A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

[borisz]

Ez valójában azt jelenti, hogy értékes hadianyagot pazaroltál arra, hogy odébb megy a cél, de ha ez nem elnyomás támadáskor, akkor ez kb. elpazarolt lőszer.

Olyan felvetéseket cáfolsz, amik fel sem lettek vetve. Millió és egy olyan szituáció lehet, amikor bőven elég lehet ez is. Például valahol egy kisebb támadást megakaszt, visszavonulásra késztet, vagy arra, hogy feladjanak ott valamilyen állást. De azzal is beljebb lehetünk, ha csak lefog valamit, és a mieink tudnak valamit mozogni.

Felvázoltam a szórást. Egy kisebb városrészt tudsz vele eltalálni megbízhatóan 30 km felett.

Akkor még mindig a nem irányított lövedékek. Jó, van szórás. De az a "kisebb városrész" kb a Fővárosi Állatkert mérete. Vagy a Belvárosban Duna, Erzsébet-híd, Kis Körút József A. utca. Te sem szívesen sétálnál ott, ha közben pont erre a területre pottyanna percenként néhány 155-ös. Meg kit nyugtatnál meg vele, hogy "durván 200*400 méteres a CEP, no para!" Főleg, ha nem városban vagy.

Ki jelöli meg a célt a lövegtől 60-70 km-re a célt? Ha nem drón vagy heli vagy replőgép, akkor mélységi felderítők. Az meg kvázi az...

Létesítményt miért kéne megjelölni? Az fix helyen van. És úgy tudtam, hogy irányítatlan lőszerről beszélünk. Akkor eleve nem kell megjelöljék, elég egy figyelő is valahol. Ha viszont irányított lövedéket lövünk, és jelölünk itt, akkor a fenti ellenvetés sántít, mert a csapatok a fronton tudnának jelölni, és akkor nem 6 focipályányi szórással számolunk.

Valahogy mindig pislogok, akár SAM, akár tüzérségről van szó. Lehet szép nagy köröket rajzolgatni, de a reakció időt is tessék már mellé tenni...
És ez a fő baj. Ha nagyon sok idő van reagálni, akkor ez nem pusztítás, legfeljebb kiszámított kockázat vagy elnyomás.
Ezért álltak át a repcsik is a közepes magasságra. Mert a MANPAD-ra reagálás rohadt nehéz vagy MAWS nélkül szinte lehetetlen is. Az kiszámított kockázat, hogy mennek magasan és, ha kell, akkor süllyednek és eltűnnek és aztán kitalálják, hogy mit vállaljanak fel.

Én meg visszapislogok, hogy mit nem értesz. Miféle reakcióidő? Eltolják a raktárat? Beburkolják az akármilyen létesítményt? Felszedik a hidat, csomópontot? Vagy orvul felhagyják az állásukat és addig sem lőnek? Kiszámított kockázat szemüveg nélkül Airsoftozni is, mert jobban látsz, és csak minden N. lövés talál, fejre meg még annyi sem, a szemed meg jóval kisebb.

Egy olyan tüzérség, ami ellő 60-70 km-re, de pontatlanul az valójában nem komoly fenyegetés. Szerintem. 20 km-en? Ott az. Mert a pontosított tűzzel rohadt gyorsan és pontosan árasztanak el PGM nélkül is.

Anno volt linkelve egy anyag, hogy a jenki JTAC milyen védőtávolságokkal kell, hogy dolgozzon. Tüzérségnél a min távolság asszem 400 yard táján volt. Ha annál közelebb van a cél, akkor nincs arty support...

Ha van egy eszközünk, ami el tud lőni 60-70 km-re is, az szerintem komolyabb, mint ha csak 40-re tudna. Azt meg mérlegelni kell, hogy mi éri meg jobban. Egyik végén a légicsapás pgm-el, másik végén nagyobb távolságra tüzérséggel irányítatlan lőszerrel. Valahol ott van még a mátrixban a diverzáns akció, meg hogy Mészáros megveszi az egészet. Vagy lőhetünk valamilyen irányított tüzérségi lövedékkel is. (A rakétát meg fel se hozzuk.) Mi van, ha valamit, példának okáért egy nagyobb transzformátor állomást 50 lövésből találunk el úgy, hogy legalábbis hosszabb időre kiessen a munkából? Szerintem olcsóbb, mint egy Gripent ezért reptetni. Vagy ha időérzékenyebb valami, akkor menjen rá irányított lövedék.

