A II. világháború magyar vonatkozású katonai eseményei

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

AchtungPanzer

Well-Known Member
2020. február 9.
246
1 116
93
Egyszer végigrágtam magam rajta ( 1.000 oldal ) és jó néhány esemény más megvilágításba került számomra. A kis bajszos például meglepően logikusan gondolkodott a kelet-közép európai szövetségesei tekintetében.
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 613
6 083
113
Talán nem haragszol meg, de jelezném, én a budapesti támadó hadművelet erőviszonyait taglaltam. Mivel elővetted a " Frühlingserwachen " idején számba vehető szovjet erőket ( idézve Szabó Péter - Számvéber Norbert : A keleti hadszíntér és Magyarország 1943 -1945 könyvének 187. oldaláról :) ) , így akkor álljon itt a szemben álló fél felvonultatott ereje 45 márciusában : német adatok szerint ( ez a hihetőbb szerintem ) : 140.000 katona, 900 harckocsi, 850 repülőgép _ szovjet források : 431.000 katona, 600 tüzérségi löveg és aknavető, 877 harckocsi és önjáró löveg . Tehát abban mindkét fél azonosan számolt, hogy páncélos erőket tekintve a német-magyar fél volt fölényben, még ekkor is.
.
.
Miert haragudnek? Remelem, te sem. En örulök, ha van sajat velemenyed, ugy mindig jobb egy beszelgetes. Az sem baj, ha te is idezel adatokat, legalabb olvasott vagy a temaban. Egyikunk se vett reszt a nevezett csatakban, mindenki forrasokra hivatkozik es ervel.
Szemely szerint a Budapest körbezarasat, ostromat, es a Tavaszi Ebredest nem valasztanam ennyire kulön, reszben mert idöben is nagyon közel esnek egymashoz, masreszt egyik logikus es közvetlen következmenye a masiknak. A Tavaszi Ebredest, mint a szovjetek megallitasanak kiserletet is ide sorolom, mert miutan a Budapest Eröd gyorsan elesett, tettek meg egy probat a Dunantulon. Nyilvanvaloan minimalis eredmennyel. A nemet csapatok harci erteke ott mar közeleben sem volt a par evvel azelöttinek.
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 613
6 083
113
Amúgy mekkora lett volna... Adolftól '38-ban a Várvidék és a teljes Felvidék, '40-ben Észak-Erdély, '41-ben a Délvidék, aztán bölcsen kimaradni a háborúból
.
Tulajdonkeppen ezt Franco meg is csinalta, amikor a Polgarhaborus nemet segitsegert cserebe Hitler megprobalta a spanyolokat belevonni a haboruba, pl a franciak ellen, vagy hogy legalabb Gibraltart rohanjak le a spanyolok az angol helyörseg elleneben, de Franco rendkivul bölcsen nemet mondott. Viszont Magyarorszaggal ez nem ment volna, egyszeruen tul központi helyen vagyunk, hatarorszag voltunk a Szovjetunioval, stb, szoval ebböl nehez lett volna kimaradni, vagy resztvevökent vagy megszallt orszagkent. Es valojaban a magyar politika nem is nagyon akart kimaradni, pedig a szovjetek kertek minket hogy valasszuk a semlegesseget, meg akkor is, amikor a haduzenetet a magyar kuldöttseg atadta.
Amikor latszott, hogy a magyar allaspont hajlithatatlan, Molotov azzal vette at a haduzenetet, hogy "ezt nagyon meg fogjuk banni" (mi magyarok), es ez pontosan igy is törtent sajnos.
Horthy egesz politikaja a trianoni revansra epult, es amikor föleg olasz közremuködessel a becsi dönteseknel nagyjabol megkaphatta azt, amit mindig akart, erre eleg furcsa lett volna nemet mondania, es ehhez ö nem is volt eleg nagyformatumu figura.
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 613
6 083
113
Már a saját nézőpontjából.
.
.
A problema ott indul, hogy nem is tekintett minket szövetegesenek, mert az a szo valami egyenrangu kapcsolatra utalna, de a magyar-nemet viszony sose volt egyenrangu, ill a becsi döntesek miatt allandoan halara voltunk kötelezve, ill kijatsszotta ellenunk a romanokat is, es allandoan ott lebegett, hogyha nem vagyunk elegge egyuttmuködöek, akkor a becsi döntesek ugyanazzal az erövel amivel szulettek, meg is masithatok.
 

