Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
gacsat
Pont azt írom. Nem volt értelme a gépnek ott és akkor.
A leggyorsabb ny-Eu - Peking vagy Tokió útvonal mindig sz oroszokon keresztül vitt. Se a Transszibéria expressz, se a Tu-114esek nem voltak tömve nyugati utazókkal. Pedig hirdették őket rendesen. Mindenki félt az oroszoktól.De volt.
Mégpedig pont ott és pont akkor!
A világban technokrata eufória volt: Gyorsabban, magasabbra, minden technikai problémát megoldunk, legyőzzük a természetet! Stb.
Szó nem volt még olajár robbanásról, adott technikai, technológiai határok megközelítéséről, adott területeken a fejlődés megrekedéséről: Az USA-ban a legnagyobb meggyőződéssel 3 Mach-os utasszállítógépek tervezésébe öltek bele horribilis összegeket. Aztán persze kiderült például a hőhatár, pontosabban annak a költségvonzata stb.
Nézzük politikai, társadalmi oldalról:
A brezsnyevi pangásig tényleg elhihető volt a világon mindenhol annak az esélye - ne utólag nézd!!! - hogy a szovjet szisztéma versenyképes lesz:
Élvonalbeli (vagy annak látszó) repülőgépek megjelenése; Tu-104, Tu-114, Il-18. Sorozatos elsőségek a világűr meghódításában., egyéb valós vagy valósnak hirdetett tudományos és gazdasági sikerek.
A nyugati, befektetésmegtérülést számolgatós világban is elhitték, hogy a Concorde, meg a 3-Mach USA gépek rentábilisak lesznek. Elhitték, hogy az üzembiztos üzemeltetést megfogják tudni úgy oldani, hogy az nem fog felérni egy folyamatos nagyjavítással...
A két világrendszer az élet minden terültén versengett.
A Szovjetunióban - és máshogy Nyugaton is - fontos szempont volt a a társadalmi és politikai agitprop - egyre jobb és jobb világ jön.
S akkor egy mellékes apróság:
A Szovjetunió döntéshozatali piramisának a csúcsán nem a befektetésmegtérülést számolgatós gazdasági szakemberek, befektetők álltak, hanem a politbüro:
Na őket akkoriban pont nem érdekelte a valós társadalmi igény.
Látták (láttatták velük) a technikai, technológiai sikereket a tudósok. Igaz, merték volna nem megtenni...
Tehát a politbüronak csak három "kérése" volt:
Gyorsabbra, magasabbra, hamarabb !
Rugózhatunk a különböző források által megadott eltérő adatokon, de a három kívánság megvalósult!
Aztán jött 73', s a CCCP-77102-es lajstromszámú Tupoljev lezuhant.
Mit látott ebből az egyszerű néző? A Concorde is hasonló elrendezésű. Akkor ezek is ilyen könnyen letudnak zuhanni?
Ugyanez év októberben jött az olajárrobbanás.
A tesztek, fejlesztések meg csak folytak, meg húzódtak. ( Egy dokumentumfilm szerint például a Concorde fejlesztői már az első felszállás előtt rájöttek, hogy a szárny profilozását mindenképpen át kell majd dolgozniuk, de az idő sürgetett...; akkor mennyi finomítani valóval találkozhattak még ők is, a szovjetekről nem is beszélve!)
A többit tudjuk:
A B-747 megjelenése, Concorde-effektus, brezsnyevi pangás...
Így utólag logikus és átlátható még egy laikus számára is.
Szerintem.
Abban a gazdasági rendszerben biztos, hogy értelmetlen volt a típus. De hát ugye fel kellet mutatni a rothadó nyugatnak, hogy "mi" ilyet is tudunk, csak sokkal jobban mint ti.
Csakhogy senki sem akart Moszkvából Tokyóba repülni. a London - Párizs - Moszkva - Tokió lett volna a gazdaságos kihasználása.
