1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

A Csatahajók múltja, és esetleges jövője

Diskurzus a(z) 'Egyéb haditengerészettel kapcsolatos témák' témában - fip7 által indítva @ 2017. május 31..

?

Szerintetek lesznek-e újra csatahajó osztályba tartozó hadihajók?

  1. Igen

    15,2%
  2. Nem

    58,7%
  3. A repülőgép hordozó a jelen és a jövő

    14,1%
  4. A Zumwalt-é és az LCS osztályú hajóké a jövő

    12,0%
  1. Nemerson

    Nemerson Well-Known Member

    Űrcsatahajó Yamato
     
  2. jani22

    jani22 Well-Known Member

  3. papajoe

    papajoe Well-Known Member

    Nem találtam partraszállós témát,nekem ez örök rjtély,hogy miért küldték be a katonákat a vadkacsalövészetre,a yenkik akkora tűzerő fölényben voltak a csatahajókkal,miért nem sütötték bele dolfiékat a fövenybe 1 óra alatt?
    azok az erődítmények jók a gyalogság ellen,de egy 300-400millkós hajóágyú ellen annyi mint a napernyő,asszem 30 000 körül haltak meg a partokon összesen,mire hídfőt raktak a yenkik.

     
  4. dudi

    dudi Well-Known Member

    Mert nincs annyi lőszer a világon amennyivel képesek lettek volna arra amit mondsz.Ha csak a csatahajók lőnek akkor szépen visszahúzódnak a védők a bunkerekbe és csak akkor jönnek elő ha abbamaradt az ágyúzás.Egyszerre ágyúzni meg gyalogsággal támadni nem lehet mert annak az lesz a vége,hogy szétlövöd a saját embereidet.
     
    fishbed likes this.
  5. papajoe

    papajoe Well-Known Member


    Hmm,szerintem bőven volt lőszerük,hogy a partraszállás helyein 1kkm szélesen,300m mélységben elsimítsák a talaj egyenetlenségeit is,nem mellesleg akkor már volt rádió,fél percre pontosan lehetett volna időzíteni,vagy még pontosabban a tüzérséget,az akkori ágyúk cepje mennyi lehetett,300 m?
    De adjanak a saját erőknek 600-at,amíg a hajók a part felé mennek,előttük 600 méterre hagy szóljon,vagy ilyesmi,szerintem elb@szták,vagy ilyesmi.
    Annyi lőszerük volt(van),hogy alig bírnak a hajóik a felszínen maradni,szülinapi tortákat,meg leveleket hozott a posta a katonáknak át az óceánon,mit számít ott +50 ágyúgolyó?
    Hol volt a légierő is?
    Legalább azok bögyörőzhették volna dolfiékat,amíg a gyalogság megteszi azt a 200 métert.
     
  6. dudi

    dudi Well-Known Member

    A baj az,hogy a csatahajóban nem volt túl sok lőszer(átlagosan 150-200 lőszerrel számolhatsz csöveként bár azt hozzáteszem,hogy a csövek élettartama sem volt több 300 lövésnél).Egész egyszerűen ezekkel a hajókkal nem lehetett azt megtenni amit te írsz mert alkalmatlan volt rá a fegyverzetük és a lőszerkészletük is.Ezen kívül hidd el,hogy kiszámolták azt,hogy a gyalogság a lehető leghamarabb a parton legyen az ágyúzás után.Nem voltak a sajátmaguk ellenségei,hogy a szükségesnél akárcsak egy pillanattal is több időt hagyjanak a németeknek.
     
  7. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    Jó lesz az 100-120 lőszernek is, ha nem erőltetett pergőtűz, akkor max percenként egy sortűz.
     
    fip7, fishbed, jani22 and 1 other person like this.
  8. Littlejohn

    Littlejohn Well-Known Member

    Ha azt vesszük, hogy a támogató csatahajókban 100-120 lőszer volt csövenként, akkor számoljunk egy kicsit. Általában AP-vel lőttek a bunkerekre, a HE gránátokat meghagyták a cirkálóknak. Milyen eloszlásban volt AP és HE lőszer a csatahajón? Mennyire volt pontos a célmeghatározás? Hány lövés kellett a belövéshez? Akkoriban még nem voltak műholdas felderítési adatok, drónok, max. egy ejtőernyős helyesbítette a lőelemeket a partról, ha jó helyre dobták le és odaért időben. Vagy felderítőgép.
    Ha ezt vesszük, akkor a tényleges, célzott lövések száma csövenként 20-30-nál nem lehetett több. A fő erő ezért a hajók közül itt is a cirkálók voltak. Közelebb mehettek a parthoz, kisebb (de azért combos) ágyúikkal pontosabb támogatást nyújthattak a partraszálló gyalogságnak.
     
