A II. világháború (1939 - 1945)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
A számok alapján nyugati front és Észak-Afrika nélkül nem agyatlanul harcolva egy városért feladva a harcászati realitásokat a Szu verhető lett volna vagy kompromisszumos béke lehetősége 1942 végén fennálhatott volna a Sztálingrádi bukta előtt. Utána már nem.

Persze hála istennek hitler ehhez végzetesen ostoba volt.

Erről a német-szovjet kompromisszumos békéről tud valaki valamit? Számomra teljesen elképzelhetetlen, hogy ők ketten békét kössenek. Még Churchill sem kötött békét 40-ben, pedig akkor óriási bajban volt.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Ja csak annyi hibádzik, hogy ilyen lehetőség NEM volt. A Szovjetúniót csak a lengyeleken keresztül, az Ő megtámadásukkal lehetett megoldani. A Britek és Franciák viszont pont azután hogy lenyelték az Anschlusst és a Cseheket, a Lengyelek miatt már hadat üzentek a Németeknek. Tehát ahhoz hogy csak a SZU hoz hozzáférjen és ne legyen nyugati front/Észak-Afrika, úgy kellett volna támadni, hogy délről, kb a Kárpátokon keresztül támad. Moszkva közeléig sem jutottak volna ilyen messziről és bonyolult területről indítva a támadást, oda lett volna a meglepetés ereje, a Blitzkrieg ki sem alakult volna.

Szerintem a Tengelyhatalmak azért vesztették el a háborút, mert annak ellenére, hogy szövetségesek voltak semmi együttműködésük nem volt. Teljesen bizalmatlanul álltak egymáshoz, pedig ideológiailag is közel álltak egymáshoz. Pl. Mussolini nem szólt Hitlernek, hogy megtámadja a görögöket. Be is kavart ezzel a németek Szu elleni terveibe. A németek nem egyeztettek a japánokkal a szovjetek elleni terveikkel kapcsolatban. A keleti front megnyerhető lett volna, ha Japán is megtámadja, vagy legalábbis fenyegeti a Távolkeleti szovjet területeket. Ehelyett Pearl Harbourgig az USA konvojok vígan vihették a szovjeteknek az utánpótlást a japánok orra előtt.
Ezzel szemben a szövetségesek gyűlölték egymást (bakker a kommunizmus ideológiailag még a nácizmusnál is távolabb van a kapitalizmustól), de a közös ellenség miatt félrerakták az ellenszenvüket és kooperáltak. Összehangolták a terveiket, pl. a németek Kurszki terveiről is szoltak a szovjeteknek, stb.
A másik nagy tényező meg a tengelyhatalmak katasztrófális hirszerzési és elhárítási tevékenysége. Úgy azért nem nagy kunszt megnyerni a háborút, hogy a döntő csaták helyét, idejét előre tudod. Ugyebár az említett Kurszk, vagy pl. Midway.
 
  • Tetszik
Reactions: danielblack

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Mielőtt Japán megtámadta volna az USA-t, egy Japán vezérkari megbeszélésen, Jamamoto tengernagy elmondta, fél évük van a győzelem kivívására, ha támadnak Amerika ellen. Utána már nincs esély a győzelemre. Mert az amerikai ipar arra már rákapcsol. Tisztában volt vele, mire képes e téren az ellenség. Mivel éveket töltött ott, megismerte az országot és nagyon is reálisan mérte fel az erőviszonyokat. A háború 1943-tól már megváltozott, az előző két évi küzdelmekhez képest. Németország, Japán és szövetségeseik, hadászati védelembe mentek át. Innentől kezdve, csak idő kérdése volt, hogy a lényegében anyagcsatává váló küzdelem, mikor ér véget vereségükkel.

Ha tisztában volt vele, hogy fél évnél tovább nem lehet elhúzni, akkor mégis miért támadták meg az USA-t? Mi a francot gondoltak, hogy fél év alatt eljutnak New Yorkig?
Ha a Hawait és a többi Csendes-Óceáni szigeteket el is foglalták volna, attol még simán veszítenek a japánok, csak kicsit később. Azok elvesztésével az USA nem veszít semmit a hadiiparából, ugyanannyi hadianyagot ontott volna úgy is magából. Csak annyi, hogy előbb ezeket is el kellett volna foglalja. Japán sehol sem volt az USA mellett hadiipari kapacitásban, az olasz gazdaságnál alig volt nagyobb a gazdaságuk.
 