Lehet hogy rosszul értelmezted, én nem azt írtam, hogy ez aztán minden bajra orvosság lesz, hanem azt, hogy jóval több, mint a semmi. Mérlegelni kell, hogy az okozott kár, pusztítás vagy zavarás megér-e 3-10-15-50 tüzérségi lövedék árát, illetve akarjuk-e közvetlenül az esővonal mögé tolni a tüzérséget?

 

[Masztiff]

jó ,legyen , valahol igazad van de akkor hova tennéd őket idehaza?

Megjegyzem, hogy a németeknél a páncéloshadosztályoknál a 16/24 PzH2000 és 8 MLRS alkotta tüzérosztály az hadosztály közvetlen (1. és 10. pc ho). Csak a francia/német vegyes dandárban van egy tüzérosztály, de az a dd öszvér.

 

[dudi]

PGM és kazettás gránát.Tüzérségi felderitő dronok nem csak célt keresnek/jelölnek,időjárási adatokat is adnak.Meterológiai raj,direkt időjárás felderitő radarral és dronnal.Modern tüzvezető berendezések.Jobb gyártástechnológia.
Ne a HM 60éves technológiáját vedd alapul.A "béketeremtő" műveletek területellenörző tüzbázis rendszere meg egy másik dolog,bár ott is terjednek a pgm gránátok.Mármint abban a feladatkörben,mert a löveg lehet ugyan az a PzH2000,Denel T5-52,K9,stb,amit a korszerű manőverező harcra terveztek

A kazettás gránát az vagy jó valamire vagy nem,nem univerzális dolog.Az irányított gránát soha nem fog tömegesen elterjedni mert a világ összes pénze kevés rá.Ne abból indulj ki,hogy Afganisztánban nap 50-100 gránátot ellő egy üteg hanem abból,hogy ugyan ezt a mennyiséget ellövi egy tűzfeladatra...

 

[molnibalage]

Akkor még mindig a nem irányított lövedékek. Jó, van szórás. De az a "kisebb városrész" kb a Fővárosi Állatkert mérete. Vagy a Belvárosban Duna, Erzsébet-híd, Kis Körút József A. utca. Te sem szívesen sétálnál ott, ha közben pont erre a területre pottyanna percenként néhány 155-ös. Meg kit nyugtatnál meg vele, hogy "durván 200*400 méteres a CEP, no para!" Főleg, ha nem városban vagy.

Ekkora szórás esetén beszállnak az APC/IFV-be és odébbgurulnak. Annyira ritka és pontatlan a repeszfelő ,hogy ez nem komoly fenyegetés mással összevetve.

Létesítményt miért kéne megjelölni? Az fix helyen van. És úgy tudtam, hogy irányítatlan lőszerről beszélünk. Akkor eleve nem kell megjelöljék, elég egy figyelő is valahol. Ha viszont irányított lövedéket lövünk, és jelölünk itt, akkor a fenti ellenvetés sántít, mert a csapatok a fronton tudnának jelölni, és akkor nem 6 focipályányi szórással számolunk.

Nem létesítményről beszéltem, mozgó célt. Bár PGM esetén, ha nem GPS-es, akkor meg kell jelölni.

Én meg visszapislogok, hogy mit nem értesz. Miféle reakcióidő? Eltolják a raktárat? Beburkolják az akármilyen létesítményt? Felszedik a hidat, csomópontot? Vagy orvul felhagyják az állásukat és addig sem lőnek? Kiszámított kockázat szemüveg nélkül Airsoftozni is, mert jobban látsz, és csak minden N. lövés talál, fejre meg még annyi sem, a szemed meg jóval kisebb.

