A II. világháború (1939 - 1945)

[molnibalage]

Igen jól látod.Meg persze ne felejtsd el a tüzérséget sem.
Elképesztően jó volt a Tigerek találati aránya(" A tüzérek kiképzési követelménye szerint 1200 méterről első lövésre kellett eltalálni a célt, 2000 méteren belövés engedélyezett, amikor a célt negyedik lövésre kellett leküzdeni. Az 1200 méteren 20 km/h sebességgel mozgó célpontot legfeljebb a harmadik lövéssel, 30 másodpercen belül kell leküzdeni. ")és ez csak javult a Tiger II-nél és a Párducnál.Azt ne felejtsd el,hogy a nehézharckocsik sokkal többször találkoztak harckocsival mint a közepesek.Ez a taktikából adódot:mindig ott vetették be őket védekezésben ahol a szovjetek/amerikaiak fő csapásiránya volt és mindig legelöl voltak és a harckocsik kilövése volt a fő feladatuk(ahol az ellenség nem nagymennyiségű harckocsival támadott oda nem is lehetett őket bevetni).Támadásban pedig mindig elöl voltak és a közepesek követték őket.Gyakorlatilag szinte minden esetben amikor bevetésre kerültek akkor harckocsival találkoztak, míg a közepeseknél ez nagyon nem így volt.

Lásd fent K. számát. 8600 kilövéssel nem lehet a háború 50%-nák kilövése. Román népmese. Ezt csak a Tigiris legendagyár művének érzem.

Az 1200 méterről első lövés meg milyen célra vonatozik? A lövegnek van természetes szórása. Ha a cél be volt ásva és kilátszott belőle 1 méter, akkor ha a löveg CEP értéke 0,35 méter felett van 1200 méteren, akkor mission impossible. Mert a statisztika tudja a dolgát. 0 célzási és szél meg egyéb nélkül sem garantálható a 97%-os találati arány sem.

 

[dudi]

Lásd fent K. számát. 8600 kilövéssel nem lehet a háború 50%-nák kilövése. Román népmese. Ezt csak a Tigiris legendagyár művének érzem.

Az 1200 méterről első lövés meg milyen célra vonatozik? A lövegnek van természetes szórása. Ha a cél be volt ásva és kilátszott belőle 1 méter, akkor ha a löveg CEP értéke 0,35 méter felett van 1200 méteren, akkor mission impossible. Mert a statisztika tudja a dolgát. 0 célzási és szél meg egyéb nélkül sem garantálható a 97%-os találati arány sem.

Nem meglepő módon harckocsi méretű célra van megadva(a magyar harckocsi cél kb 2mx2,5m méretá,gondolom a német is ilyen volt) egy harckocsi lövegének találati aránya és az elvárás is az,hogy ezt tudd eltalálni.Széllel meg nem nagyon kellett számolni 1000-1200 méteren egy 10kilós gránátnál ami 770m/s körüli kezdősebességge indul,ha meg a volframossal lőttek akkor még annyira sem mert az bár csak 7,5kg körül volt de majdnem 950m/s volt a kezdősebessége.Egész egyszerűen nincs akkora szél ami ilyen rövid idő alatt(1-2 sec távolságtól függően) akkorát toljon egy ilyen nehéz gránáton.Mint ahogy láthatod 2000 méteren már kellett számolni a széllel és a szórással ezért volt megengedett a nagyobb lőszerfelhasználás.

 

[dudi]

De akkor tessék gyakorlati értékek találati arányra:



Találati valószínűség 2,5×2 m célfelületen[1]
Lőtáv Áthatoló képesség Gyakorlótéren Harcban
100 m 120 mm 100% 100%
500 m 110 mm 100% 100%
1000 m 99 mm 100% 93%
1500 m 91 mm 98% 74%
2000 m 83 mm 87% 50%
2500 m n/a 71% 31%
3000 m n/a 53% 19%

Volt 92db lőszer a harckocsiban aminek kb a háromnegyede páncéltörő volt(a Tiger II-nél gyakorlatilag az összes).

