A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

Ha jól nézem, akkor a Patria és a Pandur II jöhet még szóba 8 főnél nagyobb rajokhoz. A Boxer is max 8... :(
 
zotyek78:

Szerintem olcsóbb, de mindenképp gazdaságosabb.

Lehet,hogy drága a licensz,de gondolom olcsóbb,mint Herr Alfonzék munkadíja, a szállítási költségek,vám (úgy tudom fegyverekre van, nem is kicsi..).

Az infrastruktúra az egy külön kör, annak nagy részét talán hazai cégek is le tudják gyártani.

Valamit beindítani mindig drágább,mint ráépíteni.
Mi a jobb? Ha 1000 Euróért valamit megveszel,aminek külső supportja van és a szállítási költség elég magas (ugyebár orosz gépekkel hoznák szerintem (An-124), ha pedig közúton akkor elég drága az engedély, vasútra sem lehet olcsó a biztosítás.)

Vagy itthon legyártod 1200-1400 Euróért, úgy hogy fejlődik az ipar, a cég építkezhet, akár több száz új munkahely(több bevétel az államnak,demográfiai növekedés..), hazai support és gyártás (nagyobb biztonság), könnyebb kontakt a gyárral, esetleges hazai upgradek? Természetesen nem azon a gondolat menettel kell gondolkodni,hogy megvan letudjuk gyártani, ucca neki és ha kész akkor a gyárat felszámolni..

Mellesleg a külföldi mindig olcsóbb és modernebb felfogás miatt élnek jobban a németek, mivel ők legyártják a minőségi terméket,tömegtermeléssel és szórják keletre meg nyugatra, azt viszont megnézném,hogy mikor vennének ők a Tigris helyett Apacsot...


voltagemultiplier:

Nem velem történt, csak találtam és behoztam, kíváncsi voltam a reakciókra.

Kicsit sérelmezem,hogy dudi nem írt hozzá.. :D

Mellesleg a jog engem is érdekel, jelen esetben a garázdaság is megvalósult, ráadásul csoportosan, 2. halmazban...

shornet24:

Én ezt értem, de elsősorban nem a mi köreinkben gondoltam,hanem a felső vezetésnek kéne ilyen hozzáállás.
Természetesen a GDP 0.8%-a,amit elvileg ígért szerint emeltek volna,most mégis csökken.. ?! A Gripenek tudtommal nem 25 év felettiek voltak.. bár én 5 évnél húznám meg max a vonalat.. :)

Mondjuk az felett sem haladnék el,hogy idén lett 3 új helikopterünk (amik ugyan használt civil helik és csak tűzoltásnak jó) , a Gripenek kapnak valami CAS alapot, így talán a szárazföldiek is fejlődnek picit, ezután én remélem,hogy a BTR-ek vagy a T 72-esek jönnek,esetleg újra a tüzérség.


dudi: Tudod hogy adok a véleményedre, de ezt most megint muszáj... :))




honved

A Bradley-be is hatan férnek mint a BMP-2 be.

Nem feltétlen kell két gép lásd Stryker vagy Bradley.Mind a kettőbe 9 fő deszant fér.

Akkor most mennyi az annyi? :)
 
pela3

Igen nekem is feltűnt aztán kis keresgéléssel rájöttem a titok nyitjára.A Bradley különböző változataiba eltérő számú deszant fér.A 9 fő pedig a gép személyzetével értendő(csak ezt nem tudtam)azaz ők is a a raj tagjai.Az M2 IFV-be 6+3 fő míg az M3 CFV-be pedig 2+3 fő fér.
 
dudi, a Stryker megoldás nem inkább a könnyűlövész megoldás lehetne? Igazából a Stryker maga sem egy IFV. A hazai csapatokat kellene igazítani ehhez a megoldáshoz inkább. Jóllehet a Btr nem Stryker de legfőbb hiánya szvsz hozzá képest hogy nincs nagy kaliberű hk ágyús változata. Kb.
Nem is nagyon bírna el egy olyan löveget a jellemzők romlása nélkül. Viszont vitára bocsájtanám hogy nem lehetne e egy SZPG-9-el a 100 mm-est helyettesíteni?
Súlyra sokkal könnyebb, rombolási teljesítménye kb ua, irányzásbeli töltési problémák lehetnek de megoldható.
Persze másik toronnyal, hasonlóval mint a régi Sdkfz 222-n. Egy félig nyitottal. ABV nem lenne de manapság nem is kell. Egy találat esetén viszont nem lenne akkora túlnyomás. És úgyis csak hátulról integetnek, nem ezek mennek elől.
 