Most akkor döntsed már el, hogy mire tüzelünk. Fix. cél az általában infrastruktúra, amit legtöbbször nem célszerű feleslegesen rombolni.
Mozgó cél esetén meg a leadok egy lövést, 1+ percig repül a gránát, eredmény megfigyel és majd jön a helyesbítés és majd a pergőtűz, ez ellen egy normálisan felszerelt konvencionális haderő régen odébbáll úgy, hogy sanszosan semmiféle kárt nem okoztál a szórás miatt. Ergo lőszerpazarlás az egész. ---> Nagy távolságon PGM vagy semmi. Mert úgyis sokáig tart és pontatlan. 15 km-en gyorsan lemegy a ciklus, nincs idő reagálni.

Ha van egy eszközünk, ami el tud lőni 60-70 km-re is, az szerintem komolyabb, mint ha csak 40-re tudna. Azt meg mérlegelni kell, hogy mi éri meg jobban.

Ez így van. Ebből jön ki, amit írtam. Ekkora távra hagyományos lőszerrel tüzelni szerintem semmi értelme. Pénzpazarlás.

Lehet hogy rosszul értelmezted, én nem azt írtam, hogy ez aztán minden bajra orvosság lesz, hanem azt, hogy jóval több, mint a semmi. Mérlegelni kell, hogy az okozott kár, pusztítás vagy zavarás megér-e 3-10-15-50 tüzérségi lövedék árát, illetve akarjuk-e közvetlenül az esővonal mögé tolni a tüzérséget?

Pont erről beszéltem. Lásd fent.

 

[blogen]

Nem akarlak elkeseríteni, de a Bundeswehrben is M113-ak hátuljából megy a kézi töltésű aknavetőzés...
Pedig ott tényleg azok a nagymacskák rohangálnak.
Hja meg van talán pár Wiesel, de ugye az csak a légi mozgékonyaknál.

Talán azért, mert ez egy mérhetetlenül elavult hidegháborús örökség, ami kizárólag azért maradhatott fenn, mert a német politika ebek-harmincadján hagyta a hadsereget ott is.

Ugyanakkor kifejlesztették a XX. századi hulladékjaik leváltására szánt automata aknavetőrendszerüket (LePzMrs):

A XXI. században az automata aknavető a minimum. Az, hogy sokan megragadtak itt Magyarországon a hidegháborúban, néhányan meg egyenesen a világháborúkban egy súlyos probléma és egyik következménye a nyolcvanas évek óta elmaradt hadseregmodernizációnak.A sorkatonai élmények és a Néphadseregnek a maga idejében is inkább elavult hidegháborús technikájához köthető illúziók döntően meghatározzák e fórum javának gondolkodását. Itt tömegek vannak, akik T-72-est nem a kohóba küldenének, ahol egyedül hasznát lehet venni, így nem meglepő, hogy van aki szerint létezik még olyan, hogy nem automata és önjáró aknavető, mint reális opció! Egy ilyen SRAMS jellegű rendszer tipikusan a könnyűgyalogság eszköze, ez nem csúcstecnika korunkban, hanem alaptechnika, amit a legegyszerűbb embereknek adunk a kezébe, a legegyszerűbb fegyverzetű egységeknél. Egy rendes gyalogság aknavetője úgy néz ki, mint a NEMO, vagy az AMOS!

Hahó, XXI. század!

 

[dudi]

aztán a lövész századok tán nem kapnak kisbuktát főnök?

Teljesen torz amit írt.

 

[dudi]

Hát, egyetlen ötletem van csak erre. Hogy van az a pálya, ahol haladnia kéne gránátnak. Ha mérik útközben a pályát radarral és látják az eltérések és már akkor helyesbítenek, amikor a gránát célba sem ért, akkor lehetne. Ez elméletnek szép. Van ilyen rendszer? Én nem tudom...

Ha billiárdasztalon háborúzol ez működhet a baj csak az,hogy a tüzérség úgy szeret települni,hogy au ellenség közvetlenirányzású fegyverei ne érjék el értsd gomb/hegy stb mögé.Szóval radarral nehéz követni a pályát mert a terep úgy is kitakarja egy részét.Vagy alkalmazol sok radart de az meg sokba kerül.

 

[fedett_mókus]

Teljesen torz amit írt.

erre gondoltam dudi :

Századonként kell 81mm es a támogató szakaszokba.

