A II. világháború (1939 - 1945)

[Szittya]

neked van igazad. az árpádvonal nem vált be. a háborút elvesztettük nem sikerült elérni hogy németország elöbb bukjon mint mi és nem sikerült elérnie hogy jó feltételekke kiugorjunk a háborúból.

 

[Loki19]

Elég csak beleolvasni az Árpad-vonal c. könyvbe.

Én erről nem is tudok/akarok vitatkozni. Sosem számoltam, de valahol a sokszáz-ezer fölött lehet az általam olvasott könyvek, tanulmányok-cikkek-levéltári források száma, amelyekben a közkatonáktól a tábornokokig mindenki egyöntetűen beszámol a kiképzési problémákról, ki még a háború előtt-alatt a katonai szakfolyóiratokban, ki a különböző tapasztalati jelentésekben, harctudósításokban, ki a naplójában, a háború utáni memoárjában stb. vs Szittya aki szerint ez nem így volt. Nem a személyének szól, hogy a két oldal állításai közül melyiket tudom szakmailag komolyan venni...

 

[Loki19]

Akkor folytatva a szervezeti ismertetést jöjjön végre már közvetlenül a témához kapcsolódó rész is, milyen kihívásokkal szembesült a gyalogság szervezése kapcsán a Honvédség és milyen válaszokat akart/tudott ezekre adni?
Az I.vh-ba a gyalogságunk még nagy létszámú puskás századokkal ment bele, minimális gpu. és tüzérségi támogatással. Az eredmény hatalmas veszteségekkel járó és összeomlott tömegrohamok sora lett. Megindult a verseny a gyalogság tűzerejének növeléséért, miközben a védelmi eszközök-eljárások fölénye miatt kialakult tartós állásharc speciális eszközök-fegyverek sorát követelte.
A fejlesztések fő két iránya: a lapos röppályájú és a meredek röppályájú tűzfegyverek alkalmazása.
Lapos: golyószóró (gsz), géppuska (gpu), nehézpuska (n.pu) Meredek: kézigránát, puskagránát, gránátvető (gv), aknavető (akv) Ezek már akár az egyéni fegyverzet részeként, vagy az alosztályok szintjén megjelentek. Jellemzően ezredszinten már gyalogsági ágyúk, esetleg tarackok, hegyi ágyúk is támogatták a harcot. Speciálisan az állás-erődharcokra alkalmazva géppisztoly (gpi), lángszóró, mesterlövészpuska stb. is került a csapatokhoz. A háború 2. felében már új kihívások is megjelentek a légvédelem és páncélelhárítás terén, de ekkor még úgy tűnt, hogy a fenti fegyverekkel ezek is megoldhatók: légvédelmi (lgv) fegyverként a golyószórók és géppuskák páncéltörő (pct) fegyverként spéci lőszerrel a géppuskák, nehézpuskák és a gyalogsági ágyúk is beváltak. Fontos szerephez jutnak olyan spéci alakulatok is mind a rohamcsapatok, árkászok-utászok, távbeszélő-híradó csapatok.
A háború után tehát azt kellett mérlegelni milyen jellegű harcokban kell részt vennie a jövőben a magyar gyalogságnak és ehhez milyen fajtájú fegyverekere, mekkora mennyiségben, milyen szervezetben és milyen szinteken van szükség. Ezen változások következtében milyen szervezést valósítsanak meg a gyalogság körében. A trianoni intézkedések azonban csak elméleti - rejtett - szervezés kapcsán adtak szabad kezet, hivatalosan nagyon korlátozott volt a mozgástér. Pl. mivel 1000 fő/ 15 könnyű- vagy nehéz gpu. volt rendszeresíthető, és már egy öntöltő karabély is k.gpu. kategóriát jelentett, így a gpi., gsz. rendszeresítése nem volt célszerű. Ugyanez igaz a könnyű akv.-k kapcsán a gv-kre, de a minimális tüzérségi keretet sem volt érdemes gyalogágyúkra pazarolni. Ráadásul a diktátum az ezredek, sőt a zlj-ak pontos szervezetét is előírta, tetézve min. és max. létszámokkal, így még a század-szakasz-raj szinteken is erősen korlátozva volt a szervezési szabadság.
Így aztán a 20-as években gyakorlatilag érdemi - hivatalos - fejlesztések, változások nem történhettek, azonban a 30-as évek lazulása, majd a teljes szabad kéz kapás nyomán már komolyabb változások és persze elméleti viták jöttek, folyt köv.