 

[molnibalage]

Nem meglepő módon harckocsi méretű célra van megadva(a magyar harckocsi cél kb 2mx2,5m méretá,gondolom a német is ilyen volt) egy harckocsi lövegének találati aránya és az elvárás is az,hogy ezt tudd eltalálni.Széllel meg nem nagyon kellett számolni 1000-1200 méteren egy 10kilós gránátnál ami 770m/s körüli kezdősebességge indul,ha meg a volframossal lőttek akkor még annyira sem mert az bár csak 7,5kg körül volt de majdnem 950m/s volt a kezdősebessége.Egész egyszerűen nincs akkora szél ami ilyen rövid idő alatt(1-2 sec távolságtól függően) akkorát toljon egy ilyen nehéz gránáton.Mint ahogy láthatod 2000 méteren már kellett számolni a széllel és a szórással ezért volt megengedett a nagyobb lőszerfelhasználás.

Arra lehetséges ezt összehozni idealizált körülmények között.
A valóság meg az, hogy ezt mai harckocsikkal nem sikerül mindig megcsinálni...
A 2005-ös görög tender eredményei. Szóval semmire sem érv az, hogy idealizált körülmények között elsőre eltalálnak egy álló célt.
https://sg.hu/forum/uzenet/1074537255/66846

 

[dudi]

Arra lehetséges ezt összehozni idealizált körülmények között.
A valóság meg az, hogy ezt mai harckocsikkal nem sikerül mindig megcsinálni...
A 2005-ös görög tender eredményei. Szóval semmire sem érv az, hogy idealizált körülmények között elsőre eltalálnak egy álló célt.
https://sg.hu/forum/uzenet/1074537255/66846

Nana!Azt ne felejtsd el,hogy egy akkori harckocsi kb 15-20-al vánszorgott a csatatéren és a legtöbbször úgy helyezkedtek a németek(meg úgy általába mindenki),hogy szembe jön a szétbontakozott az ellenség,ha nem akkor kilőtték az oszlop első meg utolsó gépét és onnantól kezdve álló célokra lőttek.

 

[dudi]

Arra lehetséges ezt összehozni idealizált körülmények között.
A valóság meg az, hogy ezt mai harckocsikkal nem sikerül mindig megcsinálni...
A 2005-ös görög tender eredményei. Szóval semmire sem érv az, hogy idealizált körülmények között elsőre eltalálnak egy álló célt.
https://sg.hu/forum/uzenet/1074537255/66846

Van ott harcban elért eredmény is nam csak lőtéri....

 

[aquarell]

Ezek csak kilövések.Nyugaton kb úgy nézett ki a dolog,hogyha az amerikaiak támadtak és szembekerültek egy Tigrissel vagy Párduccal akkor visszavonultak,hívták a legierőt akiknek vagy sikerült elintezni a tankot/tankokat vagy nem.
Ha igen akkor jó világ,ha nem akkor maradt a harckocsi harckocsi elleni harc.Erre írtam azt nem véletlen,hogy nem manővereztek ha nem volt muszáj!!!Ha a németek támadtak akkor az általában úgy ért véget,hogy a németek gyakorlatilag veszteseg nélkül beszüntették a harcot mert fogytán volt a lőszer vagy az üzemanyag.

Irgumburgum:
Olvasd el mégegyszer amit irtam. Több statisztika szerint is a Tigris veszteségeknek átlagosan csak 10%-át okozták légi támadasok. Akàr tetszik, akár nem.
Vicces, hogy a Panzermuseum igazgatója utal az interneten zajló rajongók és kritikusok vitájára .
Szerinte amikor kigurultak az első példányok a gyárból, a Wehrmacht béna kacsának hivta, különösen, mert az első bevetés nem sikerült.( nem emlitette, hogy hol, vagy èn nem értettem meg a hely nevét...). Aztán pár hónap után a sajtóban kezdtek lelkes beszámolók megjelenni ( Goebbels keze?) és csodafegyver lett belőle. Ez azèrt is probléma volt, mert ennek alapjánirreàlis elvárásokat támasztottak a harckocsival szemben.
Részemről off. Új felismerésre nem fogunk szert tenni, sajnos.