 

[fedett_mókus]

Megjegyzem, hogy a németeknél a páncéloshadosztályoknál a 16/24 PzH2000 és 8 MLRS alkotta tüzérosztály az hadosztály közvetlen (1. és 10. pc ho). Csak a francia/német vegyes dandárban van egy tüzérosztály, de az a dd öszvér.

igen ez oké de a németeknél nincs dandár közvetlen tüzérség, náluk azért van ott , a kérdés még áll , hova kéne akkor őket rakni? (ha lennének nyilván)

 

[dudi]

Rögzítőpont lövése semleges területre, majd a kapott javítási értékekkel tűzáthelyezéssel. Így a cél kapásból a hatástüzet kapja.
A villázás csak egy lehetőség, a legrégebbi, hagyományos módszer, ami a tűz megfigyeléséhez nem igényel mást, mint egy tájolóműszert vagy rosszabb esetben távcsövet kézi tájolóval. Itt megy a villázás meghatározott szabályok szerint (fix távolságra számolt irányzékugrással). Ez esetben simán lehet 6 lövés, mire befogják a célt.
Azonban ma már minimum kell, hogy legyen valami lézertávmérője az előretolt figyelőnek, mellyel a belövéskor a robbanópontot helyzetét a célhoz viszonyítva pontosan meg tudja határozni, tehát konkrét számokkal tud korrigálni. Akár a másodikra is meg lehetnek a hatástűzelemek és mehet az áldás az egész ütegből.
Ha pedig a löveg fel van szerelve kezdősebesség mérő radarral, mellyel mérhető a belső ballisztikai adatok által összeadódott eltérés a lőtáblázati értékektől, akkor még az első lövedék becsapódása előtt mehet a korrigált második lövés. Ez a műszer jelentősen lecsökkenti a szórásból eredő hibát így nagyban javul a pontosság is.
Csak megjegyzem, a szórást a belső ballisztikai tényezők (cső állapot, hőmérséklet; töltet súly, hőmérséklet; gránát súly; irányzási hibák stb) és a külső ballisztikai tényezőkből (légköri paraméterek) áll össze. Szabályzat szerint (L/39-es csőnél) kb. 15 km alatt a belső tényezők a hangsúlyosabbak, míg felette a külső. Tehát a kezdő eb. mérő radarral jelentősen csökkenthető a standard szórás, főleg kisebb lőtávon. A külsőre vannak létrehozva a meteo állomások, bár tény, hogy a lőtáv növekedésével egyre pontatlanabbak. A tüzérek iyenkor -ha tudják- azt csinálják, hogy az időjárástól függően (mondjuk fél óránként) jól ismert pontra lövéseket adnak le és figyelik az eltérést. Ezek szoktak az óvodák, iskolák és kórházak lenni a média szerint, plusz egy kis terror.
Ha hirtelen bejön egy tűzfeladat, akkor a legutóbbi adatokkal tudnak számolni. A nyilvánosan megadott CEP értékek mindig a belövés szórásképének felelnek meg, nem pedig a hatástűzelemek szórásának, melybe már egy halom javítást beleszámolnak.

Bár a 70 km-es lőtávra én sem gondolnám, hogy spec gyújtó nélküli hagyományos gránátokat kell lőni, hacsak nem egy nagy kiterjedésű cél zavarása, zaklatása a feladat. De kíváncsi lennék a szórásra ekkora távon.

De lőni akkor is kell.Nem úgy működik ahogy ő érti:megáll a gép lő és talál.Marpedig ha te lősz(rögzitőpontra vagy villázol)az ellenség bemér.

 

[blogen]

Ha billiárdasztalon háborúzol ez működhet a baj csak az,hogy a tüzérség úgy szeret települni,hogy au ellenség közvetlenirányzású fegyverei ne érjék el értsd gomb/hegy stb mögé.Szóval radarral nehéz követni a pályát mert a terep úgy is kitakarja egy részét.Vagy alkalmazol sok radart de az meg sokba kerül.

Ez szép és jó, csak egyrészt a radarok ezt már rég áthidalták:

Másrészt a radarok és az átlaluk kiszolgált eszközök se települnek már egymás mellé feltétlenül, ugye a hálózat alapú hadviselés korát éljük, azt amit NASAMS néven a légvédelemben meg lehet csinálni, azt simán a tüzérségnél is!