 

[Loki19]

Folytatva az előzőt a 20-as évek végén az ellenőrzés lazulásával megindulnak a különböző átalakítások és az azzal járó viták. Mivel az állománytábla változásoknál úgyis tervezek némi indoklást is, itt inkább azokról írnék amik nem valósultak meg, pedig nagyon kellett volna...
Talán a legnagyobb és állandó polémia a gpu. kérdés volt. Két kibékíthetetlen tábor volt, a diktátum által is előírt zlj-on belüli gpu. század (szd) hívei, ill. akik a puskás századokon belüli gpu. szakasz (sz) beállítását szorgalmazták. Nagyon tanulságosak a pro és kontra érvek, számomra a sz. mellett érvelőké sokkal meggyőzőbbek, leginkább azért, mert a szd. hívei jellemzően olyan körülmények és feltételek teljesülése mellett tudtak meggyőző érveket hozni, amik aztán a gyakorlatban nem valósultak meg. Mégis utóbbiak "győztek".
A golyószórók beállítását is komoly viták kísérték. Nem a legyen-e a rajoknál, hanem hogy mennyinél-mennyi. Már említettem a technikai-képzési elmaradásunk ellensúlyozására előtérbe került "faji jelleg"-ünkből következő magyar virtusra alapozott "rámenős" támadásaink erőltetését, aminek az alapja a "lökőerő", melyet a fenti eljárás hirdetői a puskás csatároktól - értsd puskás, puskás gyalogos, lövész stb. - várták. Az ő szó szerint feladatuk a szuronyos puskával való lerohanás-áttörés. A golyószóró rajba állítása azonban a raj 30-40%-át a kezelése céljából lekötötte, így a "mélypont" idején a 200 fő körüli századokban 36 puskás csatár szolgált. Természetesen a raj- és szakaszparancsnokok, a helyetteseik ill. szükség esetén akár a lőszeresek is bevethetőek voltak e célból, de még így is 70-80 emberről beszélhetünk teljes feltöltöttség és rendelkezésre állás esetén. Így aztán ment is a vita, nagyobb létszámú rajok, tisztán puskás rajok, vagy fordítva a tűzerővel pótolni a lökőerőt, még több sorozatlövő kézifegyver beállításával. Végül mint látni fogjuk az utóbbiak "győztek" de megkésve, nem kellő mennyiségű-minőségű fegyvert adva a csapatoknak.
Tkp. ide kapcsolódik az öntöltő puskák-géppisztolyok rendszeresítése is. Az ellenérvek szinte ugyanazok voltak mint a golyószóróknál, csökken a lökőerő, lőszerpazarlás, túlságosan speciális és nem általános célú fegyverek stb. A gpi-t leginkább speciális alakulatok ill. egyéb fegyvernemek kiegészítő fegyverének tartották, pl. rohamharcászat ill. páncélosok, tüzérek, csapattisztek önvédelmi, csapatcsendőrök stb. fegyverének. A teljes tévútra csak a szovjet hadszíntéren döbbennek rá, akkor meg már érdemi javulást nem tudnak elérni.
A korábban említett az I.vh végén még megoldhatónak tűnő lég- és páncélosok elleni védelem is zsákutca volt. A nehézpuskák teljesen használhatatlannak bizonyultak a páncélosok ellen, és még 1944-ben is csak 3,7 cm-es pct. ágyúkat tudtunk beállítani zlj. szintre, egyedül ezredszinten jelentek meg modernebb-nagyobb lövegek, már ha... A kézi páncéltörők szintén későn jöttek. Itt egyértelműen az eszköz hiányzott, a szándék megvolt a fejlesztésekre. A légvédelem még ennyit sem produkált, különösen a géppuskák voltak teljesen alkalmatlanok a célra, mint látni fogjuk ki is vonják őket.
Következményeiben nagyon súlyos volt az árkász csapatok kis száma, ill a gyalogság szinte teljes eszközhiánya, amivel a legalapvetőbb állásépítési feladatokat el tudták volna látni, a Donnál meg is lesz az "eredménye". Ez viszont egyértelműen koncepcióhiba volt, objektív okai nem voltak a hiányosságainknak.
Végül a legsúlyosabb probléma: a gépesítés teljes hiánya. A lóvontatás drága, rengeteg embert lefoglaló, hatalmas vonulási oszlopokat eredményező, minden szempontból teljesen elavult megoldás volt. De nem tudtunk gépesíteni, sem a hazai ipar, sem az export - itt inkább a szándék és eladó hibádzott, nem a pénz - nem tudta megoldani a kérdést. Gyakorlatilag ezredszinttől lefele mindvégig maradt a ló.
Persze ezen problémák jelentős része korántsem okozott volna akkora gondot, ha az eredeti elképzelések szerint a Honvédség egyetlen nagy erőkifejtésben, egyszerre egy - lehetőleg külső vagy belső okból éppen válságban lévő - kisantant hds.-et támad be, de ha ezek "rendben" vannak, vagy a szovjetek ellen, már az ismert következményekhez vezettek.

