Űrkutatás

Valószínűleg komoly harcok mennek a háttérben a katonai-ipari komplexum régi szereplők (akik elkaszálták az X-33-at is, nehogy valami veszélyeztesse az egyszer használatos rakéták pénzgyártó gépezetét - a fejlődés kárára) és az újak között.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Kíváncsi vagyok, hogy ki lesz a "nevető harmadik"?
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat
Ugy tűnik legalább a Nauka biztosítása megoldodott sokadik nekifutásra. Az új indítási dátum jelenleg július 21.
26-i dokkolással
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
A mihez tartás végett, még a kissé elszabadult biztosítási árak mellett is (2019-ben rekord veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni a biztosítással foglalkozó cégek, egyes felmérések szerint 600 millió dolláros kifizetéssel szemben 450 millió dolláros profit állt), jelenleg olyan 10%-os rizikóráta az általános, tehát ha 200 millió dolláros biztosítási díjjal számolnak, akkor cirka 20 millió dolláros a biztosítás megkötésének díja.
Itt 18%-os ez az érték...
 
A "Zeus" űrvontató semlegesítheti az ellenséges műholdakat
 
A Rostec ejtőernyőket hoz létre az újrafelhasználható űrrakéták visszatérő fokozataihoz
 
Műholdfelvétel felfedi a titkos "51-es körzet" kínai megfelelőjét



xbi3qhMCj_rz2KL2qxEKvIxT21Ohsvf3PaK3bpV59J4EFJlpDH1v4na-Dfj_rFAUYlQTE6ufkfDtjWBtuXp4Ddpu_f6M0B5I2Va5NvRst4f2RWrXTPUgjqBkri5_SjmZ6L9KjHTb

A műholdképen új épületek és a kifutópálya meghosszabbítása látható. Fotó: popularmechanics.com


A semmi közepén lévő titkos létesítmény elég gyorsan átalakult poros leszállópályából valami sokkal titokzatosabbá.

A műholdfelvételek egy gyorsan növekvő területet mutatnak Kína egy távoli sarkában. A Popular Mechanics szerint egy titkos katonai bázis építéséről van szó, amely az "51-es körzet" kínai változata lehet.

Az "51-es körzet" az amerikai Edwards légibázis egy távoli részlege. Az amerikai létesítmény Nevada déli részén, Las Vegastól 133 km-re északnyugatra található. A feltételezések szerint a legújabb repülőgépek és fegyverrendszerek kísérleti tesztelésére használják.

Kína tavaly szeptemberben indította útjára első pilóta nélküli, újrafelhasználható űrhajóját. Az űrhajó két napig maradt pályán, mielőtt leszállt egy Hszincsiang tartománybeli kifutópályán. A leszállás előtt senki sem tudott az ottani repülőtér létezéséről - pontosít a forrás.

Az elmúlt hónapokban legalább egy tucat új épület épült az űrhajó leszállóhelyén.

Egy minden civilizációtól távoli katonai bázis nagyon hasznosnak bizonyulhat egy olyan ország számára, amely megpróbálja titokban tartani űrhajózási képességeit - írja a Popular Mechanics. Kína állítólag egy új lopakodó bombázót, a H-20-t is fejleszti, amely az amerikai B-2 Spirithez hasonló kategóriába tartozna.
 
A Rostec ejtőernyőket hoz létre az újrafelhasználható űrrakéták visszatérő fokozataihoz
És, mit fognak csinálni az ejtőenyővel?
 
