Az eleve orbitálisan magas súlypontú járműre hogyan akarsz még többet tenni...? A végtelen sok rakéta sem fog azok segíteni, ha 90 fokos tűzíve és "csak" 4 db célcsatornája van a rendszernek. Akkor több rakétával fog felrobbanni.
A probléáma az, hogy a klasszikus rávezető állomásos SAM az bizony egy elavulóban levő dolog. Hiába olcsó (?) az RPK, ha pontosan tudod, hogy a rávezetőállomás sugároz ki. Keményen.
A magában bő 70, tubussal 90 kg-os rakétából még néhány db nem sokat változtat a súlyponton. Amúgy meg ki mondta, hogy ugyanezen a járművön, ugyanilyen konfigurációban kell megoldani a fejlesztést. Még csak nem is kell feltétlenül egy járművön lenniük.Lehet vontatmányon vagy egy csak rakéta szállító és indító járművön adatkapcsolattal (lásd BUK radar nélküli szállító-indító járművei, vagy Nyeva). Már most is van 12 rakétás Pancir változat.
A célcsatornák számának és a tűzvezető radar látószögének növelését írtam. A célcsatornák száma a rakéta követő csatornáktól és a célkövető radar képességeitől függ. Korlátozott többlet költséggel, ugyanazzal a felderítő radarral és mögöttes elektronikával lehetne több célcsatorna. A TOR-nál hogy csinálták? Tettek oda még egy dupla csatornás rakéta követőt a célkövető radar mellé.
A látószög növelésének is vannak módszerei. Az is csak korlátozott többlet költség, ha egy felderítő radarhoz két tűzvezető radar tartozik a jelenlegi típusból. Azonnal meg van duplázva a látószög (tűzív) és a célcsatornák száma. Persze kell neki a hely, ezért mondjuk a rakétákat át kell helyezni egy vontatmányra, mint a sarki modellnél.
Vagy egy felderítő radarral rendelkező járműhöz két, vagy három - felderítő radarral nem, de - tűzvezetővel rendelkező jármű tartozik. Máris nem csak a tűzív és a célcsatornák száma, hanem a rakéták száma is dupla, vagy tripla. A felderítő radar tömege helyet pedig lehet még több rakéta, vagy plusz optika, ami olcsóbb mint a radar. Az ilyen alárendelt jármű költsége a felderítő radar elmaradása miatt kisebb, mint egy teljes kiépítésű Pancir járműé. Csökken az egy rakétára jutó rendszerköltség. Ez amolyan Panzir és BUK keresztezés. Még akár az is elképzelhető, hogy passzív fázis vezérelt antenna ráccsal (hasonlóval, mint ami most is van) növelik az antennák, de csak az antennák számát. Ugyanazon jelgeneráló egység jelét több, különböző irányokba néző antenna felületen osztják el. Például háromszög alakban 3 db 120 fokos látószögű antennán. Így működik a KJ-2000 kínai radargép nem forgó radarja is 360 fokos látószöggel.Jóval olcsóbb, mint 3 AESA radar.
Az optikai csatornák száma a kamera/kamerák felbontásától, látószögétől a képelemző szoftvertől és a rakéta végében lévő fényforrástól függ. Lehet belőlük több. A Pancir kamerája már elavult. Polgári termékekből messze jobbakat lehet kapni. A kamerák és a képelemzést támogató számítástechnika nem is olyan drága (katonai léptékben) és gyorsan is fejlődik.
A lényeg hogy a rakéták számának növelésével hatékonyan csökkenthető az egy rakétára jutó rendszerköltség. Egyes rendszerelemek többszörözésével (a több komplett rendszer helyett) pedig növelhető a célcsatornák száma és a tűzív is.
A parancsvezérlésű légvédelmi rakéta egyáltalán nem elavult. Az olcsósága lehetővé teszi, hogy olyan célok ellen is értelme legyen bevetni, ami szintén olcsó és sok van belőlük, így nem éri meg ellenük nagyon drága rakétákat használni. A rugalmassága lehetővé teszi, hogy a rávezető állomás fejleszthető legyen, átalakítható, többféle felderítési követési módszert használhasson (radar és optikai párhuzamosan) ugyanazzal a rakétával. A zavarvédettsége bőven jobb, mint egy rakéta önirányító fejének.