 

[dudi]

Folytatva az előzőt a 20-as évek végén az ellenőrzés lazulásával megindulnak a különböző átalakítások és az azzal járó viták. Mivel az állománytábla változásoknál úgyis tervezek némi indoklást is, itt inkább azokról írnék amik nem valósultak meg, pedig nagyon kellett volna...
Talán a legnagyobb és állandó polémia a gpu. kérdés volt. Két kibékíthetetlen tábor volt, a diktátum által is előírt zlj-on belüli gpu. század (szd) hívei, ill. akik a puskás századokon belüli gpu. szakasz (sz) beállítását szorgalmazták. Nagyon tanulságosak a pro és kontra érvek, számomra a sz. mellett érvelőké sokkal meggyőzőbbek, leginkább azért, mert a szd. hívei jellemzően olyan körülmények és feltételek teljesülése mellett tudtak meggyőző érveket hozni, amik aztán a gyakorlatban nem valósultak meg. Mégis utóbbiak "győztek".
A golyószórók beállítását is komoly viták kísérték. Nem a legyen-e a rajoknál, hanem hogy mennyinél-mennyi. Már említettem a technikai-képzési elmaradásunk ellensúlyozására előtérbe került "faji jelleg"-ünkből következő magyar virtusra alapozott "rámenős" támadásaink erőltetését, aminek az alapja a "lökőerő", melyet a fenti eljárás hirdetői a puskás csatároktól - értsd puskás, puskás gyalogos, lövész stb. - várták. Az ő szó szerint feladatuk a szuronyos puskával való lerohanás-áttörés. A golyószóró rajba állítása azonban a raj 30-40%-át a kezelése céljából lekötötte, így a "mélypont" idején a 200 fő körüli századokban 36 puskás csatár szolgált. Természetesen a raj- és szakaszparancsnokok, a helyetteseik ill. szükség esetén akár a lőszeresek is bevethetőek voltak e célból, de még így is 70-80 emberről beszélhetünk teljes feltöltöttség és rendelkezésre állás esetén. Így aztán ment is a vita, nagyobb létszámú rajok, tisztán puskás rajok, vagy fordítva a tűzerővel pótolni a lökőerőt, még több sorozatlövő kézifegyver beállításával. Végül mint látni fogjuk az utóbbiak "győztek" de megkésve, nem kellő mennyiségű-minőségű fegyvert adva a csapatoknak.
Tkp. ide kapcsolódik az öntöltő puskák-géppisztolyok rendszeresítése is. Az ellenérvek szinte ugyanazok voltak mint a golyószóróknál, csökken a lökőerő, lőszerpazarlás, túlságosan speciális és nem általános célú fegyverek stb. A gpi-t leginkább speciális alakulatok ill. egyéb fegyvernemek kiegészítő fegyverének tartották, pl. rohamharcászat ill. páncélosok, tüzérek, csapattisztek önvédelmi, csapatcsendőrök stb. fegyverének. A teljes tévútra csak a szovjet hadszíntéren döbbennek rá, akkor meg már érdemi javulást nem tudnak elérni.
A korábban említett az I.vh végén még megoldhatónak tűnő lég- és páncélosok elleni védelem is zsákutca volt. A nehézpuskák teljesen használhatatlannak bizonyultak a páncélosok ellen, és még 1944-ben is csak 3,7 cm-es pct. ágyúkat tudtunk beállítani zlj. szintre, egyedül ezredszinten jelentek meg modernebb-nagyobb lövegek, már ha... A kézi páncéltörők szintén későn jöttek. Itt egyértelműen az eszköz hiányzott, a szándék megvolt a fejlesztésekre. A légvédelem még ennyit sem produkált, különösen a géppuskák voltak teljesen alkalmatlanok a célra, mint látni fogjuk ki is vonják őket.
Következményeiben nagyon súlyos volt az árkász csapatok kis száma, ill a gyalogság szinte teljes eszközhiánya, amivel a legalapvetőbb állásépítési feladatokat el tudták volna látni, a Donnál meg is lesz az "eredménye". Ez viszont egyértelműen koncepcióhiba volt, objektív okai nem voltak a hiányosságainknak.
Végül a legsúlyosabb probléma: a gépesítés teljes hiánya. A lóvontatás drága, rengeteg embert lefoglaló, hatalmas vonulási oszlopokat eredményező, minden szempontból teljesen elavult megoldás volt. De nem tudtunk gépesíteni, sem a hazai ipar, sem az export - itt inkább a szándék és eladó hibádzott, nem a pénz - nem tudta megoldani a kérdést. Gyakorlatilag ezredszinttől lefele mindvégig maradt a ló.
Persze ezen problémák jelentős része korántsem okozott volna akkora gondot, ha az eredeti elképzelések szerint a Honvédség egyetlen nagy erőkifejtésben, egyszerre egy - lehetőleg külső vagy belső okból éppen válságban lévő - kisantant hds.-et támad be, de ha ezek "rendben" vannak, vagy a szovjetek ellen, már az ismert következményekhez vezettek.