És, mit fognak csinálni az ejtőenyővel?
Ráteszik a visszatérő rakétafokozatra, olcsóbb megoldás mint kifejleszteni és legyártani a vezérlő rendszert, a kormányfelületeket meg a támasztó lábakat az irányított leszálláshoz, ahogy a SpaceX Falcon9- on található.
A ULA is az ejtőernyős leszállást tervezi a Vulkán rakétánál, bár ott csak a hajtóműszekciót tervezik újrahasznosítani.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Helikopter fogja elkapni az ejtőernyőt leszállás közben. Valószínűleg valami hasonlót terveznek az oroszok is.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Legfrissebb hírek az orosz "nukleáris kozmosz" -ról érdekes részletek
Érdekes képek és információk az új nukleáris űrvontató felhasználásáról.
Emberes holdraszállás: a zűrvontató elviszi a Sas űrhajót a Holdig, majd a Sas leszáll a Hold felszínére.
Marsbázis: Összekapcsolt Sas űrhajók, egy atomerőműre rákötve, amit ejtőernyővel juttatnak a Mars felszínére a zűrvontató szállítja őket a Mars közelébe. Olyan 500kW- al már lehet valamit kezdeni.
Ezek csak kiragadott példák, ott a gugli ferdítő lehet használni.
 
Ráteszik a visszatérő rakétafokozatra, olcsóbb megoldás mint kifejleszteni és legyártani a vezérlő rendszert, a kormányfelületeket meg a támasztó lábakat az irányított leszálláshoz, ahogy a SpaceX Falcon9- on található.
A ULA is az ejtőernyős leszállást tervezi a Vulkán rakétánál, bár ott csak a hajtóműszekciót tervezik újrahasznosítani.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Helikopter fogja elkapni az ejtőernyőt leszállás közben. Valószínűleg valami hasonlót terveznek az oroszok is

Az ULA azért hozza vissza csak a hajtóművet, mert a fokozatleválasztás nagyobb sebességen (>4km/s) történik, ahol a teljes fokozat már nem hozható vissza olcsón. Az Ariane által tervezett Adeline rendszer is ezért hasonló.

A Falcon-9 fokozatleválasztása kisebb sebességnél (<3km/s)történik, ahol még a teljes fokozat visszahozása a gazdaságosabb.

Az oroszoknál a drónhajós leszállást a földrajzi viszonyok gátolják.
 
Az ULA azért hozza vissza csak a hajtóművet, mert a fokozatleválasztás nagyobb sebességen (>4km/s) történik, ahol a teljes fokozat már nem hozható vissza olcsón. Az Ariane által tervezett Adeline rendszer is ezért hasonló.
Ott ejtőernyő helyett aktiv meghajtással, és szárnyakkal tért volna vissza a hajtómű rész. Ezt végül elkaszálták.
image

A Falcon-9 fokozatleválasztása kisebb sebességnél (<3km/s)történik, ahol még a teljes fokozat visszahozása a gazdaságosabb.

Az oroszoknál a drónhajós leszállást a földrajzi viszonyok gátolják.
Az Oroszoknak ott lessz a SeaLaunch platform! Ehhez már csak egy lépés lenne egy drón platform.
 
Ráteszik a visszatérő rakétafokozatra, olcsóbb megoldás mint kifejleszteni és legyártani a vezérlő rendszert, a kormányfelületeket meg a támasztó lábakat az irányított leszálláshoz, ahogy a SpaceX Falcon9- on található.
A ULA is az ejtőernyős leszállást tervezi a Vulkán rakétánál, bár ott csak a hajtóműszekciót tervezik újrahasznosítani.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Helikopter fogja elkapni az ejtőernyőt leszállás közben. Valószínűleg valami hasonlót terveznek az oroszok is.

For the record: az ULA ezt a koncepciót évekkel ezelőtt bemutatta, azóta meg jóóóóó nagy csendben vannak a témában.
A Vulcan első szériája legalábbis nem fogja ezt a koncepciót használni.

Az ejtőernyős visszahozást fél évszázada is felhozták már (a Saturn V. kapcsán), de azóta kísérleteknél tovább csak az STS űrrepülőgép SRB gyorsító-rakétáinál jutottak, és az sem feltétlenül volt sikertörténet (önmagában kis túlzással csak egy üres csőváz újrahasznosítása nem hozott igazán drasztikus költségcsökkentést). A SpaceX és RocketLab tesztjei szépek voltak, de újrahasznosítás nem lett belőle.

