9K330 Tor / SA-15 Gauntlet (Szovjetunió)
- Téma indítója AIM-120
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
M
molnibalage
Guest
M
molnibalage
Guest
Mi ebben olyan bonyolúlt? Van benne két négy rakétát tartalmazó kazetta, ami függőleges helyzetből indítja a rekétákat? OK leér gondolom majdnem a járű aljáig. És? Egy harckocsi tornya is gyakorlatilag a padlólemezig ér le.
A kezelőszemélyzet pedíg ez előtt foglal helyet.
A kezelőszemélyzet pedíg ez előtt foglal helyet.
A 18 perc csak relatíve hosszú idő. Vannak olyan csapat légvédelmi rendszerek, nem is kevés, ahol majdnem ennyi a telepítési idő.
.jpg)
India eddig még nem, csak kiállításon volt, de viszont Ciprus és Görögország igen.
liveleak.com/view?i=5d5_1404512874
liveleak.com/view?i=5d5_1404512874
Roni, ezt már megint mire alapozod?
A hírben is benne van, hogy légi indítású fegyverekre is tud lőni, ebbe gondolom a HARM/ALARM típusú rakéták is beletartoznak.
A Pancir-S1 is tud ezekre lőni.(<i>rakétával és gépágyúval is</i>)
A dolog hír értéke meg abban áll, hogy nagyon kevés olyan SAM van a világon ami menetből is képes lőni. (<i>és ezek is főleg orosz rendszerek</i>)
A hírben is benne van, hogy légi indítású fegyverekre is tud lőni, ebbe gondolom a HARM/ALARM típusú rakéták is beletartoznak.
A Pancir-S1 is tud ezekre lőni.(<i>rakétával és gépágyúval is</i>)
A dolog hír értéke meg abban áll, hogy nagyon kevés olyan SAM van a világon ami menetből is képes lőni. (<i>és ezek is főleg orosz rendszerek</i>)
A túlélés egyik fő tényezője a harcmezőn a mozgékonyság, főleg ha az első lépcsőben harcolsz. A harckocsik esetén is mekkora előrelépés volt, hogy már nemcsak rövid megállásból, hanem menetből is képesek voltak tűzkiváltásra. Azt hiszem, hogy csak a Tunguzka képes menetből rakétát indítani a lérak. rendszerek közül, most a TOR M2U is csatlakozik ehhez a nagyon szűk "klubhoz". Az meg csak hab a tortán, hogy akár az ellene indított rakétákat, vagy bombákat is hatástalanítani tudja. Így már közvetlenül a harckocsikat és IFV-ket, gyalogságot is tudja védeni menetben, velük együtt mozogva, nem kell folyamatosan harchelyzetet felvenni.
Roni. Szokásod szerint már megint csúnyán lenézed az oroszokat és csodafegyvernek képzeled az amerikait.
A valóságban a HARM rakétákból már az Öböl-háborúban is jó párat el kellett indítani mire egy betalált, mert az irakiak is elkezdték lekapcsolgatni a radarokat. 1999-ben a jugoszláv légvédelem nem jelentéktelen része megúszta és a hadművelet végén ugyanúgy veszélyt jelentett az amcsi gépekre, mint az elején, mert megtanultak passzív módon védekezni a HARM ellen. Hiába lőttek ki nagyon sok HARM rakétát, csak elég kevés talált be. A szerbek részben csak a szükséges minimális időre kapcsolták be a radarjaikat, részben időben lekapcsolták azokat, ha HARM veszélyt sejtettek. Pedig ők még olyan radarokkal és légvédelmi komplexumokkal dolgoztak, amik észlelni is nehezen észlelték az ilyen nagy sebességű és kis keresztmetszető célpontot, lelőni pedig nem tudták. De a szerbek néhány apró trükkel drasztikusan javították a légvédelmi eszközeik túlélő képességét és csökkentették a HARM rakéták hatékonyságát. Az egyik trükk az volt, hogy sűrűn váltogatta a légvédelem az állásait. A másik, hogy HARM ellen csali sugárzókat alkalmaztak. Selejtezett MIG-21-esekből kiépített RP-21 és RP-22 radarok nagy frekvenciás moduljait használták. Előbb kapcsolták be őket, mint a rávezető radarokat, erősebben sugároztak velük és később kapcsolták ki, így azok eltérítették a HARM rakétákat. A harmadik trükk, hogy a légvédelem telepítésekor a közelben szögvisszaverőket helyeztek el csalinak a légi radaros bemérés ellen. A negyedik, hogy közel engedték az amcsikat és amint lehetett átváltottak optikai irányításra.
