1848-49

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

Wilson

Well-Known Member
2017. szeptember 19.
13 190
30 100
113
Bár elsőre úgy tűnik csak részben kapcsolódik ide,de valójában főhősünk egész élete a 48-49-es szabadságharc szellemiségét képviseli.

https://24.hu/tudomany/2021/07/28/magyar-katona-hos-italia-garibaldi/

"Dél-Olaszországban, és főleg Szicília szigetén járva-kelve a magyar turisták szívét máig megdobogtathatják az olasz egységért küzdő magyar szabadságharcosok neveit viselő közterületek, amelyek jól mutatják, milyen becsben állnak még ma is honfitársaink Garibaldi első nagy sikereinek színterén. Elsősorban Türr István és Tüköry Lajos nevével találkozhatunk, pedig a 205 éve, 1816. július 28-án született Dunyov István is vállalt akkora szerepet a harcokban, mint a legnagyobb nevek Garibaldi emberei közül."
 

Redgreg

Well-Known Member
2019. december 30.
4 131
9 909
113
Csendben átrohantunk egy nemzeti emléknapon. Személy szerint én nem szeretem, hogy mindig csak a verességeinkre emlékezünk, és ezért sokan úgy gondolják, hogy sose nyertünk, és valahogy a lelkekbe ivódik, hogy nincs is esélyünk. Ugyanakkor Arad emléke fontos, mert megmutatja milyen irgalmatlan ereje lehet a magyarságnak. A 13ak nagyobb része nem is bírta a nyelvünket, volt közöttük osztrák főnemes, és mégis, hogy megtarthassa a királynak tett esküjét megszegte a császárnak szólót, és minket választott. Ilyenkor mindig eszembe jut egy Vajdasági barátom, akinek apja anyja szerb, de ő magát magyarnak tartja, és az a rengeteg ember akik az én életem alatt is annyira közel kerültek hozzánk, hogy tulajdonképpen már magyarok. Elég csak a szaphoroi csoda után a Himnuszt sírva éneklő kanadaira gondolni, vagy KEBre, aki a magyar női kézilabda válogatott mezében nyugszik. Ez az erő, az ami jövőt ad nekünk, és engem erre emlékeztet az aradi bitó. Ezért, bár a bennem élő, ne a verességre emlékezzünk lázadója nem emgedte, hogy 6.án írjam meg ezt, így kis késéssel egy versel szeretnék emléket állítani nekik:
vitéz Somogyváry Gyula:
A díszmenet


Megállt a hóhér " szalutált,
letelt a szörnyű óra"
Némán merednek a szemek
a hosszú sor bitóra.
Arad felett holló repül
és döbbent iszonyat,
borzongva áll az ezredes
s a hű császári had"

Nincsen egy hang, egy rezdülés,
csak dermedt rémület,
Aulich lábánál sír a pap,
mint megvert kisgyerek"

Sarkonfordul az ezredes,
recseg parancsszava:
"A batalion bevonul,
irány: a laktanya!
Okuljon tiszt és közlegény;
íme kilenc bitó,
emígy bűnhődik " értitek? "
mindegyik lázadó!"

Kengyelbe lép, lovára száll,
elvágtat, mint a szél
s nyomában vezényszó üvölt
s dobok pergése kél.
Négy század morva gyalogos
némán továbbvonul,
a "lázadók" oly csendesek,
csak függnek szótlanul"

Két század áll még csendesen,
az indulásra várva
és nézi, hogyan leng, libeg
hős Damjanich szakálla.
De szó riad és kard süvít
s a két század is dobban
s két század lengyel regruta
megindul hosszú sorban.

Se kürt, se dob, se szó, se hang,
a fejek földre szegve,
sohse volt még ily gyászos had
a császári seregbe!
De lám, hogy íme odaér
a bitósor elébe,
kifeszül minden puskaszíj
a lengyelek kezébe,
kifeszül minden szál derék
s mintha parancs lett volna:
úgy lendül jobbra minden arc
s néz a bitófa-sorra.
És döngve megdobban a föld,
mintha pöröllyel vágnák,
négyszáz bakancs dübörgeti
az őszi tarló hátát!

Hőkölnek mind a tiszt urak,
de egy se szól egy szót se
be jó is, hogy az ezredes
már elment, mily szerencse!

S a tiszt urak, őrmesterek,
dobosok, trombitások
épp úgy verik a talpukat,
akár a köz-subások.

Döngő léptekkel úgy megyen
a néma díszmenet,
hogy aki látja, felzokog
s az arcán könny pereg.
Se kürt, se dob, se szó, se hang
a dérütött juhszélen,
csak mintha" a holt Damjanich
bókolgatna a szélben"

Se kürt" se dob" se szó" se hang"
S a kétszáz regruta
úgy veri ott a defilét,
hogy nézni is csuda.
Szájuk remeg, szemükbe könny,
arcuk halotti sápadt,
de ilyen díszes parádét
még császárnak se vágtak!
 

hendrick

Well-Known Member
2018. június 30.
916
1 285
93
Állítólag Kossuth Lajos is szerette a hazáját...

Sokkal tobben meg itthon maradtak, vallalva a kovetkezmenyeket.

Mondjuk az ország szégyene, hogy arról az izéről van elnevezve a főtér.
Topikot ugrottam, mivel ez nem oda való.

1. Eredendő alapprobléma a Kossuth vs Széchenyi problematika, az, hogy kiépült egy Kossuth kultusz a szocializmus alatt az internacionáléval párhuzamos vonalakat kihangsúlyozva, és feledésbe merült, hogy tulajdonképpen Széchenyinek volt igaza, nem lett volna szabad belemennünk a szabadságharcba, az országot, a gazdaságot kellett volna inkább építeni és kitermelni az akkor még csak mutatóban lévő polgárságot, megalapozni társadalmi-gazdasági hátterét 1848 eszméjének.

