A II. világháború magyar vonatkozású katonai eseményei
- Téma indítója Terminator
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A magyar haderő emberi oldala meg arról szólt, hogy a kormányzói proklamációt is azonnal megpuccsolták, lévén a tisztikar, 90+ %-ban német barát volt.
Nem tudom esetleg mennyire lett volna opcio ha a nemetek oldalan valo hadbalepes helyett esetleg felajanljuk nekik hogy kapnak kedvezo aron x mennyisegu kajat, vagy gyartunk nekik az o licenszuk alapjan egy vegyes vallalatban evi x mennyisegu tankot, repulot stb. Mivel hivatalosan mi nem lennenk igy hadviselo fel, es ez csupan uzlet, igy nem is bombazna minket senki. Ha jol tudom egy brit ceg kb 43-ig ellatta pl a fritzeket olajjal Norvegiabolvagy honnan rendszeresen.
T
Törölt tag 1711
Guest
Coca Cola az egész háború alatt üzemelt Németországban, amerikaiak az 1. és 2. világháború alatt licencdijat fizettek a Mauser-nak minden legyártott Springfield után, IBM gépeket is ellátta valaki alkatrésszel... A pénznek nincs szaga.
T
Törölt tag 1526
Guest
A Coca Cola biztosan nem üzemelt, pont azért született a Fanta mert a Coca Cola nem szállított de a németeknek kellett valamilyen üdítő, aztán a háború után vette meg a Fantát a Coca Cola.
Azt hogy Hitler kap-e norvég olajat, akkor már nem egy brit cégnél döntötték el, de még csak nem is Norvégiában ami ugye megszállt ország volt. Utólag lehet okoskodni, de szerintem csak vélemények vannak, bizonyíték semmire. Nekem kb. az a véleményem, hogy nagyjából 37-38-tól a kontinentális Európában 41-ig kb. az történhetett meg amit vagy Hitler, vagy Sztálin, vagy mindketten akartak és tettek is az akaratuk érvényesítéséért. Mindenki más (főleg a britek, franciák) időnként próbáltak beleköpni a levesükbe, de ezek általában erőtlen kísérletek voltak, elég könnyen rálegyintettek hogy "egye fene", így kevéssé sikerültek. A mi sorsunk nagyjából akkor eldőlt, mikor csatlakoztunk a Jugoszlávia elleni háborúhoz, ettől kezdve nem volt visszaút - legalábbis a britek majd a szövetségesek szemében Hitlerrel egy fiókba kerültünk. Akkor a magyar politika oldalt választott, és a korábbi spanyol, osztrák, cseh, lengyel és nyugat-európai példákból láthattuk mi a sorsa azoknak akik nem azt teszik amit Hitler akar. Ezen legfeljebb csak időlegesen és árnyalatnyit enyhített az hogy a lengyel hadjáratban nem álltunk a germánok mellé, de mikor hadat üzentünk Szergejnek majd ráadásul botor módon még Joe-nak is, akkor gyakorlatilag eldőlt hogy vereség esetén mi lesz a besorolásunk. Nem mi döntöttük el, hogy mi lesz Európa sorsa a háború után, ugye nem mi mondtuk ki, hogy "Találkozunk az Elbánál". Ezen se az akkori magyar Honvédség nem tudott, se a mi véleményünk nem változtat. Akinek nem tetszik, újra játszhatja társasjátékon ...
Budapest hídjai a város ostromában orosz levéltári iratok alapján
http://www.archivnet.hu/budapest-hidjai-a-varos-ostromaban
http://www.archivnet.hu/budapest-hidjai-a-varos-ostromaban
Nem kérték a hadba lépésünket 1941-ben. Mi ajánlottuk fel, mert tartottunk tőle, ha német győzelem lesz, akkor Románia és Szlovákia, akik tényleges erőkkel a kezdő napon ott voltak, esetelg visszakapnak valamit, a bécsi döntésekkor hozzánk került területekből. 1941-ben nem volt ember, aki ne a németek győzelmére tett volna a tipp mixxen, ha van akkor tipp mix.
