1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

Diskurzus a(z) 'Magyar vonatkozású hírek, elemzések' témában - desertfox által indítva @ 2013. január 21..

  1. krisss

    krisss Well-Known Member

    Reménykedjünk hogy lesz rá pénz, meg hogy a futó fejlesztési programok kiforrnak.
     
  2. Negan

    Negan Well-Known Member

    ŐŐŐőőő...Nem.
    A szervezeti rendszeren magának a seregnek a szervezeti felépitését értem.Letisztázni a parancsnoki láncot,ki hova tartozik,mi a feladata,és miért felelős és kinek.
    Koncepció az,hogy tulajdonképpen mire akarjuk felkésziteni a sereg(ek)et,és hogyn gondoljuk a cél elérését.
    Amit Te szervezeti rendszernek irtál,az a hadrend.Szerintem 3,régi,karcsúsitás elötti szervezetű dd-ra van szükség 1nehéz és 2,lehetőleg minden elemében(de minimum alapjármű úszóképes) közepes dd-ra.1 különleges dd/ezred,amiböl 1zl legyen légimozgékonysárú,ATV könnyűgépjárműves szervezésű.2 működő repülőbázis,egyenkémt 1vegyes ezreddel.Honi lévédelem.1helikopteres ezred.1müszaki ezred.Logisztikai rendszer.Háttérintézmények.Ez attol függően,hogy milyen a csapatok hadrendje alegységszinten,kb 40000fő.
    Külön haderőnemként szervezném meg svájci mintára a területvédelmi Nemzetörséget.
    A felhasználási koncepcióm roppant régi.Belinkeltem annó a"stratégia és taktika a kárpát-medencei római erődépitészetben" tanulmányt,és az tökéletesen leirja.Ahogy az a cikk is a végén,amit senki nem olvasott végig.Amelyik a koraújkori németalföldi és magyarországi hadviselést vetette össze.A lényegük,hogy minden olyan haderő a történelem folyamán,amelyik ált. pénzhiány miatt képtelen volt a védelemhez szükséges méretű manővererőt(mezei sereget) fenntartani,rendre a 2szintű hadszervezetben találta meg a megoldást.
    Ez alighanem a GDP 2%ábol kiépithető és fent is tartható.Persze súlyozni kell hozzá.Pl nekem nem kell Boxer a közepes dd-ba,mert drága és nehéz dög.Jó lesz nekem a Patria/Rozsomák is.De ha még az is drága,akkor még tovább engedek,mondjuk a VAB3ra.(ezek csak példák,a konkrét tipusokat alapos próbák és gondos számolgatás,megfontolás után szabad kivállasztani).Viszont végig ragaszkodnák a lehető legjobb tüzérséghez.
     
  3. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Az ok (persze nem!), hogy nem jutott rá lóvé, de van már elfogadott típuslista? Bevált az "acélkockás" szett?
    Van most aktuálisan fejlesztés alatt bármilyen felszerelés?
     
  4. honved

    honved Well-Known Member

    Na de valamennyi személyi felszerelés csak érkezik a csapatokhoz ? Gondolom, ha kis mennyiségben is, valami minden évben feltűnik. Persze, egyszerre kellene az egész Honvédséget felszerelni, mert nem nagy méretű szervezet. Illetve, folyamatosan biztosítani a felszerelések pótlását, a tartalék készletek mellett.
     
  5. krisss

    krisss Well-Known Member

    Minimális, hogy a frissen felszerelőknek tudjanak adni valamit. De attól, hogy legyen mindenkinek váltás ruhája egyéb cuccokról nem is beszélve messze vagyunk.
     
    Loken and honved like this.
  6. krisss

    krisss Well-Known Member

    Javítva lesz rajta, és ehhez kapcsolódóan van.
     
    Loken, arcas, honved and 2 others like this.
  7. rejsz felügyelő

    rejsz felügyelő Well-Known Member

    Miért? Kifejezetten jó velük a viszonyunk. Rengeteg cuccuk van amit használnak a NATO országokban.
    Ha hinni lehet hiryunak(legtöbbször nem, de ebben a témában talán igen), eléggé nyomultak is fegyvereladás ügyében.
     
