A II. világháború (1939 - 1945)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

M

molnibalage

Guest
Ezzel most nem tudok egyet érteni. Szerintem már az Fw-190d9-ek is ott voltak a Mustangok mellett. Hatótávban mondjuk nem, de egy az egyben meccselve, hasonló tudású pilótákkal, nem tuti a Mustang siker. A Ta-152 pedig, szerintem vert volna mindenkit. Meddő vita. Ezek a gépek, a duggatyús hajtás csúcsai voltak. Nem volt már hová fejlődni nagyon. Ezért jöttek a sugárhajtású gépek. La7-Mustang- Fw190d9-Ta-152, nüansznyi különbségek. Az pedig, hogy kinek mehhora a hatósugara, felhasználási szándék kérdése. A háború elején, 100km előnye volt a Spitnek, a Mester ellen. Mikor már a szövetségesek támadtak, nyilván már kellett nekik a hatótáv. A németnek, orosznak nem kellett messzire repülni a harcért.

Hol vannak a repteljesítmény görbék? Ez alapján hogyan jelented ki, hogy a német gépek annyiar superioriok voltak? Az ugye megvan, hogy mai napig a leggyorsabb benzines légcsavaros vadászgép a Bearcat? Peidg az hordozós gép annak minden hátrányával...

Ezen felül lehet akármennyire kicsit is jobb a német gép, ha a Mustang addig húzza az időt, amig neki tetszik, aztán a üzemanyag hiány miatt hazafelé tartó német gépet seggbelövi. Erről is volt már szó nem egszer, lásd Etióp-Eritrea közötti MiG-29 Szu-27 légiharcot tök azonos fegyverzettel és kb. azonos repteljesítményű gépekkel. Csak a Szu-27 "picit" tovább repkedhet...
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 873
57 991
113
blitzkrieg

Ez igaz. Félelmetes bele gondolni abba, hogy mennyi emberi hiba vezetett a hajó pusztulásához.
Ha bevárják a testvérhajót és a kísérőket akkor akár az egész angol flottával is megütközhettek volna, ezzel valamelyest mentesítve a tengeralattjárókat.

De inkább elindultak két hajóval, majd nem készültek föl rendesen, majd megvívtak egy győztes csatát, de a Hood kísérő hajóját már nem lőtték hullámsírba, majd nem indultak haza a sérüléseik ellenére, majd elváltak a kísérőhajójuktól és a sok emberi hülyeség tetézéseként még szerencsétlenek is voltak...
Ha végig gondolja az ember hát elég katasztrofális.

De a tengeralattjáró hadviselésnél is voltak érdekességek. Mindenki tudta már a kezdett kezdetén, hogy a levegőfelvétel micsoda nagy probléma. Ehhez képest nagyon későn jelent meg a légperiszkóp ami jelentősen növelte a tengeralattjárók túlélési esélyeit.

Ugyan ilyen hülyeségük volt az, hogy nem fejlesztettek ki stratégiai bombázókat így nem tudták támadni az SZU hátországát.
De ehhez szükséges kísérő vadászt sem alkottak meg.

Az egyéb stratégiai hibáikba már bele sem megyek. (folyamatosan ész nélkül kapkodtak....)
 
M

molnibalage

Guest
Ez igaz. Félelmetes bele gondolni abba, hogy mennyi emberi hiba vezetett a hajó pusztulásához.
Azért az angolok is hibáztak rendesen és mégis elpusztult a Biscmark...

Ha bevárják a testvérhajót és a kísérőket akkor akár az egész angol flottával is megütközhettek volna, ezzel valamelyest mentesítve a tengeralattjárókat.
Addigra még több angol csatahajó lett volna aktív...