Egy évvel később, 1942-ben. már a németek kérték, a teljes Honvédség bevetését keleten. Amit lealkudtunk egy hadseregre. A doni katasztrófa után, ki akartunk vonni minden erőt a keleti frontról. Ennek cseréje az lett volna, német kérésre, hogy bemegyünk nagy erőkkel a Balkánra. Na ez lett volna még nagyobb baklövés, nem is mentünk bele. Maradtunk némi megszálló erővel keleten. Ahol a helyi parancsnokok igyekeztek több helyen megegyezni a partizánokkal. Nem háborgatjuk egymást, alapon. Konkrétan nagy erőkkel, akkor kapcsolódtunk be ismét, amikor nyílvánvaló volt, hogy már a határainkat fenyegetik a Szovjet erők. Az 1. hadsereg a Kárpátok védelmére vonult fel, nem pedig egy újabb támadó hadműveletre a SZU ellen. Ami az üzleti részt illeti, az Opel volt a német haderő legnagyobb teherautó beszállítója. Gemeral Motors tulajdon volt már a 30-as években, ha jól tudom. Háborúban, ez nem játszik,
Érdekes: épp most nézem Kun Miklóstól a rejtélyes huszadik századokat és a követketkezőket mondta:
1. Bulgária soha nem üzent hadat a Szovjetúniónak, csak Angliának és az USA-nak, és végig megmaradtak a Szovjet-Bulgár diplomáciai kapcsolatok.
2. Finnország soha nem üzent hadat az USA-nak.
3. Amikor elindult a Barbarossa és Magyarország még nem csatlakozott a Németekhez (míg a Románok első naptól harcoltak), akkor Molotov felajánlotta a moszkvai Magyar nagykövetnek, hogy ha nem csatlakozunk a Németekhez, akkor a háború után még több erdélyi területet fogunk kapni a Románoktól vissza.
Egyébként soha nem értettem meg, hogy Hitler miért üzent hadat az USA-nak.
A Japánok megszegték a megállapodást és nem a Szovjetúniót átmadták meg, hanem az USA-t, tehát Hitlert nem kötötte semmi, hogy ő is hadat üzenjen az USA-nak, egy ekkora erős hatalomnak. Nem volt neki elég Anglia és a Szovjetúnió? Ez nagyon nem logikus.
Én Hitler helyében még el is ítéltem volna Japán USA elleni támadását (és akkor még elég erős támogatottsága is volt Németországnak ameriaki körökben).
1. Bulgária soha nem üzent hadat a Szovjetúniónak, csak Angliának és az USA-nak, és végig megmaradtak a Szovjet-Bulgár diplomáciai kapcsolatok.
2. Finnország soha nem üzent hadat az USA-nak.
3. Amikor elindult a Barbarossa és Magyarország még nem csatlakozott a Németekhez (míg a Románok első naptól harcoltak), akkor Molotov felajánlotta a moszkvai Magyar nagykövetnek, hogy ha nem csatlakozunk a Németekhez, akkor a háború után még több erdélyi területet fogunk kapni a Románoktól vissza.
Egyébként soha nem értettem meg, hogy Hitler miért üzent hadat az USA-nak.
A Japánok megszegték a megállapodást és nem a Szovjetúniót átmadták meg, hanem az USA-t, tehát Hitlert nem kötötte semmi, hogy ő is hadat üzenjen az USA-nak, egy ekkora erős hatalomnak. Nem volt neki elég Anglia és a Szovjetúnió? Ez nagyon nem logikus.
Én Hitler helyében még el is ítéltem volna Japán USA elleni támadását (és akkor még elég erős támogatottsága is volt Németországnak ameriaki körökben).
Tengely, Berlin, Róma, Tokió. Ugyanakkor, Japán nem üzent hadat a SZU-nak. Érdekes, az biztos.