reich_und_roll

Well-Known Member
2016. szeptember 27.
4 386
24 723
113
.
.
Miert haragudnek? Remelem, te sem. En örulök, ha van sajat velemenyed, ugy mindig jobb egy beszelgetes. Az sem baj, ha te is idezel adatokat, legalabb olvasott vagy a temaban. Egyikunk se vett reszt a nevezett csatakban, mindenki forrasokra hivatkozik es ervel.
Szemely szerint a Budapest körbezarasat, ostromat, es a Tavaszi Ebredest nem valasztanam ennyire kulön, reszben mert idöben is nagyon közel esnek egymashoz, masreszt egyik logikus es közvetlen következmenye a masiknak. A Tavaszi Ebredest, mint a szovjetek megallitasanak kiserletet is ide sorolom, mert miutan a Budapest Eröd gyorsan elesett, tettek meg egy probat a Dunantulon. Nyilvanvaloan minimalis eredmennyel. A nemet csapatok harci erteke ott mar közeleben sem volt a par evvel azelöttinek.

102 nap volt míg lenyomták az oroszok Budapestet, azért ez közel sem a gyorsan elesett kategória.
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 613
6 083
113
102 nap volt míg lenyomták az oroszok Budapestet, azért ez közel sem a gyorsan elesett kategória.
.
.
Ez igaz, de mindezt egy nagyon hideg telen, karacsonnyal, ujevvel, amikor ha nem is mentek nyilvan szabadsagra a haborubol, de a vilaghaborus gyakorlat is az volt, hogy csendesedtek ilyenkor a harcok. Masreszt a varos meretehez, es ahhoz kepest, hogy Erödde alakitasrol, es az utolso töltenyig kitartasrol beszelt Hitler, szoval ehhez kepest a 102 nap azert soknak sem nevezhetö, mondjuk Leningrad ostromahoz, vagy eppen Sztalingradhoz hasonlitva.
 

reich_und_roll

Well-Known Member
2016. szeptember 27.
4 386
24 723
113
.
.
Ez igaz, de mindezt egy nagyon hideg telen, karacsonnyal, ujevvel, amikor ha nem is mentek nyilvan szabadsagra a haborubol, de a vilaghaborus gyakorlat is az volt, hogy csendesedtek ilyenkor a harcok. Masreszt a varos meretehez, es ahhoz kepest, hogy Erödde alakitasrol, es az utolso töltenyig kitartasrol beszelt Hitler, szoval ehhez kepest a 102 nap azert soknak sem nevezhetö, mondjuk Leningrad ostromahoz, vagy eppen Sztalingradhoz hasonlitva.

Január 18-án esett el Pest, Buda pedig az adottságaiból kifolyólag majdnem hogy alkalmatlan volt a hosszabb időn át való védekezésre. Komolyan tartották magukat a srácok, amit lehetett megtették. És meg többet is.
Leningrád, Sztálingrád teljesen más szituáció szerintem. Sztálingrádnál pl. a Volga túlpartján ezrével álltak az oroszok és a gyűrű soha nem záródott be. Ellenben nálunk…
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
886
5 056
93
Még két forrás a "Hitler visszaadja a Várvidéket" mítosz tisztázásához:

Tóth Imre - Két Anschluss között
Nem olvastam a könyvet, de az eseményeket Hitler hatalomra jutása után taglaló fejezetek egyikének címe: "Sopron veszélyben?" nem arra utal, hogy bárminek a visszaadása felmerült volna, sőt...
9786156048615.jpg


A másik a The political geography of Burgenland, amely a tartomány részletes és alapos ismertetése mellett a 321. oldalon ír a magyar revíziós törekvésekről. Eszerint az ettől való osztrák félelmet jelentősen csökkentette Hitler felemelkedése és Ausztria bekebelezése a Német Birodalomba. Hitleri ajánlatról természetesen szó sincs.
(Ugyanitt egy érdekesség: 1956 novemberének elején rémhírként terjedt el a Várvidék egyes falvaiban, hogy "Jönnek a magyarok!")
 