De inkább elindultak két hajóval, majd nem készültek föl rendesen, majd megvívtak egy győztes csatát, de a Hood kísérő hajóját már nem lőtték hullámsírba, majd nem indultak haza a sérüléseik ellenére, majd elváltak a kísérőhajójuktól és a sok emberi hülyeség tetézéseként még szerencsétlenek is voltak...
A Hood elsüllyesztése azzal a találattal az volt igazán csak mázli. A tűzerőt nézve a helyzet az, hogy a mások találat nélkül pikk pakk elsüllyedhetett volna a Prinz Eugen, de minimum harcképtelen, aztán az angol tűezerő még a gyermekbetegségekkel küzdő PoW-val is elég lett volna.

Az nem volt mázli, hogy a B-t hány helyen találták el és a három (?) találatból kettőnél fel sem robbant a grántát? Ha az orrtalálat robbant volna, akkor izé...

Ugyan ilyen hülyeségük volt az, hogy nem fejlesztettek ki stratégiai bombázókat így nem tudták támadni az SZU hátországát.
De ehhez szükséges kísérő vadászt sem alkottak meg.
De, fejlesztettek, csak kudarc volt és az egyik lenagyobb ökörség lett volna tovább erőltetni. A jenkik sokszor nagyobb erőforrássaival sem érte meg egészen 1943 végéig 44 elejéig a bombázó hadjárat.
 

thomashewitt

Active Member
2015. március 21.
472
165
43
A SZU ellen nem feltétlen volt szükség távolsági bombázókra, elég lett volna a Volga szállítási útvonal elvágása, ezért ragaszkodott Hitler. "Nem hagyom ott a Volgát" rögeszméjéhez, mert az északi útvonalnál, fontosabb volt a déli, Iráni szállítás, mert azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy a "szibériába, áttelepített gyárak" legendája valós potenciállal rendelkezett, a trundrára kipakolt gépek, áram nélkül, donyecki szén hijján, szerintem, ott rozsdásodtak, ahol lepakolták őket.
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 085
15 029
113
<blockquote rel="molnibalage"><blockquote rel="zsolti">Ja, és hogy kicsit ellent is mondjak, azzal nem értek egyet, hogy a Ta-152 hasonló harcérték volt, mint a P-51D, mert egyértelműen JOBB volt nála. Kurt Tank állvahagyta a fegyvertelen protítpussal is a rátámadó Mustangokat mint a szart... Jobban emelkedett, lényegesen gyorsabb volt, 3 gépágyúval. Mitől lettek volna egy ligában?
Ezzel és az előző kommenteddel is az a baj, hogy szokás szerint elhanyagolsz olyan "lényegetelen" dolgokat, hogy üzemanyag szint és fegyverzet. A prototípus szerinted mikor van fullra tankolva? Fegyver nélkül és azok lőszere nélkül a gép cirka 1 tonnával könnyebb. A Mustang meg elrepüét Németország közepéba nem optimális sebességen, légiharcolt és utána hazament.

Izé... A képességek összessége terén egyik német vadász sem rúgott labdába a Mustang mellett. Egy gép harcértékét annak hatósugara és generális alkalmazhatósága is befolyásolja. Lásd Me-109E nevetséges hatúsugarát az Angliai csata alatt és szövik hasonló problémáját később a saját vadászaikkal kezdetben...
</blockquote>
Az pedig, hogy kinek mehhora a hatósugara, felhasználási szándék kérdése. A háború elején, 100km előnye volt a Spitnek, a Mester ellen. Mikor már a szövetségesek támadtak, nyilván már kellett nekik a hatótáv. A németnek, orosznak nem kellett messzire repülni a harcért.</blockquote>

