A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

A vontatottakat tényleg nem kell leírni. Kisebb létszámban ugyan, de szükség lesz rájuk pl. ha az előrenyulás gyors és a hátul lévő ellenállási pontok felszámolásához ki lehet alakítani hosszabb időre tüzelőállás körleteket. Vagy tűzerőfölény esetén tűztámogató bázisokat. Lehetetlen terepre is kijuttathatók levegőben vagy akár még lóval is (Vietnámban).
Az M777, Trajan, Athos kb. 1.5 perc alatt tűzkésszé tehető, nincs már szükségük tüzelőállás bemérésre és elő készítésre a GPS és INR rendszereiknek köszönhetően. Egy modern tűzvezető rendszerrel lövegenként végezhető tűzcsapás, akár többszáz m-re egymástól, igy már a levegőből is nehéz támadni egy üteget.
A 105 mm-ek 30 mp alatt képesek rá, 1 t körüli súlyukkal egy terepjáró is vontathatja (pl. L118, 105 LG 1)
A régi rendszereink (még az önjárók is) csak arra jók, hogy néhány percre elvonják a figyelmet a lövészeinkről.
 
A 37mm-es peddig 10 mp alatt képes rá és oldalkosaras motorkerékpár is vontathatja :D
Túl kicsi a 105-ös. 17 kg lövedék 2 kg-nál kevesebb robbanóanyaggal. A hatótávolság a legvészesebb, meg se közelíti a nagyok 40 km-jét. Elég a 155-ös.
 
A gyorsreagálású erőknek lettek kifejlesztve nem a 155- ösök helyett. Az más kérdés, hogy nálunk szóbakerült, mint egyetlen űrméret.

Amúgy egy közvetlen irányzású pct.- hasonlítani egy megosztott irányzású táborihoz igen értelmetlen.
Mondjuk a D-20-nál sorállományra kb 8 perc volt a szintidő. Plusz előtte a tüzelőállás bemérés, vezérlöveg alapiránykitűzés (ha az ellen felderíti ezt a tevékenységet, akkor lehet, hogy az üteget már várni fogják). Aztán a lövegek párhuzamosítása a vezérre. Adjuk össze!
Szóval katasztrófálisan lassú a mai viszonyokhoz. Sajnos még egy modern 105-ös üteg is kifilézné a mi tüzérségünket pillanatok alatt.

Ha ésszerűn fejlesztenénk a haderőt, akkor mindössze 1 üteg 105-ösre lenne szükség a gyorsreagálású zlj. nál. A többi csak 155-ös. Az indiaiak tendere ésszerű (h lesz belőle valami).
 
Az indiánoknak van pénzük mindenre. Nekünk csak a legfontosabbra tellene (vagy még arra se...) , ezért a 105-ös már pazarlás lenne. Inkább 120-as aknavetőt kellene gyártani és valamilyen hordozóplatformra szerelni. Pct rakétákat kellene még a kevés pénzből szerezni vagy gyártani, szóval a 105-ösök nekem totál unszimpatikusak.
 
Egyébként nem úgy van egy ütegnél, hogy mindegyik löveg önállóan céloz? Persze, egy célra lőnek a lövegek de önállóan kapják meg a céladatokat (távolságot, irányszöget) Így lenne értelme szerintem, statisztikai szempontból.
 
Némi keserűséget vélek kiolvasni a soraidból dudi!
Csak nem arra célzol, hogy még mindig nincs kiírva a tender a felfegyverezhető, katasztrófa elhárító, mentő helikoptereinkre?
Pedig lassan választások lesznek és utána az új kormánynak az lesz az első dolga...
Hiszen ezt is meg ígérte a főnök és ezt az ígéretét már nyugodtan vehetjük véglegesnek a következő ígéretéig!
 
Egyébként nem úgy van egy ütegnél, hogy mindegyik löveg önállóan céloz? Persze, egy célra lőnek a lövegek de önállóan kapják meg a céladatokat (távolságot, irányszöget) Így lenne értelme szerintem, statisztikai szempontból.

Ez még csak mostanra vált lehetségessé. Eddig és azért még most is ütegre számoltát a lőelemeket. Egyedül az un. tűzlegyező értéket ( a cél szélességétől függően oldalban nyitni vagy zárni) adták lövegekre. A számolás lőtáblából ment, jó esetben egy Psion ősrégi szg-n. Az elmúlt években történt olyan nagy fejlődés a tüzérségi eszközök ( főleg a tűzvezetés, felde?rítés, precíziós lövedékek) terén, ami újra meghatározó tényezővé tette a fegyvernemet a csatatereken.