  9. dudi

    dudi Well-Known Member

    Mi köze a tűzgyorsaságnak a lőszerraktárak kapacitásához?
     
  10. Littlejohn

    Littlejohn Well-Known Member

    Csatahajó pergőtűz? Lövés..... cső visszaengedése alapra.... töltés.... cső felemelése, célzás...tűz... Leggyorsabb esetben is 2-10 perc...
     
  11. FilcTroll

    FilcTroll Well-Known Member

    A Csendes-óceáni partraszállások alkalmával sem mindig sikerült a tengerről elintézni a japán védműveket, pedig ott aztán tényleg nem spóroltak a lőszerrel. Gondolom, hogy megtettek, amit tudtak Normandiában is.
     
    jani22 likes this.
  12. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member


    ???

    Bekeidos kenyelmes loveszet.



    Haboruban 305-406 mm kozotti lovegeket 40-60 masodpercenkent kepesek voltak ujratolteni.
     
    fip7 and fishbed like this.
  13. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Az elmélet úgy szólt, hogy először lebombázzák a partszakast. Ez elvileg elét kellett volna legyen az aknák, meg az akadályok ellen. A gyakorlatban ez úgy történt, hogy néhány kilométerrel a part mögött estek le a bombák. A hadihajók, meg támogatták a partraszállást és lőttek is ki partvédő ütegeket. De ők is veszélyben voltak.
     
  14. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member

    Amugy bizony volt pergotuz a csatahajok reszerol is meg a cirkalok meg barmilyen ladik reszerol egy egy partraszallas tamogatasanal. Legfokeppen nem a fotuzrseggel tuzeltek bar hasznaltak azt is hanem a masodlagos 150-205 mm es lovegekkel amibol altalaban volt 6-24 db halyonkent sot meg a 40 mm Boforst is rendszeresen hasznaltak. Ennek szimplan az volt az oka hogy foleg a Csendesoceani hadszinteren a meglevo legiuralom miatt tudtak az amik hogy nincs ellenseges felszini egyseg a kozelben es az adott sziget legierje mar regen ki lett iktatva. Igy a hajok olyan kozel mentek hogy meg a 40 mm is kepes volt "celzott" lovest leadni ami cca "celpont a hegy" kategoria volt.

    A pergotuz azonban max 4-5 percig tarthato fent ugyanis olyan szinten felmelegszik a cso hogy a loszer magatol felrobbanna elindulna benne. Igy vagy alacsonyabb cca 3-4 lovs / perc tuzgyorsasaggal kezdik vagy pedig az elejen megnyomtak "ami a csovon kifert" majd bizony 4-5 perc utan leesett a tuzgyorsasag 2 loves / perc re meg a kozepes kalibereknel is. Problemat ez annyibol nem jelentett igazan hogy 43 utan mar olyan foleny bontakozott ki a tengeren es a levegoben hogy komplett "flottak" vonultak fel egy egy sziget elleni harc tamogatasahoz.
     
    arbalest and Littlejohn like this.
  15. Kurfürst

    Kurfürst Well-Known Member

    Szerintem egyszerűen időtényező. A gyorsaság többet számított, mint hogy hány nemet van a parton, mert úgyis többet tudnak partra tenni a szövik.

    Nem tehették meg, min Iwo Jima alatt, hogy órákig, napokig lövik, mert a japánokkal ellentétben a németeknél gyorsabban jött volna az erősítés, mint ahogy lassan hullanak a partvonalon a védők bunkerekbe. Feltűnik pár tengó, repülő, a partvonalon odaérnek a hadosztályok stb. Az ejéknek hátul meg annyi.

