Egy kis szösszenet, emlékeztetőnek.
1970-1975 között gyártották a 4 indító sínes 9K33 OSzA (SA-8) kis hatótávolságú csapatlégvédelmi komplexumot, amit 1971.10.04-én rendszeresítettek. A fejlesztés 1960.10.27.-én (a rendelet 1960.07.27.-én született) kezdődött. Itt a 9M33 kis hatótávolságú légvédelmi rakéták még konténer nélkül voltak az indító síneken elhelyezve.
A modernizált, 6 db konténerben elhelyezett 9M33M2 rakétákat hordozó 9K33M2 OSza-AK verziót 1975-1980, a 9M33M3 rakétákat hordozó 9K33M3 OSza-AKM-t pedig 1980-1988 között gyártották.
Egy ütegben 4 db komplexum van rendszeresítve. A gépesített lövész, vagy páncélos hadosztályok közvetlen légvédelmi biztosítása volta feladatuk. A hordozó jármű típusa: 9A33B, ami a kétéltű BAZ-5937 alvázra épül. A rádióparancs vezérlésű, minden időjárási viszonyok között alkalmazható komplexum egy cél és két rakétacsatornával rendelkezik. A 2 dimenziós SzOC felderítő-célkövető lokátor állomás felderítési hatótávolsága vadászgép méretű cél esetén, 5.000m-en 40km, 50m-en 27km. Működési frekvenciája 6-8Ghz között van, a lokátor antenna forgási sebessége 33 1/3 fordulat/perc. Az SzSzC rávezető lokátor állomás a SzOC-tól kapott adatok alapján az SzRP koordináta egységgel közösen kidolgozza a megfelelő cél elfogási paramétereket. Az automatikus célkövetés hatótávolsága 23km és 14km célmagasságtól (5.000m, illetve 50m) függően. A frekvencia tartománya 14,2-14,8GHz. Középen a célkövető, két szélén a rakéta rávezető antennák vannak elhelyezve. Zavarszűrővel rendelkezik.
Az OSzA-AK változat modernizációja:
1. A célkövetés nagyobb lett (hatótávolság, magasság. paraméter),
2. Az SzRP kapacitása bővült, 8G manőverezésű képességű és 500m/s sebességű célok megsemmisítése,
3. Utánlövés képessége 300m/s célsebességig,
4. Aktív és passzív zavarok elleni jobb védelem,
5. Üzembiztonság nagyobb,
6. Megbízhatóbb, 27m magasságra lehozott "saját-idegen" rendszer,
7. A rakéták konténerben való elhelyezése 5 évre tolta a szavatossági időt,
8. 8 db tartalék rakéta elhelyezése;
Az OSzA-AKM változat további modernizációja ("Mara" kód alatt):
1. Helikopterek megsemmisítési képessége
2. A SzOC felbontása javult,
3. A közelségi gyújtó érzékenysége, megbízhatósága javult,
4. A korszerűsített SzRP pontosabb rakéta rávezetést biztosít,
5. Az önmegsemmisítés megbízhatóbb lett,
6. Az új alkatrészbázis miatt sokkal jobb lett a működési megbízhatóság,
7. Tovább javult a zavarvédelem
8. Korszerűbb rádió berendezést kapott;
Cél paraméter 6km. Megsemmisítési zóna távolságban 1,5/15km, magasságban 0/5km. Megsemmisítési valószínűség: 1. harcászati vadászrepülőgép 0,5-0,7, 2. helikopter 0,4-0,7, 3. manőverező cél 0,2-0,5.
A különböző típusú, egy fokozatú rakéták szilárd hajtóanyagúak és "kacsa" (elöl vannak a kormány felületek) elrendezésűek.
A 9T217B TZM 12 db rakéta szállítására és töltésére alkalmas.
A délszláv (jugó) háborúban több 20-100m magasság között repülő Tomahawk robotrepülőgépet semmisített meg Osza komplexum. Az 50m magasság alatt repülő légi célok elfogása problémás a rövid célérzékelési idő miatt, egy rakéta általában kevés a megsemmisítéshez.
Több, mint 1.200 db komplexum készült összesen.
Alkalmazó országok: (A 9K33, valamilyen változatot jelöl)
Szovjetunió (szétosztásra került az utódállamok között)
Azerbajdzsán 80db 9K33 (2020),
Algéria 48 db 9K33M3 (2016),
Angola 15 db 9K33 (2016),
Belorusszia 72 db 9K33M3 (2016),
Bulgária 24db 9K33 (2023),
Görögország 38db 9K33M3 (2023),
Grúzia 8 db 9K33M2 és 6-10db 9K33M3 (2023),
India 80db 9K33M2 (2016), 50 db (2023),
Kuba 10db 9K33 (2023),
Lengyelország 64db 9K33M2 (2016),
Oroszország: több, mint 400 db komplexum (100 üteg) 2016,
Örményország 40-60db (2016),
Szíria 63 db-ból kb. 14 db 9K33 (2015),
Türkmenisztán 40 9K33 (2016),
Ukrajna 80db 9K33M3 (2021),
Ekvádor 6 db (2016),
Jordánia 10db 9K33 (2023)
Líbia Ismeretlen számú 9K33 (2012);
Magyar viszonylatban tervbe volt véve az 1980-as években, hogy rendszeresítjük, de a beiskolázott állományt 1985-ben visszahívták Kijev-ből, a vásárlást pedig törölték.
Az M4 változat a hajófedélzeti légvédelmi komplexum (SA-N-4).
9К33-1Т Оса-1Т Belorusz modernizáció (2001-2005).
Javított megsemmisítési zóna (12/7km, 700m/s célsebesség), új irányítási rendszer, nagyobb megsemmisítési valószínűség. Nagyfrekvenciás félvezető erősítők alkalmazása. Az OES-1T optikai-elektronikus rendszer beépítése: hőiránymérő (működési tartomány: 8-12µm ), egy modernizált televíziós csatorna és egy lézeres távolságmérő (hullámhossz - 1,06µm). Modernizált munkaállomás, ARM-1T digitális számítógép, LCD kijelzők, automatizált harci munka, A PU-12M ütegparancsnoki jármű megszüntetése, helyette az ütegpk. az 1. komplexumból irányítja a harci munkát a többi komplexumnak. A berendezések üzembiztonsága 80%-al javult. Növekedett az élettartam, kevesebb tartalék alkatrész bázis szükséges. A ZIL-131 járművön elhelyezett 9F632 szimulátort a komplexumokban található funkcionális irányító berendezésekben lévő AFKT-1T szimulátor váltotta fel.
T-38 Sztilett
SA-8 Szting (Lengyelország