  • Tetszik
Reactions: endre

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Lengyelország lehetett volna szövetséges is ahelyett, hogy megtámadják. Mert a lengyelek "imádták" az oroszokat, akik évszázadokra megszállták őket és az I. vh után első dolguk volt megtámadi őket. Haza is pofozták a vörösket. Persze ez sci-fi, de ilyesfajta gondolatmenetek vannak fent is... Egyébként még a nyugati angolszáz háború mellett is lehetett volna rá egy paraszthajszálnyi esély erre, hogy Sztálinnal a bukás kapujában sikerül kiegyezni, ha elesik Moszkva 1942 végén agy 1943 tavaszány, ha nem agyatlanul tevékenykednek 1942 végén.

De ezt soha nem tudjuk meg, gondolatkísérletnek is erős.

A baj, hogy Hitlernek olyan rémálmai voltak, hogy a németeknek termőföld kell, mert éhenhalnak. Az meg csak keleten volt, a lengyeleken át. Hogy mutatott volna, hogy Lengyelország beékelődött a Keleti és a Nyugati Németországba? :)
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Ebből az a rész inog meg, hogy sztálin nem támad...

Ezt szerintem ki lehetett volna azzal védeni, ha megépítik a német-szovjet határra a Maginot 2-t. A német-szovjet határ nem volt olyan hosszú, a németek számára védhető lett volna, ha a szovjetek támadnának, míg ők elvannak az angolokkal.
De igazából megint ott vagyunk, hogy Hitlerben mégcsak szándék sem volt arra, hogy az angolokat legyőzze. Neki a szu volt a fontos. Úgy gondolta, hogy az angolokkal majd úgyis béke lesz.
Ha előre tudta volna, úgy, mint mi ma, hogy az angolokkal nem tud kibékülni, akkor simán legyőzte volna őket.
Már 1940 őszén elfoglalható lett volna Málta és Gibraltár (Franconak megüzenni, hogy vagy veled visszük és a tied lesz, vagy rajtad keresztül visszük és te nem leszel többet). 41-ben elesett volna Észak-Afrika és a Közel-Kelet. Közben meg, mivel ennyire lekötötték volna a németek az angolokat, lehet, hogy a japánok is többet elértek volna India ellenében. Aztán meg nekimenni a szigetnek is, ha még mindig nem békülnek.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Az egész kelei front annyival hozható lett volna, hogy ha hitler felszabadítóképnt érkezik. Milliós ingyen tömeghadsereg még másod és harmadvonalas fegyvezettel is és 0 partizán. Csakhát az untermensch volt, akinek pusztulnia kellett a lebensraumért. Ez a mi szerencsénk.

Ez is igaz. Na de ha nincs untermensch, akkor Barbarossa sem lett volna. :)
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 179
50 474
113
Erről a német-szovjet kompromisszumos békéről tud valaki valamit? Számomra teljesen elképzelhetetlen, hogy ők ketten békét kössenek. Még Churchill sem kötött békét 40-ben, pedig akkor óriási bajban volt.
Sztálin soha nem kötött volna békét reálisan. Olyan fafejű volt pont mint Hitler. Mikor 41 végén szó szerint Moszkva előtt voltak a németek, és a dísszemléről menetből mentek is a frontra a Szovjet katonák, akkor is a városban maradt, pedig minden pártfunkcionárius próbálta meggyőzni hogy települjön hátrébb a kormány, és ő is húzódjon biztonságba. Egyértelműen elutasította. Másik erre utaló jel, hogy ugyan olyan agyas volt mint Hitler, hogy Budyonny Marshallt leszámítva még a Sztavka többi tagja sem mert tőle általában visszavonulásra engedélyt kérni sem, tudták hogy az az alapfelállás, hogy a végsőkig ki kell tartani, "Not a step back, no land behind the Volga" volt a lényege a híres 227-es parancsnak is. Sosem hátrált, békét sem kötött volna.
 
M

molnibalage

Guest
Ezt szerintem ki lehetett volna azzal védeni, ha megépítik a német-szovjet határra a Maginot 2-t.
Teljesen értelmetlen lett volna. Egy esetleges szovjet támadást csak terület feladással és dinamikus védekezéssel lehetett volna megállítani.