Senki sem hitte el, hogy a németek ne győznének keleten (az addigi sikeres nyugati villámháború után), így Molotov felajánlása Erdély kérdésében kb. olyan volt a magyar vezetés számára, mint ha Szaddam Husszein ígérte volna meg ha nem lépünk be ellene az Öböl háborúba.
A német hadüzenet szerintem nem osztott sokat, az USA előbb utóbb úgyis beszáll az európai háborúba az angolok oldalán, mint ahogy tettek az első világháborúban (oknak meg ott lett volna a tengeralattjáró háború)
Azt azért ne felejtsd el, hogy az első VH-val szemben a második VH-ban az USA elsődleges hadszíntere a csendes óceán volt. Az első VH-ban Japán a szövetségesük volt, a Pearl Harbour-i alattomos támadás és az után következő Japán terjeszkedés, a sok elfoglalt sziget, a félelem a Japán inváziótól, ... Az USA-nak elsősorban Japánnal volt elszámolni valója és Japántól félt.
Persze előbb utóbb belépett volna, de csak miután legyőzte Japánt. Ez mikorra is következett volna be? A csendes óceáni háborúra való hivatkozás miatt sok szenátor blokkolta volna a korábbi belépést.
Az USA európai bombázásai nélkül Németország több tankot és több repülőt küldött volna a frontra, miközben az USA nem küldött volna tankokat, repülőket, más hadianyagot az Oroszoknak. Épp a ma látott rejtélyes huszadik században mondta Kun Miklós, hogy Sztálin és Roosevelt utálták egymást.
Az USA nélkül nem lett volna észak afriaki partraszállás, szicíliai partraszállás és normandia sem.
Ha Hitler teljesen értelmetlen módon nem üzen hadat az USA-nak, akkor még elképzelni is lehetetlen a háború végkimenetelét, lehet, hogy az Oroszok végül a La Manche csatornáig jutnak, de az is, hogy az USA 45-ben Európában veti be az atomot.
Mindezek már folyamatban voltak akkor is és a háború előrehaladtával fokozódtak a magyar szállítások, a németeknek hatalmas adóssága halmozódott fel felénk, amin aztán a szovjetek nyerészkedtek.
T
Törölt tag 1586
Guest
Az okot úgy hívják hogy: Operation Drumbeat
Teljesen egyetértek, két apró pontosítással: a balkáni megszállás kapcsán nem merült fel, hogy akkor a szovjetet feladhatnánk, max. mi szerettünk volna egy ilyen alternatívát. Ugyanez igaz az 1. hds. bevetésére, a terv valóban a Kárpátok védelme - Árpád-vonal - volt magyar részről, de a német megszállás után Galíciába kellett offenzívát kezdeményezni, kezdeti sikerekkel, majd elakadással, végül súlyos vereség után szorultunk vissza a Kárpátokba, ammak köszönhetően, hogy ezúttal felsőbb utasításra el mertük szabotálni a német parancsokat.Nem kérték a hadba lépésünket 1941-ben. Mi ajánlottuk fel, mert tartottunk tőle, ha német győzelem lesz, akkor Románia és Szlovákia, akik tényleges erőkkel a kezdő napon ott voltak, esetelg visszakapnak valamit, a bécsi döntésekkor hozzánk került területekből. 1941-ben nem volt ember, aki ne a németek győzelmére tett volna a tipp mixxen, ha van akkor tipp mix.
Ami az üzleti részt illeti, az Opel volt a német haderő legnagyobb teherautó beszállítója. Gemeral Motors tulajdon volt már a 30-as években, ha jól tudom. Háborúban, ez nem játszik,
M
molnibalage
Guest
Nagyon nem. Az eroforrasok többséget a nemetek elleni harc kapta. Ki is volt mondva es írásba is volt foglslva a "germany first".
