Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Akkor mèg egyszer: Lengyelorszàg nem létezett az elsö vh végéig. Fele német, màsik fele Oroszorszàg része volt màr majd 200 éve. 1918ban lettek függetlenek. Ha nincs 1vh, akkor lehet ma sem azok. Az elsö vh utàn megkaptak egy részt az orszàgukból, de tengerpartot Danzing kivètelével nem. Jött a 2vh, és a végén megkaptàk a mai orszàgukat az akkor elég fejlett német/porosz területekkel, meg vagy 500 km tengerparttal. A vesztesègekben ami linkeltél 3 millió lengyel van, a többi zsidó. A lengyelek leszarjâk a zsidó veszteséget. Tehàt a két vh eredményeképp kaptak függetlenséget, egy nagy orszàgot tengerparttal, és kirugdostàk, kiirtottàk a kapott területekröl a németeket és a zsidókat, maradtak a katolikus lengyelek. Mindez belekerült 3 millió lengyel életébe, hogy nullàról Europa egyik elég nagy orszàgàt megkaptàk.Eleve a Molotov Ribbentrop paktum is az elso vh elötti helyzetet àllitotta vissza.....Ne haragudj, de azt az országot, amit a háború után, szenvedő félként "nyereményként":
azt, a XX. század nagy nyertesének hívni hogy a búbánatba lehet? Csak azért, mert nyugatabbra tolták az országot?
- porig rombolja fővárosát a náci Németország
- kb. 20%-os lakosságarányú veszteséget szenved el
- majd megszáll a Szu
- a "kedves" rendszerért és talpnyalóit rátolja az országra
- elszakad a fejlődés lehetőségétől a nyugati világtól az elvtársaknak hála
Te, szerinted hány másodperce alatt esne nekem az összes határon túli magyar és turbó, ha le mernék írni olyat, hogy Magyarország számára Trianon főnyeremény volt, mert megoldotta a nemzetiségi kérdést? Mert Mo. csakis Trianon miatt lett magyarlakta, csak ezt valahogy divatos elfelejteni.
Ahol meg soknemzetiségű ország volt, ott mi lett? Jugoszlávi, fincsi kis polgárháború és népirtás 1990 után. Ez itthon elmaradt. Csak ennek a határon túl ragadtak annyira nem hiszem, hogy örültek.
Ne haragudj, de szerintem messzire gurult el az a bizonyos gyógyszer. A XX. század két nagy világégésének a nyerteseit nagyon nem Lajtától keletre kell keresni. Inkább az óceánon túli területeknél...
És a nagy függetlenségben az első dolguk volt megtàmadni Szovjet-Oroszországot (is) hogy egy kicsit Keletebbre tolják a határaikat...Lengyelorszàg nem létezett az elsö vh végéig. Fele német, màsik fele Oroszorszàg része volt màr majd 200 éve. 1918ban lettek függetlenek.
Mi is régebbről eredeztetjük az önálló állami létünk alapjait, mégsem kérdőjelezi meg senki.Akkor mèg egyszer: Lengyelorszàg nem létezett az elsö vh végéig. Fele német, màsik fele Oroszorszàg része volt màr majd 200 éve.
Mi is régebbről eredeztetjük az önálló állami létünk alapjait, mégsem kérdőjelezi meg senki.
Bármilyen furcsa, Magyarország puszta létét lehet, sztálin mentette meg. Csörcsil egyik hülye ötletében Magyarországot teljes egészében felosztották volna a kedves szomszédok között. Akkor sztálin akkorát baszott az asztalon levő térképre, hogy lezuhant a szamovár. "Nem hagyhatom, hogy egy ezer éves, ilyen nagy múltú nemzetet csak így letöröljenek a térképről!"
"75 éve, 1945. február 4-én kezdődött a Szovjetunióban, a Krím-félszigeti Jaltában a második világháborúban szövetséges antifasiszta nagyhatalmak, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió vezetőinek találkozója. Európa felosztásának szinonimája lett, jóllehet az érdekszférákról szó sem esett, nem dőlt el semmi véglegesen. Tény ugyanakkor, hogy a "három nagy" megegyezése döntően hozzájárult a nemzetiszocialista eszme teljes megsemmisítéséhez, miként az is igaz, hogy a krími megállapodások elősegítették, hogy Európa keleti fele szovjet befolyás alá került.