2. Nem vagyok szabadkőműves-ellenes, de a tisztán látáshoz hozzátartozik annak az ismerete, hogy:
  • 1848-ban elindult egy páholy, ami majdnem az ő nevét viselte volna, és emigrációjában is egy kinti páholy nyilvános tagja volt
  • 1837-1840 között a várbörtönben raboskodott, ahonnan kegyelemmel szabadult. A fogvatartás indoka "a Törvényhatósági Tudósítások című kézírásos újság engedély nélküli kiadása". Amit sokan nem tudnak az az, hogy a kegyelem nem jókedvében, vagy uralkodói kegyből született, hanem a Rothschild bankháztól felveendő hitel feltételéül szabatott. A hitel felvétetett, a kegyelem megadatott. (csak megjegyzem ma is divat az újabb hitelfelvételeknél "feltételeket szabni" és ez minden hitellel rendelkező ország szuverenitásának korlátja)

3. Kossuth vs Görgey:
Amikor végre átadta a vezetést, tudjuk mi történt, és azt is tudjuk, hogy Kossuth próbált meg bűnbak árulót formálni Görgeyből méghozzá elég nagy sikerrel. Ez egyfajta emberi gyengeség, ami nem áll jól.

Petőfi?
Széchenyi és Görgey helye egyértelműen a pantheonban van, Kossuth ... hát, én nem vagyok biztos, sőt abban sem vagyok biztos, hogy Petőfi ügyében nem a kínai eredmény a jó, de egy ilyen jól megágyazott pozitív forradalmár imidzzsel és szeretett költeményekkel nehéz ennyire átértékelni valakinek a történelmi szerepét, mondhatni annyira ellentmondásos, hogy még ha igaza is lenne a Megamorvéknak, akkor is politikailag nehezen bevállalható az érzelmi reakciók miatt (nem állítom, hogy igazuk van, de ha igazuk lenne sem biztos bevállná beállni mögé bárki).
Hasonlóan nehéz a Kossuth mítoszt is kikezdeni, hiába vannak jogos kritikák, annyira kulturális premisszákká váltak, hogy gyakorlatilag kikezdhetetlenek, és érzelmi alapon elutasít az emberek 90%-a bármilyen kritikát, lehet épp ezért inkább a társadalmi folyamatokban lett volna jobb ezt válaszolni :)
 

Wilson

Well-Known Member
2017. szeptember 19.
13 190
30 100
113
Topikot ugrottam, mivel ez nem oda való.

1. Eredendő alapprobléma a Kossuth vs Széchenyi problematika, az, hogy kiépült egy Kossuth kultusz a szocializmus alatt az internacionáléval párhuzamos vonalakat kihangsúlyozva, és feledésbe merült, hogy tulajdonképpen Széchenyinek volt igaza, nem lett volna szabad belemennünk a szabadságharcba, az országot, a gazdaságot kellett volna inkább építeni és kitermelni az akkor még csak mutatóban lévő polgárságot, megalapozni társadalmi-gazdasági hátterét 1848 eszméjének.

2. Nem vagyok szabadkőműves-ellenes, de a tisztán látáshoz hozzátartozik annak az ismerete, hogy:
  • 1848-ban elindult egy páholy, ami majdnem az ő nevét viselte volna, és emigrációjában is egy kinti páholy nyilvános tagja volt
  • 1837-1840 között a várbörtönben raboskodott, ahonnan kegyelemmel szabadult. A fogvatartás indoka "a Törvényhatósági Tudósítások című kézírásos újság engedély nélküli kiadása". Amit sokan nem tudnak az az, hogy a kegyelem nem jókedvében, vagy uralkodói kegyből született, hanem a Rothschild bankháztól felveendő hitel feltételéül szabatott. A hitel felvétetett, a kegyelem megadatott. (csak megjegyzem ma is divat az újabb hitelfelvételeknél "feltételeket szabni" és ez minden hitellel rendelkező ország szuverenitásának korlátja)

3. Kossuth vs Görgey:
Amikor végre átadta a vezetést, tudjuk mi történt, és azt is tudjuk, hogy Kossuth próbált meg bűnbak árulót formálni Görgeyből méghozzá elég nagy sikerrel. Ez egyfajta emberi gyengeség, ami nem áll jól.

Petőfi?
Széchenyi és Görgey helye egyértelműen a pantheonban van, Kossuth ... hát, én nem vagyok biztos, sőt abban sem vagyok biztos, hogy Petőfi ügyében nem a kínai eredmény a jó, de egy ilyen jól megágyazott pozitív forradalmár imidzzsel és szeretett költeményekkel nehéz ennyire átértékelni valakinek a történelmi szerepét, mondhatni annyira ellentmondásos, hogy még ha igaza is lenne a Megamorvéknak, akkor is politikailag nehezen bevállalható az érzelmi reakciók miatt (nem állítom, hogy igazuk van, de ha igazuk lenne sem biztos bevállná beállni mögé bárki).
Hasonlóan nehéz a Kossuth mítoszt is kikezdeni, hiába vannak jogos kritikák, annyira kulturális premisszákká váltak, hogy gyakorlatilag kikezdhetetlenek, és érzelmi alapon elutasít az emberek 90%-a bármilyen kritikát, lehet épp ezért inkább a társadalmi folyamatokban lett volna jobb ezt válaszolni :)
Azért Petőfivel kapcsolatban nem szabad elfelejteni, hogy ő is csak emberből volt amikor két kozák dzsidás üldözte a Héjjasfalvára vezető út mellett (a hivatalos verzió szerint ott szúrták mellbe) lehet, hogy már nem szeretett volna a csatatéren hősi halált halni 26 évesen...