Egész pontosan a 13 fős golyószórós rajból 5 főt kötött le a golyószóró (1 fő irányzó, 3 fő lőszeres és egy szerelékes).
Egy szakasz a szakasztörzsön felül 3 rajból állt amiből 1 raj golyószórós és 2 raj puskás (szintén 13 fő) volt.
A puskás század 4 ilyen szakaszból állt.

A 1938-ra annyit változott a helyzet,hogy a 31M golyószóró rendszeresítése feleslegessé tette a szerelékest a rajokban, így a 13 fős golyószórós rajból csak 4 főt kötött le a golyószóró.Törekvés volt arra,hogy minden raj golyószórós legyen de 1938-ban ez még biztosan nem valósult meg így marad a 2 puskás és 1 golyószórós raj felállás a szakaszoknál. A századok vonatkozásában pedig megjelent a nehézfegyver szakasz ahol géppuskák és páncéltörő puska/puskák voktak.

 

[Loki19]

Egész pontosan a 13 fős golyószórós rajból 5 főt kötött le a golyószóró (1 fő irányzó, 3 fő lőszeres és egy szerelékes).
Egy szakasz a szakasztörzsön felül 3 rajból állt amiből 1 raj golyószórós és 2 raj puskás (szintén 13 fő) volt.
A puskás század 4 ilyen szakaszból állt.

A 1938-ra annyit változott a helyzet,hogy a 31M golyószóró rendszeresítése feleslegessé tette a szerelékest a rajokban, így a 13 fős golyószórós rajból csak 4 főt kötött le a golyószóró.Törekvés volt arra,hogy minden raj golyószórós legyen de 1938-ban ez még biztosan nem valósult meg így marad a 2 puskás és 1 golyószórós raj felállás a szakaszoknál. A századok vonatkozásában pedig megjelent a nehézfegyver szakasz ahol géppuskák és páncéltörő puska/puskák voktak.