 

[dudi]

Irgumburgum:
Olvasd el mégegyszer amit irtam. Több statisztika szerint is a Tigris veszteségeknek átlagosan csak 10%-át okozták légi támadasok. Akàr tetszik, akár nem.
Vicces, hogy a Panzermuseum igazgatója utal az interneten zajló rajongók és kritikusok vitájára .
Szerinte amikor kigurultak az első példányok a gyárból, a Wehrmacht béna kacsának hivta, különösen, mert az első bevetés nem sikerült.( nem emlitette, hogy hol, vagy èn nem értettem meg a hely nevét...). Aztán pár hónap után a sajtóban kezdtek lelkes beszámolók megjelenni ( Goebbels keze?) és csodafegyver lett belőle. Ez azèrt is probléma volt, mert ennek alapjánirreàlis elvárásokat támasztottak a harckocsival szemben.
Részemről off. Új felismerésre nem fogunk szert tenni, sajnos.

Arról írnak ,hogy hány harckocsit kellett felrobbantani a személyzetnek ami légi támadás miatt lett mozgásképtelen(mert ebből volt a rengeteg hisz marha nehéz volt egy harckocsit a levegőből telibe találni márpedig a kilövéshez ez kell,ha mellé megy a bomba vagy a rakéta csak mozgásképtelen lesz))?Ami pedig a propagandát illeti:1800 harckocsi lőtt ki 8600-at...ezen nincs mmit magyarázni.

 

[Törölt tag 1711]

Ezek csak kilövések.Nyugaton kb úgy nézett ki a dolog,hogyha az amerikaiak támadtak és szembekerültek egy Tigrissel vagy Párduccal akkor visszavonultak,hívták a legierőt akiknek vagy sikerült elintezni a tankot/tankokat vagy nem.
Ha igen akkor jó világ,ha nem akkor maradt a harckocsi harckocsi elleni harc.Erre írtam azt nem véletlen,hogy nem manővereztek ha nem volt muszáj!!!

A nem manőverezésnek lett áldozata ez a királytigris is...

Igen, oldalról padlógázzal beleszállt a Sherman ~40mph-val.

 

[Kurfürst]

Van ott harcban elért eredmény is nam csak lőtéri....

Ezek találati arányok a gránát szorasából számítva. Elméleti számok. A ‘harctéri’ igazából arra vonatkozik, hogy a ‘háborús’ gyártású gránátra ráhagyással 2x-es szórást számoltak a ‘megfelelő’ gyártású gránáthoz képest.

 

[Törölt tag 1711]

Asszem csak a valami mai szemmel szar 60-70 oktános üzemanyag ment a tankokba, de ez akkor általános volt.. Viszont az üzemanyaggyártás túlnyomó része szintetikus volt (a légierőé teljesen), és úgy tudom dieselt nem, vagy nem annyit tudtak volna előállítani. Ezért mentek a harckocsik benzinnel, amúgy kb. mindenkinél.

HL210/230-nál úgy tudom 91-es oktán kellett, mivel a Henschel-nél nagyon kis helyet hagytak a motornak, így csak megnövelt sűrítéssel tudtak majdnem elegendő teljesítményt kipréselni.

 

[Masztiff]

Hitler állította le a szárazföldi erőket nem Rundstedt.

"Már május 16-án Gerd von Rundstedt tábornok Hitlerrel együtt megkongatta a vészharangot. Május 17-én utasítást küldtek Guderiannak, hogy álljon meg Montcornetnél. Guderian lemondott, helyére Ewald von Kleistet nevezték ki."

