T-72

Az a típus neve, hogy Ural. Olyan ez mnit a Flanker. Tök mind1, hogy SZU-27P vagy SZU-35Sz az attól még Flanker.
Na jah, csak van Flanker A-tól G-már jelölés. De mondjuk úgy, hogy nem nagyon rajongok ezekért.
A videóimban is, amikor SA-XX-et használok, akkor egy család egy adott korszakra jellemző tagjára gondolok.
Az SA-6 pl. Kub-tól a Kub-M3-ig bármi.
Sajnos az átlagember kevéssé fogékony erre.
 
Na jah, csak van Flanker A-tól G-már jelölés. De mondjuk úgy, hogy nem nagyon rajongok ezekért.
A videóimban is, amikor SA-XX-et használok, akkor egy család egy adott korszakra jellemző tagjára gondolok.
Az SA-6 pl. Kub-tól a Kub-M3-ig bármi.
Sajnos az átlagember kevéssé fogékony erre.
Kell némi rálátás. Nem lehet egy témában teljesen fogalmatlan emberrel érdemben bedzélgetni az adott témáról.
 
  • Tetszik
Reactions: Pocok75
Az a rács csak közel 90 fokban rács, kisebb szögben egybefüggő felületet ad ki, nézd Boki fotóját.
Szeméttelepi előtétpáncél, ami akkor már a SLAT értelmét is elveszíti, nem mintha modern ellenfél ellen annak lenne értelme.
És igen, a rács is elég hogy szétszórja a sugarat-gombócot.
A rozsdás szögvas azt a sugarat, amit a páncélok átütésére találtak ki? Nem gondolom, hogy a Javelin első töltetének gondot okozna a távolság vagy az a pár milliméter vas.
RPG-vs-BP-Glass-3.jpg

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Távolság? Az átütést az explózíós ponttól számolják, nem egy random távolságról. Lásd nagyító, napfény, papírlap.
Tudod jól hogy a kumulatív sugár halála a szabad levegő.
Komolyan úgy rugózol ezen, mintha számítana, hogy a sugár 40 vagy 80 centiméter távolságból indul.
Stand-off-curves-for-precision-and-non-precision-charges-Penetration-into-320-BNH-armour.png

Igen, az első a rács+távolság, második a Relikt. Illetve a tandem elrendezésből adódóan a a második sem az optimális távról fog indulni.
Erre tettem fel egy kérdést, de arra azóta sem érkezett válasz.
A SLAT működési elve az, hogy a gyújtó mögött kiszélesedő formázott töltetet összetöri így nem tud kialakulni a kumulatív sugár.
Miután a Spike, Javelin, stb., nem rendelkezik ilyen kiszélesedő résszel, kérdeztem azt, hogy képes-e annyira megtörni a rakétát a rács, hogy az első vagy egyik töltet se működjön el, vagy a rács érintésének pillanatában elműködik egymás után mind a két töltet, így annyit érsz el a ráccsal, hogy át kell hatolni pár milliméter szögvason is, meg a töltetek az eredeti távolságtól 40 centiméterrel távolabb indulnak be, ami mint látod messze nem akkora tragédia, ahogyan te előadod.
gfrtngf.jpg


Nagyon erős kétségeim vannak arról, hogy a rács akár csak az első töltetet képes lenne meggátolni abban, hogy elérje a reaktív páncélt és ezért írtam, hogy szalmaszál, nagyon nagy szerencsével talán, de ez sokkal inkább tűnik moráljavító(?) megoldásnak, mint akár csak a Javelin ellen megbízható védelmet adó fejlesztésnek.


2.0 fejlesztésnek javasolnám...
Syrian-T-72-with-Cage-Armor-4-1.jpg

CflvFFEWIAA1vcV.jpg
 
Kicsit félreértitek azt a keretet. Nem a jetet teszi tönkre hanem magát a rakétát. Beleütközik a rakéta mielőtt elműködne a harci rész.Ezek a fentről támadó rakéták a harckocsi felett működnek el (főleg a Javelin) azért ilyen magas a tákolmány, hogy elműködés előtt nekiütközzön a rakéta.
 
Érdekes ennek az ellenkezőjét állítja minden Tankograd hívő !
Mondjuk ezen mindig mosolygok. A T-72es egy tipuscsalád. Amit többek közt a cseheknél és a lengyeleknél is gyártottak. A tipikus tankogrados meg nem orosz, hanem valami VSz szökevény. Ahol nagyjából csak cseh, vagy lengyel 72es volt. Na a cseh az úgy ahogy elment, de a lengyel ipari hulladéknak is nehezen volt nevezhető.
 
