A hajtómű ki- vagy beépítése - főleg még az 50-es 60-as években tervezett és gyártott gépeknél - nagyon komoly, nagymértékű munka volt. Az összes többi berendezés általában néhány csavarral van beszerelve, a kisebbek esetleg csak egy bilincsbe vannak rögzítve a gépben, és néhány cső- meg egy-egy elektromos kábelcsatlakozás van még rajtuk. A hajtómű ki/beépítéshez a MiG-23/27, Szu-15, Szu-24-ig le kellett szerelni a törzs hátsórészét (ehhez vezérlés-tolórudakat, el. kábeleket tucatszám, tüzelőanyag, hidraulika és sűrített-levegős csöveket szétkötni, törzs-hátsórész-kocsit alátolni és rögzíteni), fúvócső hátsó rögzítéseit a törzs-hátsórésztől szétcsatlakoztatni, majd a két törzsrészt összekötő csavarokat oldani és a kocsival lehúzni a hátsórészt. Ezután fúvócső-kocsit/kat aláhúzni, rögzíteni és leszerelni a külön egység fúvócsövet/ket a hajtómű/vek végéről, majd jöhet a légkondi-rendszer, hajtóműhöz menő oxigén, hidraulikus és tüzelőanyag-csövek, elektromos kábelek és vezérlő tolórúd/ak szétkötése, hidraulika-szivattyúk és generátorok leszerelése a hajtóműről. Ezután aláhúzni és aláemelni a hajtómű-kocsit, kiszerelni a hajtómű bekötő-csapjait (a MiG-21-en pl. 6db volt, és a tolóerő-átadó csap be is volt ékelve, nem mindig volt egyszerű kiszerelni), és ezután lehetett kihúzni a törzsből a hajtóművet. Mindezeket úgy, hogy körben 10-15mm-es hézagok vannak a hajtómű-elemek és a sárkány törzskeretei között! Beépítés fordított sorrendben, kiegészítve a hajtómű+fúvócső hőtágulását lehetővé tevő hézagok beszabályzásával, és beállításával a sárkány tengelyébe. Szóval ez sorrendben egymásra épülő, eléggé építkezés-jellegű nagyméretű munka. KI vagy BEÉPÍTÉS ...