antigonosz

Úgy néz ki a dolog,hogy a gépesített lövész felel meg annak ami nyugaton IFV-vel van ellátva és nehéz lövésznek* felel meg a Stryker dandár ami légi mozgékonyságú de harcjárműves(APC) gyalogságot jelent.Annyi az eltérés,hogy itthon nincs meg a lövész alegységek légi szállításához kellő kapacitás(az Ancsa nem bírja el a BTR-t és bele sem fér).

Az SZPG-9 egy hátrasiklás nélküli löveg,amolyan nagyra nőtt RPG.
A Stryker MGS 105-ös lövege pedig harckocsiágyú így nem nagyon lehetnek egymás alternatívái.

*A könnyű lövész a légi szállíthatóságot jelenti és olyan alegységre utal ami gyalogosan harcol,van még félnehéz lövész akik rendszerint könnyű terepjárókkal van ellátva és van a nehéz lövész akik már APC-kkel harcolnak.
 
honvéd

A PSZH-ban (D-944) is 9 fő ült ,bár igaz, hogy nem túl kényelmesen.
Volt a vezető, mellette jobbra a parancsnok, mögöttük a torony forgó kosarában a toronylövész. A toronylövész mellett két oldalt a 3-3 lövész ült. Imádtam vezetni azt a dögöt, de nem volt egy leány álom a raj többi tagjának az utazás benne.
A parancsnok csak akkor tudott kimászni a búvó nyílásán, ha a tornyot el fordította a lövész, mert zseniális ötletként a torony elejére szerelték az infra-sugárvetőt (nem ám a cső fölé, hogyne!) ,ami pont a búvó nyílása fölött volt. De a toronylövésznek még búvó nyílása sem volt! Neki meg kellett várnia, míg kiszállnak a lövészek. Mellesleg az sem volt egyszerű a szintén ötletesen kivitelezett oldalajtók mérete és formája miatt!
Nekem az a véleményem, hogy csak olyan gépen szabad gondolkodni, aminek hátul lenyíló rámpa szerű ajtaja van és a toronynak is vannak búvó nyílásai. Esetleg a lövészeknek is a tetőn lehetnek plusz kijáratok.
 
Igen, csak itthon a kis országméretből kiindulva nem olyan fontos a btr-ek légi szállítása. És világuralomra sem törünk. :)
Az spg viszont nem páncéltörő raketta van hozzá élőerő elleni lőszer is, nem csak HE. Tulajdonképp azért lenne nyitott a torony hátul mert hsn, és így távozhatna a gáz. A HE-re 550mm rombolóerőt ír a wiki de talán már van jobb gránát is.
 
A D-944 háát érdekes masina, nem egy jó konstrukció, bár régen lehet megfelelt. Egy Ifv-nél mint pl a bmp , ami közvetlenül részt vesz a harcban jó ha van hátul ajtó a fedezék miatt. Viszont egy apc mint a btr, ami 1-2 km távból támogat szvsz tök mindegy hogy hol az ajtó.
Mondjuk engem a brdm-nél pl az zavart hogy csak a tetőn volt ajtó. Na az még macerásabb,bár az nem épp egy kimondott szállítójármű.
 
Antigonosz,

Az a baj a páncéltörő gránátokkal, hogy az 500 m feletti lőtávnál már nagyon pontatlanná válik a legkisebb légmozgás hatására is. Nem hiába tesznek rájuk 105/120 mm-es lövegeket. Ez az eredményes támadó fegyver.

Ez a stryker szd. komoly tűzerővel bír, nekem nagyon tetszik a felépítése. Gyakorlatilag a fegyvrendszerei minden röppályát elérhetnek, azonnali szd. szintű tűztámogatást kérhetnek, amit sajátmaguk tudnak helyesbíteni (összfegyvernemi együttműködés szempontjából nem mindegy).
El tudnám képzelni mind lánctalpas, mind gumikeres harcjárművel is. (is-is, nem vagy-vagy).
 