Kicsit félreértitek azt a keretet. Nem a jetet teszi tönkre hanem magát a rakétát. Beleütközik a rakéta mielőtt elműködne a harci rész.Ezek a fentről támadó rakéták a harckocsi felett működnek el (főleg a Javelin) azért ilyen magas a tákolmány, hogy elműködés előtt nekiütközzön a rakéta.
Ezt próbálom magyarázni. A távolság hatalmas tényező kémiai tölteteknél.
A kumulatív rész elműködéséhez kell egy fizikai kontaktus. Ha az megvan akkor kell egy test ,amiben kialakul a sugár, ha ez nincs, nincs ami "megtámassza" a sugarat, az szétszóródik,a sugár nem tud kialakulni, csökken a hatásfoka radikálisan.
Tányérosnál dettó. Levegőben nem marad métereken át egyben a plazma, szetszóródik a távolsággal.
Innen meg lehet számolni. Ha minden ideális, akkor 1000mm-et üt át közvetlen fizikai kontaktusnál, anyagban.
Ha 1100mm távolságon elműködik? Ebben az esetben meg a levegőben már szóródott sugár , a max átütési távolságon túl ér páncélt.
A fókuszpontot ( sugár fókusztávolság) lehet variálni a tölteten belül, de űrméret függvényében 10 centikről beszélünk, nem méterekről.
Persze ha van valakinek olyan manualja, hivatalos oktatási anyaga, amiben leírják, bizonyítják, hogy a kialakult sugárnak nem számít a szabad levegőn megtett távolság, vagy a rácsba ütköző plazmagömbre nem hat semmilyen negatív hatás szívesen veszem.
 
Ezt próbálom magyarázni. A távolság hatalmas tényező kémiai tölteteknél.
A kumulatív rész elműködéséhez kell egy fizikai kontaktus. Ha az megvan akkor kell egy test ,amiben kialakul a sugár, ha ez nincs, nincs ami "megtámassza" a sugarat, az szétszóródik,a sugár nem tud kialakulni, csökken a hatásfoka radikálisan.
Tányérosnál dettó. Levegőben nem marad métereken át egyben a plazma, szetszóródik a távolsággal.
Innen meg lehet számolni. Ha minden ideális, akkor 1000mm-et üt át közvetlen fizikai kontaktusnál, anyagban.
Ha 1100mm távolságon elműködik? Ebben az esetben meg a levegőben már szóródott sugár , a max átütési távolságon túl ér páncélt.
A fókuszpontot ( sugár fókusztávolság) lehet variálni a tölteten belül, de űrméret függvényében 10 centikről beszélünk, nem méterekről.
Persze ha van valakinek olyan manualja, hivatalos oktatási anyaga, amiben leírják, bizonyítják, hogy a kialakult sugárnak nem számít a szabad levegőn megtett távolság, vagy a rácsba ütköző plazmagömbre nem hat semmilyen negatív hatás szívesen veszem.
Én inkább arra gondolok, hogy simán szettörik a rakéta de minimum kibillen. Ugye a TOW nem csapódógyújtós az nincs arra felkészülve, hogy találkozik bármivel is. A Javelin csapódó gyújtós, épp csak kicsi az átütése, mert nem arra tervezték, hogy a homlokpáncélt üsse át. Ebből az következik, hogy a harcivrész is kicsi pl eg, Kornettel összehasonlítva, így a jet is érzékenyebb mindenre.
 
Én inkább arra gondolok, hogy simán szettörik a rakéta de minimum kibillen. Ugye a TOW nem csapódógyújtós az nincs arra felkészülve, hogy találkozik bármivel is. A Javelin csapódó gyújtós, épp csak kicsi az átütése, mert nem arra tervezték, hogy a homlokpáncélt üsse át. Ebből az következik, hogy a harcivrész is kicsi pl eg, Kornettel összehasonlítva, így a jet is érzékenyebb mindenre.
Így, "kerítés", távolság, relikt, főpancél látom értelmét, annak ellenére hogy iszonyatosan néz ki.
Na meg "gombokért"...
 