 

[molnibalage]

Ha billiárdasztalon háborúzol ez működhet a baj csak az,hogy a tüzérség úgy szeret települni,hogy au ellenség közvetlenirányzású fegyverei ne érjék el értsd gomb/hegy stb mögé.Szóval radarral nehéz követni a pályát mert a terep úgy is kitakarja egy részét.Vagy alkalmazol sok radart de az meg sokba kerül.

1. Nem kötelező a radarnak pontosan a löveg mellett állnia. A célt kell ismernie és ennyi. km-erekkel odébb is tudmérni.
2. A gránát sok km-rel megy a táj fölé, ergo még úgy is tudod követni, ha a célpont és radar között nincs LOS, a gránátot kell követni.

Hogy értsd a példát. A Sas hegy mögül is lőhet a löveg kelet felé úgy, hogy a radar km-kel délebbről méri hogyan repül a gránát és hol kellene repülni és az eltérést mérni.

 

[dudi]

Ez szép és jó, csak egyrészt a radarok ezt már rég áthidalták:

Másrészt a radarok és az átlaluk kiszolgált eszközök se települnek már egymás mellé feltétlenül, ugye a hálózat alapú hadviselés korát éljük, azt amit NASAMS néven a légvédelemben meg lehet csinálni, azt simán a tüzérségnél is!

Hogy látsz át egy hegyen egy ilyen radarral tudod egy hegy minimum 500 méter magas?
Sehogy hacsak fel nem mész a tetejére de azt nem nagyon fogják hagyni mert nem hülye senki és a hegytetők mindenki által belőtt pontok.

1. Nem kötelező a radarnak pontosan a löveg mellett állnia. A célt kell ismernie és ennyi. km-erekkel odébb is tudmérni.
2. A gránát sok km-rel megy a táj fölé, ergo még úgy is tudod követni, ha a célpont és radar között nincs LOS, a gránátot kell követni.

Hogy értsd a példát. A Sas hegy mögül is lőhet a löveg kelet felé úgy, hogy a radar km-kel délebbről méri hogyan repül a gránát és hol kellene repülni és az eltérést mérni.

Értem az elvet csak ezt vagy meg tudod csinálni vagy nem.Sehová nincs leírva,hogy mindig optimálisan olyan helyre tudod rakni a radart ahonnan rálát a teljes röppályára(pl ellenséges vonalak úgy húzódnak,hogy ez nem lehetséges)

 

[blogen]

Hogy látsz át egy hegyen egy ilyen radarral tudod egy hegy minimum 500 méter magas?
Sehogy hacsak fel nem mész a tetejére de azt nem nagyon fogják hagyni mert nem hülye senki és a hegytetők mindenki által belőtt pontok.

Ugye tudod, hogy hegytetők és völgytalpak között még milliónyi terepadottság és pozíció van? Remélem legalábbis!

ahonnan rálát a teljes röppályára

Arra meg miért lenne szükség, a célt kell látnia és egy adott pillanatban a felé repülő lövedéket. Tudod ez ugyanaz, mint a CBR-nél a bejövő tűz forrásának a számítása, csak itt nem visszafejtenek a választűzhöz, hanem előreszámítanak a helyesbítéshez.

 

[dudi]

Ugye tudod, hogy hegytetők és völgytalpak között még milliónyi terepadottság és pozíció van? Remélem legalábbis!

Igen de ha teljes röppályát akarsz követni hegyes területen akkor vagy marha sok radart használsz vagy úgy választod meg a radar helyét,hogy nagyjából oldalról lasson rá a röppályára(nyilván ez is magaslati pont) vagy olyan magaslatra rakod ahonnan nem takarja ki semmi a röppályát.
Szóval rakhatod tőlem völgybe meg a város közepére is a példa szempontjából irreleváns mert a példa hegy nem pedig a fene se tudja micsoda.

 

[molnibalage]

Hogy látsz át egy hegyen egy ilyen radarral tudod egy hegy minimum 500 méter magas?
Sehogy hacsak fel nem mész a tetejére de azt nem nagyon fogják hagyni mert nem hülye senki és a hegytetők mindenki által belőtt pontok.