Már sokadszorra írom - erről szólt a debil szintű Suzukis példa is - nincs olyan, hogy "egész pontosan így nézett ki" egy raj, szakasz stb. a H.-korban, csak olyan, hogy a 19xx-ben, vagy 19xx-19xx között, így állt fel. Amit írsz az kb. az 1933-1938-as szervezet.
Azt nem értem, hogy jön ide a 38-ra változott helyzet, mert a 31M gsz. ahogy a neve is utal rá, már jó ideje rendszerben volt, így akkor már rég feleslegesnek kellett volna lennie a szerelékesnek, a gyalogsági rajoknál 4+1 fő kellett a működtetéséhez, majd jön, hogy ez mikor-miért változik meg, bár már utaltam rá korábban.
"A századok vonatkozásában pedig megjelent a nehézfegyver szakasz ahol géppuskák és páncéltörő puska/puskák voktak." Most már tényleg jönnek majd a szervezési ismertetők, addig már bírd ki, hogy nem írsz ilyeneket, mert ebből konkrétan semmi sem helyes. Nehézfegyverszakasz felállítása még odébb volt, gpu. egyébként sem került oda, még jó, hogy az előző hsz-ban írtam erről

 

[dudi]

Már sokadszorra írom - erről szólt a debil szintű Suzukis példa is - nincs olyan, hogy "egész pontosan így nézett ki" egy raj, szakasz stb. a H.-korban, csak olyan, hogy a 19xx-ben, vagy 19xx-19xx között, így állt fel. Amit írsz az kb. az 1933-1938-as szervezet.
Azt nem értem, hogy jön ide a 38-ra változott helyzet, mert a 31M gsz. ahogy a neve is utal rá, már jó ideje rendszerben volt, így akkor már rég feleslegesnek kellett volna lennie a szerelékesnek, a gyalogsági rajoknál 4+1 fő kellett a működtetéséhez, majd jön, hogy ez mikor-miért változik meg, bár már utaltam rá korábban.
"A századok vonatkozásában pedig megjelent a nehézfegyver szakasz ahol géppuskák és páncéltörő puska/puskák voktak." Most már tényleg jönnek majd a szervezési ismertetők, addig már bírd ki, hogy nem írsz ilyeneket, mert ebből konkrétan semmi sem helyes. Nehézfegyverszakasz felállítása még odébb volt, gpu. egyébként sem került oda, még jó, hogy az előző hsz-ban írtam erről

A 20-as évekről beszélsz.Ahol nem írtam évszámot az arra vonatkozik értelemszerűen.
Hogy jön ide 38 és miért pont 38?Írtam már: arra van dokumentumom.Tehát addigra biztosan 1+3 fő kezelte a golyószórót.
Lehet,hogy már 33-ban is ez volt ott ahol megjelent a 31M golyószóró, de nem egyik napról a masikra koptak ki a Madsenek amikhez viszont kellett a külön szerelékes.

Arról régebben írtam,hogy a géppuskák, hogyan kerültek a századokba(a géppuskás századból erősítették meg a puskás századokat).A megerősítésként megjelent géppuskás alegységek a nehézfegyver szakaszokban kerültek alkalmazásra vagy a század alapszervezetétől külön, de akkor a géppuskás századból parancsnok is áthelyezesre került aki az adott geppuskás megerősítő alegyseget koordinálta.

 

[Loki19]

A 20-as évekről beszélsz.Ahol nem írtam évszámot az arra vonatkozik értelemszerűen.
Hogy jön ide 38 és miért pont 38?Írtam már: arra van dokumentumom.Tehát addigra biztosan 1+3 fő kezelte a golyószórót.
Lehet,hogy már 33-ban is ez volt ott ahol megjelent a 31M golyószóró, de nem egyik napról a masikra koptak ki a Madsenek amikhez viszont kellett a külön szerelékes.

Arról régebben írtam,hogy a géppuskák, hogyan kerültek a századokba(a géppuskás századból erősítették meg a puskás századokat).A megerősítésként megjelent géppuskás alegységek a nehézfegyver szakaszokban kerültek alkalmazásra vagy a század alapszervezetétől külön, de akkor a géppuskás századból parancsnok is áthelyezesre került aki az adott geppuskás megerősítő alegyseget koordinálta.