  8. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Hát itt valamit nagyon elkalkuláltál!
    A GDP arányos 2%-ba ne csak a Honvédséget vedd bele, hanem a teljes HM-et, a Honvédkórházzal, KNBSZ-szel, bővülő oktatási intézményekkel, stb..
    Ezen kívül, te légierőből 3x akkorát akarsz (de inkább 4-5x). Mind merevszárnyasból, mind forgószárnyasokból, és a légierő csak úgy zabálja a forrásokat! Mind beszerzés, mind üzemeltetés, mind személyi állomány terén. Mert hiába akarsz egy mezei lövésznek bruttó 300.000-et adni (hogy kiadja a harcoló alakulatok számait), annyiért a pilóták, meg a műszakiak kiröhögnek. Jelenleg valahol 4500-5000 fő körül mozog a személyi állománya a légierőnek. Akkor ezt most szorozd fel 3-mal. Akkor a fennmaradt 25-26.000-ből kellene kihozni azokat az alakulatokat, amiket felsoroltál. Hááát... ?!?!?:cool:
    Arról se felejtkezzünk el, hogy mondjuk egy légvédelmi gyakorlat alatt, vagy egy Gripen éleslövészet alatt pillanatokon belül eldurrogtatnak több 10M USD összegű rakétát.
    De ha egy PZH üteg elkezd egy éleslövészetet (Gondolom a D-20-ak maradék lőszert használnak már évek óta), ott azért a pénzügyesek nem győzik majd számolni a 0-ákat. A CG4-ről nem is beszélve.
    Még a csehek is vért fognak pisálni, mire felállítják a 40-10-es rendszerüket, pedig ott jóval magasabb a GDP 2%-a, és szinte mindenben (modernizáció) jóval előrébb tartanak nálunk!
     
  9. borisz

    borisz Well-Known Member

    Azt meg hogy?
     
  10. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    borisz likes this.
  11. Negan

    Negan Well-Known Member

    Hát ezért kellene a szervezeti rendszerrel kezdeni a fejlesztést.Mint mikor Mcnamara,egy vállalati rendszerszervező gatyába rázta az amerikai hadszervezetet.Mert jobb hatékonyság kell.Jelenleg a magyar hadszervezet egy rossz hatékonyságú hadszervezet.
    Ezért kell súlyozni is.Egyszerüen nincs pénzünk mindenböl a hipermodern drágaságot venni.
    Adott a cél,egy hihető országvédelni képesség.Adottak a pénzügyi lehetőségek.Ki kell találni,hogy is lehet megvalósitani.
    Ez lecsupaszitva egyszerüen gazdasági hatékonysági kérdés.Az árú,amit elő kell állitani,a harcérték.Az nyer aki egységnyi harcértéket kevesebb forrásbol tud előállitani.És fenntartani.
    Nem számit,hogy egy fegyver mennyire szeretnivaló,vagy szép.Az számit,hogy mennyire felel meg az igényeinknek.Erről szol az elhiresült kefirem is.Ronda,öreg mint az országút.De olcsó,és olcsón fenntartható,nagy teljesitményű gép.Hogy egy Szu-35 masnikat tudna repülni köré?Nem számit.1982 óta nem löttek le gá-val légi harcban vadászgépet.A mai rakétákat meg nem lehet már kimanőverezni csak úgy.Ma MAWS kell,az meg van rajta.AESA radar kell,és az is van rajta.Korszerű bvr rakéta kell,és az is van hozzá.Mert a harcrendszer és a fegyverzet számit.De ha a svédek ugyanazért a pénzért több harcértéket adnak,akkor az a jó választás.Ráadásul a Gripen szebb is.És alapvetően nem az orosz légierő ellen kellenek,hanem a közelebbiek megbolondulásának esetére.Több esély van arra,hogy valamelyik hagyományosan "szerető" szomszédunkkal kapunk össze,mint arra,hogy az oroszok lerohanják az EU-t.Legalábbis amig a NATO létezik.
    Nincs pénz a lövészek kistafirungozására és kiképzésére.A lófaxra való Mihu program helyet inkább arra kellet volna költeni!Mert az valódi harcértéket adhat,mig a Mihuk csak PR repülésre jók a Duna felett.
    Szóval jelenleg nekünk egy Mcnemera kellene sürgősen.
     