Hogy egy harcigépnek mekkora a hatósugara, az sajna nemcsak felhasználási szándék kérdése, hanem az ország iparának lehetőségeitől is függ. Pl. képesek-e nagy teljesítményű motort gyártani megfelelően szerény fogyasztás és ki súly mellett?! Hiába volt pl.a szovjet MiG-3 motorja azonos teljesítmény-kategóriában a korabeli angol és német motorokkal, mikor 30%-al nehezebb volt azoknál, így a gép fegyverzetével, súlyával (vagyis a benzinnel is) spórolni kellett, eredmény - se tűzerő, se hatótáv!
És biza a németnek is időnként messzire kellett - volna - repülni a harcért, így az Angliai csatában is, ahol sok bombázójuk veszett oda, és sok bombatámadásuk azért volt sikertelen, mert a Messerekhez akkor még nem volt póttank, nem tudták kiharcolni az abszolút légifölényt és nem tudtak a kellő távolságig vadászfedezetet adni a bombázóknak. Mire lett póttartály, addigra az angolok galád módon megnyerték a csatát, és a németeknek borítékolni kellett az angliai partraszállást (mint később kiderült, örökre!). Ha korábban rájönnek, hogy a bombázókat csak a teljes vadászvédelem mellett tudják kihasználni megfelelően, akkor lehet, hogy kicsit jobban felszerelve és szervezettebben támadnak, és le tudják nyomni a RAF-ot, majd ezután távol tudták volna tartani a Royal Navy-t a Csatornától. Akkor pedig a győzelmektől dagadó, ereje teljében lévő Wehrmacht talán partra tudott volna szállni Angliában, és a kontinensen kivérzett, majdnem a teljes technikai felszerelését és nehézfegyverzetét Dunqerque-nél hagyó brit hadsereg nem biztos, hogy komoly ellenállást tudott volna felmutatni ellene. Szóval lehet, hogy mindössze párezer póttartályon múlt, hogy nem foglalták el Angliát a germánok.
 
T

torsen

Guest
Ránki György (tudom, kommunista volt!) A II. világháború közgazdaságtana című könyvben arról ír (a gazdaság és a fogyasztás szerkezetét tanulmányozva) hogy a német gazdaság csak '44-ben kezdte el mélyebben a hadigazdaság arányait mutatni. Addig nagyon figyeltek a polgári fogyasztás, termelés megfelelő arányára, nyilván politikai okokból. Csak amikor Speer nekifeküdt a gazdaság átállításának, akkor ugrottak meg a hadi termelési mutatók. Így, mondhatni félgőzzel, eleve nem lehetett megnyerni a háborút, a német erőforrások csak egy győztes blitzre lettek volna elegendőek. Utána meg már mindennel elkéstek. Hitler évekre leállíttatott fontos programokat, illetve nem hagyott nekik kifutási időt, ja, és azt gondolta, ő szarja a spanyolviaszt, az dönti el a háborút, amit ő úgy gondol...
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 873
57 991
113
molnibalage

Persze, hogy más is hibázik, de a német hiba sorozat a Biscmark esetén elég durva volt szerintem.

A HOOD elsüllyesztése nem mázli volt, mert az egy elég régi tervezésű hajó volt, viszonylag könnyű páncélzattal.
Ellenben a Biscmark és a Tirpitz is bizonyította a való életben, hogy mennyire jó a sérülés állóságuk.

A németeknek meg létkérdés lett volna az orosz hátország bombázása. Ezt megfelelő eszközök híján nem voltak képesek megoldani.
 
M

molnibalage

Guest
Olvasd el Olli írását a Hood-ról és meg fogsz lepődni. Igencsak mákos találat volt. Nem volt világbajnok páncélzata a Hoodnak, de ennyit ki kellett volna bírnia.

A németeknek semmiféle erőforrásuk nem lett volna a strat. bombázó programra. Ez egyszerűen tény...
 

hcsibor

New Member
2012. február 28.
16
0
1
Ha már besült gránátok :) A csata után Szárazdokba álló PoW lőszerkamrája alatt találtak egy 38 cm gránátot. Na az 2-0 hozhatta volna a csatát. Egyébként a saját véleményem szerint, a németeknek a tenger nem az erősségük volt.
 

thomashewitt

Active Member
2015. március 21.
472
165
43
Ránki György (tudom, kommunista volt!) A II. világháború közgazdaságtana című könyvben arról ír (a gazdaság és a fogyasztás szerkezetét tanulmányozva) hogy a német gazdaság csak '44-ben kezdte el mélyebben a hadigazdaság arányait mutatni. Addig nagyon figyeltek a polgári fogyasztás, termelés megfelelő arányára, nyilván politikai okokból. Csak amikor Speer nekifeküdt a gazdaság átállításának, akkor ugrottak meg a hadi termelési mutatók. Így, mondhatni félgőzzel, eleve nem lehetett megnyerni a háborút, a német erőforrások csak egy győztes blitzre lettek volna elegendőek. Utána meg már mindennel elkéstek. Hitler évekre leállíttatott fontos programokat, illetve nem hagyott nekik kifutási időt, ja, és azt gondolta, ő szarja a spanyolviaszt, az dönti el a háborút, amit ő úgy gondol...

