Ez alapján akkor kérdezem laikit, hogy szerinte ezzel miért is mission impossible megtalálni a Tor-t, ha van irányod és még SAR radare képeed is, ami TGP-vel szinkronizálható. Tényleg nagyon érdekelne...
Megpróbálsz olyat a számba adni, amit nem írtam és azzal vitatkozni. Természetesen nem lehetetlen egy TOR járművet megtalálni infra kamerával, csak ahhoz közel kell menni, ami életveszélyes és ez még csak kis szelete a probléma megoldásának.
Miután a HARM alkalmazásai korlátait nem tudod vitatni, átváltottál az általad kitalált SAR radarképen keresés + a radarral megtalált járművek célmegjelölő konténer infra képével való azonosítása + gondolom lézeres távolság és iránymérés (azért csak gondolom, mert a helyzet meghatározás pontosságával nagyvonalúan nem foglalkozol) + a cél helyzetének lefordítása GPS koordinátákra, hozzáadva a gép navigációs adatait + GPS vezérlés + adatkapcsolatos frissítés harceljárásra. Mindezt azért, hogy belemagyarázhasd, hogy a HARM lekapcsolt radarnál majd a GPS miatt lesz pontos. Azonban ez az általad kitalált eszméletlenül bonyolult és totál értelmetlen módszer nem létezik.
- Már az is probléma, hogy a pillanatnyilag nem mozgó, tehát a mozgócél kereső üzemmódban nem látható célt SAR radar képen megtaláld, olyan felbontásnál, amin egy légvédelmi jármű mindössze pár képpont méretű. Az ezernyi hasonló tereptárgy között felismerni művészet. Még ehhez a felbontáshoz is be kell repülni, ha a TOR megsemmisítési zónájába nem is, de a BUK-éba, vagy az Sz-300-aséba biztosan és folyamatosan radarhorizont felett kel tartózkodni és sugározni a radarral. Ez elég öngyilkos módszer.
- SAR radar helyett lehet hagyatkozni besugárzásjelzőre is (mindegy, hogy a gépé, vagy HTS konténerbe épített), de az ugye távolságot nem mér, tehát az infa kamerás keresés csak oldalirányban szűkíthető, távolságban nem. A legnagyobb nagyításnál a nagyon szűk látószög miatt annyira kicsi a megjelenített terület, hogy viszonylag hosszan kell keresni, mire kiszúrják a járművet. Közben a légvédelem vígan lövöldöz a gépre, a repülő meg nagy sebességgel halad, a pilóta pedig kénytelen az infra képet kuksizni. Ezen kívül, ha a radar sugároz, akkor a HARM passzív vezérlése is működik. Ha nem akkor a besugárzásjelző sem vesz semmilyen jelet.
- Az infra kamerás azonosításhoz közel kell menni. Az, hogy ez 10 km, 13, 15, vagy 18 a kereső eszköztől, a rálátási szögtől, az időjárástól és légvédelmi jármű jellegzetességeitől függ. De minden esetre olyan közel kell menni, ahonnan a légvédelem könnyen lelőheti a gépet. Ne gyere azzal, hogy a TOR hatótávolsága csak 12 km, mert az oroszok mélységben tagolt légvédelmet használnak.
- Még ha megvan az infra kamerás azonosítás az akkor sem pontos térbeli helyzet megállapítást. Erre a radarok a mérési hibáik miatt nem képesek. A radarkénnél sokkal jobb felbontású látható fény tartományú, vagy infra képek önmagukban nem alkalmasak a cél helyzetének mérésére. A helyzet pontos méréséhez lézeres táv- és iránymérő szükséges, aminek alkalmazásához még közelebb kell menni.
- De még ha ez is sikerült, akkor is hozzáadódik a GPS vezérlés hibájához a helyzet meghatározás pontatlanságának hibája, azaz a lézeres táv- és iránymérő hibája, a gép navigációjának hibája, és a gép mozgásából adódó hiba. Hiába van a GPS vezérlésű fegyvereknek fix koordinátákhoz képest pár méteres hibája, ha a cél helyzetének meghatározása nem elég pontos, akkor a GPS vezérlés sem lesz az.