  12. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Ez egy irgalmatlan süketelés!
    Tessék elővenni a kockás füzetet! Itt a szakanyag!
    Adott a feladat a 2% GDP alapú költségvetésből (kb. 1000Mrd Forint) vond le a HM legalapabb intézményeinek költségeit (kb. 80Mrd, A Gripenek díjjai ide számítottak, azt levontam), a Honvéd Kórházat (13Mrd), A KNBSZ-t (23Mrd), a fejezeti kezelésű előirányzatokat (50Mrd) .
    A 2020-as költségvetésből indultam ki, de értelemszerűen nagyobb létszámú, több objektumot igénylő Honvédség nagyobb HM költségekkel is jár. Mivel több lesz a honvédelmi alkalmazott, miegymás. De ettől nagyvonalúan tekintsünk el!
    Tehát maradt 834Mrd forintod. Amit elvileg elkölthetsz. A NATO ajánlása (és általában ez azért működni szokott) a 3x1/3--os költségvetést favorizálja.
    Azaz a beszerzések, dologi kiadások, és a bérek nagyjából egyenlően kellene részesüljenek ebből a maradék tortából.
    Magyarán a bérekre 278Mrd forintod maradna. Ha ezt leosztod 40.000-rel, akkor kapsz egy 579.000-es átlagos havi bérköltséget. De hoppá!
    Ez az az összeg, amibe 1 hivatásos/szerződéses katona kerülne. Ez még nem a bruttó bér. Ebből le kell vonni a munkaadói járulékokat.
    Ezek levonása után jön ki a 486.555Ft-os bruttó bér. Ami 323.559Ft-os nettó bér.....LENNE, ha nem munkaadó HM-et terhelnék a béren kívüli juttatások, lakhatási támogatás, nyugdíjpénztári befizetés, miegymás. Hja meg ebbe kellene beleférnie a túlóra pénzeknek, illetve a nyelvi, speciális missziós és műveleti pótlékoknak.
    Mivel ez már számomra nem nagyon kalkulálható lefelé, ebbe nem igazán mennék bele.
    Persze, egy legénységi állományúnak ez egy igen jó pénznek néz ki, de ha mondjuk ezért Afganisztánban kell héderelni, akkor már ők is meggondolnák, nemhogy egy tiszt, vagy valami olyan szakember, akinek a civilben minimum a duplája lenne a nettója.
    És még valami!
    Ebbe az állományba még bele sem vettük a tartalékosokat. Akiket ellátni, szállásolni, felszerelni, kiképezni és végsősoron őket is fizetni kell.
    Ez csak egy durva kalkuláció volt, de ebből pénzből még McNemara sem tudna feltölteni idehaza egy 40.000-es tényleges, + tartalékos honvédelmi rendszert.
    Akkor sem, ha KFIR-t adsz nekik reggelire, vagy ha alsógatyában futtatod őket a havon, mert az jót tesz az egészségnek!
    Gondolom te sem ennyiért tekergeted a kormányt, szerte Európában?!?
     
  13. anonim999

    anonim999 Well-Known Member

    Beváltak az új gépkarabélyok

    Elégedettek a katonák az új cseh-magyar gyártású Bren 2-es gépkarabéllyal – derült ki azon a hadgyakorlaton, amelyen elsőként próbálhatta ki kötelékben a fegyvereket, éleslövészeten a Magyar Honvédség Bakony Harckiképző Központ ellenerőszázada. Az új fegyvereknek sok előnyét dicsérték, például azt, hogy modern célzóberendezések illeszthetők rájuk, állítható a válltámaszuk, egy gombnyomással olyan lábak nyithatók rajtuk, amelyekkel le lehet támasztani a fegyvert a tüzelésnél. Az ellenerőszázad egy nagyszabású magyar–amerikai kiképzésre készült fel a gépkarabélyokkal.