Lengyelországban-Franciaországban, kilőtték, az utolsó gránátot, és győztek.
1943-ig jobban éltek a németek, mint az angolok, ez Sztálingrád után változott, amikor Göbbels meghírdette, a "Totális háborút"
Az angliai csata idején, Hitler leállított minden fejlesztést, ami nem kerülhetett 8 hónapon belül a frontra, itt csúszott el a légifölény, a sugárhajtásos gépek 2 évet késtek, szinte titokban fejlesztették tovább, ha 43-ban nagy számban elkezdték volna rendszeresíteni, akkor a 8. Légihadseregnek, nem lett volna, olyan könnyű dolga, 22. osztályú tengeralattjáró, V1-2 partraszállás előtt kikötőkre irányítva stb.
 
T

torsen

Guest
<

Lengyelországban-Franciaországban, kilőtték, az utolsó gránátot, és győztek.
1943-ig jobban éltek a németek, mint az angolok, ez Sztálingrád után változott, amikor Göbbels meghírdette, a "Totális háborút"
Az angliai csata idején, Hitler leállított minden fejlesztést, ami nem kerülhetett 8 hónapon belül a frontra, itt csúszott el a légifölény, a sugárhajtásos gépek 2 évet késtek, szinte titokban fejlesztették tovább, ha 43-ban nagy számban elkezdték volna rendszeresíteni, akkor a 8. Légihadseregnek, nem lett volna, olyan könnyű dolga, 22. osztályú tengeralattjáró, V1-2 partraszállás előtt kikötőkre irányítva stb.

Pont ezt írtam én is...
 

galland

Well-Known Member
2012. szeptember 21.
354
344
63
Ne haragudjatok, de az én elméletem szerint, nem is lett volna partraszállás. Tudom, a történelemben nincs, Ha-val kezdődő mondat. De...
Mi van akkor, ha Hitler nem áll meg Franciaország után 3 hónapig pihentetni, és nem az angol békekötésben bízik?( Hagyjuk a veszteségek pótlását, 3 hónap alatt, nem készült 1000 repgépük az biztos.) A Vhichyk már ott voltak. Franciaország biztosítva. A csatorna legkeskenyebb pontján, az akkor rendelkezésre álló hadihajók 2 sorban állnak. Köztük mennek a szállítók, uszályok. Az angol flotta hiába megy oda, a messzehordó lövegek, a stukák, és a tengeralattjárók, elintézték volna őket. A vadászok pedig elbírtak volna azzal a pár Wellingtonnal. A francia partok melletti repterekről, igencsak meglett volna a Messerek hatótávja. Egy kis hídfő elfoglalása után pedig már angol földről is startolhattak volna. Az utánpótlást megoldották volna a Ju52-ek, és a hajók. 1940 június, júliusában alig volt a briteknek szárazföldi ereje, a nagy része veszteségként franciaországban maradt. Brittek kilőve, odaültetni a fene tudja melyik herceget, aki szimpatizált Hitlerrel, Írek szabad államot kapnak. Nyugat biztosítva. Utánpótlás nélkül az Afrikai angol erők már sehol, gibraltár sehol. Amerika be se léphetett volna, max Grönlandról támadhattak volna. Ez úgy 1940 végére meg is van, közben pajtizás Sztálinnal. Innentől kezdve Jugoszlávia, Görögök a legnagyobb haverjai lettek volna Hitlernek (ugyan mi mást tehettek volna.) És ekkor még mindíg marad úgy 5-6 hónap feltöltésre a Barbarossa előtt,+ angol technológia, Spitfire-el, lokátorral, és elfogadom 1-2 hadihajó is maradt volna, nagy részük valószínűleg áthajózik usákokhoz. Úgy gondolom, a flotta igen nagy veszteséget szenvedett volna, a stukák is valószínűleg, de szerintem ez így ment volna.
 