A "három nagy" (Winston Churchill brit miniszterelnök, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Joszif Sztálin szovjet pártállami vezető) már első, 1943 novemberének végén megtartott teheráni találkozóján megállapodott, hogy a háborút annak győztes befejezéséig folytatják.
Abban is egyezség született, hogy 1944-ben többszöri halasztás után a britek és angolok megnyitják a második frontot, és a nyugati szövetségesek 1944 júniusában partra is szálltak Normandiában.
A Livagyija-kastélyban tartott jaltai tanácskozás légkörét alapjában határozta meg, hogy a szovjet Vörös Hadsereg akkorra már Közép- és Kelet-Európa nagy részéből kiűzte a németeket és megközelítette Berlint, így Sztálin úgy érezte, ő diktálhatja a feltételeket.
James F. Byrnes, az amerikai delegáció tagja, későbbi külügyminiszter szerint "nem az volt a kérdés, hogy mit akar a Nyugat megengedni az szovjeteknek, hanem az, hogy mit engednek meg nekünk a szovjetek".
A konferencia megnyitása előtt egy nappal a konzervatív angol Economist magazin arra hívta fel olvasói figyelmét, hogy "a leglényegesebb kérdések nem a követségeken, hanem a pomerániai és brandenburgi harcmezőkön dőlnek el".
A konferencia idejére Nagy-Britannia és az Egyesült Államok érdekelt lett bizonyos szovjet javaslatok elfogadásában, mert attól tartottak - joggal -, hogy a megegyezés hiányában ellenőrizhetetlenül erősödhetnek tovább a Szovjetunió európai pozíciói.
A két nyugati hatalomnak, de főleg az amerikaiaknak ugyanakkor rendkívüli érdekei fűződtek ahhoz, hogy Sztálin bekapcsolódjon keleten a japánok elleni háborúba.
Edward Stettinius, az akkori amerikai külügyminiszter visszaemlékezéseiben így írt: "Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a krími konferencia idején katonai tanácsadói azt sugallták Roosevelt elnöknek, hogy Japán kapitulációja nem következik be 1947 előtt, egyesek még későbbi időpontot jósoltak. Az elnökkel közölték, hogy a SZU részvétele nélkül a Japán fölötti győzelem egymillió emberéletbe kerülne az Egyesült Államoknak."
A tárgyalások során a résztvevők egyetértettek a feltétel nélküli német fegyverletétel elérésében, az egyeztetett németpolitikában, Németország demilitarizálásának és demokratizálásának megvalósításában.
Megállapodtak, hogy Németországot és Berlint három megszállási övezetre osztják (később az amerikai és az angol övezetből kihasított részekből létrejött egy francia zóna is).
Németországot a szövetségesek jóvátételre kötelezték, bár ennek mértékét még nem konkretizálták, a háború utáni egyeztető testületként felállították a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot. Egyezség született arról is, hogy a háborús főbűnösöket bíróság elé állítják.
A találkozó egyik központi témája a lengyel kérdés volt, amelyről a nyolc plenáris ülés közül hét alkalommal esett szó.
Roosevelt végül, Churchill tiltakozása ellenére, engedett Sztálinnak, így a nyilatkozatba az került be, hogy az új lengyel kormányt a szovjet védőszárnyak alatt megalakult, zömében kommunista politikusokból álló kabinet "kibővítésével", "lengyel emigráns körök demokratikus vezetőinek" bevonásával alakítják meg, ami biztosította a szovjet befolyást.
A határokat illetően keleten az úgynevezett Curzon-vonalat fogadták el, amely lényegében megegyezett a Molotov-Ribbentrop paktumban meghúzott szovjet-német határral, Lengyelországot nyugaton a németek rovására kárpótolták, így később az Odera és a Neisse folyókig terjesztették ki határait.
A jaltai tárgyalásokon született döntés az Egyesült Nemzetek Szervezete alapító konferenciájának összehívásáról. Sztálin kötelezettséget vállalt arra, hogy az európai háború vége után három hónappal hadat üzen Japánnak, de ennek feltételeként szabta, hogy a szövetségesek elismerik a Mongol Népköztársaság függetlenségét, a Szovjetunió megkapja Dél-Szahalint és a Kuril-szigeteket, Port Arthur támaszpontját és mandzsúriai vasútvonalak ellenőrzési jogát.