R
rejsz felügyelő
Guest
Válaszolhatnék egyesével a kérdéseidre és ellenvetéseidre, de a válaszok egy részét igazából már egy gimis történelemkönyvből elolvashatod, és a többire is bőségesen találsz szakirodalmat. Számvéber, Romsics, Ungváry vagy Gosztonyi témába vágó munkássága tökéletes, de még a régebbi, marxista alapvetésű szerzők meglátásai is sokkal részletesebbek, pontosabbak és árnyaltabbak a megállapításodnál, mely szerint egyszerűen azért alakult így a történelmünk, mert akkori vezetőink nagyon, nagyon hülyék voltak…
Ha utánajársz a témának, akkor belátod, hogy a második világháború az érintett országok többségének nem fakultatív program volt! Németország, a SZU, az USA, Anglia, Franciaország, Japán és az egyetlen, valóban hülye vezetővel megáldott Olaszország akarták a háborút, nagyképű és nagyétkű hatalmakként nem ódzkodtak a vérontástól. De a többiek? Nem akarták, csak megkapták.
- Lengyelország? Nem volt választása. A két fenevad hetek alatt széttépte.
- Finnország? Kétségbeesetten küzdöttek a háború ellen, de hiába. Az volt a szerencséjük, hogy utána a háborúban is kétségbeesetten küzdöttek, később pedig az, hogy Sztálin nagyobb koncra tátotta a pofáját, így ők megúszták némi csonkítással.
- A balti államok? Csendben rettegtek, aztán eltűntek a szovjet gyomorban. Kétszer is.
- Romániát sem volt könnyű táncba vinni. Egy besszarábiányi darabot leharapott belőlük is SZU, csendben tűrték. Aztán fogcsikorgatva Észak-Erdély elcsatolásába is beletörődtek. Tudták, mire képes az erősebb kutya, hát szépen meghajoltak a németjuhász előtt, loholtak mellette készségesen, aztán amikor megjelentek a tökösebb kaukázusi juhászok, gyorsan átcsaholtak hozzájuk.
- Bulgária? Szerencsétlenek be sem léptek a háborúba, és bár tessék-lássék hadat üzente a nyugati hatalmaknak, a SZU-val még a diplomáciai kapcsolatokat sem szakították meg. Hiába, ahogy a Vörös Hadsereg elérte a határaikat, ment is tovább és lendületből elnyelte Bulgáriát.
- Görögország? Ők sem akartak háborúzni, az idióta olaszok ugrottak nekik, akik leszereplése után jöttek az angolok, akiket pedig nem tűrhettek el a Reich alfelén a németek. Csak a szövetségesek háttéralkuinak köszönhetik, hogy nem kapták meg negyediknek a szovjeteket is.
- Hollandia? Távol akartak maradni a háborútól, semlegességi nyilatkozatot tettek, de hiába, a német haderő lerohanta őket. Amikor ellenállni merészeltek, megindultak a német bombázók Rotterdam ellen és porig rombolták a belvárost.
- Dánia? Az ország megszállása hamarabb megtörtént, minthogy a híre elért volna minden dánhoz.
- Norvégia? Ha a németek nem olyan gyorsak, akkor az angolok szállják meg őket. Egyik nagyhatalom sem kérdezte meg, hogy ők ehhez mit szólnak.
Svédország évekig rettegésben élt, várva a német támadást. (A korabeli hangulatot remekül leírja Malaparte Kaputt-ja.) Svájc szintén, nem véletlenül építették erőddé a fél országukat. Ez a két ország megúszta, mivel geopolitikai helyzetükből (a fő támadási irányoktól távol eső, ugyanakkor jól védhető, nehezen hódoltatható terep) és messzemenőkig konfliktuskerülő külpolitikájukból adódóan soha senkinek nem lett volna kifizetődő a megtámadásuk.