galland

Well-Known Member
2012. szeptember 21.
354
344
63
<blockquote rel="galland">
Ezzel most nem tudok egyet érteni. Szerintem már az Fw-190d9-ek is ott voltak a Mustangok mellett. Hatótávban mondjuk nem, de egy az egyben meccselve, hasonló tudású pilótákkal, nem tuti a Mustang siker. A Ta-152 pedig, szerintem vert volna mindenkit. Meddő vita. Ezek a gépek, a duggatyús hajtás csúcsai voltak. Nem volt már hová fejlődni nagyon. Ezért jöttek a sugárhajtású gépek. La7-Mustang- Fw190d9-Ta-152, nüansznyi különbségek. Az pedig, hogy kinek mehhora a hatósugara, felhasználási szándék kérdése. A háború elején, 100km előnye volt a Spitnek, a Mester ellen. Mikor már a szövetségesek támadtak, nyilván már kellett nekik a hatótáv. A németnek, orosznak nem kellett messzire repülni a harcért.

Hol vannak a repteljesítmény görbék? Ez alapján hogyan jelented ki, hogy a német gépek annyiar superioriok voltak? Az ugye megvan, hogy mai napig a leggyorsabb benzines légcsavaros vadászgép a Bearcat? Peidg az hordozós gép annak minden hátrányával...

Ezen felül lehet akármennyire kicsit is jobb a német gép, ha a Mustang addig húzza az időt, amig neki tetszik, aztán a üzemanyag hiány miatt hazafelé tartó német gépet seggbelövi. Erről is volt már szó nem egszer, lásd Etióp-Eritrea közötti MiG-29 Szu-27 légiharcot tök azonos fegyverzettel és kb. azonos repteljesítményű gépekkel. Csak a Szu-27 "picit" tovább repkedhet...</blockquote>

Nem tudom, melyik filmből idézek, de valahol hallottam:
"A világ legjobb puskája is csak egy darab vas puskapor nélkül."
Elhangzott itt valakitől, hogy Hartmann is szedett le Mustangok, azt hiszem ploesti felett ráadásul egy bevetés alatt ha jól tudom 4 vagy 5-öt. Így gondoltam a nüansznyi különbséget. Azért, egy max 25, esetleg 35 bevetést végrehajtó amerikai pilótát (utánna, ha jól tudom váltották őket) ne hasonlítsunk egy (bocsánat a szerénytelenségért) Gallandhoz, Marseille-hoz! A német experték azért igencsak végigharcolták a háborút, kisújjukban volt a gép vezetése, és vérükben a harc. Ezért tudták el-elkapni a szerintem is jobb gépen repülő amerikai vadászokat. A P47-et nem sorolom a vadászokhoz, szerintem az egy kényszer megoldás volt a Mustangig.
Görbéket felmutatni nem tudok, kiindulva abból, hogy, Ta152-es szerintem nem volt 500 db legyártva a háború végéig. Lett volna benne potenciál. A motor súlya pedig, és anyaga, amit felhoztátok, igen jó dolgokat ötvöztek ám össze a németek, ment volna az szerintem.
És igen, ha nem Blitzkriegre, hanem elhúzódó hadjáratra készül Hitler, valószínű még több még potensebb fegyvert nézegethetnénk most a Második Világháború fegyverei c. albumokban.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 633
113
Molnibalage
<i>Azért az angolok is hibáztak rendesen és mégis elpusztult a Biscmark...</i>

Igen, csakhogy az angolok megengedhették maguknak, hogy hibázzanak, mert egy hiba miatt ha elsüllyedt egy hajójuk azt a flottájuk alig érezte meg, míg a németeknél 1940-ben kis túlzással a Bismarck jelentette szinte a teljes felszíni flottát.