  • Tetszik
Reactions: endre

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 613
6 083
113
Január 18-án esett el Pest, Buda pedig az adottságaiból kifolyólag majdnem hogy alkalmatlan volt a hosszabb időn át való védekezésre. Komolyan tartották magukat a srácok, amit lehetett megtették. És meg többet is.
Leningrád, Sztálingrád teljesen más szituáció szerintem. Sztálingrádnál pl. a Volga túlpartján ezrével álltak az oroszok és a gyűrű soha nem záródott be. Ellenben nálunk…
.
.
Miert volt Buda alkalmatlan a vedelemre? Hegyvidekes terulet, van egy eröditmeny a Var, alatta könnyen dolgozhato hegy amibe tuzersegtöl vedett, alagutrendszer, vezetesi központ, Korhaz, stb epult, adott a magyar katonak helyismerete.... Ami hianyzott, az egy rendes repulöter, ahova utanpotlas jöhetett, a Vermezö probalta ezt a szerepet jobb hijan vinni.
Buda nem gondolnam, hogy eleve alkalmatlanabb volt vedekezesre, mint a pesti oldal, mas kerdes, hogy mire Budara tevödtek at a harcok sulypontja, addigra a vedelem emberben, technikaban, utanpotlasban, motivaltsagban sokat gyengult.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
886
5 056
93
Ez igaz, de mindezt egy nagyon hideg telen, karacsonnyal, ujevvel, amikor ha nem is mentek nyilvan szabadsagra a haborubol, de a vilaghaborus gyakorlat is az volt, hogy csendesedtek ilyenkor a harcok. Masreszt a varos meretehez, es ahhoz kepest, hogy Erödde alakitasrol, es az utolso töltenyig kitartasrol beszelt Hitler, szoval ehhez kepest a 102 nap azert soknak sem nevezhetö, mondjuk Leningrad ostromahoz, vagy eppen Sztalingradhoz hasonlitva.
A Vörös Hadseregnek szeptember végétől-közepétől decemberig, tehát kb. 70-80 napig tartott, hogy a Keleti-Kárpátoktól, Székelyföldtől elérjen Budapestig. A gyors előretörést a románok átállása tette lehetővé, hiszen a Kárpátok hatékonyan föltartóztathatta volna a szovjet hadseregeket. Nem így történt, ezért hát, hála akkori (és jelenlegi) szövetségeseinknek, 1944.12.01.-én nagyjából itt állt a front:

800px-1944-12-01GerWW2BattlefrontAtlas.jpg


Innentől viszont egészen áprilisig Magyarországon gyakorlatilag alig haladtak valamit, miközben még a tél folyamán Varsótól és a Visztula vonalától az Oderáig törtek előre, Sziléziában mélyen át is jutva a folyón és már bent jártak a Birodalom törzsterületein, magát Berlint veszélyeztetve. Ugyanazon a télen, még zordabb viszonyok között.
1945.03.01.-én így álltak a dolgok:

787px-1945-03-01GerWW2BattlefrontAtlas.jpg


Szóval, bár '44 őszén a szovjet csapatok Magyarországon érték el a legnyugatibb pozícióikat, Budapest elérése után közel négy hónapon át csak araszolni voltak képesek, a magyar főváros jó időre megállította őket.

(Persze szebb lett volna, ha ezt a kétes dicsőséget Bukarest happolja el tőlünk fél évvel korábban, és akkor a Győzelem napján valahol Arad környékén jártak volna Ivánék, de ez már tényleg a legvadabb fantazmagória...)
 

reich_und_roll

Well-Known Member
2016. szeptember 27.
4 386
24 723
113
.
.
Miert volt Buda alkalmatlan a vedelemre? Hegyvidekes terulet, van egy eröditmeny a Var, alatta könnyen dolgozhato hegy amibe tuzersegtöl vedett, alagutrendszer, vezetesi központ, Korhaz, stb epult, adott a magyar katonak helyismerete.... Ami hianyzott, az egy rendes repulöter, ahova utanpotlas jöhetett, a Vermezö probalta ezt a szerepet jobb hijan vinni.
Buda nem gondolnam, hogy eleve alkalmatlanabb volt vedekezesre, mint a pesti oldal, mas kerdes, hogy mire Budara tevödtek at a harcok sulypontja, addigra a vedelem emberben, technikaban, utanpotlasban, motivaltsagban sokat gyengult.