Dudi,
Említettem a lovakat :)))
 
@ijasz

Csak azért kérdeztem mert látni olyan fotókat ahol egy üteg egyes lövegei eléggé szét vannak szórva, tehát ott a közös célzás nem megy (nem mehet) mert nagy a távolság a vezér és a többi löveg között (több száz méter), de ha már minden lövegnél van mindenféle adatközlő és helyzetmérő és egyéb számítógépes nyalánkság akkor már világos...
 
voltagemultiplier

Hidd el,hogy két egymástól több kilométerre lévő lövegekkel is meg lehet oldani a dolgot(a tüzérség egy nagyon komoly tudomány!).Annyi kell,hogy tudd a a saját koordinátádat meg az ellenségét és a melletted lévő lövegek hozzád viszonyított helyzetét.

alfa74

Semmi keserűség de minden olyan dolog felesleges nekünk amit nem tudunk a hátunkra venni.
 
Egy üteg 105-re is csak akkor lehet szükség, ha van közepes szállítóhelikopterünk. De ha van hozzá elegendő közepes szállítóhelikopterünk a lövegek és a lőszer szállítására, akkor az tud emelni 155-öst is, tehát nincs szükségünk 105-re.
 
Igen, ez lenne manapság az ideális. Akár egy löveg, vagy csak egy szakasz is végrehajthat már tűzfeladatot önállóan. Ha mondjuk archerekkel szerelnék fel az egyetlen osztályunkat a megfelelő kiegészítőkkel, Arthur radarokkal, felderítő drónokkal, akkor annak tűzereje és képességei jelentősen meghaladnák a régi 5 osztályos (D-20, Bm-21) dandárét. És a környéken is komoly tényezővé válna.
 
Az hiszem az ARTHUR+BM21 is jobb kombináció, mint az ARTHUR+Archer, tekintve hogy mivel optimális visszacsapni az ARTHUR felderítette célokra.
 
Egy üteg 105-re is csak akkor lehet szükség, ha van közepes szállítóhelikopterünk. De ha van hozzá elegendő közepes szállítóhelikopterünk a lövegek és a lőszer szállítására, akkor az tud emelni 155-öst is, tehát nincs szükségünk 105-re.

Nagy szükségünk nics rá, de a helikopterrel történő mozgatásra se. Az a tengerészgyalogosoknak fontos. Csak arra céloztam, hogy egyedül a Dudiéknál képzelhető el. Kis országunkban a gumikerekes önjárók gyorsan megerősíthetik őket.
 
Az hiszem az ARTHUR+BM21 is jobb kombináció, mint az ARTHUR+Archer, tekintve hogy mivel optimális visszacsapni az ARTHUR felderítette célokra.

Hát nem, épp írtam valahol, hogy a thai caesarok is elkapták BM -21-eket. Esélytelenek a csövesek ellen. Pontatlanok, a lőtáv kicsi. Akkor már Himars és gmlrs rakéták.
 
Helikopterrel való mozgatásra minden gyorsreagálású egységnek szüksége van, ez a gyors reagálás lényege. Különösen bonyolult terepen, mint egy hegyvidék. Ha nem mozgatjuk helikopterrel a tüzérséget, a szintén helikopterrel mozgatott gyorsreagálásúakkal, akkor nincs szüksége tüzérségre a gyorsreagálásúaknak, mivel az ő reagálóképességük is csak papíron gyors. A magyar fegyveres erők valamikor a kilencvenes években vesztették el a képességüket a gyors reagálásra zászlóaljszinten a kikopó Mi-8-asok tömege miatt és ez független attól, hogy ezzel párhuzamosan jelent meg a gyorsreagálású erő fogalma a honvédség szervezetében, mivel az az elnevezés már csak politikusi szintű handabandázás volt.
 
Azt kellene először tisztázni,hogy mik az elvárásaink egy gyorsreagálású zászlóaljtól.Magyarország nem nagy ezért adott esetben teherautókkal is pár óra alatt(4-6 óra)ott tud lenni egy zászlóalj bárhol.
 
Az a kérdés, hogy egyáltalán szükség van e gyorsreagálású egységekre Magyarországon! A lehetséges kihívások döntő többségére a hagyományos, lehetőleg nehézgyalogság vagy a belügyi erők jelentik a megfelelő választ. Míg a missziós feladatokat jelenleg se speciálisan erre tartott alakulat látja el, hanem rotációban a teljes sereg jár ki. Külpolitikánk pedig nincs, és a magyar állampolgárokat még Magyarország területén se védi meg a magyar állam, így arra sincs szükségünk, hogy legyen kikkel érdeket érvényesítenünk erős érvekkel a világ valamely pontján. Jobban jártunk volna, ha Pécs helyett Szolnokot zárjuk be, ha már a tüzérségről volt szó feljebb.