A kíméletlen háború művészete II.
A háborúk a veszteségek pótlását lehetővé tevő hatalmas ipari kapacitáson, a sorozatos vereségek elviselését lehetővé tevő földrajzi mélységen, és a gyors szárazföldi mozgást megakadályozó technológiai feltételeken alapulnak. A hagyományos háborúkban a katonai műveleteket az államnak a veszteségek pótlására, és új harcoló erőknek a létrehozására való képessége határozza meg, nem pedig a harcászati és műveleti szintű manőverek. Az a fél, amelyik elfogadja a háború kimerítő jellegét, és a területfoglalás helyett az ellenséges erők megsemmisítésére összpontosít, nagy valószínűséggel győzni fog. Alex Vershinin, az Egyesült Királyság vezető védelmi és biztonsági kutató központjának (RUSI) elemzője A háború kíméletlen művészete című írásában arra a következtetésre jut, hogy a Nyugat nincs felkészülve egy ilyen háborúra. Az írást Vukics Ferenc ismertette.
Vukics Ferenc írása a #moszkvater.com-on
moszkvater.com
„Vajon Charles Michel vagy Ursula von der Leyen tudja mit is jelent a hadigazdaságra történő átállás, és mi történik az európai fiatalokkal, ha egy totális háborús pszichózis kíséri a felnőtté válásukat?”
„Ne feledjük, a háborút gyakran használják utolsó utáni próbálkozásként, ha romlanak a gazdasági feltételek, vagy a valutaválságok megelőzésére. Különösen a katonai szolgáltatások és foglalkoztatás bővítésével, valamint a lakosság egyes szegmenseinek egyidejű elnéptelenedésével, hogy felszabadítsák az erőforrásokat, és helyreállítsák a gazdasági és társadalmi rendet”
„A RUSI vezető elemzője cikkében megállapítja, hogy a kimerítő háborúkat nyugaton kivételként kezelik, amit mindenáron el kell kerülni, és általában a vezetők alkalmatlanságának termékei. A közel azonos hatalmak közötti háborúk ugyanakkor nagy valószínűséggel jelentős veszteségekkel járó háborúk lesznek, „köszönhetően” a kezdeti veszteségek pótlására rendelkezésre álló nagy mennyiségű erőforrásnak”
A háborúk a veszteségek pótlását lehetővé tevő hatalmas ipari kapacitáson, a sorozatos vereségek elviselését lehetővé tevő földrajzi mélységen, és a gyors szárazföldi mozgást megakadályozó technológiai feltételeken alapulnak. A hagyományos háborúkban a katonai műveleteket az államnak a veszteségek pótlására, és új harcoló erőknek a létrehozására való képessége határozza meg, nem pedig a harcászati és műveleti szintű manőverek. Az a fél, amelyik elfogadja a háború kimerítő jellegét, és a területfoglalás helyett az ellenséges erők megsemmisítésére összpontosít, nagy valószínűséggel győzni fog. Alex Vershinin, az Egyesült Királyság vezető védelmi és biztonsági kutató központjának (RUSI) elemzője A háború kíméletlen művészete című írásában arra a következtetésre jut, hogy a Nyugat nincs felkészülve egy ilyen háborúra. Az írást Vukics Ferenc ismertette.
Vukics Ferenc írása a #moszkvater.com-on
A kíméletlen háború művészete II. | #moszkvater
A háborúk a veszteségek pótlását lehetővé tevő hatalmas ipari kapacitáson, a sorozatos vereségek elviselését lehetővé tevő földrajzi mélységen, és a gyors szárazföldi mozgást megakadályozó technológiai feltételeken alapulnak. A hagyományos háborúkban a katonai műveleteket az államnak a...
moszkvater.com
„Ne feledjük, a háborút gyakran használják utolsó utáni próbálkozásként, ha romlanak a gazdasági feltételek, vagy a valutaválságok megelőzésére. Különösen a katonai szolgáltatások és foglalkoztatás bővítésével, valamint a lakosság egyes szegmenseinek egyidejű elnéptelenedésével, hogy felszabadítsák az erőforrásokat, és helyreállítsák a gazdasági és társadalmi rendet”
„A RUSI vezető elemzője cikkében megállapítja, hogy a kimerítő háborúkat nyugaton kivételként kezelik, amit mindenáron el kell kerülni, és általában a vezetők alkalmatlanságának termékei. A közel azonos hatalmak közötti háborúk ugyanakkor nagy valószínűséggel jelentős veszteségekkel járó háborúk lesznek, „köszönhetően” a kezdeti veszteségek pótlására rendelkezésre álló nagy mennyiségű erőforrásnak”
:format(webp)/YXJ0aWNsZXMvaW1hZ2UvMjAyMy8yL2FmLzhkLzUzYS5qcGc.webp)