 

[Negan]

Namármost harcászat is van a világon.
A könnyebb páncéltörő lövegeket is igyekeztek úgy telepiteni,hogy oldalazó tüzet tudjanak adni a támadó hk-kra.A magyar Árpád vonal kiépitésénél is ügyeltek erre,ahol pct lövegállást alakitottak ki.A nagy lőtávú nehézlövegeknél persze másképpen tettek.
A hk-hk harcokban is törekedtek a megkerülésre,oldalba kapásra harcászati szinten is.
Wittmant is oldalrol lötték ki az angolok.
Nem csak pct lövegekkel harcoltak a tankok ellen.Zártelepitő osztagok még a 90es évekbeli magyar dd-oknak is szerves része volt.Feladatuk hk ellenes müszaki akadályok,aknazárak telepitése.
Szóval ne csak szemtöl szembeni harcban gondolkodjatok.

 

[Rotten878]

A nem manőverezésnek lett áldozata ez a királytigris is...

Igen, oldalról padlógázzal beleszállt a Sherman ~40mph-val.

Csak egy apró megjegyzés:
A Sherman-ok legnagyobb sebessége volt műúton 30 mérföld/óra, terepen ennél kevesebb értelemszerűen.
40-el kizsírozott szakadékban sem tudott volna haladni.

 

[ogretankHU]

De akkor tessék gyakorlati értékek találati arányra:



Találati valószínűség 2,5×2 m célfelületen[1]
Lőtáv Áthatoló képesség Gyakorlótéren Harcban
100 m 120 mm 100% 100%
500 m 110 mm 100% 100%
1000 m 99 mm 100% 93%
1500 m 91 mm 98% 74%
2000 m 83 mm 87% 50%
2500 m n/a 71% 31%
3000 m n/a 53% 19%

Volt 92db lőszer a harckocsiban aminek kb a háromnegyede páncéltörő volt(a Tiger II-nél gyakorlatilag az összes).

Igaz csak szimpla golyós vadász fegyverrel és csak 8 év MHSz-es bohóckodás után azért elég sokat járok lőtérre . Egyszerűen szeretem kikapcsol . Van 2 golyós puskám egy Prémium SAUER 101 300WM kaliberben meg egy Weblwy & Scott (HOWA 1500 ) 3006 kaliberben . Nyugodt , ideális körülmények között egész tűrhető szórásképet tudok produkálni , mindkét fegyver csöve tudja gyárilag a SUB MOA szórásképet ez ugye 1/4 szögperc levetítve 100m-re ez 0,73mm-es szórásképet jelent . A fegyvereim ágyazása is precíziós és a sütésük is 900g körüli ami nagyon finomnak számít , Federal Prémium lőszereket használok . Tehát a technika az átlag felettinek mondható . Mégse tudok velük sosem lőni satuból se 1 MOA-nál jobb szórásképet . Miért is nincs a kezemben jobb precizitás de a hőmérséklet és a lőszer töltési tűréshatára is közre játszik . Zárt a lőtér tehát a szél és fényviszonyok miatt nem kell aggódni . Nagyon finom akár 15x nagyítású távcsöveim vannak tehát a célt is tű élesen látom ! És még így se tudom hozni azt amit a papírok ígérnek ( pedig a papír sokat elbír ) .
Na most akkor mindezt vigyük ki a természetbe és már a 1 MOA szórásképnek is fogok örülni . De ha hozzá veszem a vadászlázat (harctéri idegesség ) akkor meg van az 4 MOA 100m-en azaz 10cm-es szórás ! Ami amúgy vadászatilag még nem gáz !