Persze, a világ összes hegye is be van lőve a végtelen számú telepítési pontról...? Jaj...

Értem az elvet csak ezt vagy meg tudod csinálni vagy nem.Sehová nincs leírva,hogy mindig optimálisan olyan helyre tudod rakni a radart ahonnan rálát a teljes röppályára(pl ellenséges vonalak úgy húzódnak,hogy ez nem lehetséges)

Honnan a búbánatból jött az a gondolat, hogy végig kell követni a gránát röppályát? Ha a felénél és 2/3-nál már kiméred az eltérést az is bőven elég. Vagy te komolyan azt gondoltad, hogy a röppálya utolsó párszáz métere a lényeg? Ha már a röppálya csúcsa és távolsága nem ott van, ahol a tűzvezetés szerint lennie kéne, akkor már meg vagy. Az meg több km magasan van, arra kb. mindenhonnan rálátni, ha nem vagy olyan kőhülye, hogy úgy állsz, hogy ezt ne tudd megcsinálni. Mert nem kell löveg mellé állni. A NASAMS radarja sincs az indító mellett mégis ad neki MCG-t és akár a rakétát is tudja követni, ha elég nagy hozzá az RCS. A tüzérségi radar is pontosan ezt csinálja.

Igen de ha teljes röppályát akarsz követni hegyes területen akkor vagy marha sok radart használsz vagy úgy választod meg a radar helyét,hogy nagyjából oldalról lasson rá a röppályára(nyilván ez is magaslati pont) vagy olyan magaslatra rakod ahonnan nem takarja ki semmi a röppályát.
Szóval rakhatod tőlem völgybe meg a város közepére is a példa szempontjából irreleváns mert a példa hegy nem pedig a fene se tudja micsoda.

Lásd fent. Kitalálsz egy tök felesleges követelményt, majd lovagolsz rajta számolás helyett...

 

[pöcshuszár]

Talán azért, mert ez egy mérhetetlenül elavult hidegháborús örökség, ami kizárólag azért maradhatott fenn, mert a német politika ebek-harmincadján hagyta a hadsereget ott is.

Ugyanakkor kifejlesztették a XX. századi hulladékjaik leváltására szánt automata aknavetőrendszerüket (LePzMrs):

A XXI. században az automata aknavető a minimum. Az, hogy sokan megragadtak itt Magyarországon a hidegháborúban, néhányan meg egyenesen a világháborúkban egy súlyos probléma és egyik következménye a nyolcvanas évek óta elmaradt hadseregmodernizációnak.A sorkatonai élmények és a Néphadseregnek a maga idejében is inkább elavult hidegháborús technikájához köthető illúziók döntően meghatározzák e fórum javának gondolkodását. Itt tömegek vannak, akik T-72-est nem a kohóba küldenének, ahol egyedül hasznát lehet venni, így nem meglepő, hogy van aki szerint létezik még olyan, hogy nem automata és önjáró aknavető, mint reális opció! Egy ilyen SRAMS jellegű rendszer tipikusan a könnyűgyalogság eszköze, ez nem csúcstecnika korunkban, hanem alaptechnika, amit a legegyszerűbb embereknek adunk a kezébe, a legegyszerűbb fegyverzetű egységeknél. Egy rendes gyalogság aknavetője úgy néz ki, mint a NEMO, vagy az AMOS!

Hahó, XXI. század!

Télleg? És ki azok a tömegek, akik eddig automata aknavetőt rendszeresítettek? Konkrétan a NEMO-t, és az AMOS-t?
Csak azért kérdezem, mert nem véletlenül jött ki a svédeknél a Mjölner. Megvehették volna a NEMO-t is, de valami miatt mégis a Mjölner kellett nekik. Pedig az tulajdonképen ugyan olyan félautomata, mint a SRAMS.
Félre ne érts, szerintem is a non plus ultra az lenne, de azt gondolom, hogy akármennyire feneketlennek is tűnik a buksza, nem hinném, hogy erre lesz keret 2026-ig.
Ha pedig "saját gyártásban" hozzájutottunk egy SRAMS-hoz, akkor meg pláne.
És, hogy mennyire nem elavult a dolog, azt mutatja az is, hogy a franciák most nyáron vettek 54db vadonat új Griffont, amibe a Thales hasonló elven működő félautomata aknavetője van belepakolva.