    – Tölts! – kiáltja a Magyar Honvédség harckiképző központ ellenerőszázadának szakaszparancsnoka. A Bakony közepén járunk, a honvédség központi lőterén. Pár száz méterre megközelíthetjük a katonákat, akik gyalogosan, kötelékben indulnak el a lőállások felé, majd vezényszóra rohamozni, tüzelni kezdenek. Először futva, majd a fedezékbuckák mögött lehasalva adják le a sorozatokat a gépkarabélyokból. Schäffer Mónika hadnagy kísér minket a helyszínre, akitől megtudjuk: ez a század felkészítésének zárómozzanata, egy hónapos kiképzésen vesznek részt a katonák. A lőtéren a szakaszon belül a tűzpárok előre mozognak.

    Kopasz Csaba főhadnagy, a század parancsnoka elmondja azt is, a katonák egy hónapos kiképzési cikluson vannak túl, a Hawk Strike többnemzeti gyakorlatra készülnek fel, amelyben egy szakasszal vesznek majd részt a század tagjai. A katonák egy amerikai századba integrálva légi rohamgyakorlatot fognak végrehajtani. A kiképzés elméleti felkészítéssel kezdődött, majd jött a begyakorlás, ezen a helikopteres ki- és berakás is zajlott. Először kis alegységes harcászatot hajtottak végre, ezt követte a lövészeti kiképzés.

    Ez is elméleti felkészítéssel és begyakorlással kezdődött, ezután jöttek az egyéni, majd az éles lőgyakorlatok, ezt követte a szakasz éles lőgyakorlata. Ezeket nappal és éjszaka is végrehajtották, éjjellátó készülékekkel felszerelkezve.

    És hogy mi az az ellenerőszázad? Ez olyan egység, amely ellenségként szerepel a kiképzéseken, vagyis ellenük hajtják végre a harci folyamatokat a gyakorlótereken. Az ellenerőszázad két lövészszakaszból, illetve egy harckocsizó szakaszból áll. – Mivel a feladatuk sajátos, széles körű ismeretekkel kell rendelkezniük, el kell tudni játszaniuk a hagyományos, reguláris csapatoktól kezdve a gerillákig minden lehetséges ellenséget – tudjuk meg Kopasz Csabától.

    Az úgynevezett aszimmetrikus hadviselés begyakorlására (amely röviden a hagyományostól eltérő gerillamódszerek alkalmazását jelenti) kevés kidolgozott eljárás van, ezért a katonák műveleti területeken szerzett tapasztalataira kell építeni. Az ellenerőszázadban ezért sokan vannak olyanok, akik megjárták a honvédség külföldi misszióit, külszolgálaton voltak a Balkánon, Boszniában, illetve Koszovóban vagy Maliban, Irakban, az afganisztáni misszióban vettek részt különféle műveletekben. Ezekben a kontingensekben megismerhették a katonák többek között a gerillaharc módszereit is az ellenség részéről, és ezt is szimulálhatják a gyakorlatokon. Kopasz Csaba tájékoztatása szerint az ilyen aszimmetrikus hadviselés egyik fő jellemzője például az úgynevezett Hit and run! (Üss és fuss!) módszer, ami – ahogyan a neve is mutatja – a gyors, lesállásokból indított támadásokból és visszavonulásokból áll, vagyis a fegyveres akciókat követően az általában kisebb csoportokból álló ellenséges erők gyorsan elhagyják a helyszínt, nehéz helyzetbe hozva a megtámadott katonákat. Ezekről a tapasztalatokról készült egy incidenslista, amely alapján meghatározzák, hogy a századnak mire kell felkészülni, milyen ellenséget kell eljátszani a kiképzéseken. Sok esetben ugyanakkor a főhadnagy szerint az állomány kezdeményezőkészségére és fifikájára is szükség van, hogy az ilyen gyakorlatok eredményesek legyenek. – Mivel mi állunk a másik oldalon, látjuk, hogy a bajtársaink miként hajtanak végre mozzanatokat, ezek után az értékeléshez is sok támpontot tudunk adni – teszi hozzá Kopasz Csaba.

    Miközben beszélgetünk, lassan véget ér a szakaszgyakorlat első része. Karabélylőszerek rézhüvelyein lépkedve jutunk vissza az ideiglenes bázishoz. A katonák megmutatják az új fegyvereiket is. Ahogy a vállamhoz illesztem a Bren 2-est, a lézeres célmegjelölő segítségével tökéletesen látom a több száz méterre álló autónk rendszámtábláján a betűket és a számokat. A katonák elmondása szerint ezt az eszközt egyszer kell beállítani, amikor felszerelik a gépkarabélyra, ezután szinte garantált a pontos találat. – Ez volt az első olyan kiképzésünk, ahol kötelékben éleslövészetet hajtottunk végre a Bren 2-es gépkarabéllyal, és nagyon meg vagyunk elégedve vele – veti közbe Kopasz Csaba.

