rudi
Ha az idődbe belefér, azért elmesélhetnéd ;-)
OK, tehát Sandhurst katonai akadémia 1974.
Az angolok a háború után szintén végig mentek ezeken a vitákon ezért eldöntendő a kérdést, megszervezték az akadémia történetének addigi legnagyobb háborús játékát.
A háborús játék a klasszikus módon zajlott. Adott volt ugye a két csapat. A német oldalon a légierőt Adolf Galland vezényelte; a haditengerészet parancsnoka Friedrich Ruge admirális volt, a szárazföldi erőkért pedig Heinrich Trettner felelt. (mindannyian "jó nácik" voltak, akik az új Bundeswheer-ben is fontos tisztségeket töltöttek be)
A tábornokok - a jobb szélsőt szerintem mindenki felismeri
Ő a kedvencem!
És a főasztal:
A két fél el volt különítve egymástól, döntéseiket külön - külön hozták és a főasztalon követték a helyzetet. Az egyik lépett - felvezették az asztalra, erre a másik is lépett valamit. Mint a sakkban. Egyszerű...
Annyi a különbség hogy itt voltak független döntnökök is akik olyan kérdésekben hoztak döntéseket hogy pl. egy-egy csapás mekkora veszteséget okozott a másiknak.
Voltak olyan információk amik mindkét félnek rendelkezésre álltak, pl. az időjárás (amit a korabeli adatok alapján modelleztek), hirszerzői jelentések, stb... és voltak amiket nem osztottak meg egymással pl.: a csapatok által a kiinduló állapothoz képest eszközölt csapatmozgásokat. Fontos hogy a teljes rendszert modellezték, tehát a szállítást, logisztikát, javítás/karbantartást stb.. vagyis a hadijáték azért volt ilyen nagyszabású mert a komoly csapatok kellettek kiszámolni hogy a tábornokok mikor milyen döntéseket hozhatnak és mit nem.
A játék kiindulási feltételei a következők voltak:
- Hitler nem vonta vissza a partraszállás végrehajtására vonatkozó parancsát és Szept 22.-én megindult az invázió;
- Úgy adta ki a parancsot hogy a németek NEM voltak a teljes légifölény birtokában;
- Minden csapat, minden hajó, minden körülmény az volt mint 1940-ben;
Volt egy fontos stratégia döntés is amit meghoztak: Szept 24-én a német bombázók ahelyett hogy átálltak volna az ellentámadást indító angol csapatok bombázására és a partraszállók légi úton való ellátására, tovább folytatták London bombázását. (!!)
Ezek után itt az összefoglalója a történéseknek:
mr-home.staff.shef.ac.uk/hobbies/seelowe.txt
Ezekkel a feltételekkel a végeredmény az volt hogy az angolok győztek és a partraszálló 90000 németből mindössze 15000 jutott haza.
Látszik, eposzi csata lett volna - az angolok még olyanokat is megléptek hogy az Avro Ansonjaikat a bombákkal szerelték fel és bevetették őket.
Ennek ellenére sokan vitatják az eredményt két okból:
- egyrészt Hitler okkal nem indította el a csapatokat a teljes légifölény megszerzése nélkül. Ebben az értelemben a hadijáték értelmetlen volt mert a támadás megindításának a legfontosabb feltétele hiányzott.
- másrészt tisztán kijött hogy a legatyásodott angol erők NEM tudták volna megállítani a partraszálló német csapatokat ezért amikor a partraszállók utánpótlását kellett volna biztosítani, akkor a döntnökök hoztak egy olyan döntést, hogy a német bombázókat nem lehet bevetni utánpótlás szállításra! Ez alapvetően befolyásolta a játék végeredményét!
Ellenkező esetben a partraszálló erők hónapokig kitarthattak volna (ld.: sztálingrádi bekerített csapatok ellátása). Látszik a beszámolókból hogy az angolok tengeri vesztesége átlagban napi 1 nehézcirkáló és 2 romboló lett volna - elsősorban a Stukák miatt (a Stuka mindenféle egyéb híresztelés ellenére kiváló "hajógyilkos" volt).
Az anyagcsatát - szigorúan csak ebben a rövid periódusban - a németek nyerték volna.
Mint írtam eposzi csata lett volna, mindkét oldalon százezres veszteségekkel. A csata után a németeknek még hosszú hónapokba telt volna az egész sziget elfoglalása.
Az igazság az, hogy Hitler ebben az időszakban egyáltalán nem akart eposzi csatákat vívni senkivel, különösen nem Angliával. Ő a blitz híve volt és egy ilyen "költséges" műveletet soha nem hagyott volna jóvá.
kb. ennyi... Uff