A német-szovjet határ nem volt olyan hosszú, a németek számára védhető lett volna, ha a szovjetek támadnának, míg ők elvannak az angolokkal.
Ennél a részénél pislogok, mert a sokkal rövidebb német-francia-belga-holland vonalon át lehetett törni a Maginot vonalatt is áttörték, ennek fényében a sokszor hosszabb szovjet határt fix védművekkel védeni nálam a totálisan rossz ötlet kategóriában van. Mivel a szovjet haderő még a statikus védekezésre sem volt rendesen képes az elején kis ellenlökésekkel és 43-ban Harkovnál is még képesek voltak elszámolni magunkat akkor el lehet képzelni, hogy az elszakadó és rosszul kivetelezett szovjet támadást din. védekezésben hogyan oldották meg volna a németek, ha van eszük.

Már 1940 őszén elfoglalható lett volna Málta és Gibraltár (Franconak megüzenni, hogy vagy veled visszük és a tied lesz, vagy rajtad keresztül visszük és te nem leszel többet).
Franco-t semmivel sem tudták rávenni az együttműködésre...

41-ben elesett volna Észak-Afrika és a Közel-Kelet.
Ez már igen erős extrapoláció a végtelenbe.
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 568
85 030
113
Berlin és Varsó nem tudta egymás között elosztani a SZU-t. Avagy Hitler és Pilszudszkij titkos paktuma.
1507186787_1507145495_fash-pol.jpg

http://tehnowar.ru/68894-otvatikane...marshirovat-v-moskve-vmeste-s-fashistami.html
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Teljesen értelmetlen lett volna. Egy esetleges szovjet támadást csak terület feladással és dinamikus védekezéssel lehetett volna megállítani.


Ennél a részénél pislogok, mert a sokkal rövidebb német-francia-belga-holland vonalon át lehetett törni a Maginot vonalatt is áttörték, ennek fényében a sokszor hosszabb szovjet határt fix védművekkel védeni nálam a totálisan rossz ötlet kategóriában van. Mivel a szovjet haderő még a statikus védekezésre sem volt rendesen képes az elején kis ellenlökésekkel és 43-ban Harkovnál is még képesek voltak elszámolni magunkat akkor el lehet képzelni, hogy az elszakadó és rosszul kivetelezett szovjet támadást din. védekezésben hogyan oldották meg volna a németek, ha van eszük.


Franco-t semmivel sem tudták rávenni az együttműködésre...


Ez már igen erős extrapoláció a végtelenbe.

Miért lett volna felesleges?
Sokan érvelnek az erődök ellen a Maginot vonal hasztalanságával, pedig tudtommal azt nem törték át a németek. Egyszerűen kikerülték. De ha Belgium felé is megépült volna, akkor nagy eséllyel már 1939-ben elvéreznek. Vagy legalábbis jóval elhúzódóbb és nagy véráldozatot követelő hadjárat lett volna.
Ha a németek úgy ítélték volna meg, hogy hasztalan az erődrendszer, akkor nem építették volna az Atlanti falat, a Siegfried és egyéb vonalat.
 
  • Tetszik
Reactions: zsolti

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Franco: abból indultunk ki, ha a németek az angolok ellen fordulnak és nem a szovjetek ellen.
Márpedig akkor Gibraltárat el kellett volna foglalni, Franconak ilyen esetben nem lett volna választása, vagy, mint német szövetséges segít, vagy nem segít és elfoglalják se perc alatt őket is.
Miért kitaláció a Közel-Kelet? Ha Málta és Gibraltár megvan, Rommelt hamarabb küldik, nagyobb erőkkel, simán meglett volna.
Mondom, mindez akkor, ha az angolokat akarták volna kiütni és nem a szovjetet.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
A németek az első és a második világháborút összecserélték. Az első megnyerhető lett volna, ha nyugaton meghúzzák magukat a lövészárokban és keleten támadnak
A másodikban pedig miután már nyert ügyük volt a nyugat ellen, abbahagyták, levegőhöz juttatva ezzel az angolokat. Ha már nekikezdtek, akkor végig is kellett volna vinni, nem félúton abbahagyni és megtámadni a kvázi addigi szövetségest.
 