    Mivel az ellenerőszázadnak mindenféle ellenséget el kell játszania, a klasszikus AK gépkarabélyok is ott vannak a fegyverszobában, de azok kevésbé korszerűek – fűzi hozzá. A kezelésük egyszerűbb, hamarabb megtanulható, de nem tudnak annyi mindent. A honvédség új fegyverein ugyanis a már megmutatott lézeres célmegjelölőn kívül van vörös pontos irányzék, négy irányban pedig olyan síneket helyeztek el rajta, amelyekre különböző eszközöket lehet felszerelni. A lézeres célmegjelölő és az éjjellátó segítségével sötétben is pontosan el tudják találni az ellenséget. Az új gépfegyver használata is kényelmesebb, például a katona alkatának megfelelően különböző méretűre lehet beállítani a válltámaszt. A Bren 2-nek egy gombnyomással, az első markolatból kinyitható lábai is vannak, amire rá lehet támasztani a fegyvert. Az új gépkarabélyok kisebb űrméretűek ugyan, mint az AK, de a lövedékek kezdő sebessége nagyobb, és megfelelő a tűzerejük is. Amikor elhagyjuk a helyszínt, Kopasz Csaba főhadnagy visszatér a katonák körébe, megbeszélni a kiképzés általunk is látott szakaszát. Erre azért is szükség van, mert nem könnyű feladat előtt áll még az ellenerőszázad. A nappali gyakorlatot meg kell majd ismételni éjszaka is. Sötétedés után tehát újra fegyverropogás hangja töri meg a csendet a Bakony ölén.
    https://magyarnemzet.hu/belfold/bevaltak-az-uj-gepkarabelyok-7781720/
     
  14. Negan

    Negan Well-Known Member

    Meg is foktál.
    Se tudásom,se tapasztalatom,se elegendő betekintésem nincs meg a probléma megoldáséra.
    Sovány vigaszom,hogy egymagában Mcnamarának se volt meg.
    Ami biztos,hogy az állami szféra,benne a sereggel igen rossz hatékonyságú.A tényleges sereg növekedése meg nem növeli egyenes arányban a teljes létszámot.Pl egy 3x akkora légierő nem jelent 3x annyi embert.Még az 5x akkora se jelent,csak mintegy 2xes létszámot,durva becsléssel.
    Szóval az idealizált kell rovatot egyenlőre szerintem se tudnánk kigazdálkodni.De többet igen,mint ami van.(öszintén szolva nem bizom benne.Ahoz gyakorlatilag szét kéne verni az egész szervezeti rendszert,és a használható darabokboll ujraépiteni az egésszet.A kontraszelektiv kamarillaszervezti rendszert szétverni viszont Mo-on.......vágyálom)
    Amit mi tehetünk ebben az ügyben,az az ötletelés.És nem kell feltalálni a spanyolviaszt közben.Elég megnézni,hogy csinálják azok,akik már feltalálták.Előbb-utóbb csak találunk olyan mintát,ami még nálunk is működik.(legalábbis én szeretnék hinni benne,hogy van valami megoldás,ami nálink is működik)
     
  15. Fennek

    Fennek Well-Known Member

    [​IMG]
     