Erre jöttök egy valószínűség számítási táblázattal ! Csak kérdem milyen nagyítással bírt a Tigris/Párduc irányzéka ? Közelre nem jó a nagy távolra nagy kell ! Kétlem , hogy variábel optika volt . Mekkora volt a paralaxis torzítása ? Mennyit takart ki a célból (ez 200m-en nem gond de 1000 , 2000m-en már igen ) ? Mennyi volt a cső gyári szórása ? Miképpen viszonyult ez a hőmérséklethez ? Mennyi a gyári lőszerek tűrése (töltet és harci rész ) ami mérhető pl a csőtorkolati sebességgel de a szórás amit a harci rész megmunkálásának tűréséből adódik nem lehet mérni csak a célon . Mennyit változik a 88-as ágyú szórása amikor melegszik ( a korszerű MBT-en külön lézer figyeli a csővetemedését és a ballisztikai számítógép kompenzálja ) ? És akkor vegyük hozzá az időjárást , a port , a hőmérsékletet ( tudtad , hogy 15-20C-onként illik leellenőrizni még a puskát is -más anyag tágulás mind a fémben mind a gázban -) , a paralaxis és egyéb optikai hibát , a szelet , a port etc !

És akkor azt kell olvasnom , hogy még mozgó célt is 30 sec-en belül ( lelehetett adni egyáltalán 3 lövést 30 on belül a Tigris I-el ? ) le tudott 3-ból 100%-ra küzdeni !

Na ez a legendás BULLSHIT !

És akkor még nem is volt stabilizált löveg tehát mindig meg kellet állni ! Szerintem a mai MBT-nek is nagy kihívás lenne ezeket a számokat hozni !

 

[Törölt tag 1711]

Csak egy apró megjegyzés:
A Sherman-ok legnagyobb sebessége volt műúton 30 mérföld/óra, terepen ennél kevesebb értelemszerűen.
40-el kizsírozott szakadékban sem tudott volna haladni.

Lejtőn mentek, Dániában autópályán pedig lehagyták a Jeep-eket, mikor egy kikötővárosért versenyeztek a szovjetekkel.
Egy idő után már tiltották a motor piszkálását a személyzetnek.

 

[dudi]

Igaz csak szimpla golyós vadász fegyverrel és csak 8 év MHSz-es bohóckodás után azért elég sokat járok lőtérre . Egyszerűen szeretem kikapcsol . Van 2 golyós puskám egy Prémium SAUER 101 300WM kaliberben meg egy Weblwy & Scott (HOWA 1500 ) 3006 kaliberben . Nyugodt , ideális körülmények között egész tűrhető szórásképet tudok produkálni , mindkét fegyver csöve tudja gyárilag a SUB MOA szórásképet ez ugye 1/4 szögperc levetítve 100m-re ez 0,73mm-es szórásképet jelent . A fegyvereim ágyazása is precíziós és a sütésük is 900g körüli ami nagyon finomnak számít , Federal Prémium lőszereket használok . Tehát a technika az átlag felettinek mondható . Mégse tudok velük sosem lőni satuból se 1 MOA-nál jobb szórásképet . Miért is nincs a kezemben jobb precizitás de a hőmérséklet és a lőszer töltési tűréshatára is közre játszik . Zárt a lőtér tehát a szél és fényviszonyok miatt nem kell aggódni . Nagyon finom akár 15x nagyítású távcsöveim vannak tehát a célt is tű élesen látom ! És még így se tudom hozni azt amit a papírok ígérnek ( pedig a papír sokat elbír ) .
Na most akkor mindezt vigyük ki a természetbe és már a 1 MOA szórásképnek is fogok örülni . De ha hozzá veszem a vadászlázat (harctéri idegesség ) akkor meg van az 4 MOA 100m-en azaz 10cm-es szórás ! Ami amúgy vadászatilag még nem gáz !