Miután feltételeit elfogadták, a Szovjetunió 1945. április 5-én felmondta a szovjet-japán megnemtámadási egyezményt, majd augusztus 9-én hadat üzent Tokiónak.
A február 11-én véget ért tanácskozás nyilatkozatát 12-én egyidejűleg hozták nyilvánosságra Moszkvában, Londonban és Washingtonban.
Bármilyen furcsa, Magyarország puszta létét lehet, sztálin mentette meg. Csörcsil egyik hülye ötletében Magyarországot teljes egészében felosztották volna a kedves szomszédok között. Akkor sztálin akkorát baszott az asztalon levő térképre, hogy lezuhant a szamovár. "Nem hagyhatom, hogy egy ezer éves, ilyen nagy múltú nemzetet csak így letöröljenek a térképről!"
Később azzal magyarázta, hogy meg akarta mutatni ennek a felfuvalkodott hólyag Csörcsilnek, hogy ő is van olyan művelt, mint ő, és a történelmet még jobban is ismeri.
Bármilyen furcsa, Magyarország puszta létét lehet, sztálin mentette meg. Csörcsil egyik hülye ötletében Magyarországot teljes egészében felosztották volna a kedves szomszédok között. Akkor sztálin akkorát baszott az asztalon levő térképre, hogy lezuhant a szamovár. "Nem hagyhatom, hogy egy ezer éves, ilyen nagy múltú nemzetet csak így letöröljenek a térképről!"
Később azzal magyarázta, hogy meg akarta mutatni ennek a felfuvalkodott hólyag Csörcsilnek, hogy ő is van olyan művelt, mint ő, és a történelmet még jobban is ismeri.
Hogy miért is vicces az, amikor arról vitáznak, hogy ki volt a legjobb német tábornok...
Hogy a búbánatba léptethették elő ennyire Paulust?
De az egész haderőn belül nem találtak alkalmasabb bólogató jánost, aki legalább valami nagyobb egységed vezetett? Ez kb. olyan, mintha ez 1000 fős cég élére kineveznék az egyik 10 fős kis osztály egyik beosztott mérnökét...A 6. hadsereg élére is csak azért nevezték ki mert Von Rechenau meghalt.Ő a tipikus bólintós János volt aki ezzel ment előre meg törzstisztnek nem volt rossz.
De az egész haderőn belül nem találtak alkalmasabb bólogató jánost, aki legalább valami nagyobb egységed vezetett? Ez kb. olyan, mintha ez 1000 fős cég élére kineveznék az egyik 10 fős kis osztály egyik beosztott mérnökét...
De az egész haderőn belül nem találtak alkalmasabb bólogató jánost, aki legalább valami nagyobb egységed vezetett? Ez kb. olyan, mintha ez 1000 fős cég élére kineveznék az egyik 10 fős kis osztály egyik beosztott mérnökét...
De az egész haderőn belül nem találtak alkalmasabb bólogató jánost, aki legalább valami nagyobb egységed vezetett? Ez kb. olyan, mintha ez 1000 fős cég élére kineveznék az egyik 10 fős kis osztály egyik beosztott mérnökét...
Nem így működik a hadsereg.Ő volt a következő a sorban szép katonai szóval ő volt a rangidős.Nem véletlen vannak rendfokozatok.
Pont, hogy így nem működik a hadsereg. Nincs olyan rangidősségi szabály, amely a hadsereg vezérkarából pusztán a rangidőssége miatt automatikusan hadseregparancsnoki székhez juttatna bárkit is. Még ha szeretne is a csapatokhoz kerülni és ehhez meg is kapná a hátszelet, majd meg is ürülne egy egy poszt, akkor sem kell pont egy sorsdöntő offenzívában részt vevő hds-t kapnia. Nyugodtan mehet egy éppen nyugisabb hds. élére, annak tapasztaltabb parancsnoka meg ide. Nem mintha Hittert a háború előrehaladtával bármilyen rangidősségi tábla érdekelte volna
Paulus korábban már szolgált Reichenau vezérkari főnökeként a 6.hds-ben, amikor Rundstedt helyére kinevezték Reichenau-t a Dél-hadseregcsoport élére, a korábban jól bevált emberét az ő személyes közbenjárására nevezték ki a 6.hds. élére, nem kis megdöbbenést keltve. Aztán a 2. harkovi csatában bizonyított, Sztálingrádnál már nehéz értékelni Hitler "távirányítása" miatt a teljesítményét.