Nem a 20-as évekről beszélek, hanem általában a H.-korról.
A működtetés és kezelés nem ugyanaz. Tehát maga a kezelő volt egyben a szerelékes is. Mellette volt 3 lőszeres és jött előbb opcionálisan majd rendszeresítve 5. emberként a málhásállat vezető. Őt majd "kigolyózzák" a rajból. Ezért írtam átlag 30-40%-ot, nyilván nem kezdtem egyenként minden évben-minden hadrend szerint kiszámolgatni
"Arról régebben írtam,hogy a géppuskák, hogyan kerültek a századokba(a géppuskás századból erősítették meg a puskás századokat)." Röviden sehogy. Az hogy megerősítésül oda vezénylik őket, az még nem azt jelenti hogy szervezetileg oda tartoznának. Ha éppen légi- vagy páncélostámogatást kaptak az sem lett a század része... Márpedig arról volt szó, hogy nézzük meg, hogy nézett ki a korban a gyalogság szervezete, külön hangsúlyozva - általad- hogy nem a gyakorlatban, hanem a szabályzatok szerint. Így újfent csak ismételni tudom, nem volt olyan nehéz/gépszakasz a puskás századokban amelybe szervezetileg gpu. tartozott volna.

 

[dudi]

Nem a 20-as évekről beszélek, hanem általában a H.-korról.
A működtetés és kezelés nem ugyanaz. Tehát maga a kezelő volt egyben a szerelékes is. Mellette volt 3 lőszeres és jött előbb opcionálisan majd rendszeresítve 5. emberként a málhásállat vezető. Őt majd "kigolyózzák" a rajból. Ezért írtam átlag 30-40%-ot, nyilván nem kezdtem egyenként minden évben-minden hadrend szerint kiszámolgatni
"Arról régebben írtam,hogy a géppuskák, hogyan kerültek a századokba(a géppuskás századból erősítették meg a puskás századokat)." Röviden sehogy. Az hogy megerősítésül oda vezénylik őket, az még nem azt jelenti hogy szervezetileg oda tartoznának. Ha éppen légi- vagy páncélostámogatást kaptak az sem lett a század része... Márpedig arról volt szó, hogy nézzük meg, hogy nézett ki a korban a gyalogság szervezete, külön hangsúlyozva - általad- hogy nem a gyakorlatban, hanem a szabályzatok szerint. Így újfent csak ismételni tudom, nem volt olyan nehéz/gépszakasz a puskás századokban amelybe szervezetileg gpu. tartozott volna.

Én arra következtettem arra,hogy a 20-as évekről írsz,de ezekszerint tévesen.

A Madsen golyószóróhoz ahogyan írtam is külön volt szerelékes (még létszamcsökkent raj esetén is valamelyik lőszerest kellett elhagyni!!!).A 31M golyószóróval tűnt el a szerelékes mint külön beosztás és lett az irányzó a szerelékes.

Való igaz,hogy nem lett a század szervezetének papíron része a megerősítés, hisz ezért megerősítés a neve. Viszont szabályzat szerint alkalmazható megerősítesként géppuskás alegység a puskás századokban (de pl aknavető nem vagy csak nagyon kivételes esetben és csak támadásban). Tehát nem szokásjog, hanem szabályzat szerinti eljárás. Emiatt tartom helyénvalónak megemlíteni a géppuskás megerősítő alegységet ebben a kontextusban egyertelművé téve,hogy mint megerősítő erő van jelen.

 

[Loki19]

Én arra következtettem arra,hogy a 20-as évekről írsz,de ezekszerint tévesen.

A Madsen golyószóróhoz ahogyan írtam is külön volt szerelékes (még létszamcsökkent raj esetén is valamelyik lőszerest kellett elhagyni!!!).A 31M golyószóróval tűnt el a szerelékes mint külön beosztás és lett az irányzó a szerelékes.