Saturn IC fokozat újrafelhasználási koncepció 1965-ből, ejtőernyővel az óceánba:

140_s1c_reuse01.jpg


Érdemes megfigyelni, hogy hajtóművek felfele (tehát fejjel lefelé) ér vizet, és az üzemanyag-tartályokat egyből elárasztanák, hogy így is maradjon, és az érzékeny hajtóművek lehetőleg minél kevesebb vizet kapjanak. Nem haraptak rá, egyfelől túl macerásnak tűnt az egész, másfelől ekkor már elindult a vízió az STS űrrepülőgépről, amely teljes újrafelhasználást ígért volna, így eleresztették az ötletet.

A Hiller cég meglátta azonban az üzleti lehetőséget és kidolgoztak egy koncepciót, hogy az ejtőernyővel ereszkedő fokozatot a levegőben, cirka 3km magasságban egy gigászi helikopter kapná majd el. Ami aztán vissza is tudja vinni a szárazföldre (cirka 650km-ről, egy üresen 135 tonnás rakétafokozattal... igen... egy "picit" valószerűtlen)...

140_3741c.jpg


140_3741b.jpg
 
Ott ejtőernyő helyett aktiv meghajtással, és szárnyakkal tért volna vissza a hajtómű rész. Ezt végül elkaszálták.
image


Az Oroszoknak ott lessz a SeaLaunch platform! Ehhez már csak egy lépés lenne egy drón platform.

Már 2016 óta ott van a Sea Launch platform, csak az ukránokkal való összeveszés óta nincs mit indítani róla.
 
Ráteszik a visszatérő rakétafokozatra, olcsóbb megoldás mint kifejleszteni és legyártani a vezérlő rendszert, a kormányfelületeket meg a támasztó lábakat az irányított leszálláshoz, ahogy a SpaceX Falcon9- on található.
A ULA is az ejtőernyős leszállást tervezi a Vulkán rakétánál, bár ott csak a hajtóműszekciót tervezik újrahasznosítani.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Helikopter fogja elkapni az ejtőernyőt leszállás közben. Valószínűleg valami hasonlót terveznek az oroszok is.
Na a tanult kollégák fentebb elég részletesen leírták az alternatívákat.
És pont ezért kérdeztem, hogy mit akarnak az ejtőernyővel. Mert bár pofonegyszerűnek tűnik a dolog, sokkal problémásabb a kivitelezés.
A SpaceX eljárása gyakorlatilag addig volt rizikós, amíg az eljáráshoz szükséges procedúrát kidolgozták. A rendszer teljesen automatikus. Mind a visszatérő fokozat részéről, mind a drónhajó oldaláról. Emberi élet nem forog veszélyben. És ha megvan a leszállást vezérlő algoritmus, akkor - ahogy a mellékelt ábra is mutatja - nagyon kicsi veszteséggel üzemelhet a rendszer.
Az ejtőernyős produkcióval viszont több baj is van:
- az ejtőernyő befogása egy rémálom lesz (már ha eljut a megvalósítási fázisba a terv), mivel bár a helikopteres befogás közben viszonylag pontos manőverezés lehetséges, ugyanakkor egy Mi-26-os (mert gondolom azt tervezik erre használni) rotorszele nagyon komoly problémákat eredményezhet.
Szerintem konrétan be fogja omlasztani az ernyő "kupoláját". Tehát elkapás közben vagy elsőre sikerül a produkció, vagy...
  • ezen felül maga az elkapáshoz használt helikopter van hatalmas veszélyben, mivel ott egyik pillanatról a másikra kap meg egy dinamikus terhelést a helikopter, ami ha bebillenti a gépet, kész a katasztrófa. És a MI-26-osban ott a teljes személyzet.
  • Ha nem sikerül az elkapás, akkor viszont esélytelen a recovery. Ha szárazföld feletti visszatérésről van szó, akkor egyértelműen becsapódás a végeredmény.
Tenger felett kicsit nagyobb az esély az újrahasznosításra, de ott meg a sós víz jelenthet nagyon komoly gondokat, ha nem sikerül elég gyorsan kiemelni az hajtóműveket. Gondolom nem véletlenül tervezik a helikopteres mutatványt, ha anélkül is vissza lehetne nyerni a hajtóműveket a tengerből.