De az egész általad kitalált eszméletlenül bonyolult és értelmetlen célkeresési és irányítási láncolattal az a gond, hogy a HARM nem erre való.
- Ha már olyan közel mész, hogy infra optikával azonosítod a földi járművet, akkor legegyszerűbb egy infra (vagy TV) vezérlésű fegyvert elereszteni. Egy Maverick rakéta sokkal pontosabb, és megbízhatóbb, mint az általad leírt helymeghatározási láncolat + GPS vezérlés. A Maverickhez nem kell a cél helyzetét meghatározni, csak befogni a képét. A Maverickhez elég rögzíteni a célt a rakéta kontrasztkövetős optikáján és az magát vezérli a célra. A repülőgépnek nem kell folyamatosan mérni a cél helyzetét a becsapódásig és adatkapcsolaton frissíteni a célkoordinátákat.
- Ha már olyan közel mész hogy lézeres táv- és iránymérővel be tudod mérni a célt, akkor kapásból ott van a félaktív lézeres Maverick, vagy a Hellfire, vagy lézervezérlésű bomba, ha elég nagy a magasság és sebesség, hogy bomba elérje a célt. Messze pontosabb és biztosabb, mint az általad leírt módszer és nagyságrenddel olcsóbb, is mint a HARM.
- A HARM alapvető előnyei a következők lennének: 1. Nagy távolságból indítható. Még a légvédelem megsemmisítési zónáján kívülről, vagy ha a légvédelem nagyobb hatótávolságú, akkor olyan távolságból, ahol már elég magasan van a radarhorizont ahhoz, hogy radarárnyékból felugorva indítson a gép, majd visszatérve elkerülje a rá kilőtt légvédelmi rakétát. 2. Önirányított fegyver. Nem szükséges a gépnek folyamatosan cél látókörén belül tartózkodnia becsapódásig. 3. A passziv önirányítás miatt ahogy közeledik a célhoz, úgy nő a pontosság. Nem kell a gép méréseire és irányítására hagyatkoznia és nem kell a gépnek közel mennie a pontosabb méréshez.
Azonban mindezek az előnyök feltételezik, hogy a cél folyamatosan sugároz. Ez a rakéta fő hátránya. Ezt a hátrányt megpróbálták ugyan némileg csökkenteni az inerciális navigációval és a GPS alkalmazásával, de alapvetően ez nem sikerült. Ezek a többlet funkciók általában nem elégségesek a találathoz, ha megszűnik a radar kisugárzás. Még az aktív radar volt eddig a legjobb próbálkozás probléma megoldására, de az sem csodaszer.
Az általad kitalált módszer pont a HARM harceljárásának a lényegét tenné lehetetlenné és közel küldenéd a SEAD gépet a légvédelemhez, úgy hogy annak horizont felett is kell tartózkodnia egész a becsapódásig. Ezzel csak azt érnéd el, hogy lemészároltatod a repülőket. Hiába próbálod belemagyarázni a HARM (amcsik kínjában kitalált) GPS kiegészítő vezérlésébe hogy az önmagában megoldja a radarelhárítást és helyettesíti a passzív rádiólokációs rávezetést. Nem helyettesíti.
Még ha létezne is az általad kitalált tisztán GPS-es irányítási módja a HARM-nak, akkor is előre kellene dönteni, hogy milyen irányítási módban indítják. Mert ha nem megy olyan közel a gép hogy pontos célkoordinátákat tudjon mérni és becsapódásig nem kíván folyamatosan gyakorló célt nyújtani a légvédelemnek, azaz a HARM alap irányítási módjában indít távolabbról, akkor menet közben már nem lehet átváltani. Melyik az az őrült pilóta, aki a tisztán GPS vezérlést választaná?
Ahelyett, hogy mindenféle elméleteket találsz ki egy az adott célra jórészt alkalmatlan, nem ilyen típusú célok ellen kitalált és csak kiegészítésként alkalmazott vezérlési módról, akár be is láthatnád, hogy a HARM nem csodafegyver. Megvannak a maga korlátai és lehet ellene hatékonyan védekezni több módon is. Az oroszoknak megvannak erre az eszközeik és a harceljárásaik.