Bár ezt a szösszenetem után írtad, de mégis ugyanazzal fogok válaszolni neked is; erre a hozzászólásodra is a kiemelt részekkel:gacsat
Pont azt írom. Nem volt értelme a gépnek ott és akkor.
Misinator
Én elfogadom az érveidet, de te ugye pont azt állítod, hogy akkoriban nem a józan ész alapján hoztak döntéseket.
A Concord arra készült, hogy üzletembereket szállítson sok pénzért, de gyorsan USA és Európa között. Akkoriban se mobil se skype nem volt még.
Ezzel szemben a szovjetunióban se ilyen üzleti réteg nem volt, de még utazni is csak nehézkesen lehetett és azt se mindenkinek. Szerintem józan ésszel már akkor is látszódott, hogy ez a Tu-144 projekt nem éri meg semmilyen szinten.
De volt.
Mégpedig pont ott és pont akkor!
A világban technokrata eufória volt: Gyorsabban, magasabbra, minden technikai problémát megoldunk, legyőzzük a természetet! Stb.
Szó nem volt még olajár robbanásról, adott technikai, technológiai határok megközelítéséről, adott területeken a fejlődés megrekedéséről: Az USA-ban a legnagyobb meggyőződéssel 3 Mach-os utasszállítógépek tervezésébe öltek bele horribilis összegeket. Aztán persze kiderült például a hőhatár, pontosabban annak a költségvonzata stb.
Nézzük politikai, társadalmi oldalról:
A brezsnyevi pangásig tényleg elhihető volt a világon mindenhol annak az esélye - ne utólag nézd!!! - hogy a szovjet szisztéma versenyképes lesz:
Élvonalbeli (vagy annak látszó) repülőgépek megjelenése; Tu-104, Tu-114, Il-18. Sorozatos elsőségek a világűr meghódításában., egyéb valós vagy valósnak hirdetett tudományos és gazdasági sikerek.
A nyugati, befektetésmegtérülést számolgatós világban is elhitték, hogy a Concorde, meg a 3-Mach USA gépek rentábilisak lesznek. Elhitték, hogy az üzembiztos üzemeltetést megfogják tudni úgy oldani, hogy az nem fog felérni egy folyamatos nagyjavítással...
A két világrendszer az élet minden terültén versengett.
A Szovjetunióban - és máshogy Nyugaton is - fontos szempont volt a a társadalmi és politikai agitprop - egyre jobb és jobb világ jön.
S akkor egy mellékes apróság:
A Szovjetunió döntéshozatali piramisának a csúcsán nem a befektetésmegtérülést számolgatós gazdasági szakemberek, befektetők álltak, hanem a politbüro:
Na őket akkoriban pont nem érdekelte a valós társadalmi igény.
Látták (láttatták velük) a technikai, technológiai sikereket a tudósok. Igaz, merték volna nem megtenni...
Tehát a politbüronak csak három "kérése" volt:
Gyorsabbra, magasabbra, hamarabb !
Rugózhatunk a különböző források által megadott eltérő adatokon, de a három kívánság megvalósult!
Aztán jött 73', s a CCCP-77102-es lajstromszámú Tupoljev lezuhant.
Mit látott ebből az egyszerű néző? A Concorde is hasonló elrendezésű. Akkor ezek is ilyen könnyen letudnak zuhanni?
Ugyanez év októberben jött az olajárrobbanás.
A tesztek, fejlesztések meg csak folytak, meg húzódtak. ( Egy dokumentumfilm szerint például a Concorde fejlesztői már az első felszállás előtt rájöttek, hogy a szárny profilozását mindenképpen át kell majd dolgozniuk, de az idő sürgetett...; akkor mennyi finomítani valóval találkozhattak még ők is, a szovjetekről nem is beszélve!)
A többit tudjuk:
A B-747 megjelenése, Concorde-effektus, brezsnyevi pangás...
Így utólag logikus és átlátható még egy laikus számára is.
Szerintem.
