetés biztosítja a működtető intézmény éves költségvetésében. Az atomenergia más alkalmazói a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos, az atomtörvény 1. melléklete alapján meghatározott befizetési kötelezettségüket a hulladéknak a tárolóba történő beszállításakor teljesítik.
Tehát nem csak a Paksi Atomerőmű pakol bele pénzt, hanem a Központi Költségvetés is.
De milyen pénzügyi alap az, ahol nem alapként valós kötvényekben tartják a pénzt, hanem az állam fizet az alapkamat mennyiségével megegyező összeget az alapba. Mennyi volt tavaly az alapkamat? Mennyi idén az infláció? Jó reggelt kívánok!
"Hisztizünk" itt a KÁT miatt, amikor folyamatos - csak nem szem előtt lévő - dotációt kap az atomáram is. Addig, amíg az állam egyik zsebőből kedve szerint teszi át a pénzt a másikba, az éppen aktuális könyvelési célok mentén, addig ne beszéljünk már piaci alapú működésről!
A cél 1650,4Mrd Forint (2015-ös alapon diszkontálás nélkül!). És ebben még nincs benne a hosszútávú kimerült fűtőanyag tároló!
Akarsz tippelni, hogy honnan fogják ezt kipótolni? :cool:
Az egyes blokk '32-ben fog leállni. Majd 2 évente a maradék. Azaz az első blokk leállásáig 11 év van. Jelzem, hogy jelenleg kevesebb, mint 400Mrd Forint van az alapban. Ez 23 év alatt jött össze. Ugye nem szeretnénk belemenni a matekba!?!o_O
Csak egy apró demagóg számítás: Ez azt jelenti, hogy 16 év alatt (nagyvonalúan az utolsó blokk leállásáig számoltam) ez minden magyar állampolgárnak (9,6M-val számoltam) 8138Ft-os kiadást jelent évente. Nem előfizetőként, hanem a csecsemőtől a 140 évesig. És ezt tessék 2015-ös alapon kezelni!

Paks pontosan annyira piaci alapú, mint amennyire a KÁT rendszer az. Nagyjából semennyire. Ezzel nincs semmi baj.
Magyarország nincs felkészülve arra, hogy tisztán piaci alapú energiatermelése legyen. Ahogy nincsen itthon tisztán piaci alapú egészségügy sem, vagy nyugdíjrendszer.

Persze vannak olyan verekedős paprikajancsik :D , akik azt hiszik, hogy majd ők jobban tudják.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 832
47 149
113
A napelemeket ha csak szét bontják alukeret és "üveg " összetevőkre akkor gyakorlatilag 100%-ban újra hasznosítható ! A termék díjat ez után már hosszú évek óta fizetik a gyártók ! Ha az üveget csak ledarálják és belekeverik a betonba , aszfaltba , útalapba már újra hasznosult és nem szennyez ! Az erőmű többi része meg fém szintén újrahasznosítható . Ipari darálókkal már a helyszínen minden alkotó eleme aprítható és szállítható akár már a következő hónapban lehet újból szántani ! Ezt mással nem teszed meg .

A szélerőmű az más a durva mellényúlás szerintem !

De még mindig nem az atomerőmű ellen vagyok ! Csak láss szemellenző nélkül is !
Arról nem is beszélve, hogy egyik esetben sem terheli semmilyen költség sem az államot. Nem az állam a föld tulaja, sem a PV paneleké.
Ezzel szemben PAKS 1-2 leszerelését és a fűtőanyagok végleges tárolását az Államnak kell megoldania, és mivel nem építették bele az áram árába ennek költségét, így az teljes egészben a költségvetésből finanszírozódik.
 
  • Tetszik
Reactions: ogretankHU
M

molnibalage

Guest
A napelemeket ha csak szét bontják alukeret és "üveg " összetevőkre akkor gyakorlatilag 100%-ban újra hasznosítható ! A termék díjat ez után már hosszú évek óta fizetik a gyártók ! Ha az üveget csak ledarálják és belekeverik a betonba , aszfaltba , útalapba már újra hasznosult és nem szennyez ! Az erőmű többi része meg fém szintén újrahasznosítható . Ipari darálókkal már a helyszínen minden alkotó eleme aprítható és szállítható akár már a következő hónapban lehet újból szántani ! Ezt mással nem teszed meg .

A szélerőmű az más a durva mellényúlás szerintem !

De még mindig nem az atomerőmű ellen vagyok ! Csak láss szemellenző nélkül is !
A műanyagban is ott a termékdíj...
... a műanyag meg ott az óceánban és mindenhol...

És akkor képzelt el , hogy ez a hülye MVM épít a következő években vagy 3 GW PV-t ! DE MIÉRT ?
Hát, ha az mind megépül, akkor fincsi blakout és negatív áramár lesz. Ezt kiszabályozni nem lehet értelmesen.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 832
47 149
113
2. Benne van a költségekben az erőmű amortizációja is. 2020-ban Paks értékcsökkenési leírása 7,1 milliárd Ft volt. A KNPA befizetés pedig 25,5 milliárd Ft. És ezen költségek, valamint a 10,9 milliárd Ft-os társassági adó, valamint 4,7 milliárd Ft-os helyi adók után maradt meg 16,6 milliárd Ft nyereség. Amúgy a KNPA befizetés messze eltúlzott. Az Alap 1998. évi létrejöttétől az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. összes befizetése 2020-ig 462,3 milliárd Ft volt. Az erőmű tárgyi eszközeinek és immateriális jószágainak együttes bruttó értéke 464,1 milliárd Ft, amortizált, nettó értéke pedig 117,9 milliárd Ft.
Valójában az önköltség KNPA befizetés 50%-át figyelembe véve, amortizáció és társasági adó nélkül a 100 milliárd Ft-ot sem éri el, 6,3 Ft/kWh.
Ez ugye most nem komoly, hogy te most egy pénzügyi/könyvi amortizációval akarod megmagyarázni a KNPA alacsony befizetéseit! :eek:
 