  16. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Amire te gondolsz, hogy rendszereket át lehetne venni azok olyan országokban üzemelnek, ahol lényegesen magasabb a GDP, vagy sokkal nagyobb egy lehetséges háborús fenyegetettség. Ezáltal sokkal könnyeben eladható a lakosságnak az, hogy többet költünk haderőre, mint idehaza. Illetve egy semleges ország esetében sokkal könnyebb önvédelmi kiadásokra rávenni a "zembereket".
    Én is jónak tartanám pl. a finn sorkatonai rendszer bevezetését és fenntartását. Vagy az általad is említett Svájci rendszert. De vegyük észre, hogy ott a GDP (2018-as adatok szerint) Svájcban 705.000M USD, a finneknél meg 274.000M USD. Nálunk meg 161.000M USD. Ha már csak a finnek GDP-jének 2%-val rendelkezne a HM, akkor az 1.698Mrd forintos költségvetést jelentene. Idén az előre tervezett költségvetés valami 600Mrd! Persze ez a még előre nem kalkulált + beszerzésekkel emelkedni fog, de ha már most is 2%-on lennénk, akkor is lenne vagy 700Mrd forintnyi előnye a finn gazdaságnak/honvédelemnek. Ami azt jelentené, hogy a komplett HX programot letudhatnánk ebből a különbségből kb. 8 év alatt.
    Hja és a Finneknél sincs azért habzsidőzsi! Még mindig AK származékokkal meg egy csomó D30-cal vannak ellátva (mondjuk abból legalább sokkal). De okosan vásároltak pl. holland Leokat is, meg maguknak gyártják a saját gyalogsági járműveiket.
    Mindenki úgy okoskodik, ahogy tud.
    És az a vicces, hogy amellett, hogy ennyire keveset költ a Magyar Állam a Magyar Honvédségre, nem sok NATO tagország tudna fenntartani még egy 20.000 fős haderőt sem, minimál légierővel, ennyiből. Szóval persze lehetne faragni, hatékonyabbá tenni a rendszert, de nem gondolom, hogy sokkal.
    Azt gondolom, hogy ha felkúszunk végre a bűvös 2%-ra, akkor lesz értelme elkezdeni komolyan számonkérni a vezetést harcértékről, meg a tartalékosok minőségéről, meg a 30.000-es állandó állományra való bővülésről. Addig meg szépen mehet a félkész rendszerekkel a legózás/sakkozás.
     
  17. emel

    emel Well-Known Member

    Csak egyet vegyél már tudomásul: McNamara-ja már az USA-nak sincs elég régen (meg is látszik rajtuk is), nemhogy nekünk akiknek soha nem is volt. :(
     
  18. Masztiff

    Masztiff Well-Known Member

    Szerintem nem írt Celebra marhaságot a 40.000 fős sereggel kapcsolatban (meg valami 37.500 fős rendeletre emlékezem is, amit utóbb módosítottak). A 2018-as GDP 42 660 milliárd Forint volt, 2019-ben a GDP 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. (http://www.vasarlocsapat.hu/_hirek/_gazdasag/_gdp/magyar-gdp.shtml) Ez úgy saccperkábé 44 750 milliárd, aminek 2%-a 895 milliárd. Ennyi lenne a bevállalt honvédelmi költségvetés. No mármost, a hadfiak és az itt-ott olvasható ökölszabály szerint az 33% - 33% - 33% felosztás az egészséges a költségvetésen belül a személyi költségek – beszerzés – fenntartás között. Tehát 300-300-300 milliárd menne az egyes területekre.

    Ha a mostani állományt 30.000 főre veszem, akkor fejenként ~1.000.000 forint lenne az összes bérköltség cakkumpakk. Ebből az következik, hogy átlagban bruttó 840.000 forintot vihet haza (semmilyen kedvezménnyel nem számolva) egy katona havonta, ami nettó 558.600 forint. Ezt az átlagkeresetet ésszerűen elosztva az egyes állománykategóriák között akár vonzó is lehetne a katonai pálya.

    Ha még +10.000 fővel számolunk, akkor ez +100 milliárd évente, a teljes költségvetés +300 milliárddal nőne, összesen 1.200 milliárdra. Ezt is ki tudnánk köhögni.

    A beszerzések finanszírozásánál pedig alkalmazhatnának valamilyen Honvédelmi Beszerzés Alapot, amibe a költségvetésből bekerül a pénz, de visszafelé már nem folyik, viszont nincs is év végi elköltési kötelezettség, csak elszámolási.
     