<i>Addigra még több angol csatahajó lett volna aktív...</i>

Igazából azt nem értem, hogy minek erőltették a további kijutást az Atlanti-óceánra, ha látták, hogy felfedezték őket?
Ha az origós cikk igaz, akkor az egész akció azért volt, hogy a flotta is bizonyítson, hogy kemény fiúk. Hát bizonyítottak, amikor a Hoodot elsüllyesztették. A Prince of Walest kellett volna még elsüllyeszteni és aztán lefújni az akciót.
A másik meg, hogy miért küldték ki szinte egyedül? Legalább pár tengeralattjárót kelett volna hozzá rendelni.

<i>De, fejlesztettek, csak kudarc volt és az egyik lenagyobb ökörség lett volna tovább erőltetni. A jenkik sokszor nagyobb erőforrássaival sem érte meg egészen 1943 végéig 44 elejéig a bombázó hadjárat.
</i>

Itt inkább úgy fogalmaznék, hogy nem volt elég erőforrásuk mindent fejleszteni. Szárazföldre nagyon komolyan kellett gyúrni, légierőre is, a flottára sem ártott, egyszerűen nem volt annyi erőforrás, hogy mindenre jusson.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 633
113
Ránki György (tudom, kommunista volt!) A II. világháború közgazdaságtana című könyvben arról ír (a gazdaság és a fogyasztás szerkezetét tanulmányozva) hogy a német gazdaság csak '44-ben kezdte el mélyebben a hadigazdaság arányait mutatni. Addig nagyon figyeltek a polgári fogyasztás, termelés megfelelő arányára, nyilván politikai okokból. Csak amikor Speer nekifeküdt a gazdaság átállításának, akkor ugrottak meg a hadi termelési mutatók. Így, mondhatni félgőzzel, eleve nem lehetett megnyerni a háborút, a német erőforrások csak egy győztes blitzre lettek volna elegendőek. Utána meg már mindennel elkéstek. Hitler évekre leállíttatott fontos programokat, illetve nem hagyott nekik kifutási időt, ja, és azt gondolta, ő szarja a spanyolviaszt, az dönti el a háborút, amit ő úgy gondol...

Hitlernek az volt a rögeszméje, hogy ha a lakosság szűkölködik, akkor megismétlődhet az első világháborús vég, amikor is a lakosság fellázzadt. Ezért mégcsak nem is félgőzzel, inkább negyedgőzzel vívták a háborút. Egyáltalán nem voltak felkészülve a háborúra.
1940-ben a németek 10000 repülőgépet gyártottak, míg az angolok 15000-ret, 1941-ben 12000 vs 20000.
1944-ben amikor már ráálltak a hadigazdaságra 40000-ret gyártottak, az angolok 26000-vel szemben. Ha már a kezdetkor ráállnak a hadigazdaságra, úgy mint az angolok, akkor simán nyerhettek volna.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 633
113
Olvasd el Olli írását a Hood-ról és meg fogsz lepődni. Igencsak mákos találat volt. Nem volt világbajnok páncélzata a Hoodnak, de ennyit ki kellett volna bírnia.

A németeknek semmiféle erőforrásuk nem lett volna a strat. bombázó programra. Ez egyszerűen tény...