Hm. Mi is volt az LL teljesítménye? Mennyit ment? Többet, vagy kevesebbet fogyasztott, mint a D?16 gép épült meg teljesen,amelyekkel repültek is. A 68001 prototípus, majd a 77101-es Tu-144Sz proto, kilenc Tu-144Sz, öt Tu-144D. A hatodik Tu-144D csak részben készült el, a 68002-es második ős-prototípussal egyetemben. Tudtommal az utolsó utasrepülés 1980-ban, vagy maximum 1981-ben volt, az utolsó repülés pedig a 77114-es Tu-144LL-nek átalakított utolsó előtti repülőképes Tu-144D-vel 1997-ben.
Miért forszázzsal emelkedne...?Felszállás nagy impulzusú, nagy kétáramúsági fokú (technikailag - véleményem szerint így se beszélhetünk 3-as értéknél többről) hajtóművel történik, utánégetés nélkül
Ilyen hajtóművet viszont nem épített még senki. Ez nem egy sétagalopp.
- Mach 0,5 és kb 2500 méter felett bekapcsol a forszázs és ehhez lemegy a kétáramúság 1,5 alá
- Mach 0,9 11000 méteren a kétáramúsági fok 0,5 alatti, utánégetéssel gyorsítás Mach 1,5-ig.
- Mach 1,5 Mach 2,1 között egyáramú hajtóművel, utánégetővel emelkedés 18000 méterig.
- 18000 méteren utazás egyáramú hajtóművel
Miért forszázzsal emelkedne...?
Hogy ne égjen szét a turbina. Az emelkedés sebessége eleve nagyobb lenne. Mert ugye szépen lehet emelkedni egy B777-essel is, ahol hatalmas a kétáramúság és nincs utánégetés se, de a gyorsulás relatíve szerény. Ami nem baj, mert van hely és idő a nagy oldalviszonyú szárnnyal felemelkedni és gyorsulni 11000-12000 méterig Mach 0,9 plafonnal, de mi most itt egy Mach 2,1-es gépről beszélünk, ahol ráadásul a plafon 18000 méter, vagy afeletti. Azaz nem olyan nagy hátrány, ha az az emelkedés nem csak statikus erőművészkedés, hanem van benne dinamika, nem beszélve arról, hogy régen rossz, ha 18000 méteren akarnánk elkezdeni a szuperszonikus gyorsítást.
A Raptor hajtóművével és sárkányával szépen meg lehet ezt a fenti eszmefuttatást csinálni a gyakorlatban is, tudvalevő Mach 1,82 a maximális, kipróbált és Mach 1,78 az engedélyezett sebesség, amire a gép fel tudott gyorsulni utánégetés nélkül. Csúcsmagasság 20000 méter felett. De ennek meg is van az ára, mert a gép eszi a turbinákat rendesen.
A Koleszov RD-36-51A-ról meg már írtam.
És ha a D motorját megcsinálnák modern anyagokból, némileg áttervezve?
Az utánégetés is egy komoly hőterhelésű rezsim, de a mai modern hajtóműveknél sokkal jobban megoldották a forszázskamra hűtését, mint mondjuk a MiG-21bisz R-25-ösénél, illetve a modern gázdinamikai dizájnok szerint a turbináknak ma már nem kell akkora fordulatszám és gázhőtöbblet a forszázs ellennyomása kivédéséhez, mint 40-50 éve.
Ja, hogy a magas sebességre történő munkapont off design hatása ez? Ezt nem gondoltam. Az SR-71 nem tudom, hogy mindig utánégetővel emelkedett vagy sem.Hogy ne égjen szét a turbina. Az emelkedés sebessége eleve nagyobb lenne. Mert ugye szépen lehet emelkedni egy B777-essel is, ahol hatalmas a kétáramúság és nincs utánégetés se, de a gyorsulás relatíve szerény. Ami nem baj, mert van hely és idő a nagy oldalviszonyú szárnnyal felemelkedni és gyorsulni 11000-12000 méterig Mach 0,9 plafonnal, de mi most itt egy Mach 2,1-es gépről beszélünk, ahol ráadásul a plafon 18000 méter, vagy afeletti. Azaz nem olyan nagy hátrány, ha az az emelkedés nem csak statikus erőművészkedés, hanem van benne dinamika, nem beszélve arról, hogy régen rossz, ha 18000 méteren akarnánk elkezdeni a szuperszonikus gyorsítást.