Való igaz,hogy nem lett a század szervezetének papíron része a megerősítés, hisz ezért megerősítés a neve. Viszont szabályzat szerint alkalmazható megerősítesként géppuskás alegység a puskás századokban (de pl aknavető nem vagy csak nagyon kivételes esetben és csak támadásban). Tehát nem szokásjog, hanem szabályzat szerinti eljárás. Emiatt tartom helyénvalónak megemlíteni a géppuskás megerősítő alegységet ebben a kontextusban egyertelművé téve,hogy mint megerősítő erő van jelen.

Érdekesség a 31M gsz-hoz, hogy pl. a kerékpáros alakulatoknál marad a külön szerelékes, persze ott mások voltak a szállíthatósági viszonyok.
A megerősítés kapcsán nem baj, hogy hozzáteszed, csak nem látom értelmét belekeverni a szervezeti részbe a megerősítés kérdéskörét, mert egyrészt ez is változott sőt a harctéren eleve gyakran szükségszerű volt, másrészt teljes káoszhoz vezetne a hadrendeknél, mert pl már egy szakasz a szabályzat szerint 1938-ban megerősíthető volt pl. pct. ágyúval is. Nem véletlen, hogy kereken 0 olyan korabeli vagy mai szakmunkával találkoztam, amely említené a szervezési táblák ismertetésénél, nagyon félrevinné a témát.

 

[dudi]

Érdekesség a 31M gsz-hoz, hogy pl. a kerékpáros alakulatoknál marad a külön szerelékes, persze ott mások voltak a szállíthatósági viszonyok.
A megerősítés kapcsán nem baj, hogy hozzáteszed, csak nem látom értelmét belekeverni a szervezeti részbe a megerősítés kérdéskörét, mert egyrészt ez is változott sőt a harctéren eleve gyakran szükségszerű volt, másrészt teljes káoszhoz vezetne a hadrendeknél, mert pl már egy szakasz a szabályzat szerint 1938-ban megerősíthető volt pl. pct. ágyúval is. Nem véletlen, hogy kereken 0 olyan korabeli vagy mai szakmunkával találkoztam, amely említené a szervezési táblák ismertetésénél, nagyon félrevinné a témát.

Minden alkalommal odaírtam,hogy géppuskás megerősítest kaphatnak.
Úgy gondolom,hogy elég egyértelművé tettem, hogy nem organikus részei a puskás századnak. Az ok pedig mint már írtam az az, hogy ez szabályzat szinten lefektetett dolog nem pedig tapasztalati.Biztos te is találkoztál nem egy visszaemlékezéssel ahol vagy konkrétan vagy a sorok közt leírták,hogy bizony-bizony szembe kellett menni a szabályzatokkal, ha jót akartak maguknak.

 

[Wilson]

"Az összes művészet közül számunkra a legfontosabb a mozi" (Lenin)

A mozi nemcsak fikció, hanem dokumentumfilm is. És mi a helyzet a háborúval? A nagyobb értéket a valódi ellenségekről készült dokumentumfilmek jelentik. De mivel a Wehrmacht katonái valahogy nem szerettek pózolni a szovjet operatőröknek, kénytelenek voltak "cselhez" folyamodni. Ilyen például a hatalmas objektívek használata, mint amilyeneket ezek az operatőrök használtak a leningrádi fronton.

 

[Wilson]

Wildcat-ek "tárolása" a HMS Eagle repüllógéphordozón....

 

[ZeiG]

Milyen alakulatok láthatóak az alábbi képeken?

A Gyorshadtest belső-ázsiai expedíciós alakulata, a Kőrösi Csoma Sándor zászlóalj...?

Esetleg a Chilei Köztársasági Gárda...?

Egyik sem, ezek az Afgán Királyi Hadsereg elit alakulatai, amelyek az 1930-as évektől német típusú sisakot és európai stílusú egyenruhát viseltek, előbbit egészen az 1970-es évekig!