Ha a Hoodot az a szerencsétlen találat nem robbantja fel, akkor a Bismarck talán még meg is menekült volna, hisz úgy hosszabb ideig tart a csata, a Bismarck is komolyabban megsérülhetett volna és akkor tényleg lefújják az akciót. Szóval inkább az angoloknak volt mákjuk.
Persze ez már jó nagy HA. :)
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 633
113
Ne haragudjatok, de az én elméletem szerint, nem is lett volna partraszállás. Tudom, a történelemben nincs, Ha-val kezdődő mondat. De...
Mi van akkor, ha Hitler nem áll meg Franciaország után 3 hónapig pihentetni, és nem az angol békekötésben bízik?( Hagyjuk a veszteségek pótlását, 3 hónap alatt, nem készült 1000 repgépük az biztos.) A Vhichyk már ott voltak. Franciaország biztosítva. A csatorna legkeskenyebb pontján, az akkor rendelkezésre álló hadihajók 2 sorban állnak. Köztük mennek a szállítók, uszályok. Az angol flotta hiába megy oda, a messzehordó lövegek, a stukák, és a tengeralattjárók, elintézték volna őket. A vadászok pedig elbírtak volna azzal a pár Wellingtonnal. A francia partok melletti repterekről, igencsak meglett volna a Messerek hatótávja. Egy kis hídfő elfoglalása után pedig már angol földről is startolhattak volna. Az utánpótlást megoldották volna a Ju52-ek, és a hajók. 1940 június, júliusában alig volt a briteknek szárazföldi ereje, a nagy része veszteségként franciaországban maradt. Brittek kilőve, odaültetni a fene tudja melyik herceget, aki szimpatizált Hitlerrel, Írek szabad államot kapnak. Nyugat biztosítva. Utánpótlás nélkül az Afrikai angol erők már sehol, gibraltár sehol. Amerika be se léphetett volna, max Grönlandról támadhattak volna. Ez úgy 1940 végére meg is van, közben pajtizás Sztálinnal. Innentől kezdve Jugoszlávia, Görögök a legnagyobb haverjai lettek volna Hitlernek (ugyan mi mást tehettek volna.) És ekkor még mindíg marad úgy 5-6 hónap feltöltésre a Barbarossa előtt,+ angol technológia, Spitfire-el, lokátorral, és elfogadom 1-2 hadihajó is maradt volna, nagy részük valószínűleg áthajózik usákokhoz. Úgy gondolom, a flotta igen nagy veszteséget szenvedett volna, a stukák is valószínűleg, de szerintem ez így ment volna.

Ezzel tökéletesen egyetértek. A partraszálláshoz szükséges csatorna fölötti légifölény megvolt, az angol hadihajókat visszavonták Scapa Flowba, lehetett volna indítani a partraszállást.
Hitler vagy naív módon abban bízott, hogy az angolok szövetséget kötnek, vagy talán attól félt, hogy a szovjetek közben hátbatámadják. Bár ez utóbbitól elvileg nem félhetett, hisz látta, hogy mit produkáltak Finnország ellen.
 
M

molnibalage

Guest
A csatorna legkeskenyebb pontján, az akkor rendelkezésre álló hadihajók 2 sorban állnak. Köztük mennek a szállítók, uszályok. Az angol flotta hiába megy oda, a messzehordó lövegek, a stukák, és a tengeralattjárók, elintézték volna őket.
Intézték volna el egy frászt. Egyébként meg miféle messzehordó lövegek?

Az utánpótlást megoldották volna a Ju52-ek, és a hajók.
Megnézted valaha, hogy mennyire nem volt semmiféle eszközük és mennyi a napi ellátmány igénye egy nyamvadt hadosztálynak is?

1940 június, júliusában alig volt a briteknek szárazföldi ereje, a nagy része veszteségként franciaországban maradt.
A német erők meg 6-7 hete folyamatosan harcoltak. Azokat az egységeket nem lehetett volna csak úgy újra csatába küldeni és ismételten megkérdem, hogy mi a túróval szálltál volna partra? Egy kikötőből kikötőbe hajózás is emberfeletti teljesítmény lett volna, nemhogy partaszállni.
 
M

molnibalage

Guest
Igazából azt nem értem, hogy minek erőltették a további kijutást az Atlanti-óceánra, ha látták, hogy felfedezték őket?
Mert a parancs az parancs és Hitler nem rendelkezett másként, ezért Reader sem.

A másik meg, hogy miért küldték ki szinte egyedül? Legalább pár tengeralattjárót kelett volna hozzá rendelni.
15-18 csomós utazósebességű hajóhoz hogyan rendelsz 18 csomoós maximális sebességű tengókat mikor azt sem tudták a németek, hogy merre fognak menni? Jó reggelt, nem az atomtengók korát élték akkor...