Erre jöttök egy valószínűség számítási táblázattal ! Csak kérdem milyen nagyítással bírt a Tigris/Párduc irányzéka ? Közelre nem jó a nagy távolra nagy kell ! Kétlem , hogy variábel optika volt . Mekkora volt a paralaxis torzítása ? Mennyit takart ki a célból (ez 200m-en nem gond de 1000 , 2000m-en már igen ) ? Mennyi volt a cső gyári szórása ? Miképpen viszonyult ez a hőmérséklethez ? Mennyi a gyári lőszerek tűrése (töltet és harci rész ) ami mérhető pl a csőtorkolati sebességgel de a szórás amit a harci rész megmunkálásának tűréséből adódik nem lehet mérni csak a célon . Mennyit változik a 88-as ágyú szórása amikor melegszik ( a korszerű MBT-en külön lézer figyeli a csővetemedését és a ballisztikai számítógép kompenzálja ) ? És akkor vegyük hozzá az időjárást , a port , a hőmérsékletet ( tudtad , hogy 15-20C-onként illik leellenőrizni még a puskát is -más anyag tágulás mind a fémben mind a gázban -) , a paralaxis és egyéb optikai hibát , a szelet , a port etc !

És akkor azt kell olvasnom , hogy még mozgó célt is 30 sec-en belül ( lelehetett adni egyáltalán 3 lövést 30 on belül a Tigris I-el ? ) le tudott 3-ból 100%-ra küzdeni !

Na ez a legendás BULLSHIT !

És akkor még nem is volt stabilizált löveg tehát mindig meg kellet állni ! Szerintem a mai MBT-nek is nagy kihívás lenne ezeket a számokat hozni !

Azt ne felejtsd el,hogy te hány kilós lőszerrel is lősz?Direkt kérdeztem kilóban és nem Grainben.Egy 10kg-s lőszerre kb semmi nem hat 1000 méteren a gravitación kívül(viszont a nagy sebesseg miatt nagyon lapos volt a röppálya így 1500méter körül volt a pásztázott lőtávolsága harckocsi méretű célra).Még egy kis adalék a poóntossághoz:"Gyakorlott tüzérrel, ellenőrzött körülmények között végeztek vizsgálatokat az angolok egy zsákmányolt Tigrisen, és azt jegyezték fel, hogy 1200 méteres távolságban öt egymást követő lövés egy 16×18 cm-es területen csapódott be."Na ekkora volt a löveg szórása...

 

[LMzek 2.0]

Asszem csak a valami mai szemmel szar 60-70 oktános üzemanyag ment a tankokba, de ez akkor általános volt. Viszont az üzemanyaggyártás túlnyomó része szintetikus volt (a légierőé teljesen), és úgy tudom dieselt nem, vagy nem annyit tudtak volna előállítani. Ezért mentek a harckocsik benzinnel, amúgy kb. mindenkinél.

Sokan elfelejtik, hogy az oroszoknál tízezerszámra voltak T70 könnyű harckocsik illetve az arra épült nyitott Szu76 rohamlöveg, amik 42-43-ban még a legfontosabb páncélozott harceszközök voltak (az elveszett gyárak miatt nem tudtak gyártani nagyobbat). És ezek mind benzinesek voltak.

Maguk a diesel motorok sem voltak akkor még túl megbízhatók és ráadásul túl nagyok és nehezek voltak. A T-34 belső terének kb 2/3-a motortér... Az alu blokk maga nem okozott volna problémát (lásd összes német repülégépmotor), és azt hiszem a németeknek khhm nem okozott volna problémát a dieselmotor sem, mert egyrészt ők találták fel, náluk volt a technológia, másrészt rengeteg tapasztalatuk volt velük a tengók, gyorsnaszádok kapcsán, amúgy meg a Pantherek meg Tigerek HL 210-es (benzines) harcskocsimotorja szintén alublokkos volt, aztán (gondolom spórolásból, meg annyira nem számított 100 kiló) áttértek a vasöntvényre. Volt néhány dieseles német nehéz teherautó, de kb. ennyi.