    Negan, arcas, Gyurma and 1 other person like this.
  19. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Ott a probléma, hogy a 2%-ot nem a Magyar Honvédség kapja, hanem a Honvédelmi Minisztérium, aminek egy csomó egyéb kiadása is van a Magyar Honvédségen kívül.
    De ezt részleteztem is!
    Ami pl egy komoly tétel lehet még az a honvédelmi alkalmazottak bére. Mert hiába kerül át a Nemzeti Vagyonkezelőhöz a HM EI, attól még pl. a laktanyák őrzéséért ugyan úgy - csak számla ellenében - a HMnek kell fizetnie.
    Tehát a - szerinted - 1200 Mrd-hoz add még hozzá a HM költségeit, ami a 2020-as költségvetésben nagyon jóindulattal számolva 160 Mrd forint.
    Ami 1360 Mrd. Hány százaléka is az a 44750Mrdnak?
    Kicsivel több mint 3%. Tehat nagyon nem jön ki a 2%-ból. Pláne úgy nem, hogy jelenleg valami 1,6% körül vagyunk minden extra költségvetési növeléssel.
    Csak a miheztartás végett: A Kormány jelenleg a kórházak 70Mrd-os lejárt tartozásának 1/3-adáról alkudozik. o_O
    Szerinted, ha erről készülne konzultáció mi lenne az eredmény? Fizessünk-e ki csípőből 70Mrd-ot az egészségügyre, vagy ennek nagyjából a 10x-esét honvédelemre? PLUSZBAN!!!
    Persze majd nekünk is lehetnek reális terveink 40+10 ezres rendszerről, ha majd a mi GDP-nk is annyi lesz, mint most a cseheké. :)
     
  20. SilvioD

    SilvioD Well-Known Member

    Nyögvenyelősen, de talán beindul.

    Áprilisban vagy májusban kaphat építési engedélyt az első öt honvédelmi sportközpont, mondta Simicskó István, a hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos hétfő reggel az M1 csatornán, írja az MTI. A kormánybiztos emlékeztetett,

    A KORMÁNY VALAMENNYI JÁRÁSBAN SZERETNE ÉPÍTENI EGY HONVÉDELMI SPORTKÖZPONTOT.

    Ezek közösségi térként is funkcionálnak majd, de elsősorban a lövészeti és önvédelmi sportoknak adnak helyet. Az első öt sportközpont:

    • Baján
    • Balassagyarmaton,
    • Újfehértón,
    • Szarvason,
    • és Szigetváron épülhet meg.
    • A tervek szerint ezek a központok egységes kivitelben készülhetnek el országszerte, a 712,8 négyzetméter alapterületű, 92 fő befogadására alkalmas, földszintes, tetőtér-beépítéses épületek kivitelezésére várta az ajánlatokat a beruházást lebonyolító Beruházási Ügynökség, a BMSK Zrt.
    A három nagyobb részből álló Honvédelmi Sportközpontok egy multifunkcionális közösségi termet, egy tantermet és az öltözőket foglalják magukba. Az Államkincstár nyilvános adatai szerint a 2019-es költségvetésben mintegy 7,5 milliárd forintnyi tervezett kiadás szerepelt a megfelelő címsoron, ami igen komoly előrelépés volt a 2018-as büdzséhez képest, amiben alig terveztek erre a célra kiadást, és végül csak egészen minimális összeget, 170 millió forintot fordítottak a lőtérprogram megvalósítására.

    Az persze nagy kérdés, hogy a program első ütemében építendő 40 lőtérre 2017-ben kalkulált 17,5 milliárd forint mire lesz elég, tekintve hogy azóta durván elszálltak az árak az építőiparban, különösen a kormányzati beruházások esetében. Az anyagiakat illetően még fontos információ, hogy a Honvédelmi Sportközpontok szinte teljes mértékben központi forrásból épülnek, az elkészült létesítmények vagyonkezelőjét pedig a Honvédelmi Minisztérium dolga lesz kijelölni. Az önkormányzatoknak csak az államra átruházott telek értékével, illetve a közművesítés költségeivel kell beszállnia a beruházásokba.

    A Magyar Közlöny 2019. december 23-i számában esik szó az öt Honvédelmi Sportközpont építéséről. Ebből kiderül, hogy a Beruházási Ügynökség által vállalható kötelezettség összege 860 és 883 millió forint között változik. Eszerint a legolcsóbb a bajai, a legdrágább pedig az újfehértói központ lesz.
     
    megazez, milagro and zeal like this.

Ezen oldal megosztása