    Aznap már foglalni kellett egy partszakaszt es kiépíteni egy hídfőt mert este már biztosan mozoghatnak a németek is, légifölény ide vagy oda. Ugyhogy gyorsan kellett, nehány romboló adott is közvetlen tűztamogatast.
     
    fip7 and dudi like this.
  16. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    1. A bunkerek ellen semmit nem értek a HE lőszerek.
    2. A pct lőszerekkel telitalálatot kell elérni. Azok pontcélok a hajókhoz képest.
    3. Nagyon rövid idő volt az előkészítésre a napkelte, az időjárás az apály miatt.
    4. Ez nem Csendes-óceán, ahol körbevették a szigeteket és se ki, se be és ágyúztak napokig. Láthattad ott is, hogy iszonyatos lőszermennyiség ellövése ellenére a hatása sokszor meglepően csekély volt.
    5. Az Omaha parton közvetlenül a parton állították meg a jenki erőket, de talán, ha összesen 1,5-2 órára, de úgy, a német állások és a csapatok között sokkal kisebb távolság volt, mint ahogy a csatahajók nagy lövegével lehetett volna bármit tenni.
    6. A hajók a légi megfigyelők segítségével a hátrébb levő ágyúkat próbálták kikapni, amik lőttek a hajókra és a parton levő emberekre is. Onnantól fogva, hogy a partról el tudtak mozduni a bocage-okig eljutottak igen hamar.
    Ejtőernyőőőőőőőőőőőőős...? Odafentről a hajóknak voltak repcsijeik, amik rádióztak. Csak volt olyan gép, amit igen hamar lelőttek.

    A csatahajók névleges tűzgyorsasága rövid ideig elérte a két lövés/percet, de a realitás inkább percenként egy lövés volt. 2-10 perc? Nagyon nem. Ennél még az 1800-as évek végi hátultöltős szörnyszülött óriás löveges hajói is gyorsabban lőttek, úgy 3-5 percenként a nagy kaliberű ágyúkkal. Honnan jött ez az eszméletlen téveszme úgy, hogy Horváth Zoli cikkeit és blogját úgy kb. százszor linkeltem eddig a csatahajókról?
    https://htenger.blog.hu/
    http://www.mediafire.com/folder/712jt3pqzu28z/Zoli_Hajoi
    De egy gyors wiki keresés is elég lett volna.

    Igen, a leghosszabb nap című könyvben ez kb. egy bekezdés. A szar idő miatt nem mertek közel bombázni a parthoz és emiatt kb. 2-3 km-rel távolabb oldottak le és ott okoztak számottevő kárt. Lehet, hogy ennek is köze van ahhoz, hogy a parton szenvedtek, de az első nap a várakozásokkal ellentétben mindenhol sikerült stabil hídfőállást kiépíteni és a parttól távolabb igen gyér ellenállásba ütköztek Caen kivételével.
    Csak ezekkel a fedezékek egy részére nem túl nagy benyomást tesznek.
    A Leghosszabb Nap című könyvben szintén van egy megjegyzés arra, hogy a német megfigyelő pontokat összetévesztették a lövegek bunkereivel. A megfigyelő ponton levő Pluskat állását nagyon megszórták és meglepődött, hogy a lövegei közül mind működőképes volt. Később azért kiszedték az ágyúk egy részét.
    Lásd pl. itt.
    https://en.wikipedia.org/wiki/Crisbecq_Battery

    Nagyjából ez volt a helyzet.
     
  17. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    A háború elején általában kb 2/3 - 1/3 volt az AP-HE elosztás, az angoloknál csak AP, a háború második felére ez az arány megfordul, akár nőtt is a HE javára.

    Amíg kitartott a készültségi lőszer mennyiség a toronyban és a barbetta felső részén, addig reális volt a fél perc (plusz nem max lőtávolságra kellett tüzelni). Utána csökkent, plusz amit Dinamo írt a cső melegedésről.
     
  18. dudi

    dudi Well-Known Member

    Nem úgy érti,hogy ejtőernyőn himbálózva vezeti a tüzet hanem úgy,hogy ejtőernyővel ledobták és a fölldről rejtett állásból vezette a tüzet(vagy is nagyon remélem,hogy így értette).
     
  19. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Tudom, de ez sem reális. Az ejéseket SOHA nem dobják rá "senki fejére". Okkal voltak leszállási és gyülekezési zónák a D-napon. A Dives és a másik folyó hídjánál kockáztatták meg azt, hogy közvetlenül mellettük szálltak le a vitorlázók, de ennyi.

    A rajtett állás és ejés érkezés az Atlanti-fal és ütegei közelében értelmezhetetlen, mert lehetetlen.
     
  20. dudi

    dudi Well-Known Member

    A landolási zónákat is ejtőernyősök jelölték ki.Úgy működött,hogy a zöm előtt kis csoportokad dobtak le akik kijelölték a zónákat.Ennyi erővel felderítőket is kidobhattak.
     

Ezen oldal megosztása