Az a "pár négyzetméter" inkább valami ilyesmi (ráadásul ez a
35 mm -es verzió):
Egy AHEAD lőszer ideális esetben
1050 m/s sebességgel indul. Aztán persze veszít a sebességéből (pláne ilyen 3+ km távolságra lőve - meg pláne légi célra, azaz függőleges vektor is van benne), de az egyszerűség kedvéért maradjunk az ezres nagyságrendnél ...
Ugye egyik oldalról van az autonóm módon repkedő kisméretű nagysebességgel és gyakran random módon irányt változtató drónunk. A másik oldalról volt emlegetve a 3-5-6 km távolság. Leegyszerűsítve (a valóságban több!) ez 3-5-6 másodperc. Mondjuk a drón sw -ben beállítok egy 2-3 mp -enkénti nagy szögben történő irányváltást. Esélyünk sem lesz lelőni ... A drónnak nem kell érzékelnie semmit.
Akkor ugye a terepadottságokról nem is beszéltem. Pl. ha a drón berepül egy ház mögé, akkor nem lenne ildomos szétdurrantani a házat ...
Hogyan is zajlik egy lőelemképzés? Ugye a szoftver ismeri a lövedék paramétereit a távolság és irányszög függvényében. Az indulási sebesség tekintetében egy méréssel még némi pontosítás is van. Figyelembevesszük pl. a szélsebességet és rengeteg egyéb dolgot is. Namost jelentős távolság
ÉS magasságkülönbség esetén itt baromi markáns eltérés lehet az indítási ponthoz képest (azaz nem tudsz számolni vele - ez egy bizonytalanság lesz) ami a lövedékre hat.
Aztán a cél. Most az ilyen észlelés, azonosítás, osztályozás (fenyegetettség mértéke; milyen távolság/magasságból, milyen lőszerből hány darabbal leküzdhető X% valószínűséggel stb.) meg priorizálás (fontosság, sürgősség, mennyi ideig tart - az előbbiek függvényében meg, hogy éppen hogy áll a gpá. cső stb. stb.) stb. dolgot hagyjuk az egyszerűség kedvéért. Ugye azon is túlvagyunk, hogy korábbi röppálya stb. alapján, hogy ballisztikus pályán vagy egyenes vonalban növekvő/állandó/csökkenő sebességgel halad. Avagy éppen "összevissza" ...
Ugye előbbiek alapján próbálsz egy olyan röppályát számolni, ahol a cél sebesség- és irányvektora (stb.) alapján extrapolálsz időben úgy, hogy a kettő (pontosabban a repeszfelhő) találkozzon a céllal. Apróság, de pl. a lövedék elműködése 60 méteres bizonytalansággal történik - ezt is bele kell kalkulálnod ...
Nézzük meg a videókon, hogy sima egyes lövésekkel egy picit nagyobb és egyenes vonalban fix sebességgel haladó célra mondjuk 400 méterre milyen pontosan tudnak lőni (OK, a
több lövedék meg azok repeszfelhője segít) ... Azaz az ilyen 3-5-6 km -re (OK, a 5-6 km részt hagyjuk, mert 30 mm el se megy odáig) lövöldözünk 1200-1400 RPM -el az "esélytelen" kategória ...
EW. Ami ezekbe lesz jó az
elméleti maximum 2 km. Itt szeretnék az elméleti szócskára hangsúlyt tenni - azaz ezen
belül. Igen, az olcsóbb drónok megzavarására lesz jó. Csak érdekességképpen - egy 40 mm -es AGV -vel se lősz messzebbre - annak is elméleti max. 2 km -es távolság van megadva. A gyakorlatban a 30 mm -es gpá. val sem fogsz az emlegetett típusú célok ellen lövöldözni.
Hogy legyen jó hír is a végére. Az olcsó drónnak is közel kell jönnie. Nézd meg a legújabb drónok által készített FullHD vagy 4K (!!) videókat. A kamera körömpiszoknyi szenzorának és az ótvar optikának köszönhetően pár kilométerről kb. egy fehér zsigulit nem tudsz megkülönböztetni egy háztól - hiába 4K ...
Nemhogy egy valamennyire is álcázott meg terepszínű dolgokat ... A kereskedelmi forgalomban is kapható IR szenzorok meg ehhez képest is borzalmas felbontásúak (nem véletlenül). Azaz közel kell menni. Igen, akár még km -es távolságon belül is akár.
Igen, léteznek komolyabb szenzoros egységek. Pl. a Bayraktar TB2 -é (ez asszem kanadai). Ezt nem veszed/rendeled meg a sarki elektronikai kereskedőnél vagy a kínai webshop -ból. No meg az ilyennel rendelkező drónt nem lövöd le csöves légvédelemmel - még 35 mm -el sem ...
ÉS akkor még ne felejtsük el, hogy a legtöbb ilyen eszközön van egy "béke/háború" kapcsoló ... (azaz "fennforgás" esetén más paraméterekkel működik)
Nomeg a digitális világban sokkal egyszerűbb egy kisebb-nagyobb módosításokat megejteni - mint mondjuk az analóg világban, ahol kb. magát az eszközt kellett ehhez cserélni ...