A Raptor hajtóművével és sárkányával szépen meg lehet ezt a fenti eszmefuttatást csinálni a gyakorlatban is, tudvalevő Mach 1,82 a maximális, kipróbált és Mach 1,78 az engedélyezett sebesség, amire a gép fel tudott gyorsulni utánégetés nélkül. Csúcsmagasság 20000 méter felett. De ennek meg is van az ára, mert a gép eszi a turbinákat rendesen.
A Koleszov RD-36-51A-ról meg már írtam.
Az utánégetés is egy komoly hőterhelésű rezsim, de a mai modern hajtóműveknél sokkal jobban megoldották a forszázskamra hűtését, mint mondjuk a MiG-21bisz R-25-ösénél, illetve a modern gázdinamikai dizájnok szerint a turbináknak ma már nem kell akkora fordulatszám és gázhőtöbblet a forszázs ellennyomása kivédéséhez, mint 40-50 éve.
Érdekes kérdés, de én nem állnék meg itt. Ha teszem azt az F-35-õs hajtóművét betennenk egy nagy sebessegre optkmalizált sárkányba, szabályozható, szuperszonikus szívócsatornával, az F-111, MiG-31, Concorde, MiG-23, MiG-25, Tu-22M3, Mirage 2000, vagy épp a Rafale mintájára ejektoros fúvócsővel látnánk el, akár még a forszázst se kéne járatni. A fenti gépekből igazából a MiG-31-es a tisztán jó hasonlat, mert itt van lényegében egy Laval fúvócsöves hajtóműhöz hozzánövesztve egy merev ejektoros rész, míg a Concorde, SR-71, vagy F-111 esetében egy hagyományos, csak konvergens/nyitott belső fúvócső van, ejektoros résszel, a többi esetben pedig ejektoros külső és egy konvergens belső fúvócső párral egyszerűsített Laval-hatást generálnak.És ha a D motorját megcsinálnák mai anyagokból?
Ebből egy szót sem értettem, de nagyon csodáltam.Érdekes kérdés, de én nem állnék meg itt. Ha teszem azt az F-35-õs hajtóművét betennenk egy nagy sebessegre optkmalizált sárkányba, szabályozható, szuperszonikus szívócsatornával, az F-111, MiG-31, Concorde, MiG-23, MiG-25, Tu-22M3, Mirage 2000, vagy épp a Rafale mintájára ejektoros fúvócsővel látnánk el, akár még a forszázst se kéne járatni. A fenti gépekből igazából a MiG-31-es a tisztán jó hasonlat, mert itt van lényegében egy Laval fúvócsöves hajtóműhöz hozzánövesztve egy merev ejektoros rész, míg a Concorde, SR-71, vagy F-111 esetében egy hagyományos, csak konvergens/nyitott belső fúvócső van, ejektoros résszel, a többi esetben pedig ejektoros külső és egy konvergens belső fúvócső párral egyszerűsített Laval-hatást generálnak.
Az ejector nozzle részre keress, ott el van magyarázva rövden, hogy mire jó az.Ebből egy szót sem értettem, de nagyon csodáltam.
Persze át is kellene tervezni a hajtóművet. Csak a szerkezeti anyagokat nem lehet kicserélni. Mennyibe lenne a régi hajtómű áttervezése?
Mi az az ejektor?Milyen az a Laval fúvócső?Azt meg kell hagyni, én félálomban 12 óra meló után igen hülyén tudok magyarázni...
Lelkesen olvasom a hajtóműves dolgokat, de ennyire nem értek hozzá. A megnevezett alkatrészek és üzemmódok mibenlétét sem tudom, ezért nem értem.Azt meg kell hagyni, én félálomban 12 óra meló után igen hülyén tudok magyarázni...