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
10 400
19 811
113
Franco: abból indultunk ki, ha a németek az angolok ellen fordulnak és nem a szovjetek ellen.
Márpedig akkor Gibraltárat el kellett volna foglalni, Franconak ilyen esetben nem lett volna választása, vagy, mint német szövetséges segít, vagy nem segít és elfoglalják se perc alatt őket is.
Miért kitaláció a Közel-Kelet? Ha Málta és Gibraltár megvan, Rommelt hamarabb küldik, nagyobb erőkkel, simán meglett volna.
Mondom, mindez akkor, ha az angolokat akarták volna kiütni és nem a szovjetet.

Szerették volna a németek a sziklát, de a Caudillo nem engedett. Hitler később maga mondta, a Francoval való tárgyalása után, hogy húzzák ki inkább minden fogát, mintsem a spanyol vezérrel újra tárgyalnia kelljen. A spanyol vezér kívűl tartotta országát a világháborún. A polgárháborús német segítséget megköszönve, egy önkéntesekből álló hadosztályt küldött csupán a keleti frontra. Nem engedte be a német haderőt országába, hogy ostrom alá vegyék Gibraltárt.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Szerették volna a németek a sziklát, de a Caudillo nem engedett. Hitler később maga mondta, a Francoval való tárgyalása után, hogy húzzák ki inkább minden fogát, mintsem a spanyol vezérrel újra tárgyalnia kelljen. A spanyol vezér kívűl tartotta országát a világháborún. A polgárháborús német segítséget megköszönve, egy önkéntesekből álló hadosztályt küldött csupán a keleti frontra. Nem engedte be a német haderőt országába, hogy ostrom alá vegyék Gibraltárt.

Azért mondom, hogy ha komolyan akarták volna a németek ütni az angolokat, akkor Gibraltárt elfoglalják, ha engedi Franco, ha nem. Volt már gyakorlatuk addigra a németeknek az ilyesmiben. :)
 
M

molnibalage

Guest
Miért lett volna felesleges?
Sokan érvelnek az erődök ellen a Maginot vonal hasztalanságával, pedig tudtommal azt nem törték át a németek. Egyszerűen kikerülték. De ha Belgium felé is megépült volna, akkor nagy eséllyel már 1939-ben elvéreznek. Vagy legalábbis jóval elhúzódóbb és nagy véráldozatot követelő hadjárat lett volna.
Ha a németek úgy ítélték volna meg, hogy hasztalan az erődrendszer, akkor nem építették volna az Atlanti falat, a Siegfried és egyéb vonalat.
Egyes részeit elfoglalták és továbbhaladtak. A nagyobb erődöket azért nem foglalták el, mert nem volt értelme. Semmiféle funkciója nem volt azután, hogy csak egy kis helyen is keresztül lehetett rajta haladni.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Egyes részeit elfoglalták és továbbhaladtak. A nagyobb erődöket azért nem foglalták el, mert nem volt értelme. Semmiféle funkciója nem volt azután, hogy csak egy kis helyen is keresztül lehetett rajta haladni.

Igazad van a német-francia mérkőzés esetében, ahol a franciák a lassan reagáló erőt jelentették, a németek pedig a gyorsat. Így természetes, hogy ha a németek valahol áttörtek, akkor nem volt idejük a franciáknak lereagálni.
No de egy szovjet-német háború esetén (feltételezve, hogy a szovjet megtámadja 41-ben a németeket, amíg azok elvannak az angolokkal) a szovjet hadsereg lett volna a lomhák és a németek a gyorsan, bármilyen áttörésre reagáló erő. Kötve hiszem, hogy 1941-ben a szovjetek komolyabban át tudtak volna törni egy német védelmet.
 

Spartan.asfv

Well-Known Member
2016. október 25.
869
2 799
93
Franco: abból indultunk ki, ha a németek az angolok ellen fordulnak és nem a szovjetek ellen.
Márpedig akkor Gibraltárat el kellett volna foglalni, Franconak ilyen esetben nem lett volna választása, vagy, mint német szövetséges segít, vagy nem segít és elfoglalják se perc alatt őket is.
Miért kitaláció a Közel-Kelet? Ha Málta és Gibraltár megvan, Rommelt hamarabb küldik, nagyobb erőkkel, simán meglett volna.
Mondom, mindez akkor, ha az angolokat akarták volna kiütni és nem a szovjetet.

Ha jól tudom Rommelt nem azért küldték oda mert oda akartak menni,hanem mert líbiában rácsesztek az olaszok az angolokkal szemben,és ki kellett huzni őket a szarból.
 
  • Tetszik
Reactions: zsolti