Azóta az oroszok ezeket a trükköket fejlesztették és ma már profi csali sugárzókat és csali célokat használnak a légvédelmük megvédésére.
Az amcsik először annyit fejlesztettek, hogy a HARM-ba pontosabb tehetetlenségi navigáció és GPS került. De ezzel sokat nem értek. A HARM ugyan az utolsó ismert irányba repül tovább a cél felé, ha lekapcsolják a radart, de az önirányító fej utolsó mérésének iránymérési hibája és a tehetetlenségi navigáció hibája összeadódik, így egy 10-12 km távolságban lekapcsolt radar esetén 1 % hibánál már 100-120 méteren belüli találat jön csak össze, miközben ennél érdemben kisebb a repesz fejrész megsemmisítési zónája. A GPS sem ér igazán sokat, mert maga az önirányító fej csak irányt érzékel, nem térbeli elhelyezkedést. A GPS koordinátákat csak az indító gépről tudják megadni. Azonban az indító gép jellemző HARM indítási távolságban vagy fel sem tud deríteni olyan felszíni célpontokat, mint egy légvédelmi komplexum járművei, vagy ha fel tudja, akkor nem tudja megkülönböztetni a kevésbé értékes indító járműveket a létfontosságú radarosoktól, illetve a radar elég nagy szöghibával dolgozik ahhoz, hogy több 10 km távolságból az oldalirányú hiba is sok 10 méter legyen és a távolsági hiba is 10 méterekben mérhető. Ehhez adódik a gép navigációjának hibája és a fegyver GPS vezérlésének hibája. Így a GPS-el igazából csak akkor elég pontos a HARM, ha optikai felderítési távig (lézer távmérő hatótávolságig) közel megy az indító gép. Ez részben nagyon veszélyes a gép számára, részben pedig ezzel az erővel már nagyságrenddel olcsóbb GPS vezérlésű bombát is használhatnak.
A légvédelem az utolsó betáplált pályás és a GPS kiegészítő vezérlés ellen tud védekezni azzal, hogy menetből tevékenykedik. Egy 36 km/h-val (10 m/s-al) haladó jármű, ha akkor kapcsolja le a radart, amiikor a HARM 10 km-re van és a távolabbi indítás után, a hajtóműve kiégésével már csak500 m/s sebességgel repül, ami 400 m/s-ig lassul becsapódásra 22 másodperccel a lekapcsolás után, a 450 m/s átlagsebességű rakéta becsódásakor már 220 méterre távolodott el.
Az amcsik erre kitalálták a HARM AGM-88E, vagy AASRGM változatát. Ebben egy milliméteres hullámhosszú aktív radar is van. Elméletileg ez már nem sugárzó, mozgó ellen is jó, de gyakorlatilag van pár hibája., Az egyik, hogy a pici radar csak pár km-ről fog be, amikor már kevés az idő és a hely a korrekcióra, tehát a kellően eltávolodott célpont ellen ez sem tökéletes. A másik, hogy a milliméteres radar nem képalkotó. Tehát megtéveszthető akár egy egyszerű szögvisszaverővel is. De a dipólszórás is működik ellene. A zavarhatóságról nem is beszélve. A harmadik, hogy nem tudja megkülönböztetni a komplexum egyes járműveit, így nem feltétlenül az értékesbe csapódik. A negyedik problémája pedig, hogy alig van belőle. Csak a Navy, az olaszok és ausztrálok kaptak eddig AARGM-et. Az USAF-.nak nincs. A haditengerészetnek is csak úgy 200 db van. Az amcsik rendelkezésére álló HARM rakéták túlnyomó többsége nem E változat. Azt már tényleg csak halkan teszem hozzá, hogy az AARGM földi mozgó célt még gyakorló lövészeten nem semmisített meg. 2015 szeptemberében sikerül gyakorló lövészeten az első mozgó célt leküzdeni, de az egy magányos hajó volt ami sokkal könnyebb célpont, mint egy földi jármű.
Ezen kívül ott van amit fip7 is említett, hogy a 80-as évek óta a korszerű orosz légvédelmi komplexumok észlelik a HARM rakétához hasonló gyors és kis keresztmetszetű célokat. Le tudnak kapcsolni időben és optikai irányítással folytatni a rávezetést, ha kellően közel van a célpont. Ezen kívül elég jó eséllyel le tudják lőni a HARM rakétákat. Már a BUK-M1-2 is képes 20 km-ről észlelni egy HARM-ot és papíron 50-70 % eséllyel megsemmisíteni. A BUK-M2 még nagyobb eséllyel lövi le. A TOR M1 és a Pancir 10-15 km-ről észlelik és magas aránnyal semmisítik meg a HARM rakétákat, akár többet is egyszerre.