További információk az alábbi cikkben, amiből az is kiderül, hogy egyes élelmes afgánok a régi, rozsdás stahlhelmekből némi ón és alumínium ráforrasztásával "Nagy Sándor korabeli" barbár sisakokat készítettek tájékozatlanabb műgyűjtők szédítésére!

https://wwiiafterwwii.wordpress.com/2015/06/01/wwii-gear-in-afghan-use-part-ii-uniforms/

További infók afgán kézre került világháborús fegyverekről:
https://wwiiafterwwii.wordpress.com/2015/06/01/wwii-gear-in-afghan-use-part-i-firearms/
https://wwiiafterwwii.wordpress.com/2015/06/01/wwii-gear-in-afghan-use-part-iii-tanks-and-artillery/

 

[Loki19]

Minden alkalommal odaírtam,hogy géppuskás megerősítest kaphatnak.
Úgy gondolom,hogy elég egyértelművé tettem, hogy nem organikus részei a puskás századnak. Az ok pedig mint már írtam az az, hogy ez szabályzat szinten lefektetett dolog nem pedig tapasztalati.Biztos te is találkoztál nem egy visszaemlékezéssel ahol vagy konkrétan vagy a sorok közt leírták,hogy bizony-bizony szembe kellett menni a szabályzatokkal, ha jót akartak maguknak.

Ha ez valóban így lett volna, akkor az egész beszélgetés - vita nem volt, mert tkp. egyetértettünk - le sem zajlik. Innen indultunk, arra reagáltam, hogy ezt írtad: "1938-ban (...) marad a 2 puskás és 1 golyószórós raj felállás a szakaszoknál. A századok vonatkozásában pedig megjelent a nehézfegyver szakasz ahol géppuskák és páncéltörő puska/puskák voktak."
vs "Minden alkalommal odaírtam,hogy géppuskás megerősítest kaphatnak. Úgy gondolom,hogy elég egyértelművé tettem, hogy nem organikus részei a puskás századnak."
Nem írtad oda, így rosszul gondolod Sem abból a mondatból, sem az egész hsz. szövegkörnyezetéből nem ez jön le, hanem pont az ellenkezője, azaz hogy az írója szerint a gpu. a nehézfegyver szakasz szerves része. Aztán persze elmagyaráztad, mire is gondoltál, amit el is fogadtam, és részemről le is zártam a témát, hogy ezek után az ilyen magyarázkodásokra mi szükség, tényleg nem tudom...

 

[molnibalage]

 

[dudi]

Ajánlom a beásott harckocsik szerelmeseinek.

 

[molnibalage]

Ajánlom a beásott harckocsik szerelmeseinek.

Hát azért ez ebben a formában...

Ajánlom a beásott harckocsik szerelmeseinek.

1. hull down nem = beásás...
2. ha szutyok hk-d van, akkor teljesen mindegy, hogy beásod vagy sem...

kb. ezt mutatta be legfeljebb az előadás, de igazából ez egymondatos valami volt a végén és ennyi...

 

[dudi]

Hát azért ez ebben a formában...

1. hull down nem = beásás...
2. ha szutyok hk-d van, akkor teljesen mindegy, hogy beásod vagy sem...

kb. ezt mutatta be legfeljebb az előadás, de igazából ez egymondatos valami volt a végén és ennyi...

Nem azt mondtam,hogy hull down, hanem azt,hogy beásás.

Ha szutyok harckocsid van akkor a legnagyobb marhaság a beásás.Ha szutyok harckocsid van akkor pont a statikusságot kell elkerülnöd, mert ha statikus vagy akkor az ellenség úgy fog mozogni,hogy ne tudj benne kárt tenni.Olyan ez mint a stealt.Ott is ha tudod, hogy hol a radar akkor úgy tervezed a bevetést, hogy a legtovább mutasd felé a legkisebb RCS-t.

Ezen kívül, ha a harckocsit beásod akkor az onnantól kezdve nem harckocsi hanem bunker. Szerintem nem kell magyarázni,hogy micsoda jó ötlet mozgó háborúban bunkereket alkalmazni.

Azt pedig nem állítottam,hogy ez volt az előadás lényege, csak azt,hogy itt is megjelent konklúzióként amit én szoktam mantrázni.

 

[Loki19]

Ööö, lassan akkor elkezdeném a szervezeti ismertetőket, de rögön nem sikerült rájönnöm, hogy is kellene saját könyvtáraimból képet-táblázatot berakni egy hsz-ba... Szóval ha valaki segítene