Ha utána olvasol akkor látni fogod, hogy mire az oroszok felzárkóztak Budapestre, illetve az Attila III-ra addigra a pesti oldalon a védelmi munkálatok jó része befejeződtek, azonban a Budai oldalon semmi nem volt, még csak el sem kezdték. Pesten megvoltak az akna- és műszaki zárak védvonalak, védművek. Ilyen volt pl. a Körvasút ésRákos-patak, Kőbányán a gyárak amiket erődökké építettek át, Ludovika, Keleti pu, Iparcsarnok, Posta Járműjavító… Ezzel szemben Budán semmi nem volt, a fővárost védő légvédelmi ágyúkat mind simán legázoltak és csak akkor szilárdult meg a védelem, amikor a Florian Geyer srácai megérkeztek Pestről. És innentől annyi idejük volt bármi minimálist kiépíteni, amíg a pesti oldal tartotta magát. Vagyis nagyjából december 24-től január 18-ig.
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 613
6 083
113
Ha utána olvasol akkor látni fogod, hogy mire az oroszok felzárkóztak Budapestre, illetve az Attila III-ra addigra a pesti oldalon a védelmi munkálatok jó része befejeződtek, azonban a Budai oldalon semmi nem volt, még csak el sem kezdték. Pesten megvoltak az akna- és műszaki zárak védvonalak, védművek. Ilyen volt pl. a Körvasút ésRákos-patak, Kőbányán a gyárak amiket erődökké építettek át, Ludovika, Keleti pu, Iparcsarnok, Posta Járműjavító… Ezzel szemben Budán semmi nem volt, a fővárost védő légvédelmi ágyúkat mind simán legázoltak és csak akkor szilárdult meg a védelem, amikor a Florian Geyer srácai megérkeztek Pestről. És innentől annyi idejük volt bármi minimálist kiépíteni, amíg a pesti oldal tartotta magát. Vagyis nagyjából december 24-től január 18-ig.
.
.
Ez igaz, de a pesti oldal esett a front iranyaba, nyilvan arrol vartak a tamadast. A budai oldal sem volt teljesen vedtelen, ott a Duna, mint termeszetes akadaly volt a vedvonal, mas kerdes, hogy messzebb delen, Mohacs környeken megtörtent a szovjet atkeles, es utanna a budai oldalig haladva körbezarult az ostromgyuru. Eközben ket dunantuli vedvonalon kellett atjutni, a Sio csatorna környeken a Jenö allason, illetve a Margit vonalon.
 