Volt a németeknek egészen jó diesel-motorjuk (Junkers Jumo 205: 570 kg (szárazon)/700Lr(5 perc, 550Le tartósan). magam sem értem miért nem változtattak? A benzin-gázolaj vagy benzin-kenóolaj keverékkel az akkori adagolók (és még az azt 30-50 évig követők) rövidtávon biztosan működnek, ha a tervezéskor figyelembe veszik, akkor hosszútávon is. Lásd. oroszok és az ő "mindenevő" harckocsi-diesel-motorjaik.

Akit érdekel bővebben: https://en.wikipedia.org/wiki/Junkers_Jumo_205


u.i: ...valami emlékmorzsa, hogy Hitler a Tigris I/II-nél ragaszkodott a Maybach motorhoz mert kedvelte a céget az autóik miatt???
Díszszemléken mintha ezt a típust használta volna, de esküt nem teszek. A fentiek a biztosak.

Repülőgép-Dieselek most is üzemelnek kerozin-kenőolaj üzemanyaggal: Diamond D-30 tipus.

 

[enzo]

A számok az US erőktől: pl. 1944 junius és augusztus között 131 Tigrist vesztettek a németek Normandiában. 60 kilöve ellenséges harckocsik vagy tűzèrség àltal, 58 feladvaés sajàt legénység által megsemmisitve ( üzemanyaghiány, müszaki defektek, beragadás), és csak 13 lègierő által megsemmisitve. Az angolok is az arányokban hasonló statisztikát közöltek.

És hány hk-t vesztettek ezalatt ők? Teljes légi fölény, jelentős tüzérségi főlény, számbeli fölény mellett... ezzel nem dicsekednek nagyon. Az utolsókat rúgó németek ellen jóval több hk-t veszítettek, mint az ellenfél, úgy hogy általában sokszoros túlerőben voltak, a hk-k mellett ott volt a légierő, a TD-k stb.
A Sherman egy feldicsért hulladék volt (vagyis inkább mostanában teszik azzá a fanboyok, a maga idejében, sőt a múlt század nagy részében is inkább a "Ronson" becenév volt benne a köztudatban, bár az is túlzás volt) , ami már akkor reménytelenül elavult volt műszakilag (az M3 volt az alapja), koncepcióban, amikor az első kigurult a gyárkapun. A nagy többségét a korabeli német hk-k elleni harcra gyakorlatilag alkalmatlan 75mm-es löveggel gyártották a háború alatt. A legjobb, amit el lehet mondani róla, hogy sok volt belőle, mint a T-34-ből, és legalább a gyártási minőséggel nem voltak bajok, tudom hogy sokáig használták a háború után is, mert sok volt belőle, és olcsó, aztán rá tudtak applikálni jobb lövegeket is, de az izraeli Super Shermanek azok inkább TD-nek tekinthetők. Igaz annak beváltak, a 105 mm-es löveggel, HEAT lőszerrel nem volt probléma a T-55 leküzdése sem.
Viszont nem volt szükségszerű, hogy az amerikaiak az oroszokhoz hasonlóan "sok lúd disznót győz" taktikával harcoljanak, mégis ezt kellett tegyék hk vs. hk harc esetén, persze kellett hozzá a nem teljesen bevált elképzelés, ami szerint a TD-k és a vontatott lövegek feladata az ellenséges hk-k leküzdése, a Shermané meg csak a gyalogság támogatása. Egyszerűen amellett döntöttek, hogy az európai hadjáratot az M4-gyel kell végigharcolni, és meg is tették.

 

[Törölt tag 1711]

A Sherman egy feldicsért hulladék volt (vagyis inkább mostanában teszik azzá a fanboyok, a maga idejében, sőt a múlt század nagy részében is inkább a "Ronson" becenév volt benne a köztudatban, bár az is túlzás volt).

Főleg mivel Zippo-t használtak.