Hosszú hullámú radarokat sem csak a vicc kedvéért használnak az oroszok. Pedig pontatlanabbak, mint a magas frekvenciásak. Részben jók a lopakodók ellen. Részben pedig a HARM nem veszélyes rájuk. A rakéta fejrészében rendelkezésére álló hely fizikai korlátai miatt 500 Mhz alatti frekvenciával nem tud mit kezdeni. Ezért az oroszok VHF radarral követik a célt. A VHF radar nem elég pontos a légvédelmi rakéta rávezetéséhez (kivéve aktív radaros és infra rakéták, amiket elég acél közelébe navigálni parancsközlő módszerrel). De ha megvárják míg a cél optikai távba ér, akkor az optika már kisebb szöghibával dolgozik, mint a radar és a nagyfrekvenciás radar bekapcsolása nélkül lőhetnek a repülőre, ami fújhatja a HARM rakétáit.
Amúgy a mozgásból történő indítás nem csak a túlélő képesség fokozására jó, hanem a reakcióidőt is csökkenti, ami kis hatótávolságú rendszereknél nagyon fontos.
A valóságban a HARM rakétákból már az Öböl-háborúban is jó párat el kellett indítani mire egy betalált, mert az irakiak is elkezdték lekapcsolgatni a radarokat. 1999-ben a jugoszláv légvédelem nem jelentéktelen része megúszta és a hadművelet végén ugyanúgy veszélyt jelentett az amcsi gépekre, mint az elején, mert megtanultak passzív módon védekezni a HARM ellen. Hiába lőttek ki nagyon sok HARM rakétát, csak elég kevés talált be. A szerbek részben csak a szükséges minimális időre kapcsolták be a radarjaikat, részben időben lekapcsolták azokat, ha HARM veszélyt sejtettek. Pedig ők még olyan radarokkal és légvédelmi komplexumokkal dolgoztak, amik észlelni is nehezen észlelték az ilyen nagy sebességű és kis keresztmetszető célpontot, lelőni pedig nem tudták. De a szerbek néhány apró trükkel drasztikusan javították a légvédelmi eszközeik túlélő képességét és csökkentették a HARM rakéták hatékonyságát. Az egyik trükk az volt, hogy sűrűn váltogatta a légvédelem az állásait. A másik, hogy HARM ellen csali sugárzókat alkalmaztak. Selejtezett MIG-21-esekből kiépített RP-21 és RP-22 radarok nagy frekvenciás moduljait használták. Előbb kapcsolták be őket, mint a rávezető radarokat, erősebben sugároztak velük és később kapcsolták ki, így azok eltérítették a HARM rakétákat. A harmadik trükk, hogy a légvédelem telepítésekor a közelben szögvisszaverőket helyeztek el csalinak a légi radaros bemérés ellen. A negyedik, hogy közel engedték az amcsikat és amint lehetett átváltottak optikai irányításra.
Azóta az oroszok ezeket a trükköket fejlesztették és ma már profi csali sugárzókat és csali célokat használnak a légvédelmük megvédésére.
Az amcsik először annyit fejlesztettek, hogy a HARM-ba pontosabb tehetetlenségi navigáció és GPS került. De ezzel sokat nem értek. A HARM ugyan az utolsó ismert irányba repül tovább a cél felé, ha lekapcsolják a radart, de az önirányító fej utolsó mérésének iránymérési hibája és a tehetetlenségi navigáció hibája összeadódik, így egy 10-12 km távolságban lekapcsolt radar esetén 1 % hibánál már 100-120 méteren belüli találat jön csak össze, miközben ennél érdemben kisebb a repesz fejrész megsemmisítési zónája. A GPS sem ér igazán sokat, mert maga az önirányító fej csak irányt érzékel, nem térbeli elhelyezkedést. A GPS koordinátákat csak az indító gépről tudják megadni. Azonban az indító gép jellemző HARM indítási távolságban vagy fel sem tud deríteni olyan felszíni célpontokat, mint egy légvédelmi komplexum járművei, vagy ha fel tudja, akkor nem tudja megkülönböztetni a kevésbé értékes indító járműveket a létfontosságú radarosoktól, illetve a radar elég nagy szöghibával dolgozik ahhoz, hogy több 10 km távolságból az oldalirányú hiba is sok 10 méter legyen és a távolsági hiba is 10 méterekben mérhető. Ehhez adódik a gép navigációjának hibája és a fegyver GPS vezérlésének hibája. Így a GPS-el igazából csak akkor elég pontos a HARM, ha optikai felderítési távig (lézer távmérő hatótávolságig) közel megy az indító gép. Ez részben nagyon veszélyes a gép számára, részben pedig ezzel az erővel már nagyságrenddel olcsóbb GPS vezérlésű bombát is használhatnak.