Magyarország azonban nem kerülhette el a háborút. Bár abban igazad van, hogy 1941 nyarán nem kellett volna belépnünk a SZU elleni háborúba, de fél évvel később, 1942-re már a németek kérték, sőt, követelték az egyre intenzívebb magyar részvételt. Ennek visszautasítása pedig német megszállást eredményezett volna. Az események tehát lényegében ugyanúgy folytak volna le, ahogyan egyébként is történtek, 1941-es háborúba lépés helyett 1942-es belépéssel és 1944-es megszállás helyett már 1942-es megszállással. Semmi más nem változott volna, csak a holokauszt lett volna totális.
Teljesen irreális az elképzelésed, amely szerint a magyar haderő és a magyar társadalom olyan hatékony ellenállás kifejtésére lett volna képes és hajlandó, amely elriasztotta volna a németeket a megszállás kísérletétől vagy hatékonyan visszaverte volna azt. Ez nem sikerült sem Hollandiának, sem Norvégiának, sem Jugoszláviának, sem Görögországnak, sem másnak.
Az általad már kivéreztetettnek titulált, szerinted már erősen gyengélkedő német haderő 1943 őszén különösebb fennakadás nélkül megvalósította fél Olaszország megszállását. Több mint egymillió olasz katonát fegyvereztek le, több mint 400 ezret kényszermunkára hurcoltak el, és még így is ki tudtak állítani maguk mellett egy közel 800 ezres, bár gyenge harcértékű fasiszta olasz hadsereget. Mindezt a nyugati szövetségesek orra előtt, egy olyan országban, amelynek közvéleménye sokkal inkább németellenes volt, mint a magyar!
Roppant naiv feltételezés részedről az is, hogy a Vörös Hadsereget csak úgy át lehetett volna engedni az országon. Ahová a szovjet hadak bevonultak, ott szépen be is rendezkedtek és biztosították az adott ország szovjet érdekszférába hajtását, majd később teljes szovjetizálását is. Arról nem is beszélve, hogy a németek végképp nem mondhattak volna le egy olyan ország megszállásáról, amely a térségben egyedülálló módon semmiféle katonai segítséget nem nyújt nekik, miközben azt tervezi, hogy amint a szovjetek megjelennek a Keleti-Kárpátokban, készségesen utat nyit nekik Bécsig.
1941 közepétől de facto háború zajlott az atlanti óceánon a két országon, és nem német kezdeményezésre.
Roosevelt a háború elott, és az elejétől kezdve németellenes volt, egyetlen problémája az volt, hogy az közvélemény meg nem akart háborút, így bele kellett manővereznie az országot. Az sosem volt kerdes, hogy be fog lépni, és kinek az oldalán.
PH után ez már nem volt gond, így az egyoldalú, hadüzenet nélküli tengeri háború csak az amerikainak kedvezett, mert védve tudták volna támogatni az oroszokat és áttelepülni Európába. Az Európai haditervek a németek elott ismertek voltak, csudalatos módon kiszivárogtak (-tatták őket) és megjelentek a Timesban(!). Azt is tudták hogy az amerikai hadsereg felállításához idő kell, a hadüzenet így igazából annyi jelentőséggel bírt, hogy a nemet tengeralattjárók működését már nem kötötte gúzsba az amerikai ‘agresszív semlegesség’.
Gyakorlatilag a német terv arra irányult, hogy az amerikai mobilizáció előtt leverik az oroszokat (ehhez azert elég közel jártak), utána pedig kb esélytelen lett volna milliós véráldozatok és évekig tartó háború nélkül megkérdőjelezni az európai pozíciójukat nyugatról...
Érdemes elolvasni!
Hogy nem csak a németek, de a szovjetek is tettek erőfeszítéseket a budapesti Duna-hidak lerombolására, az sokaknak új információ lehet, bevallom, én sem tudtam róla. Ugyanakkor nem nehéz belátni, hogy Pest feladása előtt ez logikus törekvésük volt.
Az viszont egészen elképesztő, hogy az alternatív román történetírás szerint két budapesti hidat a dicső román légierő pusztított el! Sőt, egyes forrásaik az akkor még fel sem épült Árpád-híd lerombolását is nekik tulajdonítják! Döbbenet!