Ha nem lettek volna kukázva a T-55-ösök jók lettek volna olyan feladatokra mint az MGS Stryker.
 
A T55-ösök arra lettek volna jók, hogy nehéz IFV-vé alakítsuk át őket, adott esetben izraeli vagy orosz segítséggel. Minden alapunk megvolt hozzá, hogy korszerű IFV-nk legyen a T55 bázisára építve. De Juhász Ferenc érdeke a fémfelvásárló haverok támogatása volt inkább.
 
Antigonosz,

Az a baj a páncéltörő gránátokkal, hogy az 500 m feletti lőtávnál már nagyon pontatlanná válik a legkisebb légmozgás hatására is. Nem hiába tesznek rájuk 105/120 mm-es lövegeket. Ez az eredményes támadó fegyver.

Igen, persze hogy jobb a pontossága , írtam is hogy ezzel gondok lehetnek. Viszont általában a cső hosszának növelésével ez javítható. De had kérdezzem meg, élőerő ellen nem tök mindegy hogy 5-10 m ide vagy oda? Ott a repeszhatás öl. Páncélozott járművek ellen (itt elsősorban a pszh-k ra gondolok) használva pedig ha nem is történik telitalálat, akkor is melyik az a parancsnok amelyik a helyszínen marad ha tőle 5 m-re becsapódik a gránát? 90% biztosan nem várja meg a következőt ott ami pontosabb már. Azzal pedig hogy a helyzetét meg kell változtatnia (értsd odébbálni ) már nem képes tűztámogatást vagy megfigyelést végezni. Addig míg erre nem képes az ellenfél gyalogsága magára marad, tehát sebezhető etc elértem a célomat ha csak átmenetileg is de ez az időszak akár döntő is lehet.jovonk.info/2010/10/21/az-spg-9-es-hatrasiklas-nelkuli-panceltoro-agyu
1024px-Militari_romani_in_cadrul_misiunii_KFOR.jpg
 
Nem akadályozhatlak meg abban, hogy álmodozz átalakított T-55-ről. Maga a harckocsizó fegyvernem is csíráiban él még. Viszont egy zászlóaljnyi lekonzervált T-55 realitás lehetett volna. Ha összehasonlítod a Strykerrel, a légi szállíthatóságol, elektronikát leszámítva minden paraméterében veri.
 
Itt nem oszt nem szoroz a csőhossz mert nem hagyomány lőszert tüzel hanem olyat mint az RPG csak nagyobbat.
 
Antigonosz,

A cikk kb. fele igaz, nálunk is volt rendszeresítve Hódmezővásárhelyen, min 3 fő kell az üzemeltetéshez (már ha gránátokat is akarunk vinni hozzá), de inkább 4 mert minden lövés után ki kell húzni a csövet annyi korom marad benne. Ja és a gránát feje és az indítótöltet külön van, így lövés előtt össze kell illeszteni. Szóval a 6 lövés/perchez legalább 4 fő kell.
Azonkívül a gránát nem képes akkora robbanótöltetet vinni, vagy repeszburkolatot mint egy ágyuból kilőtt gránát, így a repeszhatása is jóval kisebb. Ez -páncéltörő fegyver lévén- csak másodlagos feladata.

Mackensen,

Tudsz erről valamit???

http://www.moddb.com/groups/tanks/images/t-55m6
 
Igen látom:

subrifle106.jpg


De több helyen van felszerelve járműre, itt pl nem az Spg-9 hanem a 106 mm-es M-40. Az volt végül is az eredeti kérdésem hogy hasonló formában felszerelve egy Btr-80 ra a 12,7 mm-es helyett tudna e <i>hasonló</i> támogatást nyújtani mint egy 100 mm-es ágyú? Mivel azt nem lehet a Btr-80-ra feltenni a súly stb miatt.
106mm%20m113b.jpg
 
Egy a rengeteg T-55 modernizációs csomag közül. Meghosszabították a páncéltestet plusz 1 görgővel és egy T-72 tornyot szereltek rá.
 
Azonkívül a gránát nem képes akkora robbanótöltetet vinni, vagy repeszburkolatot mint egy ágyuból kilőtt gránát, így a repeszhatása is jóval kisebb.

Nemrég Szíriában vagy 60 terrorista posszant ki egy ilyen lövéstől állítólag. A lőszert és mindent amit kell pedig a Btr szállítja.