Bubu bocs

Well-Known Member
2021. január 6.
3 943
16 406
113
.
Tulajdonkeppen ezt Franco meg is csinalta, amikor a Polgarhaborus nemet segitsegert cserebe Hitler megprobalta a spanyolokat belevonni a haboruba, pl a franciak ellen, vagy hogy legalabb Gibraltart rohanjak le a spanyolok az angol helyörseg elleneben, de Franco rendkivul bölcsen nemet mondott. Viszont Magyarorszaggal ez nem ment volna, egyszeruen tul központi helyen vagyunk, hatarorszag voltunk a Szovjetunioval, stb, szoval ebböl nehez lett volna kimaradni, vagy resztvevökent vagy megszallt orszagkent. Es valojaban a magyar politika nem is nagyon akart kimaradni, pedig a szovjetek kertek minket hogy valasszuk a semlegesseget, meg akkor is, amikor a haduzenetet a magyar kuldöttseg atadta.
Amikor latszott, hogy a magyar allaspont hajlithatatlan, Molotov azzal vette at a haduzenetet, hogy "ezt nagyon meg fogjuk banni" (mi magyarok), es ez pontosan igy is törtent sajnos.
Horthy egesz politikaja a trianoni revansra epult, es amikor föleg olasz közremuködessel a becsi dönteseknel nagyjabol megkaphatta azt, amit mindig akart, erre eleg furcsa lett volna nemet mondania, es ehhez ö nem is volt eleg nagyformatumu figura.
Annyit azért hozzátennék, hogy a németbarát vezérkarunk (élén Werthel) sokkal jobban vágyott egy szovjetek elleni háborúra, mint a politikai vezetésünk. Csak Kassa bombázása után Werth még hivatalos vizsgálat előtt, szinte szóbeszéd alapján állt oda Horthyhoz, és állította kész tények elé.
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 613
6 083
113
Annyit azért hozzátennék, hogy a németbarát vezérkarunk (élén Werthel) sokkal jobban vágyott egy szovjetek elleni háborúra, mint a politikai vezetésünk. Csak Kassa bombázása után Werth még hivatalos vizsgálat előtt, szinte szóbeszéd alapján állt oda Horthyhoz, és állította kész tények elé.
.
.
Ez igy van! Annyiban erzem a dolgot arnyaltabbnak, hogy Horthy aktivan resztvett a becsi döntesekben, örömmel elfogadta azt, az elfoglalt teruletekre nagy unneplessel szemelyesen is bevonult.
Lehet, az ekkoriban mar 70 köruli kora is tette, de allandoan politikailag hintazott velemenyek között, es kellö hatarozottsag hijan rendszeresen esett ket szek között az asztal ala. Hitler eredeti terve az volt, hogy egesz Szlovakiat es Karpataljat nekunkadja, ha csereben haborut robbantunk ki a csehek ellen, de ettöl Horthy azert (joggal) felt, igy aktiv olasz közremuködessel lettek vegul a becsi döntesek. Kb szo szerint megkötötte az alkut az ördöggel, es mar kenyszerpalyan volt az egesz, fuggetlenul, hogy a katonai vezerkar közben mit machinalt ehhez.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and ZeiG

reich_und_roll

Well-Known Member
2016. szeptember 27.
4 386
24 723
113
.
.
Ez igaz, de a pesti oldal esett a front iranyaba, nyilvan arrol vartak a tamadast. A budai oldal sem volt teljesen vedtelen, ott a Duna, mint termeszetes akadaly volt a vedvonal, mas kerdes, hogy messzebb delen, Mohacs környeken megtörtent a szovjet atkeles, es utanna a budai oldalig haladva körbezarult az ostromgyuru. Eközben ket dunantuli vedvonalon kellett atjutni, a Sio csatorna környeken a Jenö allason, illetve a Margit vonalon.

Igen, ez valóban így volt, de nem változtat azon a helyzeten, hogy a budai oldal annyira gyatra volt, még mielőtt felzárkóztak a fővárosra már a 8. SS-t szinte teljesen át kellett a pesti hídfőből helyezni, mint említettem is, mert az összes 88-ast vagy legázolták az oroszok vagy gyalogság híján feladták a honvédek. Érd mellett pl. 16 adta meg magát harc nélkül. A balatoni útnál is egy tucat 88-as ment a levesbe betonfedezékestől, mert ellentétes parancsok és teljes káosz volt. Összességében 50-nél több 88-as veszteség volt szinte harc nélkül. Azt, hogy már 25-én nem lett kisebb katasztrófa csak a Florian Geyer és a Feldherrnhalle harckészségén múlt, és bár az ellenlökésük eredménytelen volt megállították az oroszokat és időt nyertünk. A budai oldalon leginkább betonfedezékeket és tüzelőállásokat sikerült létrehozni. Például a Citadella megerősítése is csak Pest eleste után kezdődött meg… ramaty volt a helyzet a nyugati oldalon. Na ennyire volt bármi is kiépülve és voltunk ott felkészülve mi vagy a németek egyáltalán.

Egyébként pedig ugyanaznap itt brillíroztak Csáthy főhadnagy vezette a Zrínyik és Veresváry alezredes vezette rohamtüzérosztály is.