Ezt próbálom magyarázni. A távolság hatalmas tényező kémiai tölteteknél.
A kumulatív rész elműködéséhez kell egy fizikai kontaktus. Ha az megvan akkor kell egy test ,amiben kialakul a sugár, ha ez nincs, nincs ami "megtámassza" a sugarat, az szétszóródik,a sugár nem tud kialakulni, csökken a hatásfoka radikálisan.
Tányérosnál dettó. Levegőben nem marad métereken át egyben a plazma, szetszóródik a távolsággal.
Innen meg lehet számolni. Ha minden ideális, akkor 1000mm-et üt át közvetlen fizikai kontaktusnál, anyagban.
Ha 1100mm távolságon elműködik? Ebben az esetben meg a levegőben már szóródott sugár , a max átütési távolságon túl ér páncélt.
A fókuszpontot ( sugár fókusztávolság) lehet variálni a tölteten belül, de űrméret függvényében 10 centikről beszélünk, nem méterekről.
Persze ha van valakinek olyan manualja, hivatalos oktatási anyaga, amiben leírják, bizonyítják, hogy a kialakult sugárnak nem számít a szabad levegőn megtett távolság, vagy a rácsba ütköző plazmagömbre nem hat semmilyen negatív hatás szívesen veszem.
Talán olyan ez mint amikor lánggal vágnak vasat ! Maga a vágó mag csak ahhoz kell , hogy plazmaállapotúvá olvassza a vasat utána már ha van nagy nyomású oxigén már működik de ehhez közel kell lenni a fuvókának az anyaghoz ! Gondolom a páncéltörő eszközök kommulatív sugarának is közel optimális távolságban kell elkezdenie a folyamatot mert ha távolabb van csökken a hatékonysága és a robbanás aminek a sugarat át kellene vinnie a páncélon csak kismértékben tud koncentrálódni és nem tudja hozni a megfelelő átütést/olvasztást !
Jól látom vagy más a menete ?
 
Talán olyan ez mint amikor lánggal vágnak vasat ! Maga a vágó mag csak ahhoz kell , hogy plazmaállapotúvá olvassza a vasat utána már ha van nagy nyomású oxigén már működik de ehhez közel kell lenni a fuvókának az anyaghoz ! Gondolom a páncéltörő eszközök kommulatív sugarának is közel optimális távolságban kell elkezdenie a folyamatot mert ha távolabb van csökken a hatékonysága és a robbanás aminek a sugarat át kellene vinnie a páncélon csak kismértékben tud koncentrálódni és nem tudja hozni a megfelelő átütést/olvasztást !
Jól látom vagy más a menete ?
Jól látod.
Nagyító, napfény, papír. Csak egy adott pontban gyújt, közelítve, tavolítva nem.
 
Talán olyan ez mint amikor lánggal vágnak vasat ! Maga a vágó mag csak ahhoz kell , hogy plazmaállapotúvá olvassza a vasat utána már ha van nagy nyomású oxigén már működik de ehhez közel kell lenni a fuvókának az anyaghoz ! Gondolom a páncéltörő eszközök kommulatív sugarának is közel optimális távolságban kell elkezdenie a folyamatot mert ha távolabb van csökken a hatékonysága és a robbanás aminek a sugarat át kellene vinnie a páncélon csak kismértékben tud koncentrálódni és nem tudja hozni a megfelelő átütést/olvasztást !
Jól látom vagy más a menete ?
Annyival egészíteném ki, hogy olvasztásról nincs szó. Amennyire most tudjuk a jet anyaga folyékon, de olvadáspont alatti hőmérsékletű, azaz hidegfolyásról van szó.
Ami az erejét adja az az, hogy a folyékony (összenyomhatatlan) és a robbanás sebességével közlekedik. Tehát gyakorlatilag átüti a páncélt nem pedig átolvasztja.
 
Jól látod.
Nagyító, napfény, papír. Csak egy adott pontban gyújt, közelítve, tavolítva nem.
Igazad van az elvben, csak ott tévedsz, hogy itt nagyon nem pár centi +/- -t jelent az az adott ideális körüli távolság.


Milyen vastag is lehet egy harckocsi tetőpáncélja? Ha nagyon szemét lennék azt mondanám, pacsi a rácsért fiúk, így legalább a precursor warheadnek is van távolsága faszán összeállni meg erőt gyűjteni mire eléri az ERA-t.

shaped%2Bcharge%2Bdistance.gif
 
Igazad van az elvben, csak ott tévedsz, hogy itt nagyon nem pár centi +/- -t jelent az az adott ideális körüli távolság.


Milyen vastag is lehet egy harckocsi tetőpáncélja? Ha nagyon szemét lennék azt mondanám, pacsi a rácsért fiúk, így legalább a precursor warheadnek is van távolsága faszán összeállni meg erőt gyűjteni mire eléri az ERA-t.

shaped%2Bcharge%2Bdistance.gif
Nagyon jó az ábra! Tökéletes!
Igen, csak Reliktel vagy más reaktív páncéllal működhet az a kerítés.
Szólóban esélytelen.
Mert azért itt is látni hogy 1200mm-ről, még közel 400mm-et beüt.
És ez csak 100mm-es töltet.