 

[blogen]

Igen de ha teljes röppályát akarsz követni hegyes területen akkor vagy marha sok radart használsz vagy úgy választod meg a radar helyét,hogy nagyjából oldalról lasson rá a röppályára(nyilván ez is magaslati pont) vagy olyan magaslatra rakod ahonnan nem takarja ki semmi a röppályát.
Szóval rakhatod tőlem völgybe meg a város közepére is a példa szempontjából irreleváns mert a példa hegy nem pedig a fene se tudja micsoda.

Értsd meg, hogy elegendő, ha egy másodpercig látja a radar a lövedéket és van elég adat háromszögelni és így a CEP-en belül valószínűséget számítani! Az a lényeg, hogy tudják pontosan, hogy hol van a célpont és hol van a radar, ami egy pillanatra látta azt a repülő lövedéket, a következő másodpercben a tűzvezető számítógép a radartól kapott információ alapján már tudja, hogy hova fog konkrétan csapódni az a lövedék és továbbíthatja a célt helyesbítő adatokat neki. Mindezt akár három külön helyről! "A" pontból kilőtték, "B" pontból radarral bemérték és "C" pontból vezették a tüzet! Sőt, valahol van egy "D" célfederítő is (uav, jtac, stb), ami felderítette és még akár szemmel is tartja a célt, hogy legyen visszajelzés az eredményességről is!

 

[dudi]

Persze, a világ összes hegye is be van lőve a végtelen számú telepítési pontról...? Jaj...


Honnan a búbánatból jött az a gondolat, hogy végig kell követni a gránát röppályát? Ha a felénél és 2/3-nál már kiméred az eltérést az is bőven elég. Vagy te komolyan azt gondoltad, hogy a röppálya utolsó párszáz métere a lényeg? Ha már a röppálya csúcsa és távolsága nem ott van, ahol a tűzvezetés szerint lennie kéne, akkor már meg vagy. Az meg több km magasan van, arra kb. mindenhonnan rálátni, ha nem vagy olyan kőhülye, hogy úgy állsz, hogy ezt ne tudd megcsinálni. Mert nem kell löveg mellé állni. A NASAMS radarja sincs az indító mellett mégis ad neki MCG-t és akár a rakétát is tudja követni, ha elég nagy hozzá az RCS. A tüzérségi radar is pontosan ezt csinálja.


Lásd fent. Kitalálsz egy tök felesleges követelményt, majd lovagolsz rajta számolás helyett...

Nem nincs belőve minden pont de bármilyen hihetetlen a kulcspontok neked is meg az ellenségnek is ugyan azok hisz ugyan azon a terepen harcoltok.Emiatt nem is kell minden pontot belőni mert te sem meg az ellenség sem lesz/lehet minden ponton.
50km es lőtávnál ha csak a felét méred atz jobb mint a semmi csak akkor még mindig 25km-en ter el a granát ráadásul a palya végén nagyobb az eltérés mint azelején..

 

[dudi]

Értsd meg, hogy elegendő, ha egy másodpercig látja a radar a lövedéket és van elég adat háromszögelni és így a CEP-en belül valószínűséget számítani! Az a lényeg, hogy tudják pontosan, hogy hol van a célpont és hol van a radar, ami egy pillanatra látta azt a repülő lövedéket, a következő másodpercben a tűzvezető számítógép a radartól kapott információ alapján már tudja, hogy hova fog konkrétan csapódni az a lövedék és továbbíthatja a célt helyesbítő adatokat neki. Mindezt akár három külön helyről! "A" pontból kilőtték, "B" pontból radarral bemérték és "C" pontból vezették a tüzet! Sőt, valahol van egy "D" célfederítő is (uav, jtac, stb), ami felderítette és még akár szemmel is tartja a célt, hogy legyen visszajelzés az eredményességről is!

Dehogy tudja!Szerinted nincsenek külballisztikai tényezők?Leírták,hogy kis távolságon ez nem gáz de nagyon az.Hiába méred egy 30sec es röppalya első masodpercét abból te a büdös életbe meg nem tudod,hogy hová csapódik pontosan a gránát.