  • Tetszik
Reactions: ogretankHU

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 909
58 208
113
Ez ugye most nem komoly, hogy te most egy pénzügyi/könyvi amortizációval akarod megmagyarázni a KNPA alacsony befizetéseit! :eek:

Van egy EU-s szabály, hogy 1 kWh áram árából hány eurocentet kell félre rakni kötelezően. Ezt PAKS I teljesíti. Innentől kezdve komolyan nem értem mi a hiszti tárgya.... Van 400 milliárd az alapban. Az már most mindenre is elég!
Mire kellene nekik 1650 milliárd forint? Mire költnéének enniyit?
Ezt magyarázza már el nekem valaki!
 

ogretankHU

Well-Known Member
2019. december 21.
7 540
25 770
113
A műanyagban is ott a termékdíj...
... a műanyag meg ott az óceánban és mindenhol...
Hát ha csak annyi műanyag lenne a világ szemetében amennyi az újrahasznosított napelemekből keletkezik akkor szvsz mindenki boldog lenne !
Hát, ha az mind megépül, akkor fincsi blakout és negatív áramár lesz. Ezt kiszabályozni nem lehet értelmesen.
Miért gondolod / gondoljátok , hogy mindent tudtok és mindenről érdemi információtok van ? Miért nézitek le azokat a szakembereket akik -akár az MVM-nél- akár másutt a jövő villamos stratégiáját faragják ?
 

ogretankHU

Well-Known Member
2019. december 21.
7 540
25 770
113
Van 400 milliárd az alapban. Az már most mindenre is elég!
Azt ugye te se képzeled , hogy megtudod mondani mennyi pénz kellesz 5-10-20 év múlva amikor Paks I.-t bezárják a bezárási , elbontási , rekultivációs etc munkákra ? És akkor még részemről kérdés mit és milyen mértékben bontanak el és rekultiválnak . Illetve mi marad és annak költségei mennyire rúgnak .
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 909
58 208
113
Azt ugye te se képzeled , hogy megtudod mondani mennyi pénz kellesz 5-10-20 év múlva amikor Paks I.-t bezárják a bezárási , elbontási , rekultivációs etc munkákra ? És akkor még részemről kérdés mit és milyen mértékben bontanak el és rekultiválnak . Illetve mi marad és annak költségei mennyire rúgnak .

Mit kell ott lebontani?
PAKS II is oda épül, a kiszolgáló épületek egy része marad. Turbinát, generátort, a második kör elemeit simán újrahasznosítják.
Az első (primer) kör elemei meg ott maradnak ahol vannak.
Mit akartok ott rekultiválni? Nincs mit csinálni!
Majd 50 évvel a leállítás után a primerkört is beolvasztják azt csókolom. Addig üzemel mellete PAKS II, szóval senkit sem zavar, hogy ott áll PAKS I a primerkörrel.
Áruld el nekem, hogy ezek alapján, szerinted mihez kellenek itt 100 milliárdok? Vagy 1000 milliárdok?
 
M

molnibalage

Guest
PAKS II is oda épül, a kiszolgáló épületek egy része marad.
Kevés. A vízkezelő üzemtől kezdve minden új lesz.
Turbinát, generátort, a második kör elemeit simán újrahasznosítják.
Dehogy fogják, zsír új lesz minden.
Mit akartok ott rekultiválni? Nincs mit csinálni!
De, csak nem 2035 táján, hanem sokkal később.
Addig üzemel mellete PAKS II, szóval senkit sem zavar, hogy ott áll PAKS I a primerkörrel.
Ez pontosan így van.
Egészen elképesztőnek találom, hogy egy sokszoros védelmi réteg mögött levő, aktív hűtést nem igénylő, nem vízoldható fűtőelemből mekkora problémát csinálnak egyesek.
Áruld el nekem, hogy ezek alapján, szerinted mihez kellenek itt 100 milliárdok? Vagy 1000 milliárdok?
Fene jó kérdés az alapján, hogy Bátaapáti mennyiből kijött.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 909
58 208
113
Kevés. A vízkezelő üzemtől kezdve minden új lesz.

Dehogy fogják, zsír új lesz minden.

De, csak nem 2035 táján, hanem sokkal később.

Ez pontosan így van.
Egészen elképesztőnek találom, hogy egy sokszoros védelmi réteg mögött levő, aktív hűtést nem igénylő, nem vízoldható fűtőelemből mekkora problémát csinálnak egyesek.

Fene jó kérdés az alapján, hogy Bátaapáti mennyiből kijött.

Ezt a részt nagyon félre értetted.
Nálam az újra hasznosítás a szétvágás-beolvasztás.
Kiszolgáló épület pl. egy iroda is meg egy pihentető medence is....
 
  • Tetszik
Reactions: ghostrider