A légvédelem az utolsó betáplált pályás és a GPS kiegészítő vezérlés ellen tud védekezni azzal, hogy menetből tevékenykedik. Egy 36 km/h-val (10 m/s-al) haladó jármű, ha akkor kapcsolja le a radart, amiikor a HARM 10 km-re van és a távolabbi indítás után, a hajtóműve kiégésével már csak500 m/s sebességgel repül, ami 400 m/s-ig lassul becsapódásra 22 másodperccel a lekapcsolás után, a 450 m/s átlagsebességű rakéta becsódásakor már 220 méterre távolodott el.
Az amcsik erre kitalálták a HARM AGM-88E, vagy AASRGM változatát. Ebben egy milliméteres hullámhosszú aktív radar is van. Elméletileg ez már nem sugárzó, mozgó ellen is jó, de gyakorlatilag van pár hibája., Az egyik, hogy a pici radar csak pár km-ről fog be, amikor már kevés az idő és a hely a korrekcióra, tehát a kellően eltávolodott célpont ellen ez sem tökéletes. A másik, hogy a milliméteres radar nem képalkotó. Tehát megtéveszthető akár egy egyszerű szögvisszaverővel is. De a dipólszórás is működik ellene. A zavarhatóságról nem is beszélve. A harmadik, hogy nem tudja megkülönböztetni a komplexum egyes járműveit, így nem feltétlenül az értékesbe csapódik. A negyedik problémája pedig, hogy alig van belőle. Csak a Navy, az olaszok és ausztrálok kaptak eddig AARGM-et. Az USAF-.nak nincs. A haditengerészetnek is csak úgy 200 db van. Az amcsik rendelkezésére álló HARM rakéták túlnyomó többsége nem E változat. Azt már tényleg csak halkan teszem hozzá, hogy az AARGM földi mozgó célt még gyakorló lövészeten nem semmisített meg. 2015 szeptemberében sikerül gyakorló lövészeten az első mozgó célt leküzdeni, de az egy magányos hajó volt ami sokkal könnyebb célpont, mint egy földi jármű.
Ezen kívül ott van amit fip7 is említett, hogy a 80-as évek óta a korszerű orosz légvédelmi komplexumok észlelik a HARM rakétához hasonló gyors és kis keresztmetszetű célokat. Le tudnak kapcsolni időben és optikai irányítással folytatni a rávezetést, ha kellően közel van a célpont. Ezen kívül elég jó eséllyel le tudják lőni a HARM rakétákat. Már a BUK-M1-2 is képes 20 km-ről észlelni egy HARM-ot és papíron 50-70 % eséllyel megsemmisíteni. A BUK-M2 még nagyobb eséllyel lövi le. A TOR M1 és a Pancir 10-15 km-ről észlelik és magas aránnyal semmisítik meg a HARM rakétákat, akár többet is egyszerre.
Hosszú hullámú radarokat sem csak a vicc kedvéért használnak az oroszok. Pedig pontatlanabbak, mint a magas frekvenciásak. Részben jók a lopakodók ellen. Részben pedig a HARM nem veszélyes rájuk. A rakéta fejrészében rendelkezésére álló hely fizikai korlátai miatt 500 Mhz alatti frekvenciával nem tud mit kezdeni. Ezért az oroszok VHF radarral követik a célt. A VHF radar nem elég pontos a légvédelmi rakéta rávezetéséhez (kivéve aktív radaros és infra rakéták, amiket elég acél közelébe navigálni parancsközlő módszerrel). De ha megvárják míg a cél optikai távba ér, akkor az optika már kisebb szöghibával dolgozik, mint a radar és a nagyfrekvenciás radar bekapcsolása nélkül lőhetnek a repülőre, ami fújhatja a HARM rakétáit.
Amúgy a mozgásból történő indítás nem csak a túlélő képesség fokozására jó, hanem a reakcióidőt is csökkenti, ami kis hatótávolságú rendszereknél nagyon fontos.