Ennél az ejtőernyős rendszernél a Baikal is egy sokkal életrevalóbb megoldásnak tűnik.
 
Már 2016 óta ott van a Sea Launch platform, csak az ukránokkal való összeveszés óta nincs mit indítani róla.
Világos, csak azért jegyeztem meg, mert ha újrafelhasználható rakétában gondolkoznak, akár használhatnák is mint indító platform, és akkor lehetne drónhajó aktív vertikális leszállás, és mert rengeteg hasznos súlyt veszítenek azzal, hogy nem Egyenlítő közeléből indítanak.

Bajkonurból indítva a Szojuz–2ST hordozórakéta 1,7 tonna hasznos terhet tud geostacionárius átmeneti pályára (GTO) felemelni, ugyanez a rakéta Guyanából indítva 2,8 tonnát!!!
 
Na a tanult kollégák fentebb elég részletesen leírták az alternatívákat.
És pont ezért kérdeztem, hogy mit akarnak az ejtőernyővel. Mert bár pofonegyszerűnek tűnik a dolog, sokkal problémásabb a kivitelezés.
A SpaceX eljárása gyakorlatilag addig volt rizikós, amíg az eljáráshoz szükséges procedúrát kidolgozták. A rendszer teljesen automatikus. Mind a visszatérő fokozat részéről, mind a drónhajó oldaláról. Emberi élet nem forog veszélyben. És ha megvan a leszállást vezérlő algoritmus, akkor - ahogy a mellékelt ábra is mutatja - nagyon kicsi veszteséggel üzemelhet a rendszer.
Az ejtőernyős produkcióval viszont több baj is van:
- az ejtőernyő befogása egy rémálom lesz (már ha eljut a megvalósítási fázisba a terv), mivel bár a helikopteres befogás közben viszonylag pontos manőverezés lehetséges, ugyanakkor egy Mi-26-os (mert gondolom azt tervezik erre használni) rotorszele nagyon komoly problémákat eredményezhet.
Szerintem konrétan be fogja omlasztani az ernyő "kupoláját". Tehát elkapás közben vagy elsőre sikerül a produkció, vagy...
  • ezen felül maga az elkapáshoz használt helikopter van hatalmas veszélyben, mivel ott egyik pillanatról a másikra kap meg egy dinamikus terhelést a helikopter, ami ha bebillenti a gépet, kész a katasztrófa. És a MI-26-osban ott a teljes személyzet.
  • Ha nem sikerül az elkapás, akkor viszont esélytelen a recovery. Ha szárazföld feletti visszatérésről van szó, akkor egyértelműen becsapódás a végeredmény.
Tenger felett kicsit nagyobb az esély az újrahasznosításra, de ott meg a sós víz jelenthet nagyon komoly gondokat, ha nem sikerül elég gyorsan kiemelni az hajtóműveket. Gondolom nem véletlenül tervezik a helikopteres mutatványt, ha anélkül is vissza lehetne nyerni a hajtóműveket a tengerből.

Ennél az ejtőernyős rendszernél a Baikal is egy sokkal életrevalóbb megoldásnak tűnik.
Felesleges aggódni meg lehet csinálni. RocketLab már megtette, elkapták a rakétájuk visszatérő fokozatát helikopterrel a levegőben.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Felesleges aggódni meg lehet csinálni. RocketLab már megtette, elkapták a rakétájuk visszatérő fokozatát helikopterrel a levegőben.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Nem arrol van szó, hogy ne lehetne. Egyébként a RocketLab rakétája legalább két kategóriával kisebb mint